Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1929-12-14 / 50. szám

I 6 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG irr Rendkívüli árajánlat! Az enyhe időjárás folytán visszamaradt kötött mel­lények, kabátok, pul- loverek, hócipők, ha­risnyák, keztyflk stb. 118-2 mélyen leszállított Urakon kiárusittatnak. Oyermekmellény 1-es = 3.80 (e£2í*i2íi,t») Női mellény = 8.— Női hócipő _ _' =8.— stb. WW Jű tékflrnk^hnbnhoKih. hlntnlownk nagy választékban. Diamant József divatáruháza Szekszárd, (Korzó) Szekszárd varos közgyűlése. Szekszárd megyei város képviselő­testülete e hó 7* én, szombaton dél­után 4 órakor tartotta vitéz Vendel István polgármester elnöklete alatt első érdemi közgyűlését, amelyen a képviselőtestületi tagok nagy szám­ban jelentek meg. A polgármester elnöki megnyitójában tisztelettel üd­vözölte a megjelenteket és az Isten áldását kérte munkájukra, majd a jegyzőkönyv vezetésére dr. Bús La­jos főjegyzőt, hitelesítésére Schneider János és Szeghy Sándor képviselő- testületi tagokat kérte fel. Ezután egyhangú határozattal el­fogadták az uj járdaszabályrendele tét, amelynek alapján a város bel­területén a háztulajdonosok kötele­sek 2 éven belül gyalogjárdát létesi teni, a gyalogjárók a város tulajdo­nát képezik. A gyalogjárók tisztán­tartásáról az ingatlantulajdonos, az átjárók tisztántartásáról pedig a vá­ros köteles gondoskodni. A gyalog­járók felett csapadék és szennyvizet levezetni tilos. Állatot, fogatot kerék­párt a gyalogjárón, vagy átjárón el­helyezni, vezetni vagy hajtani, vagy bármely más tárgynak ott elhelyezé­sével közlekedést akadályozni tilos. Ugyancsak tilos kézikocsival, vagy targoncával a gyalogjárdán közle­kedni. Egyeseknek, vagy csoportok­nak a gyalogjárón úgy járni, álldo­gálni, vagy csoportosulni, hogy ez által a gyalogközlekedést elzárják, vagy akadályozzák, tilos. A polgár mester engedélye nélkül a járdán, vagy felette cimtáblát, reklámtáblát stb. kitenni nem szabad. A már meg levő cim- és reklámtáblák a szabály rendelet életbeléptétől számított 60 napon belül, ha azok elhelyezéséről a tulajdonos engedélyt nem kért, vagy kapott volna, a tulajdonos költ ségére eltávolitandók. E szabályrendelet elfogadása után megalakították a pénzügyi, közmű- velésügyi, építkezési szakosztályt, a villamostelepre, nyugdíjalapra, báró Augusz Árvaházra, felsőkereskedelmi iskolára felügyelő bizottságokat, a gyámpénztári vizsgáló bizottságot, a közegészségügyi bizottságot, továbbá tagokat küldtek ki a községi iskola­szék, a testnevelési és az iskolán kívüli népművelési bizottságokba. A közgyűlés megfelebbezte a Séd­patak mederrendezésére vonatkozó | engedélyokiratot, Dicenty Lajos és tár­sainak Béla téri burkolása ügyében hozott törvényhatósági bizottsági vég . határozatokat s megállapították a I T E 99 Értesítjük a t. gazdaközönséget, hogy a F I1TM D AM MAG VAR SZÖVETKEZETI KÖZ- U I U fi PONTOK ÁRUFORGALMI R.-T. bizományosságdt elvállaltak. Vásárlunk a legmagasabb áron mindennemű gabonafélét. • Horzsolt tenserlt • későbbi elszámolásra is vásárlunk és megelőlegezünk. Minden törekvésünk az, hogy gazdaközönségünk jogos érdekeit meg- védjük és szolgáljuk. • 60 évet meghaladó becsületes múltúnk garancia arra, hogy gazdáink bizalommal forduljanak hozzánk úgy a zöldhitelek ügyében, mint a terményeik értékesítésénél. Szekszárd, 1929 december 2. Szekszárdi Népbank Szövetkezet i16s mint az Országos Központi Hitelszövetkezet tagja I I csatári iskolánál működő hitoktató diját. Ezután a közgyűlés kegyelettel emlékezett meg a néhai Triebler Ilma emlékéről, ki hosszú évtizedeken át önzetlen