Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-01-04 / 1. szám
( 1930 január 4. TOLNAMEGYEI UJSÄG 3 Az újesztendöhöz. (1930.) Irta: Babay Géza. Méltőságos Főispán url Mindig őszinte hálával emlékezem ▼issza arra az igazán magyaros ven« dégszeretetre, mellyel feltárta előttem háza kapuját. Szék szárd mindig el« törölhetetlen emlékkel él bennem. Kedves kötelességem, a közeledő ünnepek alkalmából az én szeretetreméltó házigazdámat levelemmel felkeresnem, hogy karácsonyára szivből jövő minden jót kívánjak és igen boldog és szép njeaztendőt. Kérem Főispán urat, hogy a Méltőságos asszony előtt légyen szószólóm. Köszöntéé őt az én nevemben. Azon kedves embereknek pedig: a polgár« mesternek, a plébánosnak, kik szintén oly buzgó és meleg szeretettel fogadtak, legyeit olyan kegyes általadni legőszintébb üdvözleteimet! Mindig őszinte mély szeretettel ragaszkodó hive és igaz barátja Palma, 1929 december 19. Dr. Antonio Sancho Can. Mag. * Az újév alkalmával a szekszárdiak nevében mély tisztelettel és ragasz« kodással köszöntjük ezúton Don Antonio Sancho pálmái nagyprépost urat, midőn hálás szivvel kívánjuk, hogy adjon a Mindenható, aki felgyújtotta nemes lelkében a magyar ügy iránti érdeklődést, jó egészséget ahhoz, hogy résztvehessen a mi nagy igazságunknak megvilágításában és kivívásában. H karikagyűrű. Amikor eljegyzési hirt olvasunk, magunk előtt látjuk a karikagyűrűt is, azt a kis arany karikát, melyet büszke önérzettel húz a vőlegény menyasszonya ujjára. Noha e szokás Ugyanúgy, mint magának a gyűrűnek jelképes jelen« tősége nagyon messzire nyúlik vissza, mégis megállapítható az, hogy az arany karikagyűrűnek mai általános elterjedése eléggé uj. Rómában az aranygyűrű viselésének joga csak a lovagoknak volt kiváltsága s csak Justiniánus császár engedélyezte a szabadon születetteknek is az aranygyűrű viselését. Megjegyzendő azonban, hogy régebben a gyűrű nemcsak ékszer volt, hanem pecsétnyomóul is használták, mint pecsétgyűrűt. A karikagyűrű s annak szimbolikus jelentősége az emberi művelődés történetében korok szerint gyakran változott. Eredetileg a karikagyűrű (a jegygyűrű) a vételár egy részéül szerepelt, mint annak az összegnek egy része, amit a vőlegény fizetni tartozott az apósnak azért, hogy nejét, illetve annak munkaerejét a saját otthonába átvihette. A középkorban a gyűrű az alárendeltséget jelképezte. Egyes időkKöszönt az ének, újév szép koránya, Boldog jövendő dús Ígérete. Hirdesd nekünk, hogy most már nemsokára Í obb korhoz ér e nemzet élete, iisszük, te léssz, mely a borús jelenbe' Sírján egy bús, lepergett évtizednek Csüggedt lelkűnket új életre keltve Felszítod lángját hamvadó tűzeknek. Új évtizednek kezdetét jelented, Mely úgy érezzük, szebb jövőt ígér, Hogy lássa végre ez az árva nemzet, Mért hullott annyi könny és hősi vér. A tűnt tizedben gyúlt hitünk tfizéből Alig maradt itt egy-két árva szikra. Új tűz kell most már. mely az égig ér föl És teljes fényt vet hősi álmainkra. ben s országokban a karikagyűrű átadásakor a menyasszony a vőlegény lábaihoz térdelt s megcsókolta annak jobb lábát. Vita tárgyát képezte az is, hogy melyik az igazi gyűrűsujj és hogy melyik kézen kell a gyűrűt viselni, hogy az jelképül is szolgáljon. Erre- nézve nemigen alakulhatott ki egységes