Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-05-24 / 40. szám
XII. évfolyam. ■ 40. szám. Szekszárdi 1930 május 24. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dij s Félévre _______6 pengő. | Egész évre______12 pengő. Sz erkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szerdán éa azombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 8 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Hősök. Irta: Jánosi György. A napi politikát, saürke gondot, a haladó élet töviseit el kell felejtenünk olyankor, amikor nagy, nemzeti eszmények megnyilatkozásaihoz érkezünk, hogy beletekinthessünk Isten és a történelem titkaiba. Hősök napja. Határkő az ezerév után, amelyet Isten keze ajándékozott annak a nemzetnek, amely a müveit világ sarkpontja. E kő márvány és ragyog. Mert tengernyi könny mosta végig. Azoknak könnye, akik hordják még a fekete fátyolt és a gondot. Az emlékezet visszaszáll a világszántó fergetegbe és feltárja a mait elhantolt képeit. így szokta összerakni a szeretet az összetört, kedves szobrot, mert nem tad belenyagodni elvesztésébe. Szinte lehetetlen már megfesteni a hangot, a szint, a pokoli tartalmat, amit a tébolyait emberiség 1914-től 1918 ig felidézett., Akkor az átélés deliriama miatt nem láttánk világosan, ma nj sebek és uj viszonyok keze ver s nem tudjak, mit sirassunk jobban: az élő országot, amelyet elvesztettünk, a szomorú helyzetet, amelybe belekény szeritettek, vagy azokat, akik mindezekről semmit sem tudnak a hősi sirhalom alatt, vagy épp azokat a rokkantakat, szülőket, özvegyeket, árvákat, akiken a vergődő élet segíteni képtelen, — vagy sirassak, ha van még könny, valamennyit együtt ? Választhatunk 1 A magyar martirságnak millió tövise van. Mindenkinek jut belőle legalább ®gyNem gondoltak ezt akkor, amikor az első virágbokréta a csákóra felrepült s a dalos magyar fiuk mosolyogva integettek a menetvonatok ablakán és megesküdtek arra, hogy egy hét alatt végeznek minden ellenséggel, elseprik az egész világot, ilyen tökéletes felszereléssel... A háború rövid és véres lesz. — Az egy hétből esztendők lettek, a háború hosszú és olyan véres lett, amilyenről senki sem álmodott. Ezrek után ezreket, tízezrek után tízezreket, százezrek után százezreket takart és nyelt el az enyészet pora. A dal hangja még a levegőben kószált, a búcsucsók ize még ott égett az ajkon, a bízó csapat még fel sem ocsúdott, dörgő fergetegben, tűzpiros éjszakában körül se nézett, máris belökte a halál a tajték ózó habokba. Az írás megjött, egyhangúan, ugyanúgy, sokaknak : ». . .hősihalált halt.« A veszteségliszta kötetekre nőtt. E kötetekben mindenki talált valamit, ami a könnyet megindította. Ez a múlt rövid vázlata. Azé a múlté, amelyről lehet jobban, tartalmasabban Írni, de ezt az igazságot csak egyféleképpen lehet megállapítani, ezt az igazságot: az élők soha sem lehetnek elég hálásak a holtaknak. \ \ \ I Hála! Hát le merjük írni ? Soha sem kiált semmi oly hangosan a magyar éjszakába, mint az a keserű igazság, hogy a háláról elfeledkeztünk, hogy a sebzett lelkek serege itt vergődik a küszöbünkön és nem tettünk meg mindent helyzetük ’ enyhítésére. Hiszen úgy sem tudjuk őke't pénzzel kárpótolni a veszteségért. Ünnepelünk, szavalunk, írunk, prédikálunk, szobrokat emelünk, zászlót lengetünk, nagy ígéreteket teszünk, fogadjuk a meleg gratulációkat a jólfésült dikció után, de nézd csak, amott egy feketeruhás öregasszony, — őszbeforduló élet, — amott egy másik, egy harmadik, egy