Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-01-04 / 1. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1930 január ‘4. BBBBBBBBBBBBBBBBBBBB ® Valóban művészies portraitokat, gyér- § 5 mek-, csoport-, inteneur-, architektúra ~ n felvételeket készít B B B B NŐGER B B B 0 föhercegi udvari fényképész. B Vidéki meghivásokra — kiutazom. B Amateurmunkákat vállalok. B B b Szekszárd, Széchenyi* u. 28 g (Molnár-féle ház) 45 g| ®B B B B B B 0 B B B B B 0 B B B B ÜJB De készen azon kötelességek, áldozatok meghozására is, melyeket Isten minden pillanatban elvár mitólünk, FAMfin Sándor • műszaki szaküzlet és műhely Telefon 139 SZEKSZÁRDON (Korzó) 6—18 havi részletfizetésre Rádió- \ Villamos- j Porszívó- ! Villanykereskedés és [ laboratórium [ I legelső Tolna C I megyében £ 3 vasaló } 3 fózó " kályha ^ r testmelegitő £ ^ orvosi műszerek £ j padlókefe [ 3 és tartozékai r 3 eladás és C 1 kölcsönzés £ 3 szerelés : csillárok : körték = csengÓk 3 zseblámpák hogy terve sikerüljön minden emberi gonoszság dacára is. Ezekkel a felemelő gondolatokkal nézzünk szembe az ajév ránk következő napjaival. A wKhlnstonl kormány Franciaország tartozását követeli. Érdekes összejátszása a véletlennek, hogy ugyanakkor, mikor Hágába készülődnek az európai hatalmak, hogy a háborús jóvátétel kérdésében döntést hozzanak, ugyanakkor Washingtonban háborús adósságokról tárgyalnak, az amerikai államok kongresszusában, még pedig ugyanannak a Franciaországnak háborús adósságairól, mely a legyőzött államokat, s közöttük Magyarországot, a háborús jóvátétel fizetésével, a romlásba akarja kergetni. A francia kormány hágai offenziváját egy párisi parlamenti színjáték előzte meg, ahol a Kamara kilencven százaléka bizalmat szavazott a Hágába induló Tardieu-kor- mánynak. Európa diplomatái bizonyára el- érzékenyülve vesznek tudomást a francia kamara lelkes döntéséről s ha valakinek aggodalma volt még az európai diplomácia legújabb állás- foglalásáról, úgy a kételyeket eloszlatta most Briand és Tardieu győzelme. Az európai diplomaták elérzé- kenyülése azonban elszigetelt marad, mert Amerika nem lép ki rezervált- ságából s nem ragadtatja el magát, különösen, amikor látja azt a kérlel hetetlenséget, amely, a békekötés tizedik esztendejében, még mindig •’•szállva tartja Európa tömlöctar- .aik, lelkét. A 'washingtoni kon- ) jsseusban a Hawley-javaslat alap ján tárgyalták Franciaország háborús adósságának ügyét s e javaslat értelmében Franciaországnak 62 éven belül 4 milliárd 25 millió dollár háborús adósságot kell megfizetnie az Egyesült Államoknak. Ennyivel tartozik Franciaország hadiszerek és élelmiszerek árában Amerikának. Amikor három évvel ezelőtt már egyszer porondra került Franciaország háborús adóssága — emlékezhetünk — a francia frank mérhetetlen iramban történt zuhanására, emlékezhetünk, hogy a pánik hatása alatt a gazdag és hatalmas Franciaország bevallotta, hogy össze kell roppannia, ha Amerika kérlelhetetlenül ragaszkodik a háborús adósság behajtásához. A hágai események előjátéka aligha hatotta meg Aqierikát, de a jóvátétellel kapcsolatos összes események sem alkalmasak arra, hogy Amerika szivét megmozgassák, megpuhitsák és belátásra bírják. Pedig Amerika minden üzleti számítása ellenére is gyakorta szokott szivére hallgatni. Szivére hallgatott akkor is, amikor előrelátott üzleti nehézségeinek tuda- an, beleavatkozott a háborúba, de a, sulikor Óágából a tönkretett nemzetek jajveszékelése hallatszik, amikor látja, hogy a jajveszékelés ellenére is az inquisitori eljárás folyik tovább, Amerika csak figyel, Washington számol és dönt: de nem érzékenyül el a francia tiltakozásokra. Értheti mindenki, hogy Francia- ország . miért