Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1929-12-07 / 49. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1929 december 7. TPETORN HÓCIPŐ m VILÁGHÍRŰ Fábián Sándor • műszaki szakflzlet és műhely Telefon 139 SZEKSZÁRDÓN (Körző) >» 6—18 havi részletfizetésre Rádió□ □ G □ □ □ □ □ □ Villamos□ □ □ □ □ □ □ □ □ PorszfoO□ □ □ G □ □ □ O Villany m kereskedés és laboratórium legelső Tolna megyében vasaló főző kályha testmelegitő orvosi műszerek padlókefe és tartozékai eladás és kölcsönzés szerelés csillárok körték csengők zseblámpák Karácsonyi árak, postai szétküldés, messzemenő garancia A Nagyúr nevenapjára. Irta : Babay Géza. nemzet és a kibékülés olajágát küldi felénk. Értsék meg ezeket azok is, akiknek érdekük a béke éppúgy, mint nekünk: elleneink. Ezt a szót ki kell törülni a népek leikéből: ellenség. Ki kell törülni a mi lelkűnkből. Olcsó áron. Alkudjunk. A magyar nemzet nélkül csináltak egy békét; Csináljanak békét a magyar nemzettel. A magyar nemzet akaratának tökéletes érvényesülése küszöbön. Az élet áramát megfogni nem lehet. Az igaz magyar nemzeti érzés és béke- vágy győzelmesen tör előre, útjában fehér zászlóval int át a triánoni határon és várja, hogy megértik é az igazi világbéke szignumát. Várja, hogy mit felelnek a tisztességes üzenetre : kezdjünk 1 Vagy holnap is a theoretikus üzengetésre, a vak sorsra bizzuk azt, amit ma már el kell végeznünk kölcsönös jóakarattal, egymás jogos, igazságos érdekeinek megbecsülésével ? Nem! Az idők jele a béke és igazság jegyébe kezd fordulni : lesz valami a revízióból. Ha bitjük türelemmel és nem vesztjük el bizalmunkat a régi, kipróbált fegyverekben. Vitéz Horthy Miklós, hazánk kormányzója, Éltét a nagy Isten áldjav védje, óvja. Mig Ő áll az élen, Nemzetünk ne féljen, Jó úton megy addig az ország hajója. Dicső bajnokunk Ő, akit le nem győze Tengeri csatákban még a túlerő se. S diadallal tért meg Nagy világégésnek Fekete poklából, mint Novara hőse. Őrült forradalmak szörnyű viharába’, Amelyből kilobbant vörös pokol lángja, Vitéz Horthy Miklóst, Mint hős szabadftót, fájduló nemzete egyre hívta, várta. S jött hevülve, égve eltiport hazánkért, Vörös rém fejére halálos csapást mért S mint a szemünk fénye, Állt büszkén az élre, Hogy küzdjön halálig a feltámadásért. S jutván a kormányrúd erős vaskezébe, Árva nemzetünknek lett hősi vezére. Leikébe’ remény, hit, Melyet el nem rémít Scylla és Charybdis tengernyi veszélye. Országunk hajója, mint egy új Novara, Őbenne talált a leghívebb magyarra, Ki most is, mint hajdan, Úgy áll a viharban S viszi új hajóját ismét diadalra. Vitéz Horthy Miklós, hazánk kormányzója, Fényes magyar álmok dicsó álmodója. S míg valóra válnak E szent magyar álmok, Éltét a nagy Isten áldja, védje, óvja I A sajtó háborúja. As újságírók jubiláris közgyűlésén Siudy Elemér, a miniszterelnökségi sajtóiroda vezetője beszédet mondott a mai magyar sajtó jelentőségéről és feladatairól. Ez a beszéd, elkerülve minden jólismert sablont, amit a sajtó dicsőítésére ilyen ünnepélyes alkalmakkor a szónokok el szoktak mondani, olyan lelkesítő a maga mélységes hazafiasságával, kemény, harcos magyarságával, rendületlen hitével, hogy jelentősége messze túlemelkedik az alkalmon, amely szülte. A sajtó a nemzet tüdeje, mondta I Szudy, amely a nyilvánosság oxigén- j jét szállítja a közélet funkcióiba. Minél egészségesebb, hatalmasabb ez a tüdő, annál több energiát visz az egész nemzet organizmusába. De nehezebb s egyszersmind nagyszerűbb feