Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-05-14 / 37. szám
Egyes szám ára 24 fillép. XII. évfolyam. _______________________ Szekszárdi 1930 május 14. 37. szám. TO LNAHEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengd. A hirdetés egy, 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 8 fillér. Állást keresfiknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi nir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dij: Félévre -----------6 pengő. | Egész évre______12 pengfi. Sz erkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden ezerdán ée »zombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Anyák napiárúi. Vitézi nap Szekszárdon. öt-hat év óta olvashatók, így az iskolaév vége felé az njságok riportjai egy-egy iskolának Anyák napja Ünnepélyéről, mig most ez az Tskola- ünnep általánossá vált. Ez különben megfelel az általános társadalmi fejlődésnek, a kor szükségletei előbb eszmék alakjában jelennek meg s nyernek szükebb, csupán egyes intézményekkel kapcsolatot s ba a szükséglet tényleges és nemcsak helyzet és hangulat az okozója, úgy a kapcsolat mindig nagyobb körű befolyásoló tényezővé lesz. Az anyaság kultusza — úgy látszik — mai társadalmunknak tényleges szükségletét teszi. A leiki nyo- mornság, a megörökölt érzelmi élet elsősorban a mecbanizált, racionalizált, taylerozott s nemtudomén mi mindenféle módon fejlesztett gazdasági élettel biró államokban jelentkezett. De, mert az élet boldogságának alapfeltétele, mégis csak a harmonikus élet s az élet harmóniájának egyik alaptónusa az érzelem, ugyancsak ezen államokban jelentkezett az érzelmi élet fejlesztése, mint külön szükséglet. Az Anyák ünnepét Amerika érezte elsősorban szükségesnek külön ünnepelni az Anyákat, akikről minden idők nagy emberei, államférfiak, hadvezérek, tudósok s művészek, pogá- nyok és szentek — csak hódolattal szóltak, akiknek áldása sirig kisér, akiknek vágya mindig gyermekük emelése, csak ott válhatott szükségessé, ahol a pénz, a vagyon utáni hajsza a test minden pórusát áthatotta s az anyák maguk is le-leszáll tak a.piedesztálról, ahová a természet törvénye még az alsóbbrendű lényeknél is helyezte az anyát. Nem tudjuk az Anyák ünnepét elébbre helyezni a természetes anyatiszteletnek, amely a magyar „édes anyáméban mintegy glorifibálódik s mégis azt mondjuk ez egyszer ünnepeljünk mindenhol, minden iskolában, minden ifjúsági egyesületben. Zengjen az ének, minden évben egyszer legalább dicsőitsük őket, akik nemcsak a testi élet forrásai, hanem akiknek életszemlélete, lelkülete eldönti egyének s nemzetek sorsát. S ha könnybe borul szemünk egy ily ünnepen, le ne töröljük, hordjuk büszkén, mert azt mutatja, hogy nekünk is van, vagy volt édesanyánk és nem vagyunk megsiratni valók, mint azok, kiknek .soha nincs egy tiszta indulatjuk. Ünnepeljük a jó édesanyákat, akiknek van mosolyuk gyermekük minden öröméhez, akik nek van könnyük gyermekük minden fájdalmára, vigaszuk minden nyomorúságban, mentségük gyermekük minden hibájára, imájuk minden sze rencsétlenségben és bátorításuk, reménységük minden helyzetben. Ünnepeljük az édesanyákat, mert igaz a mondás: A nap közelében meleg van; az anya mellett jól érzi magát a fiú. (ft. P.) F, hó 11-én tartották Tolna vármegye vitézei évente szokásos seregszemléjüket: a vármegyei vitézi érte kezletet. Vasárnap már korán reggel kocsival, autóbusszal, autóval jöttek a vármegye minden részéből. A reggeli vonatok után pedig a vasúti állomásról is megindult a vitézek tömege. Járási őrmestereik vezetése mellett katonás rendben vonultak a polgári fiúiskolába. Innen vitéz Zerin- váry János járási hadnagy vezette őket a belvárosi róm. kath. templomba ünnepélyes istentiszteletre. Ezután a vármegyeház nagytermében gyűltek össze értekezletre. Az értekezlet nyílt gyűléssel kezdődött, melyen a vitézeken kívül megjelent Szévald Oszkár alispán, Berényi Bála csendőrőrnagy, a szekszárdi csendőrosztály parancsnoka, valamint Hagymássy Zoltán főjegyző. A vitézi értekezletre eljött az Országos Vitézi Szék részéről vitéz Vasváry ny. őrn. és az ugyanezen vitézi törzsszékbez tartozó két vármegye vitézi székkapitánya is: Somogy ból vitéz Csicsery Rónai István ny. vezérkari alezredes, Baranyából vitéz Pallay Rezső őrnagy. Vitéz Tihanyi Szilárd székkapitány a magyar Hiszekeggyel nyitotta meg az ülést, majd üdvözölvén a vendégeket és a vitézeket, indítványára a gyűlés a Kormányzót távirattal üdvözölte. A székkapitány ezután a vármegyei vitézi értekezleten most első- Ízben megjelent, múlt évben felavatott vitézeket üdvözölte és különösen figyelmükbe ajánlotta a vitéz várományosok nevelését, mert a Rend a várományosokban él tovább. Tájékoztatót adott a vármegyei vitézi életről. Minden feltűnés nélkül, de annál bensőségteljesebben ünnepelte Pir- nitzer József és Fiai szekszárdi cég, a vármegye legszebb és legmodernebb férfi és női divatárubáza fennállásának 90 éves évfordulóját ób a cég főnökeinek 75, 65 és 25 éves jubileumát, amelynek ünnepi része a cég üzlethelyiségében vasárnap, e hó 11-én délelőtt 10 órakor folyt le. A Pirnitzer József és Fiai* cég 1840-ben alakult. Alapítója Pirnitzer József teljesen apátián és anyátlan árva volt, aki a néhai dr Pirnitzer Béla családja tulajdonát képező házban nyitotta meg kis boltját, ahonnan 1848 ban költözött csak az uj helyiségbe. Az 1855. évben, az abszolutizmus korszakában lépett be az üzletbe Antal fia, majd a kiegyezés derengése időpontjában 1865 ben Manó fia, akik a cégnek ma is pátriárkába korú főnökei. Hatvankét évig dolgozott Pirnitzer József ritka energiával, szakértelemmel és becsületes séggel az üzlet vezetésében, mig 1892-ben nyugalomba vonult és ezen időtől kezdve Pirnitzer Antal és Manó vezették az üzletet. A Tolnavármegyei Vitézi Szék állományában ugyanis jelenleg 65 tiszti és 349 legénységi vitéz van. A vármegye területén az összes vitézi telkek nagysága 2543 kh. 1341 Q öl. Ebből 1214 vitézi telek alakíttatván, a tiszti vitézek 30°/9“a» a legénységi vitézek 53°/o-a kapott eddig vitézi telket. A székkapitány végül meleg szavakkal emlékezett meg a közelmúltban elhunyt de Hodossy Sándor ügyvédről, ki a vitézi szók ügyésze volt. A vitézi szék a temetésen testületileg jelent meg és koszorút helyezett el a ravatalon. Vitéz Tihanyi Szilárd székkapitány beszámolója után Szévald Oszkár alispán és vitéz Vendel István polgár- mester intéztek lelkes beszédet a vitézekhez. A Bzékkapitány megköszönve az alispán és polgármester szavait, a nyilvános gyűlést befejezettnek nyilvánította és az értekezletet felfüggesztette. Szünet után vette kezdetét a vitézek zárt értekezlete. Ezen elsősorban ismét a székkapitány intézett buzdító, oktató szavakat a vitézekhez, majd vitéz Vasváry László tartotta meg előadását, mellyel a vitézeket érdeklő minden kérdésre kiterjedve értékes tapasztalatokat szerezhettek. Végül minden aktuális ügyet letárgyalva a Hősök emlékszobrához vonultak le a vitézek. Itt a Hymnus eléneklése után vitéz Molnár József keresk. isk. tanár tartott szép gondolatokkal teli, hazafias lelkesedéssel teljeB beszédet. Befejezésül a vitézek disz- menetben