Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)

1930-03-26 / 24. szám

4 rOLN A MEGYEI ÚJSÁG l 1930 március 25. — Hamistanuzásra való ribirás Ügye. A szekszárdi kir. törvényszék Wandl tanácsa felmentette dr. Hol­lós Lászlónét, aki azzal volt vádolva, hogy Vógh István kereskedőtanonc- nak 10 pengőt adott volna azért, hogy a hatóság előtt az ő előnyére valljoD. Az Ügyész fellebbezett. — Kllfba ugrott. Tóth Anna 18 éves németdalmandi leány azzal tá­vozott el hazulról, hogy a szomszédba megy, ahol huzamosabb ideig fog varrni a barátnőjének. Mivel egész éjjelen át kimaradt, másnap reggel keresni kezdték és ijedten konstatál­ták, hogy a szerencsétlen fiatal leány a házuk udvarán levő kútba ugrott és ott megfulladt. Öngyilkosságának okát nem tudják. — Modernizálja régi rádió­ját Fábián rádiólaboraióriumával. — Mikor az Ital a tanácsadó. A dombóvári járásbíróságon kettős be­csületsértés, magánlaksértés, msgán- tulajdon elleni kihágás és életveszé lyes fenyegetés vétsége, — a köz­igazgatási hatóságnál pedig közrend elleni kihágás miatt indult meg az eljárás Sutina József dombóvári lakos ellen, mert erősen ittas állapotban be akart menni volt vadházastársához, közben őt és házigazdáját durva ki­fejezésekkel illette, mindkettőjüket agyonveréssel fenyegette. Mindenáron azt akarta, hogy Antoniné vissza­menjen hozzá. Fenyegetéseinek nem v olt eredménye, erre dühöngeni kéz dett és lakásának ablakait beiúzta. A dühöngő embert alig birták a rend­őrök megfékezni. — Segély a népművelő bizottság­nak. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter Tolnanémedi községben fel­állítandó hangszóróé nyilvános rádió­vevőkészülék beszerzésére a vár­megyei iskolánkivüli népművelési bi­zottságnak megfelelő segélyt adott. — Fábián Mátyás oki. mérnök- építőmester Vállalja családiházak, gyári épületek, kastélyok tervezését és építését, községi járdaépítést és nccakövezést, vasbeton hidak, gátak ób zsilipek, lecsapoló és öntöző beren­dezések tervezését és építését, továbbá parcellázást. Iroda: Szekszárd, Vörös- marty-u. 2. Telefon: 53. — Japán európai zenét tanul. Egy ott utazó hölgy írja: Tokió zene- akadémiáján a hegedűt, az éneket európai asszony tanítja, az igazgató dán s minden évben egy pár nagy­szabású nem ekzótikus zenemüvet adat elő, igy tavaly Mozart Requiem jét Händel Izrael Egyptomban cimü oratóriumát és Beethoven MiBsa sollu misét. Mintegy 300 leánynövendék vesz részt ezekben. Azonban Chopin nevét csak igy tudják kiejteni: Si- jo-pi-nu; Schubertét: Si-ju-be-ru-to; Brahmsét meg éppen igy: Be-rá mu szu... De a zene szeretető és kul­túrája olyan nagy Japánban, hogy már a „gyermek-kertek“ is (ez japán intézmény) tanítják a do re- mi- fa-1. — Tűzveszélyes padlás vil­lanyvezetékét szereltesse át Fábián céggel. — Hamis tanúskodási Ogy. Ifjú Horváth Sándor baracs-Széchenyi- telepi, Horváth József vajtatörökuj- menyődi és Kemény Ferenc madocsai lakosok hamis tanúskodással voltak vádolva, mert Nagy Mihályné duna- földvári lakosnak Györki József szin­tén odavaló lakos elleni becsületsér tési perében a dunaföldvári járás­bíróság állítólag hamisan vallottak., Györki József szintén a vádlottak padján ült, mert a tárgyalás előtt állítólag a három tanút borral itatta. A szekszárdi kir. törvényszék 22-én tartott főtárgyalása folyamán kitűnt, hogy a vádlottak, mint tanuk, csak arról tanúskodtak, amit láttak és | hallottak, de a Napv Mihályné által felemlített becsületsértő kifejezést nem hallották. A kir. törvényszék mind a négy vádlottat felmentette a vád és következményei alól. Az ügyész az ítélet ellen fellebbezett. — Vízvezeték és csatornázás szakszerű szerelését vállalják Titte Testvérek, Szekszárd. — Megszökött elmebeteg. Nagy László 19 éves tanuló, a szekszárdi Horthy Miklós közkórház elmeosztá­lyának ápoltja, e hó 20 án megszö­kött. Értékes felöltőt vitt magával, melyet társától ellopott. A szek­szárdi államrendőrség megindította a legszélesebb körű nyomozást a szö­kevény kézrekeritésére. — Mérlegek gyártása és javítása