hatszázötvenezredik, fásult bánattal nem várja már, hogy a könyörülő szeretet Krisztus palástja meglegyintse és ha már egy világomlás minden bizalmát, reményét összetörte, legalább egy falat kenyér maradt volna meg kezében az ínség napjaira. A hősök napján kirívóbb az ellentét az élet vesztesei és az ünnep megoldása között, nagyobb, mert nő a távolság aközt, ami van és aközt, aminek lennie kellene és úgy gondolom, nem lehet igaz ünnepe, hősök vasárnapja ennek az országnak mindaddig és nem kedves Isten előtt az ünnep mindaddig, amíg el nem dőlt ez a képtelen kérdés: kik az igazi hősök, azok-e, akik egy nagy háború halottai, vagy ezek az élők, akik a nagy háború áldozatai, nélkülözéseinek hordozói lettek 9 Azok-e, akik számára megszűnt a háború, vagy azok, akik ma is hordozzák annak súlyát, következményeit? Nem lehet igaz ünnep és minden szép beszéd visz- szatetsző, amíg egy rokkant koldulni, egy özvegy, egy árva nyomorogni kénytelen. Az igazságoknak örök, teremtő ereje van és a jogos kívánság te- temrehivás. A nyugovók árnya megmozdul, a világtájak felől megérkezik és odaáll minden egyes vesztes mellé. Odaáll és az égig nő, ott- marad ma, holnap, hogy a haladó élet beleütközzék és megrémüljön attól, hogy még mindig ott van. És el nem mozdul onnan addig, amig a hősök ünnepe nagyszerűvé, tökéletessé, fenségessé, teljessé nem lesz abban, amit régen teljesítenünk kellett volna s amit így fejezünk ki: ha valaki a hazáért vesztette el kény ér- keresőjét, azt tartsa el a haza. Mig a hálának az isteni ünnepe el nem érkezik, addig itt egy nagy pör folyik a hősök és az ünnepre seregeitek között. Halk pör, lelki pör, amely miatt a közös édesanya hullatja a legtöbb könnyet. Községenként összeiratta a főispán azokat a családokat, amelyeknél legalább hat, vagy annál több élő gyermek van és ezen családokról a fő- ispáni iroda minden évben kiigazított nyilvántartást vezet. Ennek a szülők foglalkozását és vagyoni helyzetét feltüntető törzskönyvnek az alapján történik majd a családok megfigyelése, az anyák kitüntetése és jutalmazása. A családok helyzetének állandó megfigyelésére védnököket: lelkészeket, hatósági közegeket és különösen a jótékonykodás terén működő hölgyeket kér fel, akik időszakonként, sürgős esetekben pedig azonnal jelentést fognak tenni a főispánnak. A támogatás addig, amig a törvényhatóságok erre a célra megfelelő alapot gyűjtenek, egyes rendkívüli esetek kivételével, csak erkölcsi lesz: tanácsadás, útbaigazítás, muakaalka- lom stb. szerzés. A segítés egyik módja az ilyen családok gondosabb egészségügyi felügyelete és kioktatása is. Az erkölcsi támogatás általában arra törekszik, hogy a figyelmet a sokgyermekes családokra felhívja, megkülönböztetett tiszteletben részesíti és nekik állások betöltésénél előnyt nyújt. Kellő módon kidolgozott terve van Jankó főispánnak a családok anyagi támogatásához szükséges alap megteremtéséről és annak kezeléséről is és igy gondolja ezt más megyékben is megvalósíthatónak. Az emberbaráti munkásság terén járatos és közismert egyénekből legalább nyolc tagú véleményező bizottságot alakit, amely munkáját az anyagi eszközök megszerzése körüli teendőkben is támogatná. — A főispán egyébként a sokgyermekes családok támogatásának, jutalmazásának és kitüntetésének az ügyét teljes hatáskörrel intézi és az alapról a belügyminiszternek minden évben elszámol. Az Anyák Országos Ünnepét Rendező Bizottság munkájába azután a sokgyermekes családok támogatásának ez a törvényhatóságonként