Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-04-02 / 26. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1930 április 2. Köztudomású igazság, Ah0íy RádiOt • T Villanyt • Fábiánnál szereltessen, akkor 5r5me lesz kennel <■ m. Dr Erdélyi Aladár a kartellek és ai álszövetkezetek kinövéseiről, a pénzügyi visszaélésekről, a túlzott és többszörös fizetésekről bessélve an* nak a reményének adott kifejezést, hogy gróf Bethlen István most folyó párisi tanácskozásainak as eredményei hamarosan fogják éreatetni jótékony hatásokat as egész gazdasági életre. Barkóczi József kisgazda az ipari és a mezőgazdasági termékek közt fönnálló óriási árkülönbségekre matatott rá és hasonló panaszokat tett szóvá Soós Ferenc, a felsőiregi kisgasdakör elnöke is. Kaszás János kisgazda foglalta asntán össze a beszédekben elhangzott panaszokat, kívánságokat és sérelmeket, amelyekre sürgős orvoslást kér a kormánytól. Kaszás Jánosnak tíz pontból álló határozati javaslatát a gyűlés egyhangúlag elfogadta és felkérte dr Dencz Ákos képviselőt, hogy azt a kormányhoz juttassa. A mindvégig méltóságteljes nyugalommal lefolyt gyűlés táviratilag üdvözölte dr Pesthy Pált, az egységes párt elnökét éB Mayer János fÖldmivelésügyi minisztert és végül elhatározta, hogy a választókerület imponáló számban vesz részt a folyó évi április hó 13 án Szekszárdon tartandó gazdagy ülésen. A vármegye tavasd közgyűlése. Az aktuális kérdések egész sora, a gazdasági krízis sok baja népessé tette a vármegye hétfőn tartott tavaszi közgyűlését, amelyen ismét együtt láttuk a törvényhatósági bizottsági tagok nagy részét. Megjelentek : dr Pesthy Pál ny. igazság- ügyminiszter, az Egységet Párt el nöke, Simontsits Elemér vbtt., dr Pereset Béla felsőházi tagok és dr Orffy Imre, dr Dencz Ákos, dr Klein Antal országgyűlési képviselők is. Főispán! bejelentések. A közgyűlés kezdetén a főispán ismertette a kormányzó kabinetirodájától érkeaett engedélyt, amely szerint az államfő hozzájárult ahhoz, hogy a szekszárdi uj kórház Horthy Miklós kórháznak neveztessék el és hogy ott Őfőméltósága szobra fel- állittassék. Ugyanakkor azt is bejelentette a főispán, hogy a kormányzó tízéves jubileuma alkalmából a vármegye küldöttségileg tisztelgett Őfő- méltóságánál, aki kabinetirodája utján mondott köszönetét a múlt közgyűlésnek hozzá juttatott szerencsekivá- nataiért. Elparentálta ezután a főispán báró Schell Józsefet, a törvény- hatóság számos bizottságának példásan ügybuzgó, szorgalmas tagját és javasolta, hogy a megyegyűlés az elhunyt emlékét jegyzőkönyvileg örökítse meg és hogy a gyászoló családhoz részvétiratot intézzen. Kiss apátplébános kitüntetése. Meleg szavakkal emlékezett meg azután a főispán arról az örvendetes tényről, hogy a kormányzó Kiss Lajos szekszárdi apátplébánost a kormányfőtanácsosi cimmel kitüntette. Kiss Lajos —úgymond a főispán — vármegyénk közéletének egyik leg- tiszteletreméltóbb férfia, aki apró- cseprő egyéni érdekeken felülemelkedve, mindenkor a legnemesebb ideálokat szolgálta. Különös örömére szolgál, hogy a kitüntetettnek a közgyűlés ünnepi keretei közt adhatja át a legfelsőbb kéziratot. Kiss kormányfőtanácsos rövid beszédben fejezte ki háláját a kormányzó iránt, akinek kegye az ő szerény közéleti munkásságát ezzel a kitüntetéssel jutalmazta, majd megköszönte azok jóindulatát, akik érdemesnek találták, hogy a legfelsőbb hely érdeklődését az ő személye felé irányitsák, köszönte különösen a főispán figyelmét, aki ilyen ünnepélyes pillanatban, az ősi vármegye nagy hagyományai által megszentelt helyen méltatja az ő érdemeit. Beszédét azután eképen végezte: Felvetődik bennem a kérdés, hogy tulajdonképen mivel érdemeltem én meg a felém fordult jóságot és figyelmet. A komoly önkritika azt mondatja velem, hogy a kitüntetés nem annyira nekem, mint inkább a helynek szól, ahová a gondviselés engem állitott, ahol én a kötelességemet lelkiismere tesen teljesítettem. A kitüntetést egyébként felhívásnak tartom arra, hogy munkámat a jövőben még