Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-06-07 / 44. szám
1930 június 7. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG í >• ( un di m Dll lé ny le l Uszűdresszek. • Fflrtö-supkék. J . ] ) • Gummi fQrdScIpSk • Strand- RdfiV ) kabátok • Frottirköpenyek és ( válasz- ( anyutok• FttrdO pylamukelinék ] fékban Pirniizer József és Fiai áruházában, Szekszárdon j soknak lehetnek előnyei, de nagy kárát ia vallhatjuk. A gróf Zselénszky által annak idején kezdeményezett élőállat behozatali tilalom, tudjuk mit eredményezett. Egyoldalú érdekek védelme sohasem lehet jogos és igazságos. Belföldi iparunkat a külföldről bejövő iparcikkekkel szemben módunk* baa van az azokra kivetendő vám- felpénzekkel megvédelmezni. Az olcsó cseh cipő csak akkor fenyegethetné hazai cipőiparunkat, ba annak ára a reája kivetett vámmal együtt még mindig kisebb volna a hazai cipő áránál. A vámfelpénzek ezeket a különbségeket el fogják tüntetni. A vámfelpénz mindig aranyban legyen fizetendő. Az aranyparitás szerint megállapítandó vámfelpénzek a kül- és belföldi áruk között jelenleg fennálló nagy árkülönbözeteket a legteljesebb mértékben képesek megszüntetni. Reméljük, hogy az ország közgazdasági tényezői a kötendő szerződésre megteszik szakszerű észrevételeiket és akkor az uj kereskedelmi szerződés, ha az gyakorlati irányban úgy a kivitel, mint a behozatalt kielégíti, az ország gazdasági megerősödésének egyik legfőbb forrásává lesz. Kozáry Jenő. Válaszunk a „Tolnavármegye“ napilapnak. Érezzük a „Tolnavármegye“ junius hó 6-iki cikke után »a villamosság, az aviatika és a rádió korszakában« maradiságunkat. Igyekszünk tehát ma megjelent cikkére sürgősen válaszolni, hogy le ne maradjunk laptársunkkal szemben, amelynek a cikkíró szerint legnagyobb érdeme az, hogy „napilap“. Röviden a következőket szögezzük le : Laptársunk megtámadta dr. Eri Mártont. Mi ezt a támadást, ha néhány nappal később is, de a magunk politikai pártállásának szemszögéből kifogásoltuk, mert azt láttuk, hogy az egységespárt egy munkás tagja politikai poziciójának meginogtatása volt a cél. Ehhez jogunk van annál inkább is, mert „Tolnavármegye“ laptársunk, mint az egységespárt lap* orgánuma indult meg. Ma is igy van a köztudatban és legalább is szokatlan, hogy egy lap a saját pártjához tartozó képviselőt jogos tárgyi alap nélkül megtámadja. Válaszunknak ezt a részét a „Tolnavármegye0 ne tekintse oktatásnak. Távol áll tőlünk, hogy mi, a hetilap szekerén döcögő újságírók az aviatika szárnyán repülő laptársunkat kioktatni akarjuk, mi ezúttal is CBak a döcögős szekerek korszakában gyökerező morális felfogásunknak adunk kifejezést. Úgy látszik, hogy a Dombóvári Hírlapból Tolnavármegyévé átfejlődött laptársunk cikkírója nem ismeri lapja megindu!ásának történetét és azt sem, hogy azoknak, akik annak idején e ha mindenről meg akarnánk emlékezni, illetve jobban mondva, ha csak azt a keveset említenénk, amit tudunk és amire adataink vannak. Olvastam mér, hogy a kajdacsi határban volt a szent korona egy éjszakára elrejtve 1848 ban. Igaz-e, nem-e, nem tudom; hogy az Anjou királyok alatt Kölesd lett yolna * megye székhelye; bogy a teveliek hozták be és termeljék Dunántúlon legelőször a burgonyát; hogy a döbrököziek tulajdonképen csak megmagyarosodott szerbek ; hogy Géza és László hercegek, mint a szekszárdi apát vendégei, a