Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-08-27 / 67. szám
Egyes szám ára 16 fillér. XII. évfolyam. Szekszárd, 1930 augusztus 27. 67. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Izerkesztffség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dij: Félévre---------6 pengő. | Egész évre_____12 pengő. Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC. A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez kflldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerQl. A decsi katolikus templom alapkőletétele A keresztény szeretet mindenkit magéval ragadó fenséges érzéseinek örömkeltő ölelkezése volt a vasárnapi ünnep, amelyen Kiss Lajos szekszárdi apátplébános, kerületi esperes megáldotta az épülő decsi római katolikus templom alapkövét. A közel 3000 lelket számláló decsi katolikusok évtizedes vágya teljesedik az Istenháza létesitésével és a vágy megvalósulásának ezen állomásán együtt örvendeztek az isteni gondviselésnek hálálkodó katolikusokkal keresztyén testvéreik : a decsi őslakos reformátusok is. Az Egy ház szenteltvizével együtt peregtek a bivek lelkére az Isten alapkőava tást végző szolgájának az intelmei, hogy ez a templom nem akar ellentéteket szítani a másvallásuak Icai szemben, hanem felebaráti szeretetre fog felhívni, tanítván, hogy minden felebarátunkat mint embertestvérünket kell megbecsülni és hogy Decs község minden rendű és vallásu lakosának szeretetteljes egyetértéssel kell a földi boldogságot munkálni. Kiss apátplébáno3 szavainak vissz hangjaként hangzott el a decsi róm. kát. olvasókörben az egyházi szertartást követő közebéden Arany Dé nes református lelkész meleghangú üdvözlete. A decsi reformátusok nevében őszinte örömét fejezte ki a szentegyház építésének ténye fölött, mert ahol keresztény templomok emelkednek, ott az irgalmas szamaritánus szeretetteljesen fogja evangéliumát a lelkekbe plántálni, hiszen Jézus szószékéről az evan gélium hangzik. A templom varázsa az — úgymond — ahol az áhitat szárnyat kap és kívánja, hogy az épületből, amelynek létesítését Isten segítségével kezdették a decsi katolikusok, sugározzák ki Isten dicsősége. Decs református papjának a testvéri szeretet őszinte érzését meleg meghatottsággal kifejező üdvözlésére Kiss Lajos apátplébános adott választ, megállapítván, hogy a katolikusoknak a levegőben rezgő örömében részt vesznek Decs más- vallásu keresztény polgárai is. Ez viszont arra kötelezi a decsi katolikusokat, hogy ők is vegyenek részt másvallásu keresztény testvéreik örömeiben Mert a nemzet érdekei ellen vét az, aki éket verve a lelkek közé, vallás szerint kü löniti el egymástól az embereket. A testvéri szeretetnek kell itt egy máshoz fűzni minden magyart, hogy szent egyetértéssel dolgoz- hassék mindenki a haza és a község naggyá tételén. Ezek az emelkedett gondolatok és őszinte Bzivből jövő megnyilatkozá- S sok tették még ünnepélyesebbé a ne- | vezetes eseményt, amelyről alábbi | tudósításunk számol be. Decs katolikus lakossága, amely jórészt szegény emberekből áll, évtizedek óta igyekezett templomot emelni. A hívek kedvezőtlen anyagi helyzetén azonban ez a szándék mindig hajótörést szenvedett. A háború alatt azután az egyházi főhatóság utján IV. Károly királyhoz, mint fő kegyurhoz fordult a hitközség, kérve, hogy a Decs határának egy részét képező katolikus közalapítványi és theréziánumi uradalomnak a kegy úri kötelezettségét mondja ki és építtesse meg