Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)

1930-03-05 / 18. szám

XIL évfolyam.

Egyes szám ára 16 fíllér<

Szekszárdi 1930 március 5.

18. szám.

MMSHUSAG

keresztény politikai és társadalmi hetilap.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102.

Előfizetési dili

Félévre

_______6 pengő. { Egész évre----------12 pengő.

Sz

erkesztő: SCHNEIDER JÄN08.

A Isp mcKjctcnfk minden szerdán és azombnton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez Küldendők.

Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy. 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 8 fillér« . Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi Mr, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül.

Gömbfis-tábornok.

őszinte örömmel vettük hírét, hogy a Kormányzó magas elhatározásával megkülönböztetett kitüntetésben részesítette Gömbös Gyula honvédelmi mihiisstert, amikor szolgálaton kívüli viszonyban tábornokká léptette elő. Érdemes, talpig katonát ért es a magas kitüntetés, mely a magyar nemaet legszélesebb rétegében örömteli visszhangra fog találni.

Gömbös Gyula a munka embere. Nemzetünk legnehezebb éveiben leoldotta a kardot, hogy felöltse a munka zubbonyát. Úgy érezte Ugyanis, hogy miután a bolsevista szellemet ki lehetett gyomlálni hazánk tételétéről, a harci fegyvereknek szunnyadniuk kell. Nem igy azonban <a munkának, mely közéletünkben valósággal a honalapitást volt hivatott elvégezni. Ebből a munkából Gömbös Gyula derekasan kivette rózsát, mialatt nem ii gondolt arra, hogy az őt megillető katonai rangját is emeltesse. Ilyen körülmények között került a honvédelmi minisztérium élére, mint Szol* gálaton kívüli vezérkari százados, amely helyzetben letagadhatatlanul volt valami aoachronismus. Rövid minisztersége idején példás rendet teremtett a honvédelem portáján, as időknek megfelelően ügyesen átszervezte a hadsereget, amely munkásak egyik velejárója a tiszti fizetések megfelelő felemelése. Es utóbbi muh hatatlanul szükséges feladat elvégzése nem volt könnyű dolog, mert egyik oldalon vétót kiáltott a takarékosság szelleme, 'amelyik a költségvetést nemcsak hogy felemelni nem engedte, de csökkentést követelt. A másik oldalon viszont méltányos; nemcsak az egyének, dó a köz szóra- pontjából is fontos I fizetésemeiési kívánalmat kellett kielégíteni.

Soha olyan nagy Bzükség nem volt árra,' hogy katonatisztjeink felszabaduljanak a nyomasztó anyagi gondok álór, mint ma. Ha a háború előtti békeesztendőkben szükség vblt arra, hogy a katonatiszt rangjának, társadalmi pozíciójának és műveltségének megfelelően mozoghasson s közbecstt- lésben részesüljön, akkor; az ma fokozottan elsőrangú szempont.

Általános megelégedést keltett nemcsak az a tény, hogy Gömbös Gyula miniszter est a fontos anyagi kér; dóst oly módon tudta megoldani! hogy áz államháztartásra újabb terheket. nem hárított, de az is, hogy ^ világháborúban arany ^vitézségi érőmet nyert katonákat örömmel fogadj a

a hadsereg aktív kötelékében.

A kormányzó magas elhatározása, amellyel Gömbös Gyula tábornoki rangot nyert, méltó elismerése annak a munkának, amelyet miniszteri pozíciójában már a rendelkezésére £TTÓ rövid idő alatt is fel tud mutatok

A magyar nemzetnek Mindig sze- mefénye volt katonasága. A magyarság őserényei közölt első helyen említhető a vitézség, a fegyelmezett ka; tonás szellem, a hűség, a parancsadásban tanúsított határozottság és bölcsesség s a parancs végrehajtása. Ez az a szellem, amely méltó istápolóra talált Gömbös Gyulában, aki bámulatos akaraterejét, nagy munkai bírását b talentumos egyéniségét valósággá) sugározni képes a hadsereg mindén tagja felé.

A kis magyar hadsereg, melynek létszámát a békeszerződések 36 ezer főben állapították meg, az Ő bölcs irányítása mellett úgy szólván újjászületett. Nemzeti szellem füti át a hadsereg minden közlegényét s minden tisztjét, ami legfőbb biztosítéka belső rendünk zavartalanságának.

