Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-04-16 / 30. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1930 április 16 köttesse be szerettei könyveit a Dunántúl legmodernebb könyvkötészetében fess MOLNÁR-féle Rt. HnsuÉtl fllflndfehul Köztudomású igazság, t h08y Rádiót • Villanyt • «*- Fábiánnál szereltessen, akkor öröme lesz benne! <<Hl Pál influenzában súlyosan megbetege dett és nem vehet részt a mai gyti lésen, amelyre pedig annyira készült Hosszabb levélben üdvözölte a gazda gyűlést és levelében kifejtette, hogy az Egységes Párt egész vonalon át- érzi a gazdatársadalom nagy bajait és azon sürgésen segíteni legkomolyabb feladatának tekinti. Bejelentette továbbá, hogy dr. Gratz Gusztáv, a bonyhádi kerület és dr. Erdélyi Aladár, a ceglédiek követe, más foatos elfoglaltságuk miatt a gyűlésen nem jelenhettek meg, de az azon résztvevőkkel együtt éreznek. Kemény magyar szavakat hallott, úgymond, amelyek megdobogtatják minden hazafiasán gondolkozó magyar szivét, de örömmel tölti el lelkét, hogy emez igazságok nem a keserűség indulatából robbantak ki, hanem a magyar ember józan meggondolásának méltÓBágteljességével hangzottak el. Sok helyen elmondja panaszát a gazda, de ilyen impozáns formában kell ennek elhangzania, hogy meghallja és megértse az egész ország. Foglalkozik Michéli Mihály komoly szavaival és örömmel látja, hogy a németajkú, de szívben magyar gazdák mily méltóságteljesen tudják kifejezésre juttatni panaszaikat és kívánságaikat. Ily beszédek támasztják alá legerősebben a magyar gazda igazságait. A németajkú hallgatóságra való tekintettel németül ismertette az előterjesztendő határozati javaslatot, majd beszédében kifejtette, hogy a megyebeli és vendégképviselők nem azért jöttek ide, hogy ígérgessenek, hanem azért, hogy politikai súlyúkkal emeljék a gyűlésnek tekintélyét, másrészt, hogy meghallván közvetlenül a sérelmeket, a bajokat és panaszokat, azok orvoslására, mint az egységespárt tagjai, a legkomolyabb szándékkal és elhatározással töreked • jenek. Midőn biztosítja a gazdákat, hogy mindazokat, amit hallottak, az illetékes tényezőknek a leghatározottabban tudomására fogják hozni, egyben azon komoly panaszt, hogy ennek a csonka országnak a legmesszebbmenő takarékosságra van szüksége és hogy a közpénzt mindenkinek, mint szentséget kell tekintenie, a legmélyebben átérzi és annak minden erejével érvényt kiván az egész vonalon szerezni: ígéri, hogy e kérdésben lelkiismeretével és meggyőződésével a gazdatársadalommal fog együtt tartani. Csizmadia András orosházi képviselő impozáns, óriás alakja jelent meg ezután a gazda- gyűlés közönsége előtt és Békés vár- megye gazdáinak üdvözletét tolmácsolva közölte, hogy maga is hallani kívánja Tolna megye gazdáinak a panaszát, mert vigasztalni és önbizalmat önteni akar itteni gazdatársai leikébe, akik most a nehéz gazdasági viszonyok terhe alatt roskadoznak. Az eke szarva mellől került — úgymond — a képviselőházba, igy érzi ugyanazokat a nehézségeket éa teljesen meg is érti az elhangzott panaszokat. Az Egységes Párt tekintélyes része előtt nem ismeretlenek ezek a panaszok és becsületes szándékkal dolgoznak azon, hogy a bajokon segítsenek, de oly sok nehézséget kell leküzdeni, amelyek szerencsétlen megcsonkításunk következményei, hogy nem a kormányon és a képviselőkön múlik az, hogy mikor és hogyan tudják e nehéz kérdéseket megoldani. Foglalkoznak a nem sikerült földreform jobb megoldásával is és hiszi, hogy ez már a közel jövőben eredményeket is fog teremni. Örül a magyar gazdatársadalom megmozdulásának és reméli, hogy a kölcsönös megértésből és egymás megbecsüléséből meg fog születni az a boldogabb idő, amikor a felszabadulás várva-várt fénye fog Kolozsvár felett is derengeni. A szenvedélyes közbeszólásoktól többször félbeszakított beszéd elhangzása után Zlin8zky István, a paksi kerület országgyűlési képviselője szólt a közönséghez, elmondva, hogy őrffy Imre felszólítására