lelkiismeretesebben telje" sitsem, épen ezért az Isten segedelmét kérem a köz érdekében végzendő munkámra. A tárgysorozat következett ezután. A főispán mindenek előtt bejelentette, hogy a gyűlés folyamán névszerinti, titkos szavazások is lesznek, amelyek két szavazatszedő bizottság előtt fognak lefolyni. Áz egyiknek Kiss Lajos lesz az elnöke, dr Illgen Aurél és Huszth Aladár a tagjai és dr Korniss István a jegyzője. A másodikban Mayer Lajos elnöklete alatt Tóth Lajos és dr Marxreiter Alajos fognak működni, dr Babits István jegyzővel. Az alispáni jelentés, a számonkérő székről felvett jegyzőkönyv és a köz- igazgatási bizottság féléves jelentésé nek tudomásulvétele után a közigazgatási bizottság gróf Apponyi Rezsőt választották be 121 szavazattal. A közigazgatási bizottságból a folyó év végével kilépő 5 bizottsági tagot jelölték ki ezután sorshúzással. Ezek nevei a következők: Kiss Lajos, Schneider Gabor, gróf Apponyi Rezső, dr. Pesthy Pál és Döry Frigyes. A központi választmányban id. báró Schell József halálával megüresedett tagsági helyre fiát, báró Schell Józsefet választották meg. Morvay László vármegyei másodfőjegyzőt szolgálati idejének megfelelően a VII. fizetési osztályba előléptették és a törvény értelmében megállapították dr örffy Gyula várm. tiszti főügyész, dr Künsztler Kálmán árvaszéki ülnök, Dorn Zsigmond irodafőigazgató, Sugh István, Simon Lajos és Antal Ödön főtisztek fizetési pótlékát. A kezelési és folyósítási jutalék törlésével 8 %’ban állapították meg a gyámpénstárilag kezelt és kihelyezett tőkék kamatlábát. Két indítvány került ezután sorra. Galli Kilián és Társai a hadirokkan tak, hadiözvegyek és árvák ellátásának megélhetést biztosító felemelését ,és a hadikölcsön valorizációját kivánták és kérték, hogy a törvényhatósági bizottság ebben a tárgyban felirattal forduljon a kormányhoz. A közgyűlés elfogadta a kisgy ülés javaslatát, amely szerint mindezeket a törvényhatóság is kívánatosnak tartja, azonban a kormányra bízza annak a megállapítását, hogy az ország teherviselőképessége mikor lesz alkalmas esen intézkedések megtételére. Zundel Henrik a mezőgazdasági munkáshiány és a kőmivessegédek önálló munkavállalására vonatkozó indítványa a tételes törvénnyel ellen késő szelleme miatt tárgyalható nem volt. A bekötő utak építésének tárgyalásánál Bischitz Sándor szólalt fel, a mostani viszonyok között ellenezve minden kiadást. Dencz Ákos ország gyűlési képviselő sorra cáfolta Bi- schitz felszólalásának minden adatát és annál inkább is szükségesnek tartotta a 130.000 P költséggel létesítendő bekötő utak építését, mert'a községek ezzel hozzáférhetők lesznek és a népnek valami munkaalkalma is lesz. Pesthy Pál ny. igazságügy- miniszter mindenben csatlakozott dr. Dencz Ákos fejtegetéseihez, figyelmébe ajánlva a törvényhatósági bizottságnak, hogy ha nem fogadja el a felajánlott államsegélyt, akkor azt más megye kapja meg. Ssévald Ősz kár alispán is azt hangoztatta, hogy a túlzott jóakarattal a megyének biztosított támogatást nem szabad visz- szautasitani. A közgyűlés az építést 105 szóval 35 ellenében elhatározta. Meghosszabbittattak a vármegyének a Pesti Hazai Első Takarék- pénztártól, a Pesti Magyar Kereskedelmi Banktól és a Földhitelintézettől a kórház építésére felvett köl- csönei és elhatároztatott a kórházalap számára 350 000 P, valamint a közúti alap számára 300.000 P függő- kölcsön felvétele, majd Márovits és Ludvig kórházépitési vállalkozók végszámlája 72 000 pengővel állapíttatott i meg. Dr. Klein Antal a kölcsönök tárgyalásánál szóvátette, hogy az ál lamilag támogatott Földhitelintézet drágábban adja a kölcsönt, mint egyéb pénzintézetek. Nagy érdeklődést váltott ki a vármegyei közkórháznál szükségessé vált üzemcsökkentés ügyének tárgyalása. Az állami támogatás jelentékeny leszállításával ugyanis a kórház üzemét annál inkább is korlátozni kell, mert a népjóléti miniszter 300,000 pengővel még ma is adósa a kórháznak. Elhatározta a közgyűlés, hogy a vármegye az elmebetegek