Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-04-02 / 26. szám
■ 26. szám. XII. évfolyam. Szekszárdi 1930 április 2. Szerkesztőség is kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dij: Félévre-----------6 pengő. | Egész évre______12 pengő. Sz erkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 8 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi, hír, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Mozdultok o gazdák. As a nagy veszedelem, amely elsöpréssel fenyegeti a magyar gazdákat, kimozdította őket közönyükből és az életösztön egy utolsó ringása megértésre, egy táborba való tömörülésre ébresztette őket. Ennek az öntudatra ébredésnek nem politika a háttere, mint már 1918 óta oly sokszor tapasztaltuk, nem egyesek akarnak maguknak bársonyszéket szerezni a gazdák nyomorából, a gazdák kívánságaiból. Ez a megmozdulás az élniakarás megnyilatkozása, a nyomorúságnak őszinte, méltóság- teljes feltárása az egész ország előtt. Távol áll akilengésektől, az osztály- harcoktól, ennek célja semmi más, mint az, hogy a csonka országnak minden politikai és gazdasági tényezője meglássa, megértse, hogy mező- gazdaságunk és mezőgazdáink pusztulása egy ennek az országnak elpusztulásával. Ennek a feljajdulás- nak ki kell hallatszania a Trianonban megvont határokon túl is, hogy megtudják azok a hatalmak, amelyek lelkiismeretlen tudatlansággal szétdarabolták ezt az ezeréves országot, hogy a gazdasági és politikai széttagoltságból vagy lassú halál fakadhat, vagy újabb vérözön. Egymásután gyűlnek ösbzo országunk gazdái, hogy élniakaráBU- kat kifejezzék, hogy sérelmeiket feltárják, hogy az orvoslásra reámutassanak. Hisszük, hogy Budapesten is meghallják e panaszokat és a vidék méltóságteljes megmozdulása nem újabb jelszavakat fog eredményezni, hanem a bajok meglátását és azok gyökeres, gyors orvoslását is. Szekszárdim. A városháza szorongásig megtelt nagytermében fél hét órakor nyilt meg a Szekszárdi Kisgazda Egyesület közgyűlése, amelyen dr. őrffy Imre, a kerület országgyűlési képviselője és vitéz Vendel István polgármester is megjelentek. Nagy Lajos elnök üdvözölte a megjelent képviselőt és felhívta a közönséget, hogy a komoly időkhöz méltó módon, méltóságteljesen viselkedjék akkor, amikor létérdekei tárgyalásáról van szó. Felkérte azután Boross Zoltánt, a báró Schell-féle uradalom főintézőjét, hogy a gazda társa dalom megmozdulásának okairól és kívánságáról tájékoztassa az összegyűlt tagokat. Boross Zoltán elsősorban dr. órffy Imrét kérte, hogy az előtárt panaszokat a kormányhoz juttassa és a kormányt a gazdatársadalom megsegítésére birja, mert ha az állam- hatalom az elesett gazdákat nem állítja talpra, akkor az iparon és kereskedelmen sem tud segíteni, mert nem lesz fogyasztó. Azután pontokba foglalva a következő kívánságokat terjesztette elő: A borfogyasztási adó, amelynek eltörlését 8 év óta sürgetik, még mindig érvényben van, mert a gazdák, akik kőiül ötszázezren foglalkoznak bortermeléssel, nincsenek megszervezve. Példátlan dolog, hogy a gazda valamely termelvényét annyira megdrágítsák, mint ahogy ezt a borfogyasztási adóval teszik. A fővárosban 20 fillér a borfogyasztási adó, amely majdnem annyi, mint az az ár, amit. a szőlősgazda kap a boráért. Igaz, hogy a borfogyasztási adót az állam átengedte a községeknek. Ezzel szemben az volna a kötelessége, hogy a házadót engedje át, emelje fel a söradót, mert hiszen az csak néhány gyár és pár száz munkás érdekét érinti. Megcsonkitott- ságunk folytán a sör különben is külföldi árpából készül, úgyhogy a hazai sörgyártással is