Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)

1930-03-05 / 18. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1930 március !>* Köztudomású igazság, Xkogy Rádiót • T Villanyt • W Fábiánnál szereltessen, akkor öröme lesz benne! zemécyét. Ismét a bajaiak léptek ezután a dobogóra és Jandl Béla Májusi zápor után című darabját adták elő minden kritikát elbíró tö­kéletességgel. Ez a szám a soproni XX. orsz. dalosversenyen a bajaiak nak mint a verseny királydijas cso­portjának a versenykara volt. Cselló* játék követte ezt a kórust Kiss A. József és Borovy József Paul Bi- zelaire: Somis Tamburin cimü szer­zeményét adták elő, nagy tetszést aratva, Herr karnagy mesteri zongora­ki Bóreté vei. Utolsónak Farkas Nándor Magyar hangulat-iX énekelte a Bajai Daloskör olyan gyönyörűen, bogy a közönség ovációinak engedve, ráadá­sul a Szamos partján című dalt is előadták. A nagy fegyelmezettségtt, kiválóan összetaoult, igen tekintélyes zenei tudásu Bajai Daloskör számai ritka zenei élvezetben részesítették a szekszárdi közönséget, amely ez al­kalommal a saját dalosait a bajaiak kai összehasonlítva, örömmel állapí­totta meg, hogy a szekszárdiak a tiszta, szépen csengő, nemes hang­anyag dolgában bizony nem marad­nak el a nagytudásu bajaiak mö­gött« A szekszárdiaknak a leg­utóbbi hangverseny óta tanúsított haladása is észrevehető volt, úgy, hogy a mostani dalosok — ha komo­lyan akarják — a jövőben szerezhet­nek majd ugyanolyan babérokat, mint a múltban, a régi dalosversenyeken oly sok dicsőséget aratott Szekszárdi Dalárda. HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország. — Szekszárd hódolata a kormányzó Olótt. Szekszárd megyei város kép­viselőtestülete Horthy Miklós kor­mányzó országlása 10 éves jubileumá nak megünneplése céljából folyó hó 5 én, szerdán délután 4 órakor ün­nepi díszközgyűlést tart, amelyből kifolyóan a város közönsége Őfőméltó ságát üdvözölni fogja. Ugyanakkor elhatározzák, hogy a Vasúti Fasort, Szekszárdnak ezen bájos útvonalát Horthy Miklós Fasornak fogják ne­vezni. Horthy ünnepélyek. Horthy Miklós kormányzónak jubileumát a vármegye összes községeiben lelkesen ünnepel­ték. Bony hódon február 28-án este 8 órakor a községháza udvarából mintegy 500 díszruháé levente, vitéz Zerinváry János főoktatóval az élén a kormányzó tiszteletére zenés fáklyás- menetet rendezett egész Bonyhádon keresztül, lelkesen éltetve az államfőt. A középületeken és igen sok magán­házon is ki volt tűzve a nemzeti lobogó. A reálgimnázium ifjúsága nemzeti színnel diszitett lampionok­kal világitotta ki az internátust és kalaplevéve állt sorfalat az épület előtt, mig a menet el nem haladt. A leventéket Knábel Vilmos tüzfel- Ugyelővel az élén a tűzoltóság kö vette zenekarával. Néma tisztelgéssel haladt el a menet a hősök szobra előtt, majd a várost körüljárva, vissza­tért a községházára. Március 1-én dilulán 4 órakor a képviselőtestület díszközgyűlést tartott. Az elöljáróság meghívta az összes hivatalok és egyesületek kiküldötteit is. A kor­mányzó képével diszitett teremben dr. Kurz István főszolgabíró, elnök nyitotta meg a díszközgyűlést, meg magyarázván a nap jelentőségét. Majd átadta a szót dr. Peresei Béla felsőházi tagnak, aki hosszabb beszéd­ben méltatta a kormányzónak a haza megmentése körül Bzerzett érdemeit. A közgyűlés felállással és éljenzés sei tüntetett a kormányzó mellett és egyhangúlag kimondta, hogy a beszé­det teljes egészében felveszi jegyző­könyvébe. A képviselőtestület egyéb­ként legutóbbi közgyűlésén kimon­dotta, hogy főterét Horthy Miklós- térnek nevezi el. Az uj táblákat már azóta el is helyezték. Minden fele- kezet templomában ünnepélyes isten­tisztelet volt, melyen résztvettek az összes testületek. — Nagymányokon is nagy lelkesedéssel ünnepelték meg a kormányzó tízéves jubileumát. A Himnusz eléneklése után Jánosi György váraljai ref lelkész méltatta vitéz nagybányai Horthy Miklős 10 éves kormányzói tevékenységét, haza­fias és hősi tetteit. A hatalmas és nagy szónoki erővel elmondott beszéd végeztével a nagyszámú