Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-05-14 / 37. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG mert nem az ékesen bzóIó szavak, de a csendes, kitartó munka as, amely előbb-utóbb meg fogja teremteni a mai szomorú időkből a jobb és boldogabb jövőbe való belépést. A jubiláns ünnepély vendégei. A bensőséges jubileumi ünnepségen a nemzetiszinü zászlókkal és gyönyörű szőnyegekkel feldíszített impozáns üzlethelyiségben a cégtagok és nagyszámú családtagjaikon kívül csak meghivottak jelentek meg, akik között ott láttuk Száváid Oszkár alispánt és nejét, dr Hagymássy Zoltán vármegyei főjegyzőt, vitéz Vendel István polgármestert, Jakab László min. tan. pénzügy igazgatót, dr őrffy Lajos m. kir. bábaképző intézeti igazgató-tanárt, dr Gaál Dezsőt, a kir. ügyészség vezetőjét, dr Leopold Kornél kormányfőtanácsost, a Magyar Általános Hitelbank szekszárdi fiókjának igazgatóját, Schneider János bankigazgatót, mint a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés képviselőjét, dr Halmos Andor kir. tanfelügyelőt, Mirth László járás- bírósági elnököt, dr Sztanó Sándor közkórházi főorvost, dr deési Daday Dezső kereskedelmi iskolai igazgatót, dr Bordás Árpád rendőrkapitányt, Berényi Béla csendőrőrnagyot, dr Rubinstein Mátyás főrabbit, mint a család lelki barátját, dr Kenézy Endre m. kir. pénzQgyigazgató-helyettest, Obermayer György állampénztári Pontban tiz órakor két hatalmas rózsacsokorral a kezében előlépett a Pirnitzer család legifjabb sarja, a kis Pirnitzer Juditka és pár kedves szóval üdvözölve az idősebb főnököket, Pirnitzer Antalt és Manót, a nagymamáknak pedig átadta a csokrokat. A bájos jelenet után állott a vendégek elé Perry Gyula, a senior főnök idősebbik fis, aki a wieni Mercurbank elnökigazgatója és a következő beszédet mondotta: Perry Gyula megnyitó beszéde. Tisztelt hölgyeim és uraim, kedves vendégek I Egész családom nevében mondok köszönetét Önöknek, hogy elfogadták meghívásunkat és eljöttek hozzánk résztvenni örömünkben a mai napon, amidőn mindnyájunk büszkesége: a cég ünnepli fennállásinak kilencvenedik évfordulóját. Nem külső disz keretei között tartjuk meg ezt a jubileumot, hanem itt az egyszerű üzlethelyiségben. Mutatják ezzel is a cég tagjai, hogy nem akarnak másnak látszani, mint annak, ami eddig voltak: kereskedőknek. De volt mindenkor és lesz ezentúl is egy törekvésük: az, hogy hű polgárai legyenek hazánknak, hasznos tagjai a társadalomnak. Megvalósítja ezt mindenki, aki munkakörét, ha szerény is, teljesen betölti. A vidéki kereskedők java között akartak lenni a cég tagjai és talán nem vagyok szerénytelen, ha azt állítom, hogy ezt a célt elérték. Volt idő, amidőn a közvélemény a kereskedőt gazdasági életünk felesleges szervének tekintette. Régen elavult ez a felfogás: a közgazdasági tudomány ma már éppoly fontos tényezőnek minősiti a kereskedőt, mint a termelőt. Nem hivatatlanul ékelődik be a kereskedő a termelés és fogyasztás közé, hanem nélkülözhetetlen kapocs e kettő között. A kereskedelem jelentősége Magyar- országon hatalmasan fokozódott, amióta hazánk ipara örvendetes módon föllendült. A magyar Ipar fejlődésének előharcosa a magyar kereskedő. Nézzenek körül ebben az üzlethelyiségben : azok a polcok, amelyeken még 25—30 év előtt csaknem kizárólag külföldi áru feküdt, ma a magyar ipar termékeivel vannak megrakva. Ez a cég gyakorlati hazafisága. Hivatott toll irta meg a cég történetét, kilencven év munkáját, küzdelmét, viszon- tagságát. Kiegészítés gyanánt csak egyet szabadjon hozzáfűznöm. Ha kilencven év óta áll a cég, ha édesapám hetvenöt, Muki nagybátyám hatvanöt és Ede öcsém huszonöt év óta állják meg he'yüket az üzletben, úgy igazgatót, Andró István kormánytanácsost, az ipartestület elnökét, Debulay Imre ipartestületi alelnököt, Müller Albertet, a Kereskedelmi Kaszinó elnökét, valamint