Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-04-16 / 30. szám
XII. évfolyam. Egyes szám ára 16 fillér Szekszárd, 1930 április 16. 30. szám. TOLNANEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dij: Félévre _______6 pengő. | Egész évre______12 pengő.; Sz erkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden aserdán ée szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 8 fillér. Állást keresőknek '50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. A gazdák nagy napja. Méreteiben hatalmas, lefolyásában méltóságteljes és kihatásaiban felette fontos és nagyjelentőségű volt Tolna vármegye gazdáinak a Szekszárdi Kisgazda Egyesület összehívására e hó 13-án tartott naggyülése. Az a hatalmas tábor, amely Szekszárd Béla- terét teljesen betöltötte, élénken igazolta, hogy a szekszárdi kisgazdák meghivó szava mennyire találkozott a megye összes gazdáinak felfogásával. Az a komoly, méltóságteljes hang, amely a szónokok beszédéből kicsengett, a nagy tömegnek nyugodt, figyelő magatartása pedig azt bizonyította, hogy e naggyülés megtartásának indítékai mennyire a gazdatársadalom leikéből fakadtak s hogy azok nem szerepelni vágyó em berek hiúságából, vagy izgalmat okozni akarók hajtogatásából fakadtak, hanem rettenetesen nehéz és komoly veszélyeknek mélységes átérzé- séből. A nagygyűlésnek minden mozzanata a gazdatársadalom élniakará- sának erőteljes megnyilatkozása volt anélkül, hogy annak legkisebb éle is lett volna a más társadalmi osztályok ellen. Az élniakarás szavai oly komolyak, oly figyelmet keltők és oly határozottak voltak, hogy azt meg kell hallani nemcsak azoknak, akik részt- vettek ezen a gyűlésen, de azoknak is, akik kezébe ennek az országnak irányítása, vezetése van letéve, akiknek nemcsak meghallani, de meg- érteniök is kell, hogy itt a 12-ik óra és a magyar gazdatársadalom kétségbeesett helyzetén parlamenti pártjainknak és ezen ország minden tényezőjének összefogó akarásával a legsürgősebben segíteni kell, mert hiába lesz minden külpolitikai siker és hiába tiz küzdelmes évnek újjáépítési munkája, — mint azt egy szónok helyesen felemlítette, — ha a gazdatársadalom összeroppan, hisz ez az összeroppanás egy lesz az egész ország összeomlásával. Az ország gazdáinak ez volt eddig a leghatalmasabb megmozdulása. Bízunk kormányunknak, képviselőinknek és felsőházi tagjainknak bölcsességében, hogy e megnyilatkozás méltóságteljes, de mégis kiáltó szavára, minden elposványositó hosszas tanácskozás nélkül, erélyes kézzel fognak hozzá a magyar gazdák nagy bajának orvoslásához és ezekből az intézkedésekből ha nem is az eldo- rádói boldogság, de a legégetőbb sebeknek gyógyulása és a dolgozni akaró millióknak gazdasági megkönnyebbülése fakad. ' A vendégek. Tolna megye gazdáinak országos viszonylatokban is jelentős megmozdulása teljesen megváltoztatta a megye- székhely egyébként is ünnepi' képét: kora reggel a megye minden tájáról érkezett idegenek lepték el az utcákat. A gazdagyülés vendégei, résztvevői közül őrffy Imre és Dénes Ákos képviselők már szombaton érkeztek, mig a közönség jó része vonaton, kocsikon, autóbuszokon, autókon vasárnap jött Szekszárdra. A képviselők zömét Budapest felől a déli vonat hozta és üdvözlésükre megjelent a pályaudvaron vitéz Vendel István polgármester őrffy és Dénes képviselőkkel. Ezzel a vonattal jött: dr. Szabó Sándor nyug. főispán, a tisza- löki kerület országgyűlési képvise- je, a Magyarországi Kisbirtokosok Szövetségének elnöke, dr. Éri Márton dombóvári, Csizmadia András orosházai, dr. Klein Antal tolnai, Zlinszky István paksi