mai Harc község közelébe** vadászták, #mikor megtudták, hpgy Sala mon király z> életük ellen tör és azért már Szekszárdra vissza sem térve, onnét szöktek külfö'dre; hogy Tolna községben, ahol Mátyás országgyűlést tartott, még § török mvázÓr előtt is már németek laktak ; hogy Mercy Claudius Florimundus generális lotharingiai származású volt, a háborúban esett el 1734 ben és Savpyai Jenővel állt be Ausztria szolgálataiba stb,, stb.: Ezekre a kétes dolgokra világos* ságot vetni épen az említett tudós tanári karunk és tollforgató tudósainknak volna egyik feladata, amire azonban már az akkori „Közérdek“ számában is fölhívtam az illetékes körök figyelmét és amire az akkori felelős szerkesztő, a hála Istennek még most is élő és egészségnek örvendő író-költőnk Bodnár István azt a megjegyzést tette: „A cikkíró óhaja bizonyára telje* sedésbe megy. Ha Tolna vármegye monográfiája elkészül, ott bizonyára fel lesznek sorolva a vármegyéből kikerült nevesebb írók.“ Sajnos, eddig még ngm teljesedett be és az a gyanúm, hpgy még sokáig tart, míg Tolna megye monográfiát kap, mert a gazdasági helyzetnek jobbrafordnláaa úgy látszik még el tart pár évig és akkor ... ? Talán már vég elfelejtették ezeket az említett dolgokat. Azért tisztelettel kérem az illetékeseket az adatok gyűjtésére és idő- közönkinti közlésére, ami bizonyára ] minden tolnamegyei intelligens em I bért érdekelni fog. ■* , ' ■ Kt. Re. Nutuhenboeher Ödön és Fin a emlékek nagy raktára, kőfaragó-üzeme Szekszárd, saját telepe: Vasúti-fasor 14—18. Tűzifa ölenként és vagóntételben. Cementáruk, u. m. kutgyflrflk és hidáteresz-csövek minden átméretben, kuttető, kerítés- és kapuoszlopok, etető és itató vályúk, hornyolt cement-cserép, mintás és sima cementlapok, állandóan friss cement, vakolati fehér és lapnak a megindulását egyéni súlyúkkal alátámasitották, mik voltak az intenciói. A támadó cikkel szemben nyugodtan állíthatjuk, hogy Éri Mártonnak, mint egységes párti politikusnak a megtámadása nem tartozott és ma sem tartozik sz alapitó szerkesztő bizottság intenciói közé. Nem állott érdekünkben, hogy mi laptársunk és a jegyzői kar között egy megjegyzésünkkel szakadékot tá másszunk, de felszólaltunk minden üzleti gondolat nélkül (alig 3 község kivételével az összes községek előfizetőink) azért, mert bennünket, akik a köz szolgálatában évtizedek óta a jegyzők munkatársának éreziük magunkat, bántott az a naiv célzatosság, ami e cikkecskéből kikiabált. Megnyugtathatjuk a Tolnavármegyét, hogy gerincesség és újságírói morál tekintetében nem kérünk tőlük Bem tanácsokat, sem utbaigasitásokat. A mi egyenes gondolkozásunk azt diktálja, hogy akinek szívességét igénybe vettük, akivel egy párt kötelékében dolgozunk, azt csak akkor kritizáljuk meg és csak akkor kifogásoljuk egyes cselekedeteit, ha arra az illető ténykedésével tényleg rászolgált és ez közérdeket, nem pedig magánérdeket jelent. Kritikánknak azonban mindig nyílt a formája és teljesen kitűnik belőle, mi indított bennünket arra, hogy szembeforduljunk azzal, akivel eddig együtt haladtunk. Lehet, hogy mi nem értjük meg a nagy gyorsaságú napilapok stílusát és igy a cikk utolsó részét, azt a bizonyos hasonlatot sem tudjuk hová helyezni. Megnyugtathatjuk azonban laptársunkat, hogy Éri Márton nem ajánlotta fel nekünk ezt a pert, amelyet ebben a kérdésben megindítottunk. Nem