Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-03-29 / 25. szám
XII. évfolyam. Egyes szám ára 30 fillér Szekszárdi 1930 március 29. 25. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épDletében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dl): Pélévre _______6 pengő. | Egész évre______12 pengő. Sz erkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden aserdán éa szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez kQldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 8 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerOl. Az allspíni jelentés. Száváid Oszkár alispán a törvény- hatósági bizottság folyó hó 31-én tartandó közgyűlésének igen gondosan szerkesztett alapos és bő jelentésben számol be a mait év őszén és a folyó év tavaszán megtartott közgyűlések közé eső időszak eseményeiről. Mielőtt az elmnlt hossza időszak életéről beszámolna, emelkedett hangon emlékezik meg arról az örven detes eseményről, hogy márcias hó 1-én múlott el 10 ik éve annak, hogy a nemzetgyűlés Horthy Miklós fő-/ vezért Magyarország kormányzójává megválasztotta. Megállapítja egyúttal az alispán, hogy a mögöttünk levő évtized bebizonyította, hogy az isteni Gondviselés irányitotta a nemzetgyűlés akaratát, amikor őt a kormányzói székbe emelte. A kiváló államfő érdemeinek méltatása után megemlékezik a jelentés arról, hogy Tolna vármegye közönsége a 10 éves évfordulón díszközgyűlést tartott, melyen dr. Pesthy Pál ny. igazságügyminiszter, méltatta Őfőméltósága érdemeit a törvényhatósági bizottság előtt, amely az alispán előterjesztésére elhatározta, hogy a vármegyének nagyszabású uj kórházát „Horthy Miklós kórháznaku nevezi el. Ez a közgyűlés egyébként hódoló feliratot is intézett a jubiláló kormányzóhoz és ezt a feliratot az összes törvény- hatóságok képviseletében megjelent országos nagyküldöttség a budavári királyi palota márványtermében folyó hó 15 én adta át Őfőméltóságának. Ebben a küldöttségben Jankó Ágoston főispánnal, Simontsits Elemér v. b. t. t. és Kiss Lajos szekszárdi apát, megyebizottsági tagokkal együtt maga az alispán is résztvett. A közigazgatás rendezéséről szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtására az összes előkészítő intézkedések idejében megtétettek, úgyhogy az uj törvényhatósági bizottság megalakulása és a vármegyei tisztujitás a törvény és a végrehajtási rendelet által előirt időkben megtörténhetett. Az alakuló közgyűlés október 20-án zajlott le, mely alkalommal az uj törvényhatóság által választandó örökös tagok, a kisközgyülés, közig, bizottság, igazoló-választmány, kórházi bizottság és a kórházi építési bizottság tagjai választattak meg és ezáltal a vármegyei közéletnek jogfolytonossága biztosíttatott. Elkövetkezett ezután a vármegye restaurációs közgyűlésének megtartása, a vármegyei tisztviselőknek megválasztása. A kiegyezés óta érvényes törvények szerint minden 6 évben megszűnt a tisztviselők mandátuma és az általános tisztujitás megtartatott. Ezek a választások nagy élénkséget, érdeklődést és nem egyszer áldatlan pártoskodást és egyenetlenséget keltettek. Az uj törvény — úgymond az alispán — eltörölte a történelmi múltú tisztujitást, mert a vármegye a törvényhozás bölcs elgondolása szerint nyugodtabb, határozottabb, elfogulatlanabb és céltudatosabb munkát várhat az életfogytiglan megválasztott tisztviselőitől, mintha kiteszi őket a választás időközönkint megismétlődő esélyeinek és bizonytalanságának. December hó 16 án ünnepélyes keretek közt folyt le a történelmi nevezetességű esemény, amelyre fel vonult az uj törvényhatósági bizott ságnak úgyszólván minden tagja. Hogy valamennyi tisztviselői állásba ismét a régi tisztviselők választattak meg, imponáló erővel tett bizonyságot amellett, hogy az