és lelkes munkása volt a jótékonysági mozgalmaknak, emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvében meg­örökítette és sajnálattal állapította meg, hogy Triebler Ilma temetésé ről, miután őt a város halottjának tekinti, saját hatáskörében nem gon doskodhatott. Ezzel kapcsolatosan a Szekszárdi Óvoda és Gyermekmen- helynek a felmerült temetési költsé­gekből 300 pengőt megtérített. A Szociális Misszió Tárulat szek­szárdi szervezetének a szegények ka­rácsonyi segélyezésére 200 P ado­mányt juttatott. Végül több magánkérelmet és köz­ségi illetőségi ügyet ismertettek, ame­lyeket az előadói javaslatok szerint felszólalás nélkül fogadtak el. A köz­gyűlés 5 óra után ért véget. A HezöBoztfasAgi-Kereskedelml r.-L közgyűlése. A Mezőgazdasági Kereskedelmi r.-t. f. hó 8-án tartotta felszámolását kimondó közgyűlését Szeghy Sándor elnöklete alatt. A közgyűlésen 25 részvényes 2632 db részvény kép­viseletében volt jelen. A jegyzőkönyvet Schneider Elemér részvényes vezette, a jegyzőkönyv hitelesítésére Mirth Gyula és Danóczy Géza részvényesek választattak meg. Az igazgatóság jelentését Schneider János vezérigaz­gató olvasta fel, megindokolván az igazgatóságnak azon elhatározását, amely a közgyűlésnek a társaság fel­számolását indítványozza. A felügyelő­bizottság jelentését Bodnár István, a felügyelőbizottság elnöke olvasta fel. Ezután a közgyűlés egyhangúlag elfogadta az 1928—1929. évről szer­kesztett zárszámadást, az igazgató­ságnak és felügyelőbizottságnak a felmentést megadta és kimondotta a társaság felszámolását. Felszámolókul megválasztattak az igazgatóság volt tagjai, dr. Horváth Jenő, Pongrácz Lajos, Schneider János és vitéz Vendel István és kimondotta a köz­gyűlés, hogy a felszámolókat fel­hatalmazza, hogy a társaság ingat­lanait nyilvános árverés mellőzésével is eladhatják. Szeghy Sándor elnök elismerő szavakkal emlékezett meg az igazgatóságnak a társaság érdeké­ben kifejtett buzgó tevékenységéről, méltányolta azon indokokat, amelyek az igazgatóságot a felszámolásra vonatkozó indítvány megtételéhez vezették. Schneider János a társaság volt vezérigazgatója köszönte meg az elnök elismerő szavait, kifejtvén, hogy a társaság felszámolásának kimondása nem a vezérigazgató és az igazgatóság tagjainak, hanem a tár­saság részvényeseinek állott érdeké­ben, mert a tovább való működéssel nem akarták fokozatosan felélni azt, amit 12 évi szorgos munkával a rész­vényeseknek szereztek. Végül hálásan köszönte Szeghy Sándornak a köz­gyűlés tapintatos vezetését és ezzel a felszámoló közgyűlés befejezést nyert. Ezen felszámolás kimondásával Tolna vármegye gazdasági életében ismét egy kereskedelmi vállalkozás szüntette meg működését, mert a kereskedőknek mostani kedvezőtlen helyzetét, az összes üzletágak kocká­zatos tovább vitelét a vezetők nem találták alkalmasnak, hogy a vállala tot tovább fenntartsák. Mindenesetre erős mértékben járultak ehhez a jelen­tékeny adóterhek, amelyek a tiszta- jövedelmnek 3A részét viszik el a nyilvános számadásra kötelezett vál­lalatoknál. A társaság vezetőinek előrelátó gondosságára vall, hogy a részvénytársaságot úgy tudják fel számolni, hogy a részvényesek majd­nem négyszeres összegét kapják vissza annak, amit 1924. év közepén történt legutolsó tőkeemelésnél, befizettek. Ez mindenesetre igen előnyös a részvé­nyesekre, de megnyugvást adhat a társaság volt vezetőinek is, mert ily likvidálás nemcsak a mostani, de a normális viszonyok között is a legnagyobb ritkaságok közé tartozott. A Mezőgazdasági Kereskedelmi rész­vénytársaságnak a szekszárdi piacról való lekerülése, mindenesetre