hitelesítve. - Titte Testvérek, Szek­szárd. Telefon 91. IRODALOM. Rogntowlcz professzor könyvének sikere. Még alig hat hete, hogy Koguto- wicz Károly professzor a Dunántúl és Kisalföld írásban és képben c. nagy munkájának I. kötete elhagyta a sajtót és máris elfogyott az első kiadás. Rövidesen már a negyedik ezret nyomatják. Aki ezt a könyvet megszerezte — már pedig Dunántúl több ezren vannak — az ezen a híren nem csodálkozhat, hiszen pom­pás leírásai, szebbnél-szebb képei Dunántúl lakóinak is felfedezés számba mentek. Ennek az igazán magyar, igazán tartalmas szép könyvnek a sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az a fogadtatás, amelyben a fővárosi sajtó részesítette. Milotay István a Magyarság február 2-i számában többek között a következő­ket írja: „...Kogutowicz Károly most megjelent munkája előszavában körül­belül adva van ennek a nagyszerű könyvnek lelke és lényege. A szerző az idevágó tudományos irodalom roppant anyagának felhasználása mel­lett 30 000 kilométert tett meg autón és repülőgépen, hogy írásban és kép­ben visszaadhassa nekünk az igy bejárt országrészek leírását, órákat töltött a levegőben a Balaton, a Bakony, a Velencei tó felett és be­nézett a Bzegény, vagy jómódú parasztházak százaiba, hogy meg­találja és megismerje ugyanezeknek a tájaknak azokat a vonásait, ame­lyeket az emberi munka, az emberi élet tükröztet. Könyvét végigforgatva az az érzéaünk támad, hogy sohasem állt igy előttünk egy magyar táj arca földtani értelemben, geológiai képleteivel, a különböző vidékek hegy- és vízrajzának, felületi viszonyainak növényi takarójának végtelen válto­zatosságával és tájképi sókféleségé­vel. Dunántúl kitárul előttünk, mintha Isten tenyerébe néznénk. Látjuk a felbők magasságából, mintha nyitott könyv fölé hajolnánk, aztán a fény- | képező gép intim közelségéből látjuk | hatalmas, egész vidékeket felölelő J arányokban s egy-egy falusi uica, bázcsopors, tóparti szöglet szivet meg ejtő varázsával és otthonosságával. Ha volt valaha könyv alkalmas arra, hogy megszerettesse velünk ezt a földet, a Kogutowicz Károiy mun­kája ezek közé tartozik. Nem is egy könyvnek, hanem az élő valóságnak egy vele együtt megtett utazásnak élményeit nyújtja ezer benyomással, ismeretével, tanulságaival. Figyelme mindenre kiterjed, tájföldrajzot, tör­téneti földrajzot, ember földrajzot és gazdaságföldrajzot ad. Ilyen munká­hoz csakugyan nem elég a tudás felkészültsége, nem elég a fáradhatat­lan kutató kedv, a fizikai teljesítő képesség, mindezen túl, mindenbe végtelen szeretet van a föld és népe iránt egyaránt. Ez a szeretet szívnek és léleknek ez a mély ösztöne láttat meg vele olyan dolgokat, amelyeket semmiféle tudomány enélkül meg nem mutathat. Ez érezteti meg vele az ősi magyar település sajátságos falu formáját, a német faluképzés típusait, a somogyi ősi erdei szállások ma is élő jellegzetes vonásait, az ősi ház­típusok változatait, hogy a rohanó idő és a rohanó civilizáció elől meg­mentse őket legalább képben és írásban. De nemcsak ezeket látja, megérzi a kapuk ősi faragásait, messze török emlékek beütéseit a ruházko­dásban, a foszladozó ősi hímzések keleti motívumait a subákon, köd- mönökön, színéit a ruhákon s az ősi szavak zamatát, ezerév emlékeit a huszadik század népi nyelvében. S nemcsak földrajzot ad, a mai táj leirását, de ad tájtörténetet, amely ugyanolyan válságokkal, küzdelmek­kel, változásokkal teljes, mint maga az emberi történet. Évszázados katonai térképekről bontakozik ki előttünk a régi Dunántúl őserdőktől borított, mocsaraktól, vizáradásoktól lepett arca, amilyen lehetett a honfoglalás korában és amilyenné lett njra a török uralom után, gyéren lakott, romba döntött falvaival, roppant pusztaságaival, járhatatlan utaival, primitív művelési, gazdasági viszo nyaival. Végig vezet bennünket azon a roppant átalakuláson, melyen a csaták története, a politikai küzdel­mek története mögött ez a föld két évszázad alatt keresztül ment. Bevezet a somogyi ősvadonok kanászkirály- ságaiba, az ázsiai