uj törvény- hatóságban az egészséges közszellem, igazságérzés és a vármegye közügyeinek vezetésére hivatott tisztviselők iránti bizalom a régi maradt, A felső házi tagoknak és a vármegye még hiányzó bizottságának megválasztásával f. évi január hó 9-én lezáródott a feladat, melyet a közigazgatás rendezéséről szóló törvény a vármegye kötelességévé tett. Az első kisgyülést január hó 8-án tartották meg, mely alkalommal határozatba ment, hogy további visszavonásig a rendes havi kisgyülések napja minden hó második keddjén lesz. Beszámol ezután az alispán az elmúlt időszak alatt a vármegyének emlitésreméltó, eseményszámba menő azon ünnepnapjairól, melyek számot tarthatnak a törvényhatósági bizott- ság jegyzőkönyvében való megörökítésre. Az aradi vértanuk emlékének 80 ik évfordulóján, 1929. évi október hó 6-án ünnepélyes keretek között folyt le az ozorai hősi halottak emlékművének leleplezése. A leleplezési ünnepség fényét emelte, hogy azon Huszár Károly volt miniszterelnök is résztvett. Október hó 27 én Kistengelicen, a vármegye legifjabb községében, hol 30 évvel ezelőtt még puszta volt, országos viszonylatokban is tekintélyes előkelőségek jelenlétében adta át a Ma gyár Nemzeti Közművelődési Egylet népházát rendeltetésének s ugyanakkor avatták fel a községi leventeegyesület zászlaját. Az ünnepségek fényét nagyban emelte, hogy a házfelavató beszédet dr. Pesthy Pál ny. igazságügyminiszter mondotta. November 30-án avatták fel a dombóvári Esterházy kir. kath. reálgimnázium uj épületét és nyújtották át Dombóvár díszpolgárának, gróf Kle- belsberg Kunó vallás- és közoktatás- ügyi miniszternek az erről szóló oklevelet. Az ünnepély nagy jelentőségét és fényét emelte, hogy az avatási szertartást Virág Ferenc megyés- püspük végezte. Mindezen ünnepségeken az alispán a vármegye képviseletében a főispánnal együtt megjelent, kivéve a dóm bóvári ünnepélyt, ahol akadályoztatása folytán, a vármegye főjegyzője vett részt. Dunaföldvárott december hó 1-én gyönyörű külsőségek közt ünnepelték a Szent Ferencrendi szerzet ottani megtelepedésének háromszázéves emlékét. Résztvett az alispán maga is az ünnepen, melynek kiemelkedő pontja volt P. Zadravecz István püspök emlékbeszéde. December hó 15 én Sopronban ünnepélyes keretek között avatták fel Rothermere lord Bzobrát. A küszöbön levő tisztujitás miatt az alispán az ünnepségen megjelenésben akadályozva lévén, a vármegye képviseletében Gévay-Wolff Aladár megye- bizottsági tagot kérte fel a vármegye koszorújának elhelyezésére. Az október hó 19 én tartott kórházépítési bizottság megállapította az építési munkák befejezését és a kórházi bizottság diszülésén zajtalanul, csendben azzal az imaBzerü fohász- szál adta át az uj vármegyei kórházat rendeltetésének, hogy az mindenkor hajléka legyen az ember szeretetnek, hol a gyógyulást és enyhülést kereső beteg embertársaink megtalálják a segítséget, az enyhülést. Az október hó 20 án a kórház házi kápolnájában tartott „Veni Sancte“ után, melyen nagy és előkelő közönség vett részt, megkezdődött a régi kórházból a belgyógyászati, sebészeti és fertőző osztály, valamint az irodai személyzet átköltözködése, ami néhány nap alatt minden különösebb fennakadás nélkül meg is történt. Az uj kórház felépítésének hatalmas müve befejeződvén, minden előfeltétel megvolt arra, hogy a kórház jelentékenyen kiszélesbüit keretek között folytathassa áldásos működését. Sajnos — úgymond az alispán — az ebbeli reményeket erősen megtépázta a népjóléti miniszternek az összes kórháztulajdonos törvényhatóságok által országszerte élénk ellenzéssel és elkeseredéssel fogadott azon rendelkezése, amely a szekszárdi kórház számára január hó 1 tői kezdve havi 50.000 P ellátmányt állapított meg a nyilvános betegápolási pótadó