A fnagyar nemaet sohasem volt hőditő szándékú. A történelem bármely ideiében Csak területének integritását kívánta biztosítani. Aipád- házi királyaink idejében törvényt la

hoztak arról, hogy a nemesi hadsereg as ország határain túl nem köteles harcolni. Azóta sem gondolt a magyar nemzet arra, hogy pusztán hóditó vágyak érdekében fegyverben tartson hadseregeket.

Trianon után a helyset megváltozott. Miközben a környező államok Aliig fel fegyverezve nemcsak a biztos védekezés lehetőségével bírnak, de támadásra is berendezkedtek, addig a magyar hadsereg 36 ezer főre van összezsugoritva. Es a kisszámú katonaság is nagy érték nekünk, mert rendületlen bittel valljuk, bogy nem mindig a számbeli súly a döntő, hanem a szellem, amely a hadseregben uralkodik. Gömbös Gyula egyik legnagyobb érdeméül épen azt kell betudnunk, hogy azt a szellemet hó: nositotta meg hadseregünk kötelékében, amelynek gyökérzete, á magyar nép millióinak szivében él.

A szekszárdi városi versenyuszoda.

Irta: Hatdekker János városi főmérnök.

Ács Nándor testnevelési tanár urnák a Tolnamegyei Újság folyó évi 15. számában megjelent Cikkére az alábbiakban vagyok bátor megadni a városi versenyuszoda' és strandfürdő tervezésére vonatkozó felvilágosításaimat. Több oldalról állandóim nagy az érdeklődés a fürdő építése iránt, amely tagadhatatatlanul Óriási mértékben emelné a város idegenforgalmát is, de meg a higiénia szempontjából megbecsülhetetlen hasznot jelent hazánkban, ahol a tüdővész mindjobban szedi áldozatait, olyan mértékben, amilyenben a nyugati kulturálisatok egyikében sem. í

As egészségi éá sportszempontból nagyjelentőségű fürdő tulajdónképen két résiből áll. Sajnos — Anyagi okokból — nem tervezhettem külön verseny medencét, sein strandfürdőt, bánéin' csupán egy verseny medencét, amely vasbetonból épülne és körülötte homok Bsolgálna a strandolásra.

A verseny medence hoBsaa 50 mér tor, szélessége (ssintén takarékossági okból) csák 25 méter. A mélysége a kisviznél 100 méter, az ugrói toronynál 2*50 méter» Az Ugriótorony 3 00 méter magáéra terveztetett. A medence fekvése észák-déli. Hat lép? cső veZet le a vízbe, hogy egy lépt csőnél nagy torlódás: ne álljon be; Az egésa medence fehérre festett} gázcsőből készült korláttal lpsz körülf véve, kivéve a déli és északi joldjdt, ahonnan a versenyzők, indulnak.

Az egészekig gyerekek részére külön kis köralaku gyermekmedence épül,! melynek mélysége 20—60 cmj.

Tervbe vetnem 100 < darab vas(- betonkabin és $0 darab) öltözőszekf rény építését. Ez utóbbiak közös fóreaúben lesznek elhelyezve a diákok ÚjfafcéfÓ. Só ll01a701 S 870 08 j

lé A főépületben nyer elhelyezést, zz előcsarnokban a pénztár ésázigaz- | gatói^ iroda, továbbá ruhatár, m^sáta

rozó, orvosi szoba és büffé. Külön fedett terraas lenne a ffirdősők részére a kabinsorbaD, hogy a fürdő- zők közvetlenül a vízből is mehessenek a büffébe frissítőkért.

A medencék és kabinok körül betonjárda lesz. A medence élőt) három zuhany várja a fürdeni szán; dókozókat, mert a vizbemenetel előtt köteles fesz mindenki előbb lezuhanyozni magáról a homokot.

A terület északi vége parkírozva lesz. Ez a terület ugyanis az, ahol a jelenlegi városi kislakások vannak, az ipartestületi székház mögött. Nagy kiterjedésű, 3500; négyszögöles terület, amelyben bőven lesz hely park részére.

A főépületben lenne még egy fürdő- mesteri lakás. A lakás , fölött lapos vasbetontető terveztetett, ahol szintén lehet napkurát tartani, olyanoknak, akik nem kedvelik a homokot, vagy a strand lármáját.

