Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-05-24 / 40. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1930 május 24. ©: Porddi víz gyógyitalként hasznaira faltUnó ha tájul; rendellenes gyoinorsaT- képződésnél, gy°m0"iuiut> u epevezeték idült hurutja után fel* lépő sárgaság, Idült bilhurnt, gegelégció és hörghurut, valamint hólyaghurut eseteiben. Vezérképviselet: Ásványvíz Kereskedelmi Rt. Budapest, VI., Király oooa 12. alapitó Szent István király emlékét méltató besaédeikben dicsőítőén emlékezzenek meg azokról a magyar anyákról is, akik a nemzetnek és a hazának azáltal voltak hasznára, hogy sok gyermeket neveltek. Istentisztelet után pedig a község népe akár a templom, akár a községháza előtt összegyülekezik, ahol a község első tisztviselője a kitüntetéseket és jutalmakat a főispán által kijelölt anyáknak megfelelő beszéd kíséretében átadja. Minden sokgyermekes anyát minden évben jutalmazni nem lehet, ezek kiválasztásánál tehát azokat az érdemeket kell figyelembe venni, hogy gyermekei közül mennyit tudott életben tartani és hogy tisztességesen és erkölcsösen nevelte-e őket. A terv kivitelével kapcsolatban tehát lehetőleg arra kell törekedni, hogy az évek Borán minden sokgyermekes anya részesüljön kitüntetésben és jutalomban. A sokgyermekes anyák ünneplését és kitüntetését Jankó főispán vármegyénkben már tavaly bevezette és ez a Szent István napi ünneplés min denütt igen szép és komoly keretek közt folyt le és nem maradt hatás nélkül. Hisz a nép látja, hogy nemcsak a hivatalos körök, de a társadalom tagjai is megkülönböztetett figyelemmel támogatják a sokgyermekes családok érdekeit. Ez a körülmény azRádió • Villany • Kerékpár-Sportcikkek Fábián Sándor rádió * elektrotechnikai vállalatnál Szekszárdon, a nagy trafik mellett. — Telefon 139. Napján kegyelet üunepánek Ma bús dalt zeng az árva lant. Szent hőseink, oh jó tinéktek Pihenni békén ott alant. Nem háborít e szörnyű élet, Lágyan borít már néma hant. Nem látjátok, mi minden élót vádol, Mi lett a szent, a drága őshazából. Mint mártírokra nézünk rátok S kicsordul könnyünk értetek, Kik szent honunkért hullattátok Testvéri drága véretek. Csak ránk szállhat ma minden átok, Hogy nagy múltúnknak vécé lett. Küzdelmetek mi adtuk itt fel gyáván Kísértések lidérces éjszakáján. A hősök ünnepén. Irta: Babay Géza. Bús lelkünk mostan kínba’ reszket Reménység nélkül, mostohán. Hordozzuk a nehéz keresztet Fájdalmas, szörnyű Golgotán. Nincs nemzet, amely ennyit vesztett Tengernyi könny és vér után. S mik elsodortak bús örvénybe^ minket, Vezekeljük nagy, szörnyű bűneinket. Ne hasson most e kín hozzátok, Mely szívünkön ma átsajog. A rajtunk ülő földi átok Megháborítná álmotok. Békés, nagy síri éj szakátok Csendjébe hadd nyugodjatok. Nincsen jogunk, akárhogy sújt a végzet, Hogy megzavarjuk földi pihenéstek. Ti nem vagytok számunkra veszve, — Hazátok újra visszavár S elénk lebegtek, mint nagy eszme, A ránk sötétült éjszakán. Feltámadásunk újra lesz-e, Tőlünk, élőktől függ csupán. Lesz, hogyha kétség többé meg nem ingat S követni tudjuk hős mártírjainkat. A magyar irodalom hathatósabb pártolására engedélyezik a közoktatás* Ügyi és belügyminiszterek a könyvnapokat, amelyek első bevezetőjeként annak idején maga gróf KlebelBberg Knnó kultuszminiszter mondott nagyszabású megnyitó beszédet az ország egész könyvolvasó publikumához. A miniszter buzdító felszólítását tavaly a rádió is közvetítette és ebben a klasszikusan szép elmefuttatásban gróf Rlebelsberg azt a tanácsot is adta a vidéki kulturcentrumoknak, hogy a következő években matinékon, estélyeken, ünnepélyeken foglalkozzanak a magyar irodalom pártolásának a kérdésével, hiszen enélkül kulturális munka, a kulturfölény elérése és demonstrálása el sem érhető. