Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1929-12-14 / 50. szám
1929 december 14. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 5 fMSKftNNlA. £l£flt Rövid levélben dús tartalom, Hogy agg légy, ezt idd' fiatalon. Äz erőteljes reggeli-tea Egy. 50-os csomag 1.—* pengő Egy csésze tea csak kb. 2 fillér. azintobzódása. As ő fényes tehetségé* nek vissza kell térnie — önmagához. Mert teljesen jól indalt s máris van olyan erős, hogy ne a — divat, hanem a saját lábán járjon. Én azt hiszem, bogy még sokat hallunk róla. A terem másik oldala merő kontrasztja mindennek. Wallscher nyugodt, biztos kézzel pspirra vetett akvarelljei, pasztelljei épen a diszkrét színezéssel váltanak ki megnyugtató hatást. Két év óta nagyon sokat fejlődött ö. Bámulhatjuk óriási szorgalmát, a rengeteg fáradságot, amelyet képeire fordít. Nem, is nagyol el semmit, aprólékos gonddal rajzol meg mindent. Van érzéke a színek felrakásában. Kedves csecsebecséül kívánkozik minden egyes képe a falra. Nagyon szépek velencei emlékei, továbbá az Őszi délután, Uszályok a Dunán, Havas város, Hidjapuszta, Bágyadt napfény, stb. Van a kiállításnak egy szobra is. Wigand Edith Babits Mihálynak, a kiváló írónak mellszobrát állította ki, amely valósággal márványba kívánkozik. így emelkednének ki csak igazán a szobornak nemes, markáns vonalai. Összegezésül még csak ennyit. Helybeli művészeink a szép kiállítás összehozásával derekas munkát végeztek. Vajha a szép erkölcsi siker meghozná nekik az anyagi eredményt is ! B. I. adás tónusa volt: a múltba visszanéző, annak emlékein elmerengő és annak eseményeiből uj erőre éledni akaró jelenkor sóvárgását a letűnt dicsőség és elmúlt szépségek után. Páter Böle Kornél, a Szt. Domokes rend priorja, ünnepi beszédében egyrészt a Margit mozgalom céljait, másrészt Margit személyének jelentőségét és mibenlétét ismertette, a tőle megszokott hévvel és a közönséget lebincselő és magával ragadó előadásban. Az estély legjelentősebb száma azonban Nagy Ilona dunaföldvári tanítónő 4 felvonáaos történelmi legendája : Muhi virága volt. Négy képben mutatta be boldog Margit életét és e négy képben plasztikusan domboro dott ki nemcsak Margit alakja, fel- áldozottsága Muhi után a magyarság érdekében, de az egész nemzet élete, a tatárjárás után menekülni kényszerült király kétségbeesése, a magyarságnak sirdombok felett is feltámadást, uj életet váró reménysége, királyt- sóvárgó hűsége és e két érzésnek a nemzet feltámasztásában való egymásra találása, kicsacsosodása. Margit egyénisége úgy ragyog a múlt sötét bársonyán, mint ritka drágakő, melynek fénye immár kikivánkozik ebből a szerény keretből, hogy helyet kérjen az egyházvilág gyűjteményében. A szerző mélyen járó gondolatainak tolmácsolását jól megválogatott egyénekre bizta. Csíki Székely Dénes és és feleségének királyi párja. Folcz Mártha gyermek Margitja, magának a szerzőnek Dulejka palóc menyecske szerepébe való alakítása, mind kiválóak voltak, legmegragadóbb azonban talán mégis a III. és IV. felvonás, Margit felnőtt korának bemutatása, ahol Margit szerepében Németh Ágnes elsőrendűt nyújtott. Ahogy a szülei akaratából Istennek áldozott Margit a világi korona helyett immár önkéntes elhatározásából, megrendítő öntudatossággal, a töviskoronát válsztotta, ahogy Felhévizy Szabinát a hiúság útjáról a maga göröngyös szerzetesi útjára mélységes megértésének egy szavával visszavezette, ahogy fiatal élete letört, nemcsak elgondolásban, de megjátszásban is gyönyörű volt. Keller Márta, Sipos Mária, Ganzer Margit és sok- sok társuk, akiket felsorolni nem áll módunkban, méltó keretét alkották e történéseknek. Az altató és regősök dalait Koudela Gyula, a prológ és bucsudalt Sárdy János zenésitette meg és Fleischer