Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)

1930-05-14 / 37. szám

Egyes szám ára 24 fillép. XII. évfolyam. _______________________ Szekszárdi 1930 május 14. 37. szám. TO LNAHEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengd. A hir­detés egy, 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 8 fillér. Állást keresfiknek 50 százalék engedmény. — A hír­rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi nir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dij: Félévre -----------6 pengő. | Egész évre______12 pengfi. Sz erkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden ezerdán ée »zombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Anyák napiárúi. Vitézi nap Szekszárdon. öt-hat év óta olvashatók, így az iskolaév vége felé az njságok riport­jai egy-egy iskolának Anyák napja Ünnepélyéről, mig most ez az Tskola- ünnep általánossá vált. Ez különben megfelel az általános társadalmi fej­lődésnek, a kor szükségletei előbb eszmék alakjában jelennek meg s nyernek szükebb, csupán egyes in­tézményekkel kapcsolatot s ba a szükséglet tényleges és nemcsak hely­zet és hangulat az okozója, úgy a kapcsolat mindig nagyobb körű be­folyásoló tényezővé lesz. Az anyaság kultusza — úgy lát­szik — mai társadalmunknak tény­leges szükségletét teszi. A leiki nyo- mornság, a megörökölt érzelmi élet elsősorban a mecbanizált, racionali­zált, taylerozott s nemtudomén mi mindenféle módon fejlesztett gazda­sági élettel biró államokban jelent­kezett. De, mert az élet boldogságá­nak alapfeltétele, mégis csak a har­monikus élet s az élet harmóniájának egyik alaptónusa az érzelem, ugyan­csak ezen államokban jelentkezett az érzelmi élet fejlesztése, mint külön szükséglet. Az Anyák ünnepét Amerika érezte elsősorban szükségesnek külön ünne­pelni az Anyákat, akikről minden idők nagy emberei, államférfiak, had­vezérek, tudósok s művészek, pogá- nyok és szentek — csak hódolattal szóltak, akiknek áldása sirig kisér, akiknek vágya mindig gyermekük emelése, csak ott válhatott szüksé­gessé, ahol a pénz, a vagyon utáni hajsza a test minden pórusát átha­totta s az anyák maguk is le-leszáll tak a.piedesztálról, ahová a természet törvénye még az alsóbbrendű lények­nél is helyezte az anyát. Nem tudjuk az Anyák ünnepét elébbre helyezni a természetes anya­tiszteletnek, amely a magyar „édes anyáméban mintegy glorifibálódik s mégis azt mondjuk ez egyszer ünne­peljünk mindenhol, minden iskolában, minden ifjúsági egyesületben. Zeng­jen az ének, minden évben egyszer legalább dicsőitsük őket, akik nem­csak a testi élet forrásai, hanem akik­nek életszemlélete, lelkülete eldönti egyének s nemzetek sorsát. S ha könnybe borul szemünk egy ily ünnepen, le ne töröljük, hordjuk büszkén, mert azt mutatja, hogy ne­künk is van, vagy volt édesanyánk és nem vagyunk megsiratni valók, mint azok, kiknek .soha nincs egy tiszta indulatjuk. Ünnepeljük a jó édesanyákat, akiknek van mosolyuk gyermekük minden öröméhez, akik nek van könnyük gyermekük minden fájdalmára, vigaszuk minden nyo­morúságban, mentségük gyermekük minden hibájára, imájuk minden sze rencsétlenségben és bátorításuk, re­ménységük minden helyzetben. Ünnepeljük az édesanyákat, mert igaz a mondás: A nap közelében meleg van; az anya mellett jól érzi magát a fiú. (ft. P.) F, hó 11-én tartották Tolna vár­megye vitézei évente szokásos sereg­szemléjüket: a vármegyei vitézi érte kezletet. Vasárnap már korán reggel kocsival, autóbusszal, autóval jöttek a vármegye minden részéből. A reggeli vonatok után pedig a vasúti állomásról is megindult a vitézek tömege. Járási őrmestereik