a helyi ke reskedőtársadalom számos reprezentánsát. A fővárosi és vidéki gyárosok és nagykereskedők közül ott láttuk: Hammerli József pácBi kesztyűgyár rost két fiával, Joss. M. Lőwenstein budapesti fehérnemügyár cégvezetőjét és disponensét, a Pétermann és Glaser bonyhádi cipőgyár részéről Pétermann cégfőnököt, Hochstädter Imre budapesti fehérnemügyárost és fiát, akik a jubileum alkalmából márványba erősített ezüatplakett ajándékkal kedveskedtek, Márkus Ziigmond budapesti nagykereskedőt fiaival, a Schlezinger Bertalan és Társa, Fóti Ferenc, valamint az Ecker József fővárosi nagykereskedő cégek főnökeit, végül a Pollák Hermann és Fiai siffongyárosok magyarországi képviselőit, a Klotz, Pfeffar és Társa cég tulajdonosait. A cég volt tanoncai és alkalmazottai közül Klein Rezső bajai nagykereskedő, kér. és iparkamarai választmányi tag, Borovitz László bátaszéki kereskedő, továbbá a Neumayer Li- pót Utóda budapesti linoleum nagykereskedő cég tulajdonosa volt itt két fiával. ennek magyarázatát az adja, hogy a főnökök tevékenységének irányitója mindenkor a tisztesség volt. Az a kereskedő, aki működésénél csakis a tisztesség jelszavát tartja szem előtt, nem igen tehet szert vagyonra a szűkös magyar viszonyok között. De igenis szert tesz ama, minden anyagi értéknél többet érő kincsre: a vevőközönség bizalmára. Becsületes kereskedő munkájának ez a legszebb jutalma. Boldogan állapíthatom meg, hogy Szekszárd város és Tolna megye közönsége a céget mindenkor bizalmával és jóindulatával kitüntette és nehéz időkben rokonszenvével pártolta. Hadd mondjak ezért a cég nevében hálás köszönetét. Minden régi szervezetben — legyen az kicsi vagy nagy — kialakul idővel az, amit hagyománynak nevezünk. Magába öleli ez a fogalom a gondolat és érzés minden megnyilvánulását egy bizonyos — szinte előre kijelölt — helyes irányban. Nálunk is kialakulófélben van a hagyomány, amelynek egyik s talán legszebb megnyilvánulása asz- szonyaink szerepe. A mi családunkban az asszony hűséges osztályrészese ura sorsának: vele osztozik nemcsak örömében, bújában, hanem munkájában is. Különös szeretettel gondolunk ma családunk asszonyaira, akik fáradtak és dolgoztak az üzlet, a cég érdekében. Hagyományszertt a cég tagjai és az alkalmazottak között fennálló viszony is. Ha ma már nem is ülünk velük együtt délben-este egy asztal körül, mint valaha a régi jó időkben, úgy mégis a családhoz tartozóknak tekinti a cég hűséges munkatársait. Sok minden változott az idők során, de nem változott az együvé- tartozás érzése: a közös munka fűzött össze bennünket a múltban, az fűzzön össze bennünket a jövőben is. Miként családoknál egymásután önállósítják magukat a fiuk, azonkép a cég munkatársai saját exisztenciát alapítanak. De nem szakad meg a kapocs, nem szűnik meg az együvétartozás érzése. Be-benéznek néha a régi céghez, .ahol tanulók, majd segédek voltak. Szükség esetén eljönnek kisegíteni és országos vásár napján csak úgy ténykednek az üzletben, mint hajdanában. Idefűzi őket az érzelmi kapocs, mert itt tanultak dolgozni, itt szívták magukba azokat az elveket, amelyek boldogulásukat önálló pályájukon lehetővé tették. Kilencven év nagy idő: három emberöltő, három nemzedék. De miként a föld tavasszal, úgy a cég is minden uj nemzedékkel újból virágzik. S miként az erős tölgy, amelyet hiába ostromol szélvész, fagy és záporeső s amelynek erejét, ellenálló képességét a múló évek csak fokozzák, úgy áll a cég is kilencveu év után erősen, fejlődésképesen és folytatja I Az ünnepély. munkáját ott, ahol megkezdte: szolgálni fogja Szekszárd ot és Tolna megyét. Adja Isten, hogy továbbra is fejlődjék, virágozzék, gyümölcsözzék. Áldj« meg az Isten mind a két kezével a becsületes munkát. A cég húszezer pengős Jótékony alapítványa. Pirnitzer Ede, a junior cógfőnök olvasott fel ezután egy nyilatkosatot, hogy