is számítunk busás haszonra, mert mi a közéletnek a szolgálatát ma is nobile officlumnak tekintjük. Végezetül csak annyit, hogy mi továbbra is az erősen lenézett hetilap keretében maradunk, mert felfogásunk az, hogy a gyorsaság nem mindig jelent értéket is és a laesubb, de alaposabb munkát a mi megyénkben is többre becsülik, mint a gyors- talpalást. Beuyovizkg Móric gróf az Alifidimdotnll Mezőgazdasági Kamara elnöke. Az Aisódunántuli Mezőgazdasági Kamara a május hó 31-én tartott ülésen Hoyos Miksa gróf lemondása folytán megüresedett elnöki állásra egyhangúlag Benyovszky Móric grófot, a Baranyamegyei Gazdasági Egyesület elnökét választotta meg, aki nagyszabású programmot adott, hangsúlyozta a nagy-, közép és kis gazdák, valamint a mezőgazdasági munkások együttműködésének szükségességét és az egységes gazdafront megteremtését. Fontosnak tartja a gazdasági egyesületekkel való szoros együttműködést ét) ígéretet tett arra nézve, hogy minden járási mezőgazdasági bizottságot meg fog látogatni, a bajokat és sérelmeket személyesen igyekszik kipuhatolni ■ ezáltal a közvetlen ér ink esés kapcsán a bajok orvoslásáról gondoskodni. Az ni elnököt 4?« Tarányi Ferenc főispán, Pqtscsj Dénes országgyűlési képviselő és Diók György Űriparai tag üdvözölték meleg szavakkal. Gróf Bepyoyezky Móric 1872ben született. Katonai akádépűdn nevelkedett és mint tényleges főhadnagy, egyik ulánuéezrednél teljesített szolgá latot. Később a katonaságot egészségi állapota következtében hagyta ott. Azpnban a világháborúban ennek dacára szolgálatot teljesített. 1905— 1906 ban a siklósi kerületet képviselte, utána Baranya vármegye föis pánja lett 1910-ig, 1910-től 1916-ig ismét siklósi képviselő volt 48 as párti ellenzéki programmal, majd 1917-től 1918-ig ismét Pécs város és j Baranya vármegye főispánja. A aik I lóéi vár és uradalom ura és tulajdonát képezi a híres harkányi gyógyfürdő is. Igen sok közintézmény elnöke és vezetője, igy többek között a Baranyavármegyei Gazdasági Egyesület elnöki tisztén kívül betölti a Baranyavármegyei Muzeum Egyesület és az ottani Automobil Club elnökségét is. 1924-ben nősült, elvevén gróf Batthyány Pál zalacsányi földbirtokos leányát. — Kamarai elnöki működése elé az egész kamarai kerület gazdaközönsége indokolt nagy várakozással tekint. Sugár. A templom áhitatja: csend 5 borongó félhomály. A misztikumhoz odafent Rajt lelkem szárnya száll. Nagy ünnepváró hangulat Magasba kapja fel, Imázva tör égre utat 6 ujjongva énekel. Oltár felett lágy gyertyafény hnbolygó lángja ég, Mögötte búsan int felém Komor íeketeáéjj. A gyász, halát szimbólumát Keresztjei hirdeti, Szent kínja telkemen fát át S lehull bánatteli. De lm, meleg, lágy fénysugár Szeretve ömlik el, Lelkembe melengetve száll S viszi magasba feL S fölöttem nyíl az égi bolt S fölém az ég hajol Es szerte hintve víg mosolyt A telkemen dalol. Brandeiszné Frey Melanie. sárga kőpor, terraszo- is műkő-zúzalék, csiszoló és fényező anyagok; dunahomok, dunakavics. — Műkő; sírkövek, sirszegélyek, siriedlapok készítése stb. — Síremlékek ; fekete svéd gránit, márvány s mfluó készpénz irban részletre is. —- Vállalom temetőkben a meglévő síremlékekre utánvésést és aranyozást, helyben vagy bárhol a vidéken is, régi sírkövek átdolgozását, fényezését, legjutányosabban, etőleg nélkül, pontos szállítási határidőre. ®®®®®®®®®®®®®®®