köz- gazdasági életünkre veszteséget jelent és így sajnáljuk, hogy ezen, különö­sen a borüzlet terén nagy tevékeny­séget kifejtő vállalat további műkö­dését, vállalkozásokban egyébként is szegény megyénk közgazdasági éle­tének nélkülöznie kell. Pedagógiai szeminárium Pakson. A pakskörzeti pedagógiai szemi­nárium f. hó 9 én folyt le a paksi róm. kath. zárda nagytermében. Dr. Halmos Andor, vezető kir. tanfelügyelő, elnöki megnyitó beszé­dében köszöntötte az érdeklődő ven­dégeket és az igen nagy számmal megjelent tanítóságot, kérve benső­séges érdeklődésüket, odaadásukat, hogy a tanítás — nevelés uj irányait megismerve, minél nagyobb lelkese­déssel és eredménnyel munkálhassák a tanügy és az erkölcsök javulásán keresztül Nagymagyarország feltá­madását. Majd felkérte elnök Pákolicz Mi­hály paksi községi elemi iskolai igaz­1929 december 14. RHHRi ■ A legkellemesebb meglepetést szerzi hozzátartozóinak karácsonyra ha készíttet fényképet, fénvképnagyi- tást, (régi képek után is) ízléses színes fotogravnrát, foto-skicet, olaj szin- nyomatot, pasztell képet. Hordozható villanylámpa segítségével iuermekfelvítelt háznál is készítek. 0 A műtermi fel­vételt (ünnep- és vasárnap is) reggel 8-tól este 7-ig eszközlöm. Borns Idő­ben és esti órákban villanyfény mel­lett. 0 Meghívásra bárhová vidékre is kiutazom. 0 Sürgönyeim:. Borgula, Szekszárd Telefon: 17. gatót előadása megtartására, aki is­mertette az uj tanterv előnyeit és a» újabb pedagógiai irányelveket. Nagy­stílű, szélesláfókörü felolvasása mind­végig lebilincselte a hallgatóságot, amelyért az elnök legmelegebb kö­szönetét, elismerését nyilvánitotta. Gayer József paksi rk. elemi isk. igazgató, a II. osztály beszéd és ér­telemgyakorlati anyagából a cipészt választotta előadása tárgyául és nagy Ügyszeretetre, bivatottságra valló fel- készültséggel ismertette az anyag elméleti és módszeres feldolgozását, majd bemutatta gyakorlati tanítását, amelynek közvetlensége, osztályának, fegyelmezett és mégis meleg hangu­lata a legkellemesebb benyomást kel­tette. Onbirálata után a két felolva­sáshoz, előadáshoz élénk vita kereté­ben hozzászóltak: Kinkel György- paksi ev. elemi isk. igazgató, Bor& József paksi rk. kántortanitó, Rotter Anna dunakömlődi rk. tanítónő és Cs.. Székely Dénes dunafőldvári rk. tanító. A jelenvoltak lelkes tapssal, az elnök pedig elismerő szavakkal jutalmazta az előadót. A mennyiségtan tárgyköréből Kou- dela Gyula rk. el. iskolai igazgató mutatta be gyakorlati tanítását a III. osztályban „a helyi értékekéről, majd utána elméleti és módszeres érteke­zését, amelyhez önbirálata után Cs. Székely Dénes és dr. Rátkay Gézáné dunafőldvári rk. tanítók, valamint Jantner József paksi rk. tanító tettek megjegyzéseket. Az elhangzott észrevételeket össze­foglalva, elnök őszinte elismerését nyilvánitotta és külön tetszését hang­súlyozta, hogy a száraznak látszó értelmi anyagot olyan mesével fű­szerezte az előadó, amely nemcsak élvezetessé tette az előadást, hanem a nemes érzelmek egész seregét is felkeltette. Végül elnök megköszönve az elő­adók fáradozását és a jelenvoltak ki­tartó figyelmét, az ülést a Magyar Hiszekegy elmondásával bezárta. Az előadás után a Bálint-vendég­lőben társasebéd volt. Időjelzés. A szekszárdi meteorológiai állomás 1929. évi december 5—11-iki feljegy­zéseiből : Hőmérséklet: maximum: 127 C° december 5-én, minimum: 0*0 C° december 10-én. Csapadék: eső 0'6 mm. december 7-én, » 0 6 mm. december 10-én, összesen 1‘2 mm. A légnyomás december 11-én este 9 óra­kor 8*8 C° mellett 753 4 mm volt, azontúl lassan emelkedett. L

Next

/
Thumbnails
Contents