Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-06-07 / 44. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1930 junius 7. ■ gyomor 4a balok moxgáttérőjét fokozza, az epo elvéi az zt kaki ol6* aogltl 4« az epét hígítja. Gyomor* égéat megszünteti. Vezérképviselet: Ásványvíz Kereskedelmi Rt. Budapest, VI., Király uooa 12. A hike honvédelmi tárcája. A kultusztárca költségvetésének előadója elekkel a szavakkal jellemezte a kultusztárca hivatását áe fontosságát. Már több ízben hallottuk a kultuszminiszter ajkáról is, hogy a lefegyverezett ás béklyókba szorított trianoni Magyarország a kultúra fegyvereivel akarja visszahódítani azt, amit elvesztett s ezért az országnak el keli mennie a teherbíró képesség végső határáig, ha a kultusztárca térkőiről van szó. Azokra az időnként hangoztatott vádakra is a magyar kultúrának ez a jövőbe építő ereje a válasz, amelyek a kultusztárca tulméretezettségéről beszélnek. Régen volt költségvetési expozénak nagyobb sikere, mint most a kultuszminiszter expozéjának. Nemcsak a kormány oldalán tapsolták meg mélyenjáró, elfogulatlan s a magyar oktatásügy hivatását hűen kifejező fejtegetéseit, de még az ellenzék soraiból íb elismerő szavakkal adóztak annak a tényleg hatalmas erőfeszítésnek, szeretetnek és lelkesedésnek, amellyel a kultuszminiszter a magyar kultúra Ügyét ápolja és tovább fejleszti. Ez az expozé józanságával és tárgyilagosságával tűnt ki. Szinte úgy érzi az ember, hogy a miniszter fejtegetései oly kerek egészet alkottak, hogy aligha lehetne másképen és jobban vinni a magyar kultusztároa Ügyeit. Először is bebizonyította, Rádió * Ofllany • Kerékpár* Sportcikkek A Fábián Sándor rtdló * elektrotechnikai vállalatnál Szekazárdon, a nagy trafik mellett. — Telefon 139. hogy a kultusztárca terhei nyolc millió pengővel csökkentek, ami nagy dolog egy olyan tárcánál, ahol a kiadások nyolcvan százaléka személyi természetű. A központi adminisztráció nem kevesebb, mint 57°/o*°8 redukciót szenvedett, anélkül azonban, hogy az ügyek elintézése emiatt késlekednék. Az adminisztratív kérdések elintézése után a kultuszminiszter kitért az oktatás tárgyi és személyi kérdéseire. Rámutatott arra, hogy ő uj egyetemet nem csinált, csak átvette a menekült egyetemeket s hangsúlyozta, hogy háromszázezer pengő megtakarításért nem hajlandó lemészárolni egy egyetemet, pláne, amikor az egyetemek keretében működő klinikák oly nagy hasznára vannak a népegészségügynek s mindegyike egy-egy szanatóriumot pótol. Aki elolvassa a kultuszminiszternek a közép- és népiskolai oktatás problémáiról mondott fejtegetéseit, az rögtön látja annak az állitásnak az igazságtalanságát, mintha ő az egyetemek szerelmese lenne. A magyar közoktatásügy minden ága egyként a szivéhez van nőve. Épen olyan gondja a középiskolák tananyagának megreformálása, mint a gazdasági szakintézetek, tanonciskolák ügye s belátva a testnevelés fontosságát, nem késlekedik itt is alkotásokat létre hozni. így hangsúlyozta egy test- nevelési tanárgeneráció nevelésének szükségét és bejelentette, hogy a fedett uszoda őszre remélhetőleg elkészül. Ami a középiskolák nyelvoktatásának problémáját illeti, itten csak akkor lehet a tervbevett reformokat végrehajtani, ha a külföldi nevelőintézetekből hazakerült nyelvszakos tanárok biztosítják az idegen nyelveknek a kiejtés szempontjából is tökéletes tanítását. A külföldön működő Collegium Hungaricumoknak tehát igen nagy szerepük van, ám* de nemcsak a nyelvoktatás szempontjából, hanem a jövendő