Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1929-12-14 / 50. szám

1929 december 14. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 5 fMSKftNNlA. £l£flt Rövid levélben dús tartalom, Hogy agg légy, ezt idd' fiatalon. Äz erőteljes reggeli-tea Egy. 50-os csomag 1.—* pengő Egy csésze tea csak kb. 2 fillér. azintobzódása. As ő fényes tehetségé* nek vissza kell térnie — önmagához. Mert teljesen jól indalt s máris van olyan erős, hogy ne a — divat, hanem a saját lábán járjon. Én azt hiszem, bogy még sokat hallunk róla. A terem másik oldala merő kon­trasztja mindennek. Wallscher nyu­godt, biztos kézzel pspirra vetett akvarelljei, pasztelljei épen a diszkrét színezéssel váltanak ki megnyugtató hatást. Két év óta nagyon sokat fejlődött ö. Bámulhatjuk óriási szor­galmát, a rengeteg fáradságot, ame­lyet képeire fordít. Nem, is nagyol el semmit, aprólékos gonddal rajzol meg mindent. Van érzéke a színek felrakásában. Kedves csecsebecséül kívánkozik minden egyes képe a falra. Nagyon szépek velencei emlé­kei, továbbá az Őszi délután, Uszályok a Dunán, Havas város, Hidjapuszta, Bágyadt napfény, stb. Van a kiállításnak egy szobra is. Wigand Edith Babits Mihálynak, a kiváló írónak mellszobrát állította ki, amely valósággal márványba kíván­kozik. így emelkednének ki csak igazán a szobornak nemes, markáns vonalai. Összegezésül még csak ennyit. Helybeli művészeink a szép kiállítás összehozásával derekas munkát végez­tek. Vajha a szép erkölcsi siker meghozná nekik az anyagi ered­ményt is ! B. I. adás tónusa volt: a múltba vissza­néző, annak emlékein elmerengő és annak eseményeiből uj erőre éledni akaró jelenkor sóvárgását a letűnt dicsőség és elmúlt szépségek után. Páter Böle Kornél, a Szt. Domokes rend priorja, ünnepi beszédében egy­részt a Margit mozgalom céljait, más­részt Margit személyének jelentőségét és mibenlétét ismertette, a tőle meg­szokott hévvel és a közönséget lebincselő és magával ragadó elő­adásban. Az estély legjelentősebb száma azonban Nagy Ilona dunaföldvári tanítónő 4 felvonáaos történelmi legen­dája : Muhi virága volt. Négy képben mutatta be boldog Margit életét és e négy képben plasztikusan domboro dott ki nemcsak Margit alakja, fel- áldozottsága Muhi után a magyarság érdekében, de az egész nemzet élete, a tatárjárás után menekülni kénysze­rült király kétségbeesése, a magyar­ságnak sirdombok felett is feltámadást, uj életet váró reménysége, királyt- sóvárgó hűsége és e két érzésnek a nemzet feltámasztásában való egy­másra találása, kicsacsosodása. Margit egyénisége úgy ragyog a múlt sötét bársonyán, mint ritka drágakő, mely­nek fénye immár kikivánkozik ebből a szerény keretből, hogy helyet kérjen az egyházvilág gyűjteményében. A szerző mélyen járó gondolatainak tolmácsolását jól megválogatott egyé­nekre bizta. Csíki Székely Dénes és és feleségének királyi párja. Folcz Mártha gyermek Margitja, magának a szerzőnek Dulejka palóc menyecske szerepébe való alakítása, mind kivá­lóak voltak, legmegragadóbb azonban talán mégis a III. és IV. felvonás, Margit felnőtt korának bemutatása, ahol Margit szerepében Németh Ágnes elsőrendűt nyújtott. Ahogy a szülei akaratából Istennek áldozott Margit a világi korona helyett immár önkén­tes elhatározásából, megrendítő öntu­datossággal, a töviskoronát válsztotta, ahogy Felhévizy Szabinát a hiúság útjáról a maga göröngyös szerzetesi útjára mélységes megértésének egy szavával visszavezette, ahogy fiatal élete letört, nemcsak elgondolásban, de megjátszásban is gyönyörű volt. Keller Márta, Sipos Mária, Ganzer Margit és sok- sok társuk, akiket felsorolni nem áll módunkban, méltó keretét alkották e történéseknek. Az altató és regősök dalait Koudela Gyula, a prológ és bucsudalt Sárdy János zenésitette meg és Fleischer Istvánná