jelent . meg a gazdagyülésen, hogy meghallhassa Tolna megye népének komoly, méltóságteljes szavát. A képviselőház tagjainak — úgymond — orvosoknak kell lenniök, hogy meggyógyítsák a lázban égő magyar gazdák súlyos betegségét. Tudják és átérzik e társadalmi osztály nagy bajait és a lelki- ismeretes orvos komolyságával igyekszenek is megszerezni az orvosságot. Ámde a buzaértékesités bajai nem olyan természetűek, hogy azokon máról holnapra segíteni lehetne, mert ez világbetegség. Amerika nagy gabonaexportja okozza ezt a válságos helyzetet és Amerika nagy hatalmával szemben Magyarország maga csak egy gyenge porszem. Olcsóbbá kell tenni a termelést, de ezt csak az olcsó, hosszú lejáratú kölcsönnel lehet elérni. Lehetnek — úgymond Zfinszky — a kormánynak hibái, de az export kérdésében mindent elkövetett a magyar búza elhelyezhetése érdekében. Végül magát a takarékosság hívének vallva, Ígérte, hvgy mindent el fog követni ennek az állami és községi háztartásokban egyaránt való keresztülvitelére. Zlinszky beszédét íb izgalmas közbekiáltások zavarták, azonban a csend egyszerre helyreállt, amint Nagyatádi zászlajának örököse, az országosan ismert dr. Szabó Sándor tiszalöki országgyűlési képviselő, a Magyarországi Kisbirtokosok Szövet- Bégének elnöke, Csongrád megye volt főispánja jelent meg a szónoki tribünön. Arról a vidékről jött —- úgymond —, ahol tavaly a gazdákat a fagy óriási próbának tette ki. Ismeri tehát a gazdák panaszait és az itt elmondott panaszokat folytatni is tudná, azonban e gyűlés szónokainak nem a sebek felszaggatása a hivatása, hanem a gazdák öntudatának felkeltése, hogy ebből az öntudatból ez a nagy társadalom erőt meríthessen. Nem szépeket akar tehát mondani ezen a gyűlésen, hanem minden körülmények között az igazat. Az összes társadalmi osztályokhoz fordul, hogy jöjjenek a gazdák segítségére, mert keresni kell az utat az ország terheinek a csökkentésére, mert ez képszi alapját minden további intézkedésnek. E népgyülés határo- I zatából merítenek majd erőt arra, | hogy a kormánnyal szemben is érvényesítsék a terhek csökkentésére irányuló követeléseket. Hosszabban foglalkozott azután a magyar pénz értékének megóvása érdekében szükségessé vált intézkedésekkel és veszedelmesnek tartaná, ha a tőke elleni gyűlölet érvényesülhetne. A véres háború elült, de a gazdasági háború még egyre tart és nagy áldozatokat kiván. Utalt a hágai és párisi tárgyalásokra és rávilágított arra, hogy a győző hatalmak le akarják törni a hatalmas német nemzetet, nehogy vaskezével visszaüthessen a mostani megaláztatásokért.Vele együtt gazdaságilag bennünket is meg akarnak fojtani körülvevő ellenségeink. Oda kell tehát hatni, hogy minél kevesebb árut hozzunk be az országba és hogy a hazai termelést okos kamatpolitikával minél olcsóbbá tegyük. Amíg az ország nem kap hosszúlejáratú külföldi kölcsönt, óvatosan kell tehát bánni a rövidlej áratu kölcsönökkel, mert azok felmondása a végső katasztrófát jelenthetné a hitelt igénybe vevő kisgazdatársa- lomra. Ezután kitért az egyes részletkérdésekre, kiemelve, hogy dr őrffy Imre egyike azoknak, akik legerősebben dolgoznak a borfogyasztási adó eltörlésén. őrffy sürgetésére a kormány már foglalkozik is azzal a kérdéssel, miképen kártalanítsa a városokat és községeket a borfogyasztási adó eltörlése esetén. Kitért a tejkérdésre és beszéde végén a gazdákat az Országos Kisbirtokosok Szövetségébe való tömörülésre buzdította. Dr. Szabó Sándor hatásos beszéde után Taksonyi János felolvasta dr. Pesthy Pál ny. igazszgügyminiszter, a Keresztény, Földműves Kisgazda- párt lázaB betegen, ágyban fekvő elnökének a levelét, amelyben kimenti távollélét és a gazdaérdekek legteljesebb támogatását Ígéri. A nagy tetszést kiváltó levél után a Koppány- szántói Kisgazda Egyesület üdvözlését vette a gazdagyülés tudomásul, majd Taksonyi felolvasta az alábbi, egyhangú lelkesedéssel elfogadott határozati javaslatot: A határozati