tanári karának nívója szempontjából is. Nem lehet sokalni a Collegium Hungari- cumok költségeit, mert oly szellemi nyereséget jelentenek az ország számára, hogy az több, mint a rájuk fordított kiadások. A miniszter megemlékezett még muzeumpolitikánkról, továbbá a polgári iskola és a nyolcosztályos nép iskola kérdéseiről, valamint az oktató személyzet szociális helyzetéről s végezte, hogy mindent megtett, ami emberileg lehető feladatának becsületes és eredményes elvégzésére. A masyac-cseh kereskedelmi szerzüdls. A közgazdasági körök minden érdeklődése teljes mértékben a Csehországgal megkötendő kereskedelmi szerződés felé fordul. Ez érthető is. Az uj szerződés az ország jövendő fejlődésére döntő hatással lehet. A politikai függetlenség mellett a gaz dasági önállóság minden ország létének alapfeltétele. Valamikor óriási csaták folytak az önálló vámterületért, de a harcok meddők maradtak. Az idő meghozta ezt is magától épenugy, mint politikai függetlenségünket, igaz, hogy az ára túlságosan nagy volt: az ország kétharmad része. Épen ezért, mert ilyen nagy árat kellett fizetnünk érte, tegyük alapos megfontolás tárgyává a most megkötendő kereskedelmi szerződésben lefektetendő elveket. Valamikép nem szabad teljes mértékben hitelt adnunk azoknak az ipari és keres kedelmi érdekeltségeknek, kik már is állást foglalnak ellene, aképen teljes egészében csak úgy tehetjük maA májusi 45% zsirtartalmu Hortobágyi juhturó viszonteladói ára 472 20%-kal olcsóbbodott. Telnövetkezetl Központ Budapest, 4- postafiók 20. gunkévá az uj szerződést, ha az a magyar érdekekkel minden tekintetben megegyezik. Egyik legfontosabb kelléke az legyen az uj szerződésnek, hogy a benne foglalt vámtarifák tételes rendelkezései a felmerülő szükséghez képest módosíthatók legyenek. — Elvégre azok az elvek, melyek ma vannak benne lefektetve, cBak addig érvényesek, amíg Európa mai közgazdasági arculata meg nem változik. A mai idők, ilyen fontos szerződés megkötésénél, kétszeres óvatosságra intenek. A legtöbb államháztartás egyensúlya balra van billenve. Növekvő terhek az adózók és az állam részéről is. Országunk megkissebbe- désével szükségleteink, — az elvesztett tárgyi előfeltételek miatt, — megnövekedtek. A lakosság relatíve megnagyobbodott, a termőföld meg- kissebbedett. Az uj szerződésnek két irányban kell a hazai érdekeket megvédelmezni. A mezőgazdasági ter- melvények és ipari cikkek ki- és bevitelét szabályozó vámok legyenek itt a legfőbb irányadók. Akár részleges, akár teljes tilalom áll főnt bármely kivitelre vagy behozatalra, azt egészségesnek nem mondhatjuk. Az uj szerződés legfőbb kritériuma a szabadkereskedelem legyen. Európa megbillent gazdasági egyensúlya csak úgy állhat helyre, ha a szabadverseny készteti munkára az embereket, ennek következménye pedig egy nemzetközi vonatkozásban is elérhető alapár lehet. A részleges korlátozáFáj az élet... Vannak olyanok, akiknek fáj az élet S roppant súlyát naponta százszor érzik, Mégis mosoly ül sápadt orcáikon, Bár szivOk erősen sajog, vérzik. Vannak, kiknek az élet gyönyörű álom: Rózsás tenger, balzsamos illatú liget, Mégis görnyedtek, mintha nehéz járom Húzná le mélyen a fejeiket. Én? Ki tudja, fáj-e nekem is az élet, Vagy az álom rózsáskertjébe járok ... ? Egy kívánságom van: Magamhoz ölelni Ezt a cudar, gyönyörű világot! Róth Panni. „ESy-két kirakodott példa Tolnából." Jóleső örömmel olvastam Molnár Pál ur fenti cim alatt megjelent élvezetes cikkét, amelyben néhány tolnamegyei nevezetességre