kisérte zongorán. A rende­zés nagy munkáját Székely Gyula látta el. Nagy Hona darabja túl fog nőni Danaföldvár határán. Páter Böle előadás utáni, programmon kívüli beszédében kilátásba helyezte, hogy Szekszárd is megtalálja a lehetőségét annak, hogy a Margitkultusznak ezen darab bemutatásával városunkban is hódoljon. DnnnEQldvűr Horsit-eitélve. Az Arpádházi boldog Margit emlé­kének felelevenítésére irányuló moz­galom * immár kezd országos jelentő­ségű lenni. Két célt tűzött maga elé e törekvés: egyik boldog Margit szentté avatásának diadalra juttatása, a másik pedig, mint mellékhajtás, de jelentőségében nem kisebb: boldog Margit életének ragyogó példáját belevetiteni a magyar ifjúság leikéke, ideáljává, vezetőjévé tenni s ezáltal visszavezetni méltatlan célokra tévedt tekintetét a nemes és tiszta eszmény felé. Megyénkben a mindig néző és látó tekintetű kis Dunaföldvár állott be elsőnek ebbe a mozgalomba. December 7-én tartott boldog Margit-estélye nemcsak csatlakozást jelentett, hanem első sorban kérhet helyet az eddigi Margit-knltusz propagálói között s fokozza ezen estély jelentőségét az is, hogy mindazt, amit nyújtott, maga Danaföldvár alkotta, a maga erejéből Jiozta létre. A dunaföldváriaknak felejthetetlen -élmény volt az az estély. Fokozta annak ünnepiességét az estély fővéd­nökének : Szévald Oszkárnénak meg­jelenése, ki egyúttal a missziótársulat szekszárdi szervezetét is képviselte s akit Páter Böle beszédében külön üdvözölt. Kíséretében voltak: vitéz Vendel Istvánná, Gockler György né, Szongott Edvinné és Vinkovits Gab­riella. A dunaföldváriak Szévald Oszkárnét virágcsokorral köszöntöt­ték. Csíki Székely Dénes lélekbemarkoló, szép prológját Sárdy János a régi magyar regősök méltó személyesitője ként adta elő. E prológ már meg­ütötte a hangot, mely az egész elő­Pedagógiai szemináriumi előadás Tévéién. Amint tudjuk, a vallás- és köz- oktatásügyi m. kir. miniszter a tanítói munka eredményesebbé tételére, a tanítók továbbképzése érdekében peda­gógia szemináriumi előadások tartását rendelte el. Égy ilyen előadás volt már Szekszárdon a szekszárdi körzet tanítóságának. A teveli körzet első szemináriumi előadását f. hő 7 én tartották meg Tevelen a róm. kath. elemi népiskolában, melyen részt vettek: dr. Halmos Andor kir. tan­felügyelő, Scharfenberger János espe­res plébános, egyházkerületi tanfel­ügyelő, a közeli községek lelkészei, jegyzői és tanítók nagy számban. Dr. Halmos Andor kir. tanfelügyelő nyitotta meg az előadást, üdvözölve közvetlen, meleg szavakkal az egyház­kerületi tanfelügyelőt, a szép számmal megjelent papságot, jegyzőket, az érdeklődő helybeli elöljáróságot és a tanítóságot, majd mély gondolatokban gazdag és pedagógiai szaktudáson felépülő megnyitójában fejtegette a szemináriumi előadások szükségessé­gét, fontosságát, főleg azokra a tanítókra nézve, akik a háború folya­mán nyertek oklevelet s igy a nép­oktatáshoz feltétlen szükséges fel- készültségnek nem lehettek birtokosai. Megvilágította azokat a kérdéseket, melyek a tanítóságra fontosak, hogy megvalósítani tudja az uj tantervben előírtakat. A nagy tetszéssel fogadott meg­nyitó beszéd után Eberhardt János mucsi iskolaigazgató tanító tartotta I meg ügyesen, szépen átgondolt peda- ] gógiai szakképzettségre valló elő­adását a pedagógia újabb irányairól. Az egy óra hosszáig tartó gyönyörű előadást a hallgatóság mindvégig feszült figyelemmel és érdeklődéssel, mondhatni nagy élvezettel hallgatta, melyből csak az előadás értékes és tartalmas voltára lehet következtetni. Az előadást a hallgatóság nagy él­jenzéssel és tapssal, dr. Halmos An­dor kir. tanfelügyelő pedig elisme­résével honorálta. Ezután ugyancsak Eberhardt Já­nos tartott előadást a beszéd- és értelemgyakorlat tanításának mód­szeréről, majd ez