tisztelegtek a Hősök emlékének. A cégfőnökök. Pirnitzer Antal, aki ma 86 éves, az üzlet vezetésén kívül résztvett a kereskedelmi élet minden megnyilatkozásában. Tagja volt a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamarának, alapitója a Szekszárdi Kereskedelmi Kaszinónak, az OMKE szekszárdi kerületének, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szekszárdi Egyesületének és a Szekszárdi Népbank igazgatóságának. Pirnitzer Manó minden idejét az üzlet vezetésére szentelte és ennek vezetésében ma is fiatalos agilitással vesz részt. Pirnitzer Ede, Pirnitzer Antal fia, 25 évvel ezelőtt lépett be a cégbe és annak ezen időtől kezdve tevékeny, széles látkörü vezetője. Súlyos idők. A cég több ízben élt át nehéz napokat. 1848 ban a rácoknak Szek- szárdra való bejövetele alkalmával el kellett rejteni az árukészletet, hogy azt a dulástól megmentsék. A cég alapító főnöke akkor a haza hivó I szavát követve, nemzetőri szolgálatot | teljesített. Hazafias érzését örökölték fiai, akik a háború alatt vagyonuknak óriási részét, 300.000'— aranykoronát fektettek hadikölcsönbe, gyermekeik pedig ott küzdöttek mindvégig a fronton. A kommunizmus nemcsak hogy erősen kifosztotta e tisztes múltú cég üzletét, hanem a vörös uralom alatt Pirnitzer Antalt még túszként is lecsukták. Alig heverte ki a cég a kommun pusztításának veszteségeit, 1925. évi december hó 8 án éjszaka az egész áruraktár tűzvész martaléka lett. Láttuk a 20—25 fokos hidegben, amikor a fecskendőket sem lehetett használni, a cég előrehaladott korú főnökeit dideregni és kétségbeesetten állani hosz- szas munkájuk elüszkösödött romhalmazánál. A renaissance. Da nem csüggedtek! 1926 májusában már megnyitották a mai díszes éB nagyszerűen berendezett áruházat és ezzel harmadszor rakták le az üzlet alapjait. Ha a 90 év történetébe belepillantunk, azt látjuk, hogy e hosszú évtizedeken keresztül a cég minden tevékenységében mindig a becsületes kereskedői felfogás volt az uralkodó, a szakértelem, a munkaszeretet és a soha el nem csüggedő energia voltak a hajtóerők, amelyek a nehéz időkön keresztülvezették a céget és megszerezték neki úgy a nagykereskedők és gyárosok, mint a vásárló nagyközönség bizalmát. Ennek a cégnek a jubileuma intő példa lehet a mai világban a realitás útjáról könnyen lecsúszó háború utáni kereskedő nemzedéknek, hogy ideig-óráig lehet a kereskedelemnek ezen életforrásaitól eltérni, de maradandó üzletet csak az a kereskedő tud megalapozni és csak az nem bukik el a mai nehéz küzdelem porondján, aki erős munkával és becsületes szándékkal viseltetik úgy az árúkat rendelkezésre bocsájtó nagykereskedőkkel, mint a hozzá bizalommal forduló vevőközönséggel szemben. Akik a vasárnapi ünnepségen réBzt- vettek, azok érezték és mindenik felszólalónak szavaiból is az csendült ki, hogy a Pirnitzer József és Piai cég helyiségeiben mindig a józan, okos és becsületes magyar kereskedő tevékenysége nyilvánult meg. Az a dús raktár, amelyet a jelenlévők szemlélhettek, a magyar ipar fejlettségének volt a leghatalmasabb propagálója és tanúbizonysága annak, hogy a magyar kereskedő ügyessége és akaratereje meg tudja ked vehetni a vevőközönséggel a minőség tekintetében a külföldieknél semmivel sem silányabb magyar gyártmányokat. A magyar kereskedelem történetének egy része a jubiláló cég története. A magyar kereskedelem múltja, jelene és jövője ! elevenedett meg ezen ünnepség alatt 1 és a megelevenedés hittel és remény- I nyel töltötte el az otttévőknek szivét, Pirnitzer József is Fiol áruház 90 éves luWleumo.