követ, báró Fiáth Tibor a Tolnavármegyei Gazdasági Egyesületnek elnöke, továbbá a Magyar Távirati Iroda, Az Est, az Uj Barázda, A Reggel és A Föld szerkesztői és velük Jelfy Gyula fotoriporter. A felvonulás. Délután fél három órakor a vasútállomáson a Bátaszék felől jövő vonat beérkezése után volt a fogadtatás. A pályaudvarra kikocsiztak a képviselők is, akiket a Szekszárdi Kisgazda Egyesület tagjainak az állomási épü let előtt felsorakozott hatalmas tábora előtt a vidéki vendégekkel együtt Nagy Lajos elnök üdvözölt. Dr. Szabó Sándor, a Magyarországi Kisbirtokosok Szövetségének elnöke válaszolt az üdvözlésre, majd a kivonult leventezenekarral az élén meg indult az oszlopokba sorakozott közönség a városháza elé, a népgyülés színhelyére, ahol Jankó Ágoston fő ispán és neje, Peresei Béla felsőházi tag, Kiss Lajos felsőházi póttag, Száváid Oszkár alispán, dr. Hagymássy Zoltán vm. főjegyző, vitéz Vendel István polgármester, Szongott Edvin főszolgabíró is megjelent. Ott láttuk a Baranyamegyei Kisgazdák Egyesületének küldöttségét is dr. Mihalics Mihály elnök vezetésével. A gazdagyOlés. Valamivel három óra előtt a leventezenekar Hiszekegyével kezdődött meg a népgyülés, amelynek közönsége impozáns tömegben sorakozott fel a téren. Óvatos becslés szerint négyezerre tehető a megjelentek száma, akiknek fele a vármegye minden részéből érkezett ide, Nagy Ferenc Lajos a Szekszárdi Kisgazdák Egyesületének elnöke üdvözölte a képviselőket és a vendé geket, majd átadta a szót Taksonyi János Heimann ügyvezető titkárnak, aki a gazdagyülés céljait ismertetve arra kérte a megjelenteket, méltóságteljes komolysággal adjanak hangot a mezőgazdaság bajainak, amelyek már-már olyan nagyok, hogy magukkal rántják a bukásba énnek az országnak az elgyöngült iparát és kereskedelmét is. Sürgős segítséget, orvosságot kell kérni ezekre a bajokra és fel kell a gyűlésnek világo- I Bitani a kormányköröket arról, hogy a rettenetes helyzetet a gazdaközön- ség nem bírja már tovább. Végül bejelentette, hogy a Szék száréi Kisgazdák Egyesülete testületileg belépett a dr. Szabó Sándor vezetése alatt álló Magyarországi Kis birtokosok Szövetségébe, amely nagyatádi Szabó igaz követőit tömöríti a kisgazdazászló alá. Papp János gazdálkodó Alsónyék birája, mint a gyűlés első szónoka eképen vázolta a helyzetet: Panasztól, elégedetlenségtől hangos az ország. A í trianoni csonka test lázban ég és várja a csodaorvost, aki segít a baján. Nem azért jött ide, bogy politizáljon, hanem, hogy a mai gyűlésből hitet és erőt merítsen, mert a gazdák érdeke a nemzet érdeke. Nem bujtogatni és nem tüntetni akarnak, hanem csak rámutatni arra az erőre, amely a gazdatársadalomban rejlik és amelyet konzerválni kell, mert ha ez az erő, az országnak ez a fundamentuma összedől, akkor ez az összeroppanás magával rántja a tízéves újjáépítés összes eredményeit. A gazdák mai gyűlésükből üzenetet akarnak küldeni az ország vezetőinek, hogy épen ezért ne késieked jenek a komoly segítéssel. Elmondta azután mennyire tombol a gabona uzsora, amelynek a letörésére a beígért gabonatárházak sürgős felállítását követeli. Majd rámutat a tejuzsorára, amellyel a gazdáktól 12—14 fillérért vásárolt tejet Budapesten 48 fillérért adják el. Azzal fejezte az után be mindvégig lendületes beszédét, hogy a gazdatársadalom, amely 1919 ben meghallotta a nemzeti kormánynak a romokban heverő ország újjáépítésére hivó szavát, most joggal elvárja, hogy a kormány hallja meg már végül az ő panaszko- dásukat és orvosolja sürgősen a gazdák bajait. Ezután határozati javaslatot terjesztett