Istvánná kisérte zongorán. A rendezés nagy munkáját Székely Gyula látta el. Nagy Hona darabja túl fog nőni Danaföldvár határán. Páter Böle előadás utáni, programmon kívüli beszédében kilátásba helyezte, hogy Szekszárd is megtalálja a lehetőségét annak, hogy a Margitkultusznak ezen darab bemutatásával városunkban is hódoljon. DnnnEQldvűr Horsit-eitélve. Az Arpádházi boldog Margit emlékének felelevenítésére irányuló mozgalom * immár kezd országos jelentőségű lenni. Két célt tűzött maga elé e törekvés: egyik boldog Margit szentté avatásának diadalra juttatása, a másik pedig, mint mellékhajtás, de jelentőségében nem kisebb: boldog Margit életének ragyogó példáját belevetiteni a magyar ifjúság leikéke, ideáljává, vezetőjévé tenni s ezáltal visszavezetni méltatlan célokra tévedt tekintetét a nemes és tiszta eszmény felé. Megyénkben a mindig néző és látó tekintetű kis Dunaföldvár állott be elsőnek ebbe a mozgalomba. December 7-én tartott boldog Margit-estélye nemcsak csatlakozást jelentett, hanem első sorban kérhet helyet az eddigi Margit-knltusz propagálói között s fokozza ezen estély jelentőségét az is, hogy mindazt, amit nyújtott, maga Danaföldvár alkotta, a maga erejéből Jiozta létre. A dunaföldváriaknak felejthetetlen -élmény volt az az estély. Fokozta annak ünnepiességét az estély fővédnökének : Szévald Oszkárnénak megjelenése, ki egyúttal a missziótársulat szekszárdi szervezetét is képviselte s akit Páter Böle beszédében külön üdvözölt. Kíséretében voltak: vitéz Vendel Istvánná, Gockler György né, Szongott Edvinné és Vinkovits Gabriella. A dunaföldváriak Szévald Oszkárnét virágcsokorral köszöntötték. Csíki Székely Dénes lélekbemarkoló, szép prológját Sárdy János a régi magyar regősök méltó személyesitője ként adta elő. E prológ már megütötte a hangot, mely az egész előPedagógiai szemináriumi előadás Tévéién. Amint tudjuk, a vallás- és köz- oktatásügyi m. kir. miniszter a tanítói munka eredményesebbé tételére, a tanítók továbbképzése érdekében pedagógia szemináriumi előadások tartását rendelte el. Égy ilyen előadás volt már Szekszárdon a szekszárdi körzet tanítóságának. A teveli körzet első szemináriumi előadását f. hő 7 én tartották meg Tevelen a róm. kath. elemi népiskolában, melyen részt vettek: dr. Halmos Andor kir. tanfelügyelő, Scharfenberger János esperes plébános, egyházkerületi tanfelügyelő, a közeli községek lelkészei, jegyzői és tanítók nagy számban. Dr. Halmos Andor kir. tanfelügyelő nyitotta meg az előadást, üdvözölve közvetlen, meleg szavakkal az egyházkerületi tanfelügyelőt, a szép számmal megjelent papságot, jegyzőket, az érdeklődő helybeli elöljáróságot és a tanítóságot, majd mély gondolatokban gazdag és pedagógiai szaktudáson felépülő megnyitójában fejtegette a szemináriumi előadások szükségességét, fontosságát, főleg azokra a tanítókra nézve, akik a háború folyamán nyertek oklevelet s igy a népoktatáshoz feltétlen szükséges fel- készültségnek nem lehettek birtokosai. Megvilágította azokat a kérdéseket, melyek a tanítóságra fontosak, hogy megvalósítani tudja az uj tantervben előírtakat. A nagy tetszéssel fogadott megnyitó beszéd után Eberhardt János mucsi iskolaigazgató tanító tartotta I meg ügyesen, szépen átgondolt peda- ] gógiai szakképzettségre valló előadását a pedagógia újabb irányairól. Az egy óra hosszáig tartó gyönyörű előadást a hallgatóság mindvégig feszült figyelemmel és érdeklődéssel, mondhatni nagy élvezettel hallgatta, melyből csak az előadás értékes és tartalmas voltára lehet következtetni. Az előadást a hallgatóság nagy éljenzéssel és tapssal, dr. Halmos Andor kir. tanfelügyelő pedig elismerésével honorálta. Ezután ugyancsak Eberhardt János tartott előadást a beszéd- és értelemgyakorlat