A vízi póló-meccs céljait szolgáló kapuk elhelyezésének megoldását, amelyet, Acs tanár nr javasolt, most nem tudom megfelelően elintézni, mert a tervek , már készen vannak, de ezek elhelyezése az -épités alatt, azt hiszem, nem fog akadályba ütközni, úgyhogy egy ipindenképep modern és a céloknak; megfelelő^ elsőrangú sport- és szórakozóhelyet tud a város vezetősége .pjujjani a közönségnek, meH Szék szárd város közönsége ez!dpig nélkülözni volt kénytelen egy mindenben megfelelői kellemes fürdő nyújtotta ernyőket, amelyeket már majdnem, minden yalapnrp való vidéki város régóta meg; teSz az adófizető lakossággal, szem ben, különösen ma, amikor anyagi viszonyaink nem olyanok, hogy akár hazai fürdőket) isfelkemhesaühk, a külföldi fürdőhelyekről nem fa j beszélve. Remélhetőleg e Strandfürdő építésének pénzügyi mógohjása rövidesen olyan stádiumba jut, hogy au építkezés a tavasszal megkezdődhet és júniusban már a szekszárdi versenyuszodában lehet a déli kerület uszóversenyeit megrendezni.

A ..Bajai Baloskfii" hangversenye.

A Szekszárdi Dalárda március hó

1-én pompásan sikerült hangversenyt rendezett a vármegyeháza nagytermét ben a hírneves Bajai Daloskör szives közreműködésével. A közönség, amely sseretettel látja a helybeli dalosok egyre tökéletesedő mussikélis sikereit és őszinte örömmel gyönyörködik az általuk nyújtott nemes taftvésai élményekben, ez alkalommal is majdnem teljesen megtöltötte a koncert helyiségét. Meleg taps fogadta a dobogón megjelent nagyszámú bajai dalosokat, akik legelőbb jeligéjüket énekelték el, majd Zsigmond Ferenc dr., a Szekszárdi Dalárda elnöke lépett a köaöuség elé és megemlékezve Horthy Miklós kormányzó aznapi jubileumáról, öfőtnéltóságinak, mint a Magyar Dalos Szövetség fővédnökének a működését méltatta, azt a reményét fejezve ki, hogy a magyar dalnak a nagy védnök aegisse alatt megindult diadalmas újjáéledése még sok dicsőséget fog saerezni aa ország kultúrájának. Majd a Bajai Daloskörrel a hangversenyre Szekszárdra érkezett vendégek, köztük Major József miniszteri tanácsos és dr. Vojnits Ferenc polgármester érdeklődését emelte ki, Üdvözölte a bajai dalárdát és karnagyát, Herr Györgyöt. Az üdvözlést követő tetszésnyilvánítások le- csillapultával a Bajai Daloskör és a Szekszárdi Dalárda egyesült kórusa Németh Gyula vezetésével a Magyar Hiszekegyet énekelte.

Ezután a Bajai Daloskör Müller Károly Arrafelé cimü népdalegy ve- legét adta elő nagy tetszés mellett, majd a Szekszárdi Dalárda Szentgály- Endrődy Felhő borult és Bujdo- kolva [ járok kezdetű kuruc nótáit énekelte igen szépen. König Pétéit nek, Sseged zenei élete büszkeségéi: nek, Kórus a naphoz cimü szerzeményét hallottuk ezután a bajaiaktól. A darabot, amely a; szegedi XaI- országos dalosverseny könnyű müdal- csoportjának verseny darabja volt, csor dálatos precizitással interpretálták * bajaiak. Utánuk I. Sibelius Valse trisfe-jét és Popper* Dávid Min| egy? kor;.. 1 cimü szerzeményét játszotta pompásan Borovy József bajai cselló; művész, akit Serf Qyörgy, a bajaiak karnagya kísért .elismerésre méltó módon zongorán. Sztára J^zsdf Hegyi beszédje következett ezután. A debreceni XXII. országos daipsvefspny nehéz műdalcBoportjának ezen nehéz versenykarát a Bajai Daloskör igazán magival ragadómódon énekelte, majd a szekszárdiak j mutatják, be teljes sikerrel Révfy—Tóth Megfakixjt c hqta kezdetű igen me’odikus szer;