a decsi templomot. Az Istenben boldogult király kiváló jóindulattal fogadta a folyamodást és teljesíteni akarta a kérést. A közalapokra felügyelő bizottság véleménye szerint azonban a kegyúri kötelezettség megállapítható nem lévén, a felség az 1918. év végén akként döntött, hogy ezen katolikus cél- vagyont képező uradalmak vagyonából 250.000 koronát kell a decsi római katolikus templom létesítésére fordítani. Mielőtt azonban a legmagasabb elhatározás ezen rendelkezését foganatosítani lehetett volna, megtörtént a háborús összeomlás, kitört a forradalom és a katolikus közalapítványi uradalmak jórésze idegen megszállás alá került. A bajai háromszög és Baranya felszabadulása után ismét napirendre került a kérdés és amint megírtuk, az uradalom az 1924. évben, amikor a korona már alig ért valamit, befizetett a Magyar Általános Hitelbank szekszárdi fiókjához kétszázötvenezer koronát a dscsi templom építésére. A d esi hívek az ügy ilyen elintézésébe bele nem nyugodhatván, gróf Klebelsberg Kuoó vallás- és közoktatásügyi miniszterhez fordultak a királyi dekrétumban megjelölt összeg valorizálásáért és azt is kérelmezték, hogy a miniszter, mint az említett valláBalap kezelője juttason földet a decsi p'ébánia céljaira. Dr őrffy Imre országgyűlési képviselő közbenjárására a vallás- és közoktatásügyi miniszter 50 holdat engedett át az uradalom orbói birtokából és azt is megígérte, hogy az anyagi viszonyok javu'ásával foglalkozni fog a templomépités kérdésével is Hatalmas lökést adott az ügynek, hogy a Dunántúli Egyesített Hengermalmok R. T. felszámolt és Decsen épített, de még be sem rendezett háromemeletes hengermalmát a körülötte elterülő több hold telekkel áruba bocsátotta. A vasútállomás mellett fekvő épület aránylag csekély átalakítással megfelelőnek mutatkozott a templom céljaira, miért íb a decsi hitközség alkuba bocsátkozott a részvénytársaság felszámo'ó bizottságával, amely aránylag kedvező feltételek mellett lett volna hajlandó ingatlanától megválni. A hitközség egyúttal a szerencsétlen véget érlUglár Janos szekszárdi vállalkozóval tervet és költségvetést is csináltatott az átalakításra, amelynek során a malom I födelét és két felső emeletét lebon- I tották vo'na és a bontánból kikerülő Horváth Sándor föesperes 1839-1930. A paksi evangélikusok Istenben boldogult lelkipásztoráról, az ország legidősebb evangélikus papjáról, Horváth Sándor főesperesről, lélekemelő megemlékezést kaptunk dr Abay Nemes Gyula paksi gyógyszerésztől, lapunk kiváló munkatársától, aki súlyos betegségében sokszor felkereste a nagy polihisztort. Egyik látogatásának hatása alatt iriu meg impresszióit, amelyek — sajnos — most már csak az égbe / öltözött jó lélek halála után kerülhetnek a nyíl vánosság elé hogy emléket állítsanak egy nemcsuk magas koránál, de szivénél, leikénél és hazafias magyarságánál fogva is kivételesen nagy ember szellemének. A megemlékezés a következő: A poslhumus riport. Az egyszerűségében is imponáló fehérre meszelt, csendes paksi paro- chia besötétitett tágas termében, kedvelt könyvei halmaza között, fasci- náló tr jü jóságos arcával, moso'yogva fog-d mintegy galamblelkü patriarch«, fehér hajával, fehér ágyának világitó fodrai közt. Súlyos és komoly betegségének mintha nyoma se látszódnék. A müveit és vallásos lélek optimizmusa ül diadalt szenvedésein s kiegyensúlyozott mentalitásával — a békés megnyugvás megtestesítőjeként fek- sz k, figyelő