elő. Ez a javaslat a gabonaraktárak felállítását, az állatok és mezőgazdasági termékek jobb értékesítését kéri és a 100 mezőgazdasági szeszgyárból egynek Szekssár- don leendő felállítását követeli. Michéli Mihály bátaszék! kisgazda folytatta ezután a mezőgazdasági élet rettenetes bajainak ismertetését. Jól átgondolt, rendszeresen felépített és nagyon szépen előadott beszédében elmondta, hogy a gazdatársadalom, amely élniakarásáról kíván tanúságot tenni, kénytelen kijelenteni, hogy a magyar mezőgazdákat bölcs szónok latokkal, kecsegtető ígérgetésekkel tovább már kielégíteni nem lehet, mert az országnak ez a fundamentuma tetteket kíván azoktól, akik ennek a nagytürelmü és hangyaszorgalmú népnek a bizalmából az ország házban ülnek. A falu népe nem fogadhatja meg a tanácsot, hogy takarékoskodjék, mert már nincs miből takarékoskodnia. Izeni azonban ez a nép, hogy felttl- j rőí kell végre megkezdeni az igények I leszállítását és ugyanakkor harminc százalékkal csökkenteni kell a képviselők számát is, ami mindenesetre jelentékeny megtakarítást eredményezne. Másfélmillió ember foglalkozik — úgymond — bortermeléssel. Ez a hatalmas tömeg megkívánhatja, hogy a kormány a termelési költségeket olcsó szénkéneggel és résgáliocal olcsóbbá tegye, a borfogyasztási adót eltörölje, a belföldi borfogyasztás elősegítésére a söradót emelje (hiszen a sörgyártás csak néhány gyár érdeke) a borkivitelt elősegítse és a vasúti tarifát leszállítsa. Végül a földmi velő társadalom megerősítésére hosszúlejáratú kedvezményes hitelnyújtást kért, mert a falu népének talpraállitása nélkül a kisipar és a kiskereskedelem is tönkre megy. A nagy tetszéssel fogadott temperamentumos beszéd elhangzása után Gróf József kisgazda, a tamási járásban levő Kánya község egyik kiváló embere jelent meg ezután a szónoki emelvényen éB meglepő szónoki készséggel ismertette az okokat, amelyek a gazdatársadalmat Szekszárdra összehívták. Meg akarják értetni — úgymond — mindenkivel, hogy a gazdák nem bírják a terheket tovább viselni. E gazda- demonstrációnak nem az a célja, hogy a társadalom más osztálya ellen harcoljanak, mert jól tudják, hogy ennek a csonka országnak minden fia munkájára szüksége van. A végső veszélytől való rettegés hozta ide őket és tetteket, sürgős reformokat várnak, mert az ígérgető agrárizmus mellett elpusztul az ország. Társai nevében íb kéri a kormányt, ne engedje, I hogy a kisgazdák kétségbeesett helyzetét a demagógok használják ki, hanem siessenek megsegítésükre. Megállapítja, hogy a gazdatársadalomban is hiba van, mert apró- cseprő torzsalkodásban állanak falunként, községenként és egymással is ahelyett, hogy összefognának az ország nagy érdekeinek megismerésében. Beszéde végén nagy hatást váltott ki annak a megállapításával, hogy beteg a gazdatársadalom megítélésében, gondolkodásában és az igazság megismerésében íb egyaránt, mert nem tud önös célokon felülemelkedni. Ezt a betegséget ki kell irtani a gazdatár- »adatomból, mert csak úgy lehet az élet-halálharcot megvívni, ha összefog a csonka ország összes gazdája. Dr. Őrffy Imre beszéde. Dr. őrffy Imre, a szekszárdi kerület képviselője jelent meg ezután a közönség előtt, kijelentve, hogy sokszor beszélt a város és megye gazdáihoz e helyen, de sohasem lépett eléjük olyan nehéz szivvel, mint most, mert teljesen átérzi azokat a jogos és komoly panaszokat, amelyeket itt nem a megrendelt szónokok, hanem a nép fiainak ajkáról elhangzottak. Mielőtt I a tulajdonképeni tárgyra áttérne, há- j rom megbízásnak tesz eleget. Nagy I sajnálattal jelenti, hogy dr. Pesthy