vezetése mellett katonás rendben vonultak a polgári fiúiskolába. Innen vitéz Zerin- váry János járási hadnagy vezette őket a belvárosi róm. kath. templomba ünnepélyes istentiszteletre. Ezután a vármegyeház nagytermében gyűltek össze értekezletre. Az értekezlet nyílt gyűléssel kezdődött, melyen a vité­zeken kívül megjelent Szévald Oszkár alispán, Berényi Bála csendőrőrnagy, a szekszárdi csendőrosztály parancs­noka, valamint Hagymássy Zoltán főjegyző. A vitézi értekezletre eljött az Országos Vitézi Szék részéről vitéz Vasváry ny. őrn. és az ugyan­ezen vitézi törzsszékbez tartozó két vármegye vitézi székkapitánya is: Somogy ból vitéz Csicsery Rónai István ny. vezérkari alezredes, Baranyából vitéz Pallay Rezső őrnagy. Vitéz Tihanyi Szilárd székkapitány a magyar Hiszekeggyel nyitotta meg az ülést, majd üdvözölvén a vendége­ket és a vitézeket, indítványára a gyűlés a Kormányzót távirattal üdvö­zölte. A székkapitány ezután a vár­megyei vitézi értekezleten most első- Ízben megjelent, múlt évben felavatott vitézeket üdvözölte és különösen figyelmükbe ajánlotta a vitéz váro­mányosok nevelését, mert a Rend a várományosokban él tovább. Tájékoz­tatót adott a vármegyei vitézi életről. Minden feltűnés nélkül, de annál bensőségteljesebben ünnepelte Pir- nitzer József és Fiai szekszárdi cég, a vármegye legszebb és legmoder­nebb férfi és női divatárubáza fenn­állásának 90 éves évfordulóját ób a cég főnökeinek 75, 65 és 25 éves jubileumát, amelynek ünnepi része a cég üzlethelyiségében vasárnap, e hó 11-én délelőtt 10 órakor folyt le. A Pirnitzer József és Fiai* cég 1840-ben alakult. Alapítója Pirnitzer József teljesen apátián és anyátlan árva volt, aki a néhai dr Pirnitzer Béla családja tulajdonát képező ház­ban nyitotta meg kis boltját, ahonnan 1848 ban költözött csak az uj helyi­ségbe. Az 1855. évben, az abszolu­tizmus korszakában lépett be az üz­letbe Antal fia, majd a kiegyezés de­rengése időpontjában 1865 ben Manó fia, akik a cégnek ma is pátriárkába korú főnökei. Hatvankét évig dol­gozott Pirnitzer József ritka ener­giával, szakértelemmel és becsületes séggel az üzlet vezetésében, mig 1892-ben nyugalomba vonult és ezen időtől kezdve Pirnitzer Antal és Manó vezették az üzletet. A Tolnavármegyei Vitézi Szék állo­mányában ugyanis jelenleg 65 tiszti és 349 legénységi vitéz van. A vármegye területén az összes vitézi telkek nagysága 2543 kh. 1341 Q öl. Ebből 1214 vitézi telek alakíttatván, a tiszti vitézek 30°/9“a» a legénységi vitézek 53°/o-a kapott eddig vitézi telket. A székkapitány végül meleg sza­vakkal emlékezett meg a közelmúlt­ban elhunyt de Hodossy Sándor ügyvédről, ki a vitézi szók ügyésze volt. A vitézi szék a temetésen testületileg jelent meg és koszorút helyezett el a ravatalon. Vitéz Tihanyi Szilárd székkapitány beszámolója után Szévald Oszkár alispán és vitéz Vendel István polgár- mester intéztek lelkes beszédet a vitézekhez. A Bzékkapitány meg­köszönve az alispán és polgármester szavait, a nyilvános gyűlést befeje­zettnek nyilvánította és az értekezletet felfüggesztette. Szünet után vette kezdetét a vité­zek zárt értekezlete. Ezen elsősorban ismét a székkapitány intézett buzdító, oktató szavakat a vitézekhez, majd vitéz Vasváry László tartotta meg előadását, mellyel a vitézeket érdeklő minden kérdésre kiterjedve értékes tapasztalatokat szerezhettek. Végül minden aktuális ügyet letárgyalva a Hősök emlékszobrához vonultak le a vitézek. Itt a Hymnus eléneklése után vitéz Molnár József keresk. isk. tanár tartott szép gondolatokkal teli, hazafias lelkesedéssel teljeB beszédet. Befejezésül a vitézek