tekintetével beteg ágyán Paksnak 64 éve arsnyszáju lelkésze. Felejthetetlen intervju! csudálatos lelki élmény minden szava. Isten hozta ... Gratias . .. Régen beszélgettünk ... közben betakarja jobban magát. Tudja, vigyázni kell magamra mióta beteg vagyok. Ebben a korban már visszavedlünk melegágyi virággá. Allára támaszkodva csillogó szemmel figyel, néháoy percig csend és megádul a r« fi xiók aranyzuhatagja, a dunántúli magyar nyelv bámulatos szókincsével és stylusmüvészetével. — Szigorúság .... Aszkézis .... Idealizmus .. . Önzetlenség ... Tekintélytisztelet .. . Áldozatos hazafi- ság ... több szeretet minden téren kell, hogy naponként fülünkbe harsogjanak. — Nevelni, nevelni iskola — újság által... Akiket érdemes? Mindenkit érdemes !... Tüzesen, a költő szent önkívületével beszel tovább: — Igen: intelligencia ... Hajh, intelligencia I Ra kell szomjaztatni az embereket. „Legyen világosság !“ ; Örök parancs. Erő, ami soha el nem fogy -v , • ' , — Es mentői kevesebb, cinikus kritika .,. Ha sülyedek a vizen, nem fontos, ki dobja utánam a deszka- szálat . . . Meg Schopenhau r is azt mondja: „Ha látsz egy nagyszerű képet, először gyönyörködj, csak azután kritizálja. Ma fordítva csiná jak — és a kritika megfojtja a gyönyörűséget ... — A világ is gyönyörűség, az erkölcs is, az igazság is. C-upa megható motívum — megrázó üzenet... — Legyen szivünk gyönyör-, ködni! Komolyság kérdése? Nem, emberiség kérdése. Legyen emberségünk, hogy térdre borul|Uok: Uram adj, Ur»m sok tiszta örömöt.. . Jaj, Istenem, bogy elszorul a szivem, mikor látom : ifjak, lányok, vad őserdei táncban kavarognak .. . Ez a rothadás szimfóniája... Ahogy a szentirás mondja: a mások teste utáni lobolás ... — Sajnálom az anyákat. .. — Fék kell... Zabola... Gondosuk mi lesz az árral, ha tö tást nem lapátolunk. Maradiság ? Ki meri maradiságnak mondani, mikor az árvizet megakasztjuk ? . .. Az erkölcstelenség : elemi csapás I Az idealizmusnélküli, — zaklatott ember elméje nem tud megnyugodni semmiben, úgyhogy ma szinte lehetetlen, még csak megközelítőleg is definiálni a bo dogságot, de bizakod junk a jobb, szebb jövőben. — Erkö cs ? — Baj, nagy baj, mikor az erkölcsöt védelmezni kell ... De ha máskép Bnem“ megy, ha már «nagyon foltos a társadalom arca“, hát ez is jobb, mint a tétlenség . ., — Nincs borzasztóbb, mint ölbe* tett kézzel ülni... Minden pillanatért kár... Akarat, élet, bátorság. kitartás .... Fiata'ság l.... Peiőfi mondta, egy nagy érték van, amely felmérhetetlen: a szép, tiszta ifjúság! B*r*nger s igy kiáltott fal: húsz éves ifjúkorral — padlós szobában, mir dm bútor nélkül is édes az élet! N-m ismerem el, hogy ez az „erény* „castitasu korhoz van kötve. Kell a tiszta fiatalság, az erkö cs, a tiszta nemzedék, mert még mindig „térdig járunk az őszben . . .* ) Majd legjobban szeretett költői szólalnak meg ajakán: P-tőfi, Arany, kinek int<-rp'etátora L hr Albert, tanára vöt. Egy kis szünet; a?után a szép gondolatok sokas gaval Goethe, Dante, Milton, Tassó, Losing, Schiller, Kant csodás megalapításait szi- porkáztatja E nagy eimék gigantikus alkotásait eredeti szellemből, Thüringiaban, még mint egyetemi hal'gató szívta magába. — Majd Sbakrspearenek Hamletjébő', Learjéből és Mach, thjeből levont örök igazságok buzognak fel leikéből. Az idézetek egész tömegével szól róluk. Shakéspearet az újkor legnagyobb költői lángelméjének s legegyetemesebb szellemének tartja. Úgy tűnik *