a cég a jubileum emlőkére ab ban a reményben, hogy tiz év múlva az üzlet százéves fennállását fogja megünnepelhetni, üzleti tőkéjéből leköt 20.000 pengőt a következő mó dozatok mellett: ötezer pengő hatszázalékos évi kamatait, azaz tiz éven át évi 300 P t a szekszárdi állami bábaképző és szülészeti intézeten gyermekágyban fekvő szegénysorán anyák segélyezésére, 5000 pengő hatszázalékos kamatait, azaz tiz éven át évi 300 pengőt a szekszárdi felső kereskedelmi iskola egy növendékének tanulmányi ösztöndíjra. Végül 10 000 pengős alapot a Nemzeti Bank mindenkori váltóleszá- mitolási kamattétele miatt fog a cég kamatoztatni. A kamatok és kamatos kamatok tiz évig tőkésittetvén, a'fel- gyülemlett összeg szolgálati idejük és érdemeik arányában a cég akkori alkalmazottai közt fog kiosztatni. A fennmaradó összeg alapitványképen tétetik le Szekszárd polgármesterének kezeihez, hogy évi kamatainak fele a Szociális Missziótársulat, fele pedig az Izraelita Nőegylet szegényeinek javára fordittassék. Az alapítványról szóló alapítóleveleket ezután Pirnitzer Ede átnyújtotta Vitéz Vendel István polgár- mesternek, dr őrffy Lajosnak, a szekszárdi m. kir. bábaképző igazgató tanárának és dr deési Daday Dazső kereskedelmi iskolai igazgatónak. A hivatalos kereskedelmi szervek üdvözlése. Schneider János, lapunk főszerkesztője a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara és az OMKE nevében szólalt fel ezután és a következőket mondotta: Egy ritka ünnepségre gyűltünk itt ma össze, hogy hosszú évtizedek kitartó és becsületes munkája előtt az őszinte nagyrabecsülés elismerésével álljunk meg és hogy a tisztes magyar kereskedelem eme történeti darabjából példát állítsunk azok szeme elé, akik a magyar kereskedelem nehéz, nagy elhatározásokat és lankadatlan szorgálmat kívánó pályáján munkálkodni óhajtanak. Ennek a cégnek 90 éves története megtanít bennünket arra, hogy munkaszeretet, szakértelem és soha nem csüggedő energia le tudja győzni a háborúk és a tűz pusztításait, elénk tárja, hogy egy jól megalapozott cég olyan, mint az arany, megolvaszthatják -az elemek, de el nem pusztíthatják. Ezt a céget is megtépdesték a viharok, de sem a nagykereskedők, sem a vásárlóközönség bizalma nem hagyta el soha és a cég megbecsülése épen akkor domborodott ki a legerőteljesebben, amikor üszkös falak, hamuvá vált árukészletek hirdették csak itt e cégnek nagyságát. Es ime, mint egykor Szeged, e cég otthona is szebb lett, mint volt. Szegedet a királyi szó és egy nemzet akarata, ezt a céget a cégtulajdonosok energiája, Istenbe vetett hite és lankadatlan szorgalma hivta uj életre. Tanuljanak ebből a múltból a ma kereskedői, szívják magukba azt az erkölcsi felfogást, amely e cégnek otthonában mindenkor uralkodott, mert a ma nehézségein csak oly becsületességgel és lankadatlan munkával lehet átküzdeni magukat, mint amilyennel e céget főnökei 90 éven át vezették. Amikor a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az OMKE megtisztelő megbízásából állok itt, a becsülettel végigküzdött kilenc évtizedes múlt előtt, igaz örömömnek adok kifejezést, hogy a jubiláló cégnek érdemes főnökeit 75, 65 és 25 éves kitartó munka után ezen szép ünnepségen köszönthetem. A munka ünnepének, a munka diadalának tartom ezt a mai napot és az isteni gondviselés különös ajándékának, hogy Pirnitzer Antal és Manó urak megérhették és láthatják az alapítás 90-ik évfordulójának ünnepélyes aktusát, amikor az ipari és kereskedelmi érdekeltségek és e város hivatali és társadalmi élete vezetői és a kereskedelem kép- I viselői tisztelettel adóznak a múlt iránt és I az átlag emberi életet messze túlhaladó évtizedekre kiterjedő azon tevékenységről, I amelyet ők, mint e cégnek nemcsak kor- 1 Hiányosai, de első munkásai is, kifejtettek. De köszöntőm Pirnitzer Ede urat is, habár az ő működésének 25 