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének Szekszárdi Csoportja meg is valósította a tervet. És mig egyrészt felejthetetlen kedves szórakozást nyújtott keddi műsoros kulturdélután* jával a közönségnek, másrészt értékes propagandát csinált a jó magyar könyvnek is. Jankó Ágostonná főispánná, a MANSz szekszárdi csoportjának elnöke Bodnár Istvánt, a költőt, lapunl dalom, a könyv és a magyar irodalmi nyelv. A pompás essay rámutatott arra az értékre, arra az erőre, arra a hatalomra, amelyet a hazafias iro dalom, az igazi magyar könyv képvisel és a könyv Bzeretetére, az irodalom pártolására buzdította a hallgatóságot. Közben igen érdekes visszaemlékezéseket közölt földiekről, a nagy magyar bibliofilről; néhai gróf Ap- ponyi Sándorról is. A Bodnár felolvasását követő tapsvihar elülte után dr Párniczky Edéné, Szederkényi Anna, az ismert írónő lépett az előadó asztalhoz és örömét fejezte ki afelett, hogy ismét Szek- szárdon lehet, ahol eddig is oly megértéssel fogadták és ahol az országosan tisztelt Jankó Ágoston a főispán, az a Jankó Ágoston, akinek a sok- gyermekes magyar anyák támogatását célzó tanulmánya és Útmutatása alapján szervezik ezt az ügyet az egész ország minden törvényható ságában. Áttért ezután a tulajdonképeni tárgyára és meggyőző módon beszélt a nyomtatott betű Iélekformáló erejéről és azokról a veszedelmekről, amelyek a könnyen megszerezhető rossz irodalmi termékek révén nemcsak nevelhetik, de meg is mételyezhetik a lelkeket. A lelkeket — úgymond — gondos nevelő munkával elő kell készíteni arra, hogy a tiszta lelkek ösztönösen előre tiltakozzanak minden romboló kísérlet ellen. Majd azokról a kötelességekről beszélt, amelyek ezen a téren a nőkre háramlanak, hiszen a szépirodalom olvasóközönségének a nagyrésze a hölgyek közül kerül ki. Arra kérte a nőket, fejlesszék ki magukat kritikusokká ezen a téren is és a rossznak mutatkozó könyveket épsn olyan kíméletlenül dobják vissza, mint az ízléstelen divatcikkeket. A könyvnek — végzé előadását Szederkényi Anna — sohasem a történetét nézzék, hanem azt, ami a sorok közt van : a lélekformáló irányt, amelynek mindig az erkölcs szolgálatában kell lennie. Az ilyen magyar irodalmi termékek pártolását | ajánlotta. A májusi 45% »airtartalmu Hortobágyi Juhturó viszonteladói ára 472 20%-kai olcsóbbodott. TeJszöuetKezetl Központ Budapest, 4- postafiók 20. A hatásos és az elismerés minden külső jelével fogadott beszéd után Brahms 5. és 6. számú magyar táncait játszották a szekszárdi zenekedvelők, majd Gáspár Jenő állt a közönség elé és kellemesen zengő baritonján felolvasta: „Erdély", „Gyónás", „Ne félj 1", „Notre Dame de Lourdes", „Szerenád" (Biarritz), „A kislányom most nem kap karácsonyfát" éB „Nyolc utas a francia Ri. vierán" cimü gyönyörű verseit. Az előadott anthologia mesteri módon összeválogatott ízelítő volt a költő irásművészeiéből, amelynek alapkaraktere az erkölcs, a tisztaság. Ennek a gondolatával telve üti meg hol a hazafias, hol a vallásos hangokat és ez uralkodik rajta akkor is, amikor a szubjektív emberi érzéseknek ad kifejezést. Ünnepi köntösbe öltözteti mondanivalóit, melyeknek bravúros technikája, pompás és fordulatos képei, csiszolt és színes nyelvezete minden egyes költeménynél zajos tapsokra ragadtatták a hallgatóságot. Az ő számai után a zenekedvelők egyesülete a „Tatárjáé" indulójával fejezte