tanításának módszeréről, majd ez alkalomra magával hozott tanítványaival gyakorlati tanítást mutatott be a gyümölcsfák védelméről, ápolásáról. Ez előadás is élvezetes, tartalmas és tanulságos volt. Eberhardt gyakorlati tanítása pedig olyan mesteri és művészies volt, hogy hasonlót csak Orózdy Gyula tud tartani. Eberhardt János igazgató tanító megérdemli, hogy Tolna vármegye egyik legképzettebb, legjobb tanítójának ismerje el a ta nitóság. Ezután Kerschbaummayer Károly dörypatlani községi el. iskolai igazgató tanító tartotta meg előadását a mennyiségtan köréből és ugyanezen tárgykörből gyakorlati tanítását, me lyet a hallgatóság figyelemmel hallgatott végig. Az előadásokat magas nívójú eszmecsere követte, melyek eredményét azután a kir. tanfelügyelő foglalta össze, levonva a tanulságokat. Végül dr. Halmos Andor kir. tan felügyelő elismerését fejezte ki a hallottakon és látottakon, megköszönte a gyűlésen résztvevőknek megjelené sét, türelmét és figyelmét, az előadást berekesztette. A némáién miniszter nyitotta meg Korltstnszky Ottó syágyizerttrtL A népjóléti miniszter az elmu lt év végén engedélyt adott arra, hogy megyénk szülöttje, Koritsánszku Ottó lapszerkesztő, a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület ügyvezető igazgatója, a közélet terén kifejtett működése elismeréseképen Budapesten, az Andrássy-ut környékén gyógyszertárat állitson fel. A stilusos és ízléses gyógyszertár Budapest legszebb patikái közé tartozik. E, napokban nyílt meg az Aradi- és Vörösmarty-utcák sarkán. A gyógyszer- tárat maga dr. Vass József népjóléti miniszter nyitotta meg ünnepélyes keretek között. — Arra, hogy egy gyógyszertárat maga a legfőbb egészségügyi hatóság vezetője, a miniszter nyisson meg, évtizedek óta csak egy esetben volt példa. Annál nagyobbra értékelhető tehát, hogy föl- dink »Aranykalászhoz« címzett gyógyszertárát a miniszter adta át a, forgalomnak. Az ünnepélyes megnyitó november 28 án volt. A népjóléti miniszter dr. Pesthg Pál ny. igazságügy- miniszter, az egységes párt elnöke és dr. Dréhr Imre népjóléti államtitkár kíséretében jelent meg és számos politikai és társadalmi kiválóság is résztvett a megnyitón. A minisztert és dr. Pesthg Pált a házigazda üdvözölte, hangsúlyozván, hogy gyógyszertárát azon magasabb etikai és erkölcsi irányelvek figyelemmel tartásával építette és létesítette, amelyeket tanitófőnöke: édes atyja, »a jó öreg falusi gyógyszerész« oltott a leikébe. Dr. Vass József miniszter magas szárnyalásu beszédében szólt a gyógyszertár tulajdonosának Kóritsánszky Ottónak jelentős közéleti működéséről. Kijelentette, azért jött személyesen megnyitni e gyógyszertárat, hogy ezzel a köztéren való fáradhatatlan működés iránti nagyrabecsülését kifelezésre juttassa. Költői képekben gazdag beszédében szólott a gyógyszerészek felelősségteljes és az egészségügy fejlesztésére nagy jelentőségű hivatásáról. »Köszöntöm — úgymond — ez uj egészségügyi intézményt ebben az aranykalászokkal ékesített, ragyogó tisztaságában s kívánom, hogy a jó Isten áldása aranyozza meg munkában lankadatlan gazdáját és a köz javát szolgáló további működését is gazdag eredménnyel.« A nagyszámú előkelő közönség lelkes éljenzésének csillapultával dr. Pesthy Pál a szülőföld üdvözletét tolmácsolta jólismert közvetlenségével és meleg érzéssel. Szívből jövő szavai mindenkinek szivéhez megtalálták az utat és igen mély hatást váltottak ki. A ritka gyógyszertár megnyitási ünnepségben a gyógyszerészet iránt nyilatkozott meg a megbecsülés; emellett azonban megyénk szülöttjének, lapunk munkatársának jelentős közéleti működésével méltán kiérdemelt tisztelet is. Mi is örömmel csatlakozunk ehhez, amikor a jelentőségteljes megnyitó ünnepélyről a fentiekben hirt adunk.