hajthatatlan. Francia- ország a kisantant hitelezője. A kis- antant Franciaország pénzén fegyverkezett. Franciaország azért akarja Hágában jóvátételfizetésre kényszeríteni Magyarországot és a többi legyőzött államot, hogy ezeknek véréből és verejtékéből amerikai számláját fedezhesse. íme, mire vezetett a páriskörnyéki békék láncolata, íme mit eredményezett a vakság és a kérlelhetetlenség. Franciaország saját kárán tapasztalhatja, hogy a páriskörnyéki békéket fel kell oldani és el kell törülni, mert a páriskörnyéki békék az egész emberiség átkát jelentik. Hz új év küszöbén. Az ember egy-egy határkőnél megállva, számot vet magával, megkérdi önmagától, hogy megtette-e kötelességét s főiteszi önmagában, hogy ezentúl jobban fog elvégezni mindent. Az ó év letűnő perceiben a magyar kultúra munkásai is számot vetettek magukkal s ha körültekintünk a minket körülvevő államok életében, elmondhatjuk, hogy az elmúlt 1929. év sem tűnt el eredmény nélkül részünkről. Tolna vármegye népoktatói és kul- turmunkásai sem maradhatnak az országos átlag mögött, sőt — büszkén mondhatjuk, hivatalos megállapitás szerint — hogy igenis, sok tekintet- i ben elől is járnak. KiBdedóvásunk a helyes mederben űző névvel illetik tudvalevőleg a ak azt a baját, amikor lógatja a ét s nem lehet sehogysem kormá- /ozm. Barátom, a doktor is lógatta a fejét. Bántotta a dolog a butacsirával. Nagy árat kapott a lováért, saj nálta visszaadni a pénzt. Egész nap telefonált a megyeszékhelyre az állategészségügyi felügyelőnek, de az nem volt otthon. Estig hagyták a „pác“-ban. Ekkor áz egész társaság elment hozzá teára és bevallotta, hogy tréfa az egész. A vasúti állomásra menet találkozik az állatorvossal és fölvette a kocsijára. Szembe jön velük a járás- orvos. —- Hová mentek? — kiált föl a kocsira: — Konziliumra — volt a hirtelen felelet. A világháborúban egy száztíz ágyas kisegítő katonai kórház állott a veze tése alatt. Az ápoltak között volt két önkéntes, az egyik helybeli fiú, a másik is a környékről, persze szerettek volna el eljárni vizitbe .. • magához a doktorékhoz is, hiszen az egyik önkéntes ott igen-igen érdekelve volt. .. Barátom, a doktor azonban szigorú ember volt, nem adott kimenőt. Sót, hogy a lábba dozó fiatalurak az ő tudta és hire nélkül se tudjanak kiszökni az ad hoy kórházból, egyszerűen — elvette a nadrágjukat. No de az önkéntes nem azért önkéntes . . . Két öles bosnyáknak elkérték a köpönyegét, azt fölvették és fehér magyar díszruhában, melyet azonban mélyen elfödőtt a cs. és kir. köpeny, vagy ahogy akkoriban mondták : köppeny, mégis naponként legalább egyszer eldefiiiroztak Sárika ablaka alatt. Mondanom sem kell, hogy barátommal, a doktorral, szintén sok tréfát, hol jobbat, hol ^rosszabbat csináltak az ismerősei. Egyszer a kaszinóban valaki rákezdi, hogy hallottuk-e, minő fenomenális, de mégis tragikus kimene telü kúrát talált fel a barátunk, a doktor. A vezetése alatt álló kórházba novemberben, veszettül csúf időben behoztak egy szegény tüdőbajos beteget, akibe már csak hálni járt a lélek. — Főorvos ur, ha napkurát tudnék tartani 1 — rebegte a szegény Lázár. — Napkurát I De honnan vegyünk napot, mikor hetek óta olyan az ég, mint az ólom.. Barátomnak, a doktornak azonban eszébe jutott a szuggesztiu therápia. Elvégre az se kutya. És milyen szép neve van I Az ipariskolai rajztanárral tehát | HOKTOBUTI JUHTDIt Mindenütt kaphatói Termeli ? Orsr Mazy. Tej szövetkezeti Központ Budapest, I., Horthy Mlklós-ut HZ—121. halad s fejlődik és ha. a gazdasági helyzet megengedi, nemsokára hatalmas lendületet vbbz. Elemi iskoláink átlagban nemcsak megállják helyüket, de elismerésre méltóan működnek. Polgári és gazdasági iskoláinkban