disz- menetben tisztelegtek a Hősök emlé­kének. A cégfőnökök. Pirnitzer Antal, aki ma 86 éves, az üzlet vezetésén kívül résztvett a kereskedelmi élet minden megnyilat­kozásában. Tagja volt a Pécsi Keres­kedelmi és Iparkamarának, alapitója a Szekszárdi Kereskedelmi Kaszinó­nak, az OMKE szekszárdi kerületé­nek, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szekszárdi Egyesületének és a Szek­szárdi Népbank igazgatóságának. Pirnitzer Manó minden idejét az üzlet vezetésére szentelte és ennek vezetésében ma is fiatalos agilitással vesz részt. Pirnitzer Ede, Pirnitzer Antal fia, 25 évvel ezelőtt lépett be a cégbe és annak ezen időtől kezdve tevékeny, széles látkörü vezetője. Súlyos idők. A cég több ízben élt át nehéz na­pokat. 1848 ban a rácoknak Szek- szárdra való bejövetele alkalmával el kellett rejteni az árukészletet, hogy azt a dulástól megmentsék. A cég alapító főnöke akkor a haza hivó I szavát követve, nemzetőri szolgálatot | teljesített. Hazafias érzését örökölték fiai, akik a háború alatt vagyonuk­nak óriási részét, 300.000'— arany­koronát fektettek hadikölcsönbe, gyer­mekeik pedig ott küzdöttek mind­végig a fronton. A kommunizmus nemcsak hogy erősen kifosztotta e tisztes múltú cég üzletét, hanem a vörös uralom alatt Pirnitzer Antalt még túszként is lecsukták. Alig heverte ki a cég a kommun pusztításának veszteségeit, 1925. évi december hó 8 án éjszaka az egész áruraktár tűzvész martaléka lett. Lát­tuk a 20—25 fokos hidegben, amikor a fecskendőket sem lehetett használni, a cég előrehaladott korú főnökeit di­deregni és kétségbeesetten állani hosz- szas munkájuk elüszkösödött rom­halmazánál. A renaissance. Da nem csüggedtek! 1926 máju­sában már megnyitották a mai díszes éB nagyszerűen berendezett áruházat és ezzel harmadszor rakták le az üzlet alapjait. Ha a 90 év történetébe bele­pillantunk, azt látjuk, hogy e hosszú évtizedeken keresztül a cég minden tevékenységében mindig a becsületes kereskedői felfogás volt az uralkodó, a szakértelem, a munkaszeretet és a soha el nem csüggedő energia voltak a hajtóerők, amelyek a nehéz időkön keresztül­vezették a céget és megszerezték neki úgy a nagykereskedők és gyá­rosok, mint a vásárló nagyközönség bizalmát. Ennek a cégnek a jubi­leuma intő példa lehet a mai világ­ban a realitás útjáról könnyen lecsúszó háború utáni kereskedő nemzedék­nek, hogy ideig-óráig lehet a keres­kedelemnek ezen életforrásaitól el­térni, de maradandó üzletet csak az a kereskedő tud megalapozni és csak az nem bukik el a mai nehéz küz­delem porondján, aki erős munkával és becsületes szándékkal viseltetik úgy az árúkat rendelkezésre bocsájtó nagykereskedőkkel, mint a hozzá bizalommal forduló vevőközönséggel szemben. Akik a vasárnapi ünnepségen réBzt- vettek, azok érezték és mindenik fel­szólalónak szavaiból is az csendült ki, hogy a Pirnitzer József és Piai cég helyiségeiben mindig a józan, okos és becsületes magyar kereskedő tevékenysége nyilvánult meg. Az a dús raktár, amelyet a jelenlévők szemlélhettek, a magyar ipar fejlettségének volt a leghatalmasabb propagálója és tanú­bizonysága annak, hogy a magyar kereskedő ügyessége és akaratereje meg tudja ked vehetni a vevőközön­séggel a minőség tekintetében a kül­földieknél semmivel sem silányabb magyar gyártmányokat. A magyar kereskedelem történe­tének egy része a jubiláló cég története. A magyar kereskedelem múltja, jelene és jövője ! elevenedett meg ezen ünnepség alatt 1 és a megelevenedés hittel és remény- I nyel töltötte el az otttévőknek szivét, Pirnitzer József is Fiol áruház 90 éves luWleumo.

Next

/
Thumbnails
Contents