családi ápolási telepeit ezért ápr. 15 ével megszünteti és az itt ápolt 500 elmebeteget visszaküldi azokba az állami intézetekbe, ahonnan Szekszárdra dirigálták őket. LecBökkentik az egyes osztályok ágyszámát is, nehogy a vármegyének olyan terheket okozzanak, amelyek viselésére a betegápolási pótadó szolgál. Simontsits Elemér v. b. 1.1. is felszólalt e tárgynál, mert hangot kívánt adni megdöbbenésének a fölött a tény fölött, hogy az országgyűlési- leg megszavazott költségvetést a miniszter a saját hatáskörében csökkentette. Erre — úgymond, hosszú közszolgálati múltja alatt nem volt példa. Nem lehet ez eseményt szó nélkül és simán tudomásul venni, mert a törvényhatósági bizottság elvárja, hogy ha egy miniszter valamit szóval és írásban megígér, annak meg is lesz a konzekvenciája és a miniszteri ígéret nem fogja a szubvenció megvonásával kellemetlen helyzetbe hozni a vármegyét. A tüzrendászeti szabályrendelet tervezetét Dőry Frigyes, Simontsits Elemér és Száváid alispán felszólalása után kiadják egy 21 tagú ad hoc bizottságnak, majd módosították a törvényhatósági bizottság és a kis gyűlés ügyrendjéről, valamint a vármegyei hordójelzésről szóló szabályrendeletet. Több kisebb jelentőségű ügy és néhány nyugdíjügy letárgyaRÁDIÓ KÉSZÜLÉKEK kedveli részletfizetésre lása után néhány vármegye megkeresése értelmében feliratot intéz a törvényhatóság a kormányhoz és egyhangú helyesléssel fogadta Mohács megyei város közönségének a mohács—bátaszéki vasút megépítése tárgyában megküldött feliratát, amelyet hasonló felirattal támogat. A vármegyei alapok számadásainak tudomásul vétele után a közgyűlés véget ért. HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország! — Kiss Lajos ünneplése. Szek- szárd minden társadalmi osztálya szeretetteljes örömmel fogadta Kiss Lajos szekszárdi apátplébánosnak kormányfőtanácsossá való kinevezését. Ennek az örömnek és szeretetnek impozáns kifejezője volt az az ünnepség, amely a március hó 31-én tartott banketten megnyilatkozott. A Szekszárd Szálló külön terme teljesen megtelt a tisztelőkkel és barátokkal. Az első felköszöntőt Jankó Ágoston főispán mondotta, aki lelkes szavakkal ürített poharat a bölcs kormányzóra, akinek éles szeme észrevette az ünnepelt által városunk és vármegyénk közéletében kifejtett kiváló munkálkodását. Száváid Oszkár alispán Tolna vármegye közönsége nevében köszöntötte Kiss Lajost, mint e vármegyének szülöttjét és közéletének fáradhatatlan munkását. Vitéz Vendel István a város nevében köszöntötte az ünnepeltet és azután Mátray Rudolf tankerületi főigazgatót, aki Szekszárd ezen családi ttn- nepségt megjelenésével megtisztelte. Kiss Lajos bensőségteljes meleg szavakkal mondott köszönetét az üdvözlésekért, legfőbb törekvésének jelezvén azt, hogy szivének melegségével viszonozhassa mindazt a nagy sze- retetet, amely iránta e kitüntetése alkalmával megnyilatkozott. Mátray Rudolf gyönyörű szavakban köszönte meg a polgármester üdvözlését és lelkes, magasszárnyalásu beszédben jelezte azt a rendkívüli nagy feladatot, amely a jövő generáció nevelésével a középiskolákra háramlik. Poharát a vármegye és a város közönségére ürítette. Tóth Lajos ref- lelkész Kiss Lajost, a melegszívű, az Isten és emberszeretetben kiváló embert és paptársát köszöntötte gondolatokkal gazdag beszédben. Dr. Kramolin Gyula az orvostársadalom nevében Kiss Lajost, mint kollégát, a lelkek orvosát és gyógyítóját köszöntötte. Meyer Lajos a púp testvérek és a tolnai espereskerület nevében köszöntötte ékes szavakban az ünnepeltet. Rubinstein Mátyás főrabi, a kiváló szekszárdi plébánosok méltó utódát köszöntötte Kiss Lajosban. Végül Kiss Lajos emelkedett ismét szólásra és kifejtette, hogy egész életében a felekezeti békének volt a hive s csak örömmel látja, hogy a különböző felekezetek szekszárdi papjai ugyanezen érzéstől vannak áthatva. Köszönetét mond psptársainak a meleg üdvözlésekért, dr. Kramolin Gyű* ■ Iának szellemes felszólalásáért és pap- I testvérének ,Meyer Lajosnak, baráti