pásztor és betyár­élet sajátságos világába, az ős primitív gazdálkodás módszereibe, az állat- tenyésztés, vagy a borkereskedelem története, hogy megmutassa, miként támadnak az emberi munka és haladás nyomán az ősvadon helyén népes falvak egyre intenzivebb mezőgazda­ság, szőlőművelés, gyáripar, közle­kedés, városi kultúra, az ősmocsarak helyén minta uradalmak, uj élet, uj virulás. Leírja s az érdekesnél érde­kesebb történeti és statisztikai adatok tömegével szemlélteti, hogy szerzi vissza a kiirtott, lefagyott magyarság az Árpád-kori település területeit, hogy Őrzi meg ezer viszontagság, vegyülés, pusztulás, idegen beütések dacára régi karakterét, erkölcsökben, véralkatban, szokásokban, gazdálko­dási módban egyaránt. Nyomon kísér* a nagy változások folyamatát A • családok, nemzetségek kihalás helyükre újak benyomulását. 1 LEVENTE ÉS SPORT Labdarúgás. A Vasárnapi eredmények. Bácska SE—Szekszárdi Törekvés 1:0. A bajai kirándulás nem sz&po. ritotta a Törekvés pontjainak számát mert a csapat gólképessége ezúttal is csödöt mondott. A védelem a második félidő 6. percéig meg tudta őrizni hálóját, de az akkor kapott gólt a vergődő csatársor kiegyenlíteni már nem tudta. Szekszárdi Turult—Bácsalmási SC 3:3. Értékes pontot hozott el vasárnap Bácsalmásról a Szekszárdi Turul csapata, mely erős küzdelem után Dora 3 góljával eldöntetlenné tudta tenni a mérkőzést. Ezzel a második hely kérdése továbbra ig teljesen nyílt maradt. Simontornyai BTC—Bátaszéki Torna Club 3 :1. D. V—PEAC 7'2. A helyi csapat szép játék után biztosan győz, Faggyá Berta, Kovács, Szomor és Bőben gól­jaival. A PEAC mindkét gólját Pichler lőtte, az egyiket 11-bői. — Mi lesz Gyümölcsoltókor? A keddi ünnepnapot sem töltik tétlenül vármegyénk labdarugó csapatai Dom­bóváron a Dombóvári VOGE a Veszprémi Vasutas Sport Egylettel játssza le vasutas bajnoki meccsét, mig, Bátaszáken a BTC látja ven­dégül barátságos mérkőzés keretében a Szekszárdi Törekvést. — Szekszárd húsvéti sportprog- rammja. Szekszárd sportegyesületei a húsvéti ünnepeket n&gyobbszabásu és érdeklődést keltő sportesemények megrendezésével akarják emlékese testé tenni. Sztaszioó László városi szövetségi kapitány kezdeményezésére a két szekszárdi egyesület megegye­zett, hogy a húsvéti mérkőzéseket közös rendezésben bonyolítja le, még pedig úgy, hogy Husvélvasárnspján Szekszárd válogatottjai egy budapesti I. oszt. amatőr csapattal, vagy egy profi csapattal mérkőznek, mig hus- vét másnapján a két szekszárdi csapat kerül egymással össze. Ezt a prog- rammot egészítené ki azután egy héttel később a Szekszárd—Kaposvár közötti városközi mérkőzés. Kiadó ■ »Toinanegyel Újság« hírlapkiadó r*. Eladó egy C. S1 e p i z a Wien gyártmányú ZONGORA mely megtekinthető Zsoszán György utmester- nél Szekszárd, Rákóczi ut 52- szám alatt, Eladási ára iránt érdeklődők felvilágosítást nyerhetnek Herczegh Emilia postamesternél, Várdomb. 347 Dombóvár Községi Ipartesteiét. 58/1930. Bérbeadó Dombóvár nagyközség főterén (Kossuth Lajos ucca 67. szám) jómenetelfl vendéglő mely áll egy nagy-, egy kisteremből, egy ivószobából, megfelelő mellékhelyiségek­ből és épületekből, 1930. évi május hó 1-re. — Ajánlatok zárt borítékban 1930. évi április hó l-ig «Dombóvár Községi Ipartestület» címre küldendők. 213 Eladó féláron egy jó karban levő (mészár­szék stb. alkalmas) kettős Uzlelajfó. 2 Vs méter magas, 12*0 széles, betétekkel és szárfákkal Soós Ferencnél, Felsőiregen. 346 □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□na Az ul XXIII. osztdlysorsldtéh játékterve, a sorsjegyek ára, nyerési esélye változatlan. Tekintettel az óriási keresletre, nagyon ajánlatos, hogy az eddigi résztvevők sorsjegy- számaikat továbbra is megtartsák, uj vevők pedig minél előbb rendeljenek és bizto­sítsanak maguknak sorsjegyet. 34S Az I. oszt. sorsjegyek hivatalos ára: Minden második sors­jegy nyer! □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ Húzás április 16-án kezdődik! Egész 24 P IGEI Negyed 6 P Nyolcad 3 P

Next

/
Thumbnails
Contents