tulajdonképen a külföldet támogatjuk. Minden gazda el lévén adósodva, a gazdasági munkát, amelyben pedig szünetnek nem szabad beállani, nem tudjuk folytatni. Hogy a mezőgazda- sági termelés folytonossága biztosítható legyen, a kormány gondoskodjék olcsó gazdakölcsönökről. Adóra a gazdáknak nincs pénzük, azért adófizetési halasztást kérnek addig az időig, amig az uj termés értékesítése megindul, vagy a gabonaárak megjavulnak. Most, hogy a mezőgadasági termények ára katasztrofálisan a mélypontra zuhant és a gazda nem tudja eladni sem a borát, sem a búzáját, sem egyéb terményét, az értékesítést közraktárak felállításával intézményesen kell megszervezni. Mérsékelni kell a szőlőadót, mert nemcsak a mostani nehéz viszonyok közt, hanem egyébként is lehetetlen, hogy a szőlőadó a négyszerese legyen a legjobb föld adójának. A személyvonatok most felemelt fuvardíja leszállítandó, mert megdrágítja a mezőgazdasági termelést, hisz ezeket a produktumokat a szomszédos forgalomban szállítják le. A külföldi államokkal a vám- és kereskedelmi szerződéseket a kölcsönösség alapján olyképen kell megkötni, hogy mi olcsó iparcikkeket vásárolhassunk azoktól a szomszédainktól, akik reflektálnak a mi mező- gazdasági termelvényeinkre. Mert ha búzánkat, borunkat nem tudjuk eladni, megfulladunk a saját zsírunkban. A szénkéneg árát, most, hogy a kifagyott szőlőket hazai bujtásokkal kell ujjátelepiteni, a 80 pengős árról le kell szállítani a békebeli 32 koronára. Az állam másfelé ennél nagyobb terheket is visel, ezt megteheti az általa gyártott szénkénegnél. Az uj hegyközségi törvényt, amely most Bulyos terheket róna a szőlő- tulajdonosokra, egyelőre nem kell életbe léptetni. Ezután Taksonyi János ügyvezető titkár felolvasta a gyűlés elé terjesztendő határozati javaslatot, amely szerint a Szekszárdi Kisgazdák Egyesülete április hó 13 án 3 órai kezdettel Szekszárdon, a városháza előtti téren nagyszabású vármegyei gazda- gyűlést tart, melyre meghívják a vármegye összes képviselőit és fel akarják tárni súlyos helyzetüket. A javaslatnak egyhangú lelkesedéssel történt elfogadása után dr órffy Imre képviselő állott szólásra, kijelentve, hogy azért jött Szekszárdra, mert tudomást szerzett róla, hogy a szekszárdi kisgazdatársadalom kíván a vezetője lenni annak a vármegyei mozgalomnak, amelyet az egész gazdaközönség indít a lehetetlen helyzet megváltoztatására. Fel kell hívni ezen a gyűlésen a súlyos viszonyokra az állam figyelmét és olyan gyűlést kell Szekszárdon csinálni, amilyen itt még egyáltalán nem volt. Azzal az erővel, amelyet a gazdatársadalom képvisel, olyan demonstrációt kell produkálni Szekszárdon, hogy az egész ország beszéljen róla és meg kell hívni reá a megyebeli képviselőkön kívül a gazdapárt elnökségét is, hadd lássák a szekszárdi gazdatársadalomnak országos viszonylatokban is tekintélyes értékét. Azután a felhangzott panaszokra és az előterjesztett pontokra vonatkozóan tette meg észrevételeit, remélve, hogy a pénzviszonyok kilátásban levő javulásával kapcsolatban a hitelélet is kedvezőre fordul Ismertette azután a fáradozásokat, amelyekkel Németországban megszervezni akarták a magyar kivitelt. A velünk együtt harcolt németnek azonban a 30 milliós szomszéd lengyel ^nemzet szállítja az agrárterményeket és erre a piacra mi nem számíthatunk. Viszont Spanyolország a bort olyan olcsón állítja elő, hogy Svájcban például a 14 fokos spanyol bornak 50 fillér az ára. Ezekkel mi nem tudunk versenyezni. Nincs tehát más hátra, mint hogy közvetlen szomszédainkkal jussunk egyességre. 