ünneplő kö zöns(g tüntetett a kormányzó mel­lett,' A lelkes ünnepség a Szózattal fejeződött be. — Paks nagyközség március 1 én díszközgyűlést tartott, amelyen dr. Grosch József ügyvéd mondott magas ezárnyalásu ünnepi beszédet, amelynek hatása alatt a képviselőtestület elhatározta, hogy főutcáját Horthy Miklós útnak ne­vezi el. A díszközgyűlés után a le­venték tartottak ünnepélyt, amelyen Kovács Sebestény Endre felsőházi tag, a Levente Egyesület elnöke mondott nagyhatású lelkes beszédet. Gyönkön az Ip irosok és Kereskedők Köre a kormányzó 10 éves jubileuma alkalmával 2 án diszközgyülést tar­tott. Az alkalmi beszédet dr Bajusz Péter tartotta. — Mikor a SZÍV beszél. Tolna vár­megye törvényhatóságának március 1-én tartott díszközgyűlésén, a meg­nyitó beszéd befejező mondatánál, főispánunk részéről egy kedves, az ő lelki Tilágát feltáró nyelvbotláB történt, ugyanis Tolna vármegye helyett Torontál vármegyét mondott. Ezt azért említjük fel, mert ebből is az a rajongó szeretet sugárzik ki, amelyet uj vármegyéje mellett még mindig Torontál iránt érez, másrészt a kormányzó jubileumának egyik leg­nagyszerűbb ténye valóban az lett volna, ha ebbe a jubiláns ünnepségbe nemcsak Tolna, hanem a régi nagy Torontál vármegye közönsége is bekapcsolódhatott volna. — Az alispán a Szent Imre ünnep­ségek nagybizottságában. A pécsi egy­házmegyei hatóság értesítette szent- andrási Száváid Oizkár alispánt, hogy az egyházmegyei előkészítő bi­zottság beválasztotta őt a Szent Imre jubiláns ünnepségeket intéző egyház- megyei nagybizottságba és kéri, hogy ezt a megválasztást fogadja el. — Vármegyei kisgyülés. Tolna vár­megye törvényhatósági bizottságának kÍBgyülése f. hó 11-én, kedden tartja e havi ülését. A megvitatás alá ke­rülő ügyek tárgysorozatát most állít­ják össze. — Bezerédj Pál sírjának megko­szorúzása. A magyarországi selyem­tenyésztés hivatalos szervezetének 50 éves fennállása alkalmából a M. Kir. Országos Selyemtenyésztési Felügye­lőség tisztikara néhai Bezerédj Pál vbtt., miniszteri meghatalmazott sírját március 2 án megkoszorúzta. Ismerve a megboldogult felfogását, amellyel magától minden zajos ünneplést el­hárított, csak szerény keretek közt mozgó és inkább bensőséges ünnep keretében történt a kegyelet lerovása. A koszorút Bezerédj Pál családja és a hidjai lakosok jelenlétében Sachsen­heim Edgárd gazdasági főtanácsos, nyug. selyemtenyésztési főfelügyelő kegyeleteB szép szavak kíséretében tette le a sírra. — Vármegyei tiszti főorvosi kine­vezés, Jankó Ágoston főispán Berky József dr. egészségügyi tanácsos, dunaföldvári járásorvost kinevezte tiszteletbeli vármegyei tiszti főorvossá. — Gerenday László. Gerenday Lászlót, aki mint néhai Gerenday Lajos főszolgabíró fia Szekszárdon született, folyó évi január havában a philadelphiai független református egyház lelkészévé választotta. Geren­day László tizenhét év óta él kint Amerikában és előbb mint író szer­zett igen jó nevet magának. Reformá­tus káplán korában ment ki az idegen légióba és Afrikából „Le.gionera né­ven küldte írásait néhai Farkas Páí iró, országgyűlési képviselőnek, aki a pompás novellákat az „Uj Idők“- ben jelentette meg. Ezek a novellák később Allah Akbár és Élet a sivatagban címen külön kötetben is megjelentek. Gerenday László több évet töltött a légióban, ahonnan fel­fedezője Farkas Pál segítette haza. Az itthoni irodalmi körök nagy jö­vőt jósoltak neki, kötetei kiadása után azonban Amerikába költözött, ahol több református egyháznak volt a vezetője. További irodalmi mun­kásságáról azóta nem hallottunk. — Megbízatás. A herceg Monte- nuovo uradalomhoz tartozó szálkai erdőgondnokság vezetésével Imreh Dezső erdőmérnök távozása folytán Szikorszky Jenő erdész bízatott meg. — Uj népkönyvtárak. A földműve­lésügyi minisztérium a Falu Szövetség pu9Ztahencsei szervezetének, valamint az értényi Róm. Kath. Olvasókörnek népkönyvtárt adományozott. — A Szociális Missziótársulat tea délutánja. A Szociális Missziótársulat február hó 25 én egy nagyszabású, úgy erkölcsi, mint anyagi sikerrel végződő