be a nagysikerű kulturdél- utánt. A szekszárdi filharmonikusok játékának minden száma után fel- zugott a közönség tetszésnyilvánításának a zaja, m'ert a publikum lelkes örömmel állapította meg, hogy ez a zenekar igen eredményesen és gyorsan halad a tökéletesedés felé. Lővésznap Pakson. Szépen sikerült lövésznapot rendezett f. hó 18 án a „Paksi Polgári Lövészegyesület". Az ünnepély a lövészeknek az egyesületi lőtérre valA diszfelvonulásával kezdődött, d. e. 9 órakor, a leventezenekar kísérete mellett. A Himnusz akkordjainak elhangzása után Fittler Béla igazgató-főmérnök, egyesületi elnök üdvözölte a megjelent notabilitásokat, kik között a helybelieken kívül ott láttuk Titze Oszkár vármegyei testnevelési felügyelőt és Fischer Károly járási test- nevelési vezetőt, valamint a körülbelül 300 tagot számláló egyesület versenyen résztvevő tagjait és a dij- lövészetet megnyitotta. A lövést Titze Oszkár vármegyei, Fischer Károly járási testnevelési felügyelők és vitéz Székely Sándor, az egyesület ügyvezető elnöke kezdették meg. A verseny megszakítás nélkül este 7 óráig folyt, mikor is a versenyeredmények kihirdetése és a dijak kiosztása következett. A versenyzők 6 lőállásbán folytatták a küzdelmet éspedig 50 m távolságról 50 méteres körcél táblára, fekve feltámasztott puskával, fekve szabad kézzel és állva szabad kézzel. A háromféle testhelyzetnek megfelelően a díjazás is külön történt, de dijat I I Srzsébef Királyné Szálló Budapest, IV., Ggyefem-ufca 5.>~ (fl Belváros központjában) 60 éve a fővárosi és vidéki nri középosztály találkozó helye. — 100 modem kényelmes szoba. Az étterem- és kávéházban cigányzene. Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözője. Egypincér-rendszer. Polgári árak! 35 Szabó Imre, tulajdohos. ¥ után nagyban hozzájárul az Egyke okainak leküzdéséhez. Jankó főispán a belügyminiszter engedélyével gyttjtőiveket küldött szét a vármegyébe, hogy addig is, amíg a kodifikálandó családvédelmi törvény a sokgyermekes anyák támogatását, segélyezését, kitüntetését és jutalmazását intézményesen rendezi, összehozza azt az összeget, amely nemcsak a Szent István napi budapesti országos ünnepen, hanem egyébként is szükséges a tolnamegyei anyák jutalmazására és segélyezésére. Örömmel adunk hirt főispánunknak erről az országos érdekességüvé és fontosságúvá lett akciójáról és ezúton is kérjük a vármegye társadalmát, hogy minél többet áldozzon ennek az igazán gyönyörű tervnek a megvalósításáért. KSnyvnoppal kapcsolatos műsoros délután Szekszárdim. elnökét és dr Párniczkyné Szederkényi Anna kiváló írónőt, az itteni közönség előtt már oly előnyösen ismert szónokot kérte fel közreműködésre. Viszont Szederkényi Anná nak azt a megbízást is adta, hogy a kulturdélutánra hívja le valamelyik ismert fővárosi írót is. Szederkényi Annának sikerült is aztán a szekszárdi könyvnapon való szereplésre a fiatal költőgeneráció egyik leg- reményteljesebb tagját, az erdélyi származású Gáspár Jenőt, a Nemzeti Újság és több budapesti lap munkatársát megnyerni. A Szekszárdi Zenekedvelők Egyesülete is előzékenyen tett eleget a főispánná felkérésének és bevezetőjével, közbeszurt, valamint záró számaival zeneileg szórakoztatta a közönséget. Berényi karnagy vezénylésével a zenekedvelők Rákóczi nyitánya vezette be a műsort, amelyet Bodnár Istvánnak a magyar könyvről szóló kedves csevegése követett. Bodnár az emberi gondolkodás első jelének megszületésétől kezdve vezette végig a közönséget a kultúra mind- ■ azon a fázisain, amelyeken keresztül I haladva megszületett az írás, az iro- j