külön megszervezendő akciója akként kapcsolódik be, hogy Szederkényi Anna Írónővel, az országos ünnepség ügyvezetőjével egyetértőén minden főispán kijelöli és a Szent István napi ünnepélyre felküldi azokat az anyákat, akiket erre a kitüntetésre különösen érdemeseknek tart és az országos bizottságnak rendelkezésre bocsájtja azt az összeget, amely a felküldött sokgyermekes anyák jutalmazására szükséges. Szükségesnek tartja azonkívül Jankó főispán, hogy Szent István napján, tehát az anyák országos ünnepével egyidejűleg még otthon is megjutalmazzanak sokgyermekes anyákat. Tehát minden olyan községben, ahol ilyen anyák vannak, ezeknek a jutalmat, illetve a központ által megküldött kitüntető okiratot vagy érmet megfelelő ünnepélyességek közepette kell átadni. Fel kell a tervezet szerint a fele- | kezetek lelkészeit kérni, hogy a honJankó Ágoston főispán a sokgyermekes anyák támogatásáért Szomorúan kell megállapítanunk, hogy Magyarország a szükölködőkről való gondoskodás tekintetében hosz- szu időn át az utolsók közé tartozott, pedig áldott földje mindig bőségesen ontotta gyümölcseit. — Bár az egészséggondozás egyes terein az utolsó évek alkotásai nálunk is szinte csodálatra ragadók, még mindig sok itt a tennivaló. Hiszen a régi jó időkben úgyszólván semmi szociális intézményt nem alkottak mifelénk. A múltak mulasztásait sürgősen kell tehát pótolnunk, hogy megmentsük a jövőt. Ezt a célt, a jövő megmentését kívánja legalább itten, Tolna vármegyében elérni Jankó Ágoston főispán, aki már most valóra szeretné váltani a később megalkotandó családvédelmi törvény elgondolásait, hogy ebben a vármegyében ez a kérdés ne legyen többé gondot okozó probléma. Mint azt Szederkényi Anna a keddi kultur- délutánon tartott beszédében elárulta, a törvényszerkesztő annak idején már készen kapja az anyagot, mert a családsegítés gyönyörű gondolatának minden részletét, a gyakorlati kivitel összes módozatait annyira kidolgozta a mi főispánunk, hogy a miniszter- elnökség, amely a sokgyermekes anyák minden évi jutalmazásának ünnepét az előkelő társadalom bevonásával előkészíti, az ő rendszerét ! ajánlotta követendő mintául az ösz- | szes törvényhatóságok vezetői részére. A Magyar Anyák Nemzeti Ünnepét Szervező Bizottság a társadalom önkéntes adományaiból minden év Szent István napján Budapesten aránylag csak igen kevés anyát tud megjutalmazni, épen azért parancsoló szükségképen állitotta fel Jankó főispán a tételt, hogy ezen a téren hathatósabb munkát csak a törvény- hatóságoknak saját társadalmi szervezete lesz képes kifejteni. És hogy a rendkívül fontos nemzeti jelentőségű ügy el ne posványosodhasson, azt tanácsolja, hogy minden főispán maga, mint az ilyen széles körű társadalmi akció megszervezésére egyedül hivatott faktor, idejében olyan intézkedéseket tegyen, amelyek hatásosan fogják támogatni a családvédelem gondolatának intencióit. Nagy munkaprogrammot dolgozott ki Jankó főispán ezen kedvenc akciója, illetve saját maga számára, hogy minél jobban és minél előbb segíthessen a sokgyermekes anyákon, akik — hála Istennek — más vármegyékben is elég sokan vannak, de Bajnos, ott is segítségre szorulnak. Munkaprogrammját a miniszterelnökség kívánságára megismertette tehát az ország minden főispánjával, hogy az ő elgondolása és a gyakorlati élettel legszorosabb összefüggésben álló Útmutatásai alapján egyéb tör- j vényhatóságok területén is azonnal I megkezdődhessék a nagy munka, I amelynek körülbelül ez a vázlata.