éve számokban el- homályosul a,75 és 65 évek niellett. Én tudom azonban, hogy ezen utolsó 25 évre a cég legnagyobb megpróbáltatásai esnek és hogy az azokon való sikeres átgázolásban ifjú akaraterejének, fejlett látókörének mily nagy szerep jutott. Amidőn a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamarának és az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülésnek meggyőződésből és a munkás élet őszinte megbecsüléséből fakadó üdvözlő iratait átnyújtom, azt kívánom, hogy a mai ünnepélyes hangulatból merítsenek a cég pátriárka kort ért tagjai lelki megnyugvást, az uj hajtás pedig a további küzdelemre lankadatlan akaraterőt. A konzervativizmus párosulva a mai kor modernségével, vigye továbbra is előre e céget megkezdett utján a magyar kereskedelem dicsőségére. Üdvözlő beszédemet ama szívből fakadó fohásszal fejezem be : engedje a Mindenható Isten megérni a cégfőnökök mindenikének, hogy mielőbb gyönyörködhessenek a régi Nagymagyarország szabad kereskedelmének diadalában! Beszédének elhangzása után átadta a cégfőnököknek a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Országos Kereskedelmi Egyesülés Üdvözlő iratait. 1930 május 14 Vitéz Vendel István polgármester szólalt fel ezután. A vitézi értekezletről, a véres csaták katonáitól jött ide — úgymond — a szolid, békés polgári munka jubileumának az ünnepélyére, hogy tolnácsolja a cég két régi idős tagjának, nesztorának a város lakossága szeretetét és osztatlan becsülését, amelyet a három emberöltő mindig tisztességes munkájával szereztek meg maguknak. A Pirnitzer cég — úgymond a polgármester — fogalom nemcsak Szekszárdon, hanem Tolna vármegyében is, hiszen gyönyörű áruháza be- illenék Budapest üzleti negyedébe is, Tudják azt az egész megyében, hogy a cég talpköve a kereskedelmi tisztesség és becsület. Hiszi, hogy továbbra is ez lesz az üzlet vazérelve. Kívánja, hogy a cégiőnökök még soká vezethessék az üzletet és hogy szép életüket koronázzák be a csendesen lenyugvó nap aranyos sugarai. Dr Őrffy Lajos igazgató, orvostanár a polgármester beszéde után hálásan köszönte a Pirnitzer családnak a Bábaképző Intézet szegény anyái részére letett nagylelkű alapítványát és annak az óhajának adott kifejezést, hogy bárcsak sokan követnék ezt a nemes példát. Gyermekkora emlékeinél fogva is a szivéhez nőtt ez a város összes intézményeivel, amelyek egyik legkülömbike ez a kiváló áruház, amelynek tulajdonosai Szekszárd legtiszteltebb polgárai közé tartoztak. Kimondhatatlan részvéttel látta az évekkel ezelőtti tüzkatasztrófát és amint fájdalmában, úgy mostani örömében is együtt érez a családdal, amelynek azt kivánja, hogy a százéves jubileumot is a cég két senior főnökével együtt ünnepelhesse meg. dr daési Daday 08zső felsőkereskedelmi iskolai igazgató intézete nevében szintén háláját fejezi ki a nemes elhatározásért, amely hivatva van a kereskedelmi iskolában jelesen érettségizett, sze- génysorsu ifjak pályáját elősegíteni. A cég ezzel az országos viszonylatokban is nagyszerű tettével beirta nevét a magyar kereskedelmi szakoktatás történetébe, ércnél maradandóbb emléket állítva magának. Azt kívánta végül, hogy az Isten segítsége és a kereskedelem sikere kísérje továbbra is a jubiláns cég tevékenységét. A Kereskedelmi Kaszinó nevében. Müller Albert elnök szekszárdi gép- gyáros intézett meleg szavakat a jubilánsokhoz, akiknek érdemeit oly szépen méltatták az előtte felszólalók. A oóg régi alkalmazottai nevéban Klein Rezső b&jai nagykereskedő, a szegedi kereskedelmi és iparkamara választmányi tagja, az ÖMKE központjának választmányi tagja és a Bajai Kereskedelmi Alkalmazottak Egyesületének elnöke tartott üdvözlő beszédet. A valódi érzésnek — úgymond —■ nincsenek válogatott kifejezései, ott a szív beszél. 0 is csak a szive hálájának adhat ez alkalommal kifejezést, hogy ötven évvel ez-