javaslat. Tolna vármegye gazdáinak a vármegye székhelyén, Szekszárdon tartott nagygyűlése megvitatta a magyar gazdatársadalom bajait és bár megállapította, hogy a katasztrófális viszonyoknak elsősorban a világgazdasági helyzet az oka, nyomatékkai mutat rá arra, hogy a bajok tekintélyes részén okos gazdaságpolitikával segíteni lehet és kell. Külön is kiemeli a nagygyűlés, hogy az összes termelési ágak közt a mezőgazdaság termel a legkedvezőtlenebb körülmények között és őt sújtják a legnagyobb közterhek is. Joggal kívánja tehát, hogy ezeken a bajokon az állam sürgősen segítsen. A fenti cél érdekében minden eszközt elfogad, mégis szükségesnek tartja a következő intézkedések megtételét. 1. A mezőgazdasági termelés fejlesztését és a piacok figyelembe vétele melletti egységes irányítását. A mezőgazdasági és ipari cikkek között beállt nagy áreltolódás megszüntetését, egyrészt megfelelő vámpolitikával, másrészt olcsó belföldi ipari konkurrencia létesítésével. Ott, ahol e célból maga az állam is ipari RÁDIÓ KÉSZÜLÉKEK kedvezi rézzlelflzetéire I BUDAI FERENCNÉL! I SzelcwárJ, Széchenyl-ntca 28. h, alatt 5 termelést folytat (műtrágya, szén- kéneg, rézgálic stb.), kéri az eddigi árak lényegesen való mérséklését és a hasonló iparágakkal való kartel- viszony azonnali megszüntetését. 2. A mezőgazdasági termény értékesítésének előmozditását. Az e célból szükséges intézkedések közül kiemeli a gabonauzsora letörését, közraktári hálózat létesítését. Kívánja a tőzsdei reformot, a kereskedelmi és vámszerződések revízióját, továbbá a kartellek törvényi szabályozását, végül a vasúti tarifa reformját. A közlekedés megjavítását és a munkanélküliség enyhítése céljából a közmunkák megindítását, elsősorban az útépítést. 3. Az adóztatási rendszer további reformját és az egyszerűsítést a kis agrár egzisztenciák nagyobb kímélése irányában. A szőlők földadójának mérséklését és a forgalmi adónál a fázisrendszernek egész vonalon való bevezetését. A söradó felemelését, a borfogyasztási adó eltörlését és a községek megfelelő kárpótlását ezen adó helyett. A falusi szeszfőzdék általány ozás melletti, továbbá mező- gazdasági szeszgyáraknak gazdaérdekeltségek részére való engedélyezését. Kéri a hegyközségi törvény költséges rendelkezéseinek felfüggesztését. 4. A földbirtokreform mielőbbi végleges megoldását, a megváltásnak megkönnyítése utján. A vagyonvált- sági földek megváltására, illetve bérletére vonatkozó rendeletek enyhítését. 5. A mezőgazdasági hitelkérdés megoldását hosszúlejáratú olcsó kölcsönök biztosításával. 6. A nem halasztható szociális kérdések sürgős megoldását. Ezek közé tartozik a hadikölcsöntulajdonosok, hadirokkantak, a hadiözvegyek és árvák kártalanításainak kérdése. A vitézségi éremdij újbóli utalványozását. 7. Kéri az államháztartásban a legnagyobb fokú takarékosság elveinek a keresztülvitelét. 8. Általában a vidék és a falu érdekeinek nagyobb felkarolását. A falu közönsége ma is távol tartja magát a lelketlen izgatóktól, azonban egyidejűleg hangosan követeli a fokozatosabb és azonnali támogatást a falusi lakosság politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi kérdéseiben. Ennek a határozatnak a kormányhoz való juttatására a gazdagyülés Pesthy Pál őaxcellentiáját, a Keresztény Kisgazda, Földmives és Polgári Párt országos elnökét kéri fel. Mészáros György társelnök mondott végül köszönetét a megjelent notabilitásoknak, felsőházi tagoknak, országgyűlési képviselőknek, a hatóságoknak, vitéz Vendel István polgár- mesternek, -dr. Bordás Árpád rendőr- kapitánynak, a leventeegyesületnek, a sajtó képviselőinek a gyűlésen való közreműködésükért. A gyűlés azután a Hymnusszal ért véget és a közönség a legnagyobb rendben szétoszlott. A lakosság azonban a lefolyt nagy esemény hatása alatt még a gyűlés után is az ott hallottakkal foglalkozott és az utcákon a késő esti órákig nyüzsgő tömeg élénken vitatta az impozáns demonstráció következményeit.