mutat rá, amit a megye közönségének közönye, indolenciája feledésbe enged sülyedni, sőt talán idővel teljesen elveszni. A nyugati kulturnemzetek élei- I messége az ilyen kincsekből nemcsak erkölcsi, hanem még financiális tőkét is kovácsolna, míg nálunk, olyan igazi Pató Pál módjára: „Ráérünk arra még" — ajkbiggyesztő lenézéssel és fölénnyel elhaladnak az ilyen kincsek mellett és a feledés feneketlen mélységébe engedik sülyedni. Ki törődik ma még Vas Gerebennel, Bezerédj Istvánnal, Béri Balogh Adámmal ? Ki tudja ma még, hogy ki volt gróf Apponyi Sándor, vagy Wosinszky Mór? Ki kiváncsi arra, hogy ki, honnét és mikor hozták be a tolnamegyei és alföldi svábokat? Hogy Simontornya várában összeesküdtek Hunyady Mátyás ellen és Döbrököz falu szélén — a vasút mentén álló rom valamikor a hires törvénytudós és palatínus Verbőczy István várkastélya volt, ahol a hires „Tripartitum"-át, hármas törvény- könyvét irta? stb., stb. Pedig milyen szép, lélekemelő és hazafiasságra nevelő adatok ezek, a melyek elődeink fenn költ gondolkozásáról és nemesen érző szivéről tesznek tanúságot! Azért nem tudom sző nélkül hagyni az ilyen nemes dolgokat célzó cik- { két, hanem magam is néhány adat- I tál akarok hozzájárulni az „adatok", illetve „példa" összegyűjtéséhez, hogy ha netán tán valamikor a mi megyei tollforgató gárdánk és négy gimnáziumunknak tudós tanári kara hozzá fogna Tolna megye monographiájának megirásához, legalább figyelmeztetve legyenek egyes dolgokra, ami különben talán figyelmüket elkerülte volna. Különben én már régen, még 1909 szeptember 11-én megjelent „Közérdek" c. megyei lapunkban írtam „Tolnamegyei nagy férfiak“ cim alatt körülbelül hasonló dolgokat, jobban mondva inkább a régi tolnamegyei literátusainkra tettem figyelmessé a publikumot, amit most rövidesen ismételni fogok csak azért, hogy azok emlékét megint kissé föl— újítsam és a feledés porrétegét kissé letöröljem emlékükről. Tudom jól és teljesen tisztában vagyok avval, hogy tolnamegyei nagy férfiaink nem szorulnak az én semmiségem propagandájára, hogy a halhatatlanság borostyán koszorúja fonja át homlokukat. Szó sincs róla 1 Én csak végtelen szeretőiemnek, érettük érzett mélységes tiszteletemnek és égő, forró — mondjuk — localpatrio- tizmusomnak tiszteletteljes kifejezését akarom adni akkor, amikor intelligens közönségünk becses figyelmét emlékükre terelni bátorkodom. Irodalomtörténeti alakjaink, azaz Íróink és költőink közül megemlítettem akkor Garay Jánosunkat, Vas Gerebenünket, Hiadort, Bezerédj Amiliát, Várady Antalt, szendrői Aszalay Józsefet, Lethenyei János volt pincehelyi plébánost, Séllyei Istvánt, írói néven Tolnait, aki hires kolozsvári professzor volt és „A keresztény s Apostoli vallásnak utána vezérlő kalauz" c. müvét (Kolozsvár 1679.) Bornemisza Katalinnak ajánlotta. A régi írók életrajzát „Magyar Írók életrajzigyűjteményeu (Gyüjtó: Danielik József. Kiadta a Szt. István Társulat 1858-ban) c. műben lehet megtalálni. Történelmi alakjaink közül Perczel Móric generálist és Bezerédj István politikusunkat, tudósaink közül Kovács József hires orvosprofesszort említettem. Jaj de sok dologra kellene kitérni, Srzsébeí Királyné Szálló Budapest, IV., Egyetem-utca 5. ~ (fl Belváros központjában) 60 éve a fővárosi és vidéki nri középosztály találkozó bolyé. — 100 modern kényelmes szoba. Az étterem- és kávéházban cigányzene. Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözője. Egypincér-rendszer. Polgári áraki 35 Szabó Imre, tulajdonos.