szintén eredményes az oktatás. Iparostanonciskoláink színvonala szép emelkedésben van. Középiskoláink munkájáról csak elismerést hallunk mindenfelé. E mellett az iskolánkivüli népművelés s a magyar dal- és zenekultúra oly hatalmas lendületet vett, hogy büszkeséggel tölthet mindnyájunkat. S hogy e szép siker a letűnő éy végén megállapítható, az óvónőink, tanítóink és tanáraink érdeme, kik leküzdve minden nehézséget, igazán becsülettel állták meg helyüket és egymást támogatva, odaadó munkássággal emelik vármegyénk kultúrájának színvonalát. S ha a múltról, a letűnt évről ezt állapíthatjuk meg, úgy az uj évben még nagyobb reménnyel nézhetünk e munka elé, mert mindenikük — a múltak tapasztalataiból leszürődött eredmény alapján — még szebbet és jobbat akar és fog produkálni. E nemes törekvésükben kisérje mindnyájukat a magyarok Istenének bő áldása s munkájuk eredményezze a régi, boldog hazát. festetett egy ragyogó napot. Öröm volt ránézni, ahogy ott lógott a kórteremben. Mondta is a betegnek, csak nézzen rá, de sokszor, sőt üljön alája és képzelje, mintha a nap sütögetné fejét, hátát. .. erős kánikulai nap . . . nocsak képzelje ... 39 fok árnyékban . .. hu, de meleg! Ugy-e jő meleg, mi ? És a beteg ráhagyta, hogy csakugyan nagyon melegen süt a nap. Fejét kiverte a verejték, bőre elkezdett színesedni. .. egy hét múlva másfél kilót hízott... Az apácák, a többi betegek mind ennek az auto- szuggesztióaak a csodájára jártak. Sőt még az öreg Tirásznak, a kór ház B.-listás komondorának is kilógott a nyelve, ha abba a kórterembe engedték. Egy hónap múlva a beteg úgy nézett ki, mint az élet. Aztán jött a katasztrófa . .. Egyik nap jelenti az apáca, hogy a beteg meghalt I Hirtelen. Csak úgy lefordult a székről, el vágódott a padlózaton és azt sem mondta, hogy befellegzett. Ez volt épp a baja, hogy nem feliegzett be . . . Mert a tüzetes orvosi vizsgálat megállapította, hogy a szegény beteg — napssurást kapott... 11 Eszel a legendával öltük sokáig barátomat, a doktort. ÖlivArtz. Magyarbarát spanyol főpap, j Lapunk augusztusi számában hirt adtunk arról, hogy Szekszárdnak mily ritka és kiváló vendége volt Don Antonio Sancho személyében. Úgy látszik, a spanyol főpap emlékezetébe kellemesen vésődött be- a szekszárdi látogatás, ezt bizonyítja az a 'ti, kedves hangú levél, amelyet újév I előtt Jankó AgoBton főispánunkhoz,- — akinek Szekszárdon való tartóz- / kodása alkalmával vendége volt, — I intézett. A spanyol főpap értesülvén arról az I ' igazságtalan szétdarabolásról, amely- 1 lyel az elvakult győzők az 1000 éves I Magyarországot sújtották, érdeklődni kezdett Magyarország iránt. Átolvasta történetét, amelyből meggyőződött, hogy ezzel a nemzettel szemben, amely évszázadokon keresztül óriási vér és j érték feláldozásával védelmezte a Nyugatot a Kelet barbarizmusától, i mily hálátlanok és igazságtalanoki voltak a nagyhatalmak, amelyek enj nek a hős nemzetnek testét koncul Á vetették oda a kisantantnak. Eme f meggyőződés alapján elhatározta, hogy megtanul magyarul, megismeri közvetlenül a magyar népet, a magyar viszonyokat és ennek alapján szót emel spanyol nyelvű tanulmá- nyában a magyarok igazsága mellett, j A múlt évben Budapesten és Szék- szárdon tett látogatásának eme megismerés volt a célja. Ma már tán i készül az a tanulmány, amely elviszi 110 millió spanyol nyelvet beszélőhöz a magyarok igazságát. Csak hálásan gondolhatunk a messze tá- i volban élő főpapra, akit a történelmi i érdemek megbecsülése és igazság- ■ érzete fordított felénk. Hogy a ki- I váló főpap mily tökéletesen elsajáti- I tóttá — főként írásban — nyelvünket, annak bizonyságául közöljük főispánunkhoz intézett levelét egész I terjedelmében.