vélemény, mert a karikagyűrű viselésére vonatkozóan országonként és koronként is gyakran változott a felfogás. Angolországban a középkorban egy ideig az volt a szokás, hogy a jegygyűrű az esketési szertartás alatt egy ideig a hüvelykujjon, majd a mutatóujjon, azután a középsőujjon s végül a gyűrűsujjon volt s ezen az ujjon meg is maradt végleg. Hogy a kisujjat kihagyták, ennek az volt az oka, mert nem akartak visszafelé haladni s ezért a gyűrűt végérvényesen erre a célra legalkalmasabbnak mutatkozó negyedik ujjon hagyták meg. Természetesen jelképes jelentőséget igyekeztek adni annak is, hogy miért választották a gyűrű viselésére épen a negyedik ujjat. Sok vita után végre is csaknem minden országban megegyeztek abban, hogy a gyűrűsujjból, éppen arról a helyről, ahol a gyűrűt viselik, egy egészen külön ideg vezet egyenesen a szívhez, úgy, hogy ez a vezeték, melyet megszakítani nem szabad, az odahelyezett aranykarika által megvédhető legyen. A régi rómaiak úgy vélték, hogy a harmadik ujjon kell viselni a gyűrűt, mert ez az ujj különöB módon van összeköttetésben a szivvel s ezért ők a gyűrűt a középsőujjon viselték. Franciaországban a jegygyűrűt a mutatóujjon viselték a középkorban. A régi Franciaországban egészen különös jelentősége volt annak, ha egy fiatalember gyűrűt viselt a kis- ujján. Eszel tapintatos módon azt akarta mindenkinek tudomására hozni, hogy a házasélet iránt nincsen érzéke Száz év előtt is fölleges, nagy éjbe* Harmincas évek hozták meg nekünk A biztató hitet, hogy íme végre Jobb kor felé tart a mi nemzetünk. Ez a babonás, boldog hit sugallja A biztatást bús, meggyötört szivünknek: Ez új tized, mint új tavasz fuvalma, Hű hírnököd lesz, rég várt örömflnnep. Újesztendő, jövel hát és deríts fel Szívünkben újra bokrétás reményt Mi magyarok föléledt régi hittel Visszük bizalmunk pálmáját eléd. De ha csalódni fog most is tebenned Bús nemzetünk, ez a mindmáig árva, Jobb volna akkor tán meg sem születned E kínban égő, meggyötört világra. s nem hajlandó a legényéletet a házasélettel fölcserélni. Általánosan ismert és minden országban s minden időben egyaránt elfogadott fogalom volt az, hogy a gyűrűk kerek alakja a házassági közösség örökkévalóságát jelképezi. Viszont még ma is vitás kérdés az, vájjon a jegyes a gyűrűt balkézen és mint házastárs a jobbkézen tartozik-e viselni, avagy fordítva. A jegygyűrű viselésének egyetlen módjáról hiába keresünk adatokat a művelődéstörténetben, még pedig a manapság igen elterjedt s elég gyakori módról, mikor a féljek a jegygyűrűt a mellényzsebben hordják. i —8 —r. Az OMKE Bonyhádon. Az OMKE Bpnyhád és vidéke kerülete decembe’A 29 én, vasárnap a „Bonyhádi Kereskedelmi Kaszinó" helyiségeiben a város hatóságainak és intelligens közönségének élénk részvétele mellett igen népes taggyűlést tartott, melyen az országos egyesülés központját Nádor Jenő központi titkár képviselte. A gyűlést Fleischmann Marcel a kerület elnöke vezette, ki nagyszabású megnyitó beszédében vázolta az általános gazdasági válság közepette a magyar kereskedelem fokozottan válságos helyzetét, rámutatva a kereskedelemnek nemzetünk újjáépítésében nélkülözhetetlen fontos hivatására és meggyőzően kimutatva, hogy a magyar gazdasági élet fellendülése csakis a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem egymást megértő, egymás érdekeit kölcsönösen támogató vállvetett munkájával remélhető, ha ezen közgazdasági ágak ilyen irányú törekvéseit a kormány szeretettel, gonddal és ügyes gyakorlati intézkedésekkel egyenlően támogatja. A nagy éljenzéssel fogadott elnöki megnyitó után az OMKE központi kiküldöttje, Nádor Jenő titkár általános figyelem és tetszés közepette a „Kenyér politikája" címen tartotta meg kétórás előadását, mely előadás keretében kimerítően foglalkozott a magyar közgazdasági élet mai helyzetével, a kereskedelmet érintő aktuális kérdésekkel és rendeletekkel, ismertette a túladóztatás elleni védekezési módokat, az országos egyesülést foglalkoztató újabb problémákat s végül fokozottabb tömörülésre szólította fel a kereskedőket. Az általános tetszést kiváltó tájékoztató, ismeretterjesztő és egyben oktató előadást az egyesület elnöke köszönte meg, biztosítván az „Országos egyesületet" a kerület ragaszkodásáról, szeretetéről és kitartó támogatásáról. €gy felbőszüli csendőr rémíeííe. Karácsony első napján borzalmas eset izgatta fel Decs község lakosságát. Egy magáról megfeledkezett és indulatain uralkodni nem tudó csendőr agyonvert egy legényt. Az eset részletei a kővetkezők: Ifj. Bors Ferenc 24 éves decsi legény és Papp István csendőr egy leánynak udvaroltak. Bors karácsony első napjának estéjén meg akarta látogatni a leányt, de mert az ablakon át látta, hogy Papp csefadőr már náluk van, nem ment be hozzájuk, hanem egy darabig a ház előtt sétált. Később megállt és bezörgetett az ablakon. A zörgetésre Papp István az ablakhoz ugrott, majd kiszaladt a szobából és Bors Ferenc után iramo- dott,- akit az ablakon keresztül felismert. Hamarosan utolérte és a kezében volt bőrbe varrt ólmos bottal úgy fejbeverte, hogy a koponyája több helyen beszakadt. A szerencsétlen legény segélykiáltásaira elősietett szomszédok az utca sarában véresen találtak rá ifj. Bors Ferencre, akit a szülei a nyomban odahívott dr. Németh Géza körorvos első segélynyújtása és utasitása után beszállítottak a szekszárdi Ferenc közkórház sebészeti osztályára. Az eszméletlen állapotban levő sérültet a kórház sebészorvosai rögtön megvizsgálták és a vizsgálat eredményeképen tudatták a hozzátartozókkal, hogy állapota reménytelen, mert a szenvedett ütések nyomán rövid időn belül halált okozó agyroncsolások álltak elő. Bors Ferencet ezután hazaszállították Decsre, ahol pár óra múlva meghalt. Papp István csendőrt az őrs természetesen azonnal letartóztatta és az esetet telefonon jelentette a szekszárdi csendőrosztály parancsnokságának és a királyi ügyészségnek. A csendőrparancsnokság részéről Környey százados szállt ki a helyszínére és a hivatalos eljárás le-folyI I Erzsébet Királyné Szálló I Budapest, IV«, ggyefem-ufca 5.1— (fl Belváros központjában) 60 éve a fővárosi és vidéki ári középosztály találkozó bolyé. — 100 modem kényelmes szoba. Az étterem- és kávéházban cigányzene. Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözője. Egypincér-rendszer. Polgári áraki 35 Szabó Imre, tulajdonos.’' Igentisztelt vevőinknek boldog újévet kívánunk; megköszönjük cégünk iránt tanúsított bizalmukat> amelyre ezentúl is rá fogunk szolgálni. Szekszárdi 1930. évi január hó 1. 1 Pirnitzer József és Fiai áruháza.