0 maga, látva az egybegyűltek nagy számát is, a legnagyobb lelkesedéssel áll a mozgalom mellé, mert hisz ez neki kötelessége is. Kijelenti egyúttal, hogy a kívánságok teljesítéséért mindent el fog követni, mert csak olyan pártnak akar a tagja lenni, amely a gazdaérdekeket tűzi a zászlajára. Vég János, Pöndör József és Székely István felszólalása után vitéz Vendel István a Szekszárdon tartandó hatalmas, komoly gazdagyülés megrendezéséhez annál szívesebben ígérte a hatósági apparátus támogatását, mert örömmel kívánja annak a demonstrálását, hogy a szekszárdi kisgazdatársadalom vezetésre hivatott. A kisgazdaegylet egyébként az alábbi meghívókat küldte szét megye- szerte: A Szekszárdi Kisgazdák Egyesülete a folyó évi március hó 30-án tartott közgyűlésén egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy a folyó évi április hó 13 án (virágvasárnap) délután 3 órai kezdettel Szekszárdon, a városháza előtti téren, nagyszabású vármegyei gazdagyülést tart. Ezen a gazdagyülésen fel akarjuk tárni azt a kimondhatatlanul súlyos gazdasági helyzetet, amellyel a gazdatársadalom küzd. Az Isten szabad ege alatt akarjuk Bérelmeinket hallatni és kérni azokra a sürgős orvoslást. — Hogy szavunk méltóságteljes, komoly és hathatós legyen, arra kérünk, hogy a fenti napon tartandó tolnamegyei gazdagyülésen feltétlenül megjelenni és hazafias munkánkban segítségünkre lenni szíveskedjél. Itt a 12 ik órája a cselekvésnek, különbé^ kiszámíthatatlan válságnak nézünk elébe. — Megjelenésedre feltétlen számítva, vagyunk hazafias üdvözlettel Szekszárdon, 1930. évi március hó 30. A Szekszárdi Kisgazdák Egyesülete nevében: Nagy Ferenc Lajos elnök, Mészáros György társelnök, Taksonyi János ügyvezető titkár. Tamásiban. A tamási választókerület gazdái március 30 án igen látogatott gazda- gyűlést tartottak. — Ez alkalommal megjelentek ott a kerület országgyűlési képviselőjén, dr Dencz Ákoson kívül dr Erdélyi Aladár, dr Klein Antal, Berky Gyula, Madarász Elemér és Simon András országgyűlési képviselők is. Tamási község főterén tartott gyűlésen tekintélyes számban vett részt az egész választókerület gazdaközönsége. Dr Dencz Ákos bevezető beszéde után a megjelentek Matzkó Lajost választották elnökké, Sándor Albertet' jegyzővé, mig a jegyzőkönyv hitelesítői Lócsy János, Gyeney György és Varga János lettek. Schatz József, a Tamási Kisgazdakör elnöke volt az első szónok, aki a gabonaértékesítés nehézségeiről szólt és ugyanerről a tárgykörről beszéltek Gyenei János kisgazda és Kántor János a Tolnatamási Félvér- tenyésztő Egylet vezető tagja is. — Nagy hatást váltott ki Gróf József, aki magában a gazdatársadalomban is kereste azokat a hibákat, amelyek gazdasági életünkből 1 kiküszöbölendők és azt hangoztatta, hogy a kisgazdatársadalomnak magából kell kitermelni azokat az erőket, amelyek a visszásságokat megszüntetik. Berky Gyula képviselő a hazafias nemzeti életnyilvánulásnak a szociális társadalomra való hatását ismertette és kijelentette, hogy mint volt ellenzéki képviselő azért volt kénytelen az egységes pártba visz- szatérni, mert az ellenzéki pártok egymás közt dúló önös kanapépöre minden érdemleges munkát lehetetlenné tesz. Simon András képviselő arra az elszomorító tényre hívta fel a figyelmet, amellyel a nemzetközi szocialisták izgatása testvérharcot akar felidézni a falu és a város között. Dr Klein Antal, a tolnai kerület képviselője a helyi viszonyokat ismertette és a mezőgazdasági érdekek szempontjából bírálta a vármegye pénzügyi gazdálkodását. Madarász Elemér felszólalásában a speciálisan tamási ügyekről beszélve, kitartásra buzditotta földijeit a tamási gazdákat.