teadélutánt rendezett. — A fennmaradt süteményt és édességeket Szévald Oazkárné elnök az Arvaház gyermekei között osztotta szét. A ritka kedélyességgel lezajlott teadél­után a késő esti órákig tartott, a fiatal­ság még táncra is perdült. E siker arra indította a Misszió elnökségét, hogy esen kedélyes összejöveteleit a jövőben gyakrabban tartsa meg. — Névváltoztatás. A m. kir. bel­ügyminiszter megengedte, hogy Bóli Sándor decsi lakos vezetéknevét „Bársonyra“-ra és Spitzer Sándor bölcskei születésű és lakoB, festő- művészeti akadémiai növendék veze­téknevét „örsi“-re változtassa. — Eljegyzés. Szánthó Vii^ , Gyöke József jegyesek. Mindenéül«» értesítés helyett. — Pedagógiai szemináriumi elő­adás Gyönkön. A múlt. héten Gyö0I kön megtartott pedagógiai szeminá' riumi ‘előadások méltán sorakoznak a vármegye területén megtartott ily irányú előadások legsikerültebbjei közé. A nagyszámú hallgatóságot bevezető beszédjében dr Halmos An. dor kir. tanfelügyelő üdvözölte, aki a gyermeknevelés uj irányait s peda- gogiai értékeit ismertette. Majd ö tartott elméleti előadást a beszéd- és értelemgyaboríat tanítási módszeréről mig a gyakorlati tanítást — teljesén Drozdy szellemében — vitéz Vida István diósberényi rk. tanító tartotta. A nagysikerű gyakorlati tanítás után dr Halmos Andor kir. tanfelügyelő az olvasmánytárgyalás és a fogalma- zás tanításának módszereit ismertette éles pedagógiai érzékkel, mig a gyakorlati tanításokat e tárgykörök­ből is vitéz Vida István diósberényi rk. tanító tartotta, kit a kartársai a szépsikerü előadásokért lelkesen ün­nepeltek. Az előadásokat élénk eszme­csere követte. A megbeszélések után dr Halmos Andor kir. tanfelügyelő foglalta össze a felvetett gyakorlati irányú gondolatokat, majd lelkes sza­vakkal buzdiiotta a tanítóságot az uj tanterv szellemének megvalósítására. — Ipartestületi közgyűlés. A szek­szárdi általános ipartestület 2-án tar­totta rendes évi közgyűlését André István kormánytanácsos elnöklete alatt. Az elnöki jelentés után a köz­gyűlés folyó ügyekkel foglalkozott, majd kiemelte az ipar válságos hely­zetét és annak megmentési módját. Ezután a tisztikar, lemondott és dr. Zúgmond Ferenc iparhatósági biztos elnöklete mellett a közgyűlés uj tiszti­kart választott. Elnök ismét André István lett, aki immár 34. éve ön­zetlen és fáradhatatlan vezetője az ipartestületnek. Az érdemes ősz elnök meghatottan mondott köszönetét úgy a saját, mint az uj tisztikar nevében a megtisztelő bizalomért és ígéretet tett, hogy az iparosság érdekeit to­vábbra is szivéD fogja viselni. — Halálozás. Frázon Mártonná 70 éves korában 3 -án Szekszárdon meg­halt. Temetés«, 5 én délután 4 órakor leBZ. A megboldogultat férje és nagy­számú rokonság gyászosa. — A Szociális Missziótársulat szekszárdi szervezetének tagjai is belekapcsolódtak az Iskolánkivüli Népművelési Bizottság áldásoB mun­kájába és gyönyörű munkát végeztek az elmúlt évben. Ujsághy Gézáné vezetésével Sebestyén Paula, Jártas Róza, Nagy Béláné, Horváth Erzsébet, Faragóné Horváth Margit, Treer Ilona tartottak előadást és ezen elő­adás tiszteletdiját 34 P t felajánlották a missziónak azzal, hogy ezt az összeget a róm. kath. elemi iskolás tanulók jutalmazására fordítsa a misszió. A szervezet az összeget eljuttatta Kiss Lajos apát, iskolaszéki elnök kezeihez. — Kulturest Gyönkön. Február 27 én szépen sikerült kulturestélyt rendezett a gyönki Kaszinó, mely alkalommal zsúfolásig megtelt a nagy­terem. A kulturestélyen dr. Halmos Andor kir. tanfelügyelő tartott Petőfi és lirája címen élvezetes előadást, melyet szépen elszavalt költemények tarkítottak. Az előadónak Horvay Árpád igazgató mondott előadása végén köszönetét. Srzsébef Királyné Szálló Budapest, IV., Egyetem-utca 5. —■ (fl Belváros központjában) 60 éve a fővárosi és vidéki nri középosztály találkozó bolyé. — .100 modora kényelmes szoba. Az étterem- és kávóházban cigányzene. Az Erzsóbetpince a főváros legszebb sörözője. Egypincér-renoszer. Polgári áraki __________3$_______ Szabó Imre, tulajdonos.

Next

/
Thumbnails
Contents