alkalomra magá­val hozott tanítványaival gyakorlati tanítást mutatott be a gyümölcsfák védelméről, ápolásáról. Ez előadás is élvezetes, tartalmas és tanulságos volt. Eberhardt gyakorlati tanítása pedig olyan mesteri és művészies volt, hogy hasonlót csak Orózdy Gyula tud tartani. Eberhardt János igazgató tanító megérdemli, hogy Tolna vármegye egyik legképzettebb, legjobb tanítójának ismerje el a ta nitóság. Ezután Kerschbaummayer Károly dörypatlani községi el. iskolai igaz­gató tanító tartotta meg előadását a mennyiségtan köréből és ugyanezen tárgykörből gyakorlati tanítását, me lyet a hallgatóság figyelemmel hall­gatott végig. Az előadásokat magas nívójú esz­mecsere követte, melyek eredményét azután a kir. tanfelügyelő foglalta össze, levonva a tanulságokat. Végül dr. Halmos Andor kir. tan felügyelő elismerését fejezte ki a hal­lottakon és látottakon, megköszönte a gyűlésen résztvevőknek megjelené sét, türelmét és figyelmét, az elő­adást berekesztette. A némáién miniszter nyitotta meg Korltstnszky Ottó syágyizerttrtL A népjóléti miniszter az elmu lt év végén engedélyt adott arra, hogy megyénk szülöttje, Koritsánszku Ottó lapszerkesztő, a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület ügyvezető igazgatója, a közélet terén kifejtett működése elismeréseképen Budapes­ten, az Andrássy-ut környékén gyógy­szertárat állitson fel. A stilusos és ízléses gyógyszertár Budapest leg­szebb patikái közé tartozik. E, na­pokban nyílt meg az Aradi- és Vörös­marty-utcák sarkán. A gyógyszer- tárat maga dr. Vass József népjóléti miniszter nyitotta meg ünnepélyes keretek között. — Arra, hogy egy gyógyszertárat maga a legfőbb egész­ségügyi hatóság vezetője, a minisz­ter nyisson meg, évtizedek óta csak egy esetben volt példa. Annál na­gyobbra értékelhető tehát, hogy föl- dink »Aranykalászhoz« címzett gyógy­szertárát a miniszter adta át a, for­galomnak. Az ünnepélyes megnyitó novem­ber 28 án volt. A népjóléti minisz­ter dr. Pesthg Pál ny. igazságügy- miniszter, az egységes párt elnöke és dr. Dréhr Imre népjóléti állam­titkár kíséretében jelent meg és szá­mos politikai és társadalmi kiválóság is résztvett a megnyitón. A minisz­tert és dr. Pesthg Pált a házigazda üd­vözölte, hangsúlyozván, hogy gyógy­szertárát azon magasabb etikai és erkölcsi irányelvek figyelemmel tar­tásával építette és létesítette, amelye­ket tanitófőnöke: édes atyja, »a jó öreg falusi gyógyszerész« oltott a leikébe. Dr. Vass József miniszter magas szárnyalásu beszédében szólt a gyógy­szertár tulajdonosának Kóritsánszky Ottónak jelentős közéleti működésé­ről. Kijelentette, azért jött személye­sen megnyitni e gyógyszertárat, hogy ezzel a köztéren való fáradha­tatlan működés iránti nagyrabecsü­lését kifelezésre juttassa. Költői ké­pekben gazdag beszédében szólott a gyógyszerészek felelősségteljes és az egészségügy fejlesztésére nagy jelen­tőségű hivatásáról. »Köszöntöm — úgymond — ez uj egészségügyi in­tézményt ebben az aranykalászokkal ékesített, ragyogó tisztaságában s kí­vánom, hogy a jó Isten áldása ara­nyozza meg munkában lankadatlan gazdáját és a köz javát szolgáló to­vábbi működését is gazdag ered­ménnyel.« A nagyszámú előkelő közönség lel­kes éljenzésének csillapultával dr. Pesthy Pál a szülőföld üdvözletét tolmácsolta jólismert közvetlenségé­vel és meleg érzéssel. Szívből jövő szavai mindenkinek szivéhez meg­találták az utat és igen mély hatást váltottak ki. A ritka gyógyszertár megnyitási ünnepségben a gyógyszerészet iránt nyilatkozott meg a megbecsülés; emellett azonban megyénk szülött­jének, lapunk munkatársának jelen­tős közéleti működésével méltán ki­érdemelt tisztelet is. Mi is örömmel csatlakozunk ehhez, amikor a jelen­tőségteljes megnyitó ünnepélyről a fentiekben hirt adunk.

Next

/
Thumbnails
Contents