terhére ápolt betegek kórházi ápolási dijainak fedezésére. Ezzel a rendelettel foglalkozott a törvényhatósági bizottság január 9-én tartott rendkívüli közgyűlésében és elhatározta, hogy a rendelet hatálytalanítása érdekében a kormányhoz felír. Ha pedig ezen feliratnak foganatja nem lenne, az alispánt a rendelet ellen a m. kir. közigazgatási bírósághoz panasz előterjesztésére felhatalmazta. Sajnálattal állapítja meg az alispán, hogy a törvényhatóság feliratának eddig semmi eredménye sincsen. Ez az 50 000 pengős havi átalányösszeg ugyanis a kórház jelenlegi üzemének kiadásait és a két elmebeteg családi ápolási teleppel járó kiadásokat közel sem fedezi és havonta kb. 20—25 000 P fedezetlen kiadás súlyosbítaná a kórházfentartó törvényhatóság gondjait, ha a jelenlegi teljes üzem működne s még azzal is komolyan számolni lehet, hogy a kórházépítési kiadások részben való fedezésére a kórházi napi ápolási dijakból miniszterileg engedélyezett 26 filléres hozzájárulási összegektől is elesne a vármegye és a kórházépítés terhe az eddiginél is nagyobb suly- lyal nehezednék a törvényhatóság háztartására, mert a kórháznál remélt üzemi megtakarítások is elmaradnak. Ezért múlhatatlanul szükség van a kórház mai kereteinek megfelelő szűkítésére. Ez az ügy egyébként a közgyűlés tárgysorozatán külön pontban is szerepel. Áttérve a vármegye adminisztrációját, közigazgatását és közállapotát érintő részre, jelenti az alispán, hogy az elmúlt 6 hónap alatt a közigazgatás menete zavartalanul és fennakadás nélkül folyt le, jóllehet a főszolgabírói hivatalokban és községekben, az utóbbiakban a létszámapasz- tás folytán csökkent munkaerővel emberfeletti munkát végeznek. Sokat vár és remfl az alispán a közigazgatás rendezéséről szóló törvény jogorvoslati részében életbelépett rendelkezéseinek, nemkülönben a közhivatalok és közintézmények ügyrendje tárgyában életbelépett rendelet üdvös hatásaitól, amelyek egyfelől a jó és gyors ügyintézést, másfelől azt célozzák, hogy munkaerő, munkaidő és anyag a szükséges mértéken túl idénybe ne vétessenek. Vannak azonban az uj ügyrendnek olyan intézkedései is, amelyek vár- megyei vonatkozásban végre nem hajthatók. Meg van azonban az alispán győződve,, hogy a végrehajtási rendelet át fogja hidalni az itt-ott mutatkozó nehézségeket. Az elmúlt időszak alatt az alispán megvizsgálta a dunaföldvári, a központi és a simontornyai járások főszolgabírói hivatalát, Szekszárd megyei városnak, Dunakömtőd, Kesző- hidegkut, Kistormás, Kölesd, Medina, Mözs, Paks, Szedres és Varsád községeknek ügyvitelét és pénzkezelését. Beható ellenőrzés alá vette a központi előadók, segéd- és kezelőszemélyzet munkásságát. A járási főszolgabírókat a községi alkalmazottakkal szemben hasonló eljárásra utasítván, megállapította, hogy a tisztviselők kötelességeiket kifogástalanul teljesítették. A községek háztartási helyzete — dacára a kedvezőtlen gazdasági viszonyoknak — általánosságban nem rosszabbodott. Ha tekintetbe vesszük, hogy a földadó leszállítása folytán a pótadó alapja 12*5°/o kai csökkent és ennek dacára kevesebb a községek száma, melyeknek pótadója az 50°/o fölé emelkedik, mint 1929. évben, a helyzet általánosságbau elég kedvezőnek mondható. Az 1930. évi költségvetési előirányzatok közül az alispán egyet 40°/o-kai, nyolcvanat pedig 50%-kal hagyott jóvá; ezt pedig akként érte el, hogy a reáutalt községeket a községi alkalmazottak fizetési alapjából összesen 141.903 pengővel segélyezte. 36 község költségvetése a miniszterközi bizottság döntése elé fog kerülni, mely bizottság Tolna vármegyében április havában kezdi meg működését. Ezen községek közül nyoLc 51—75% kai, tizenkilenc 76—120%-kai és kilenc 121—200°/o kai van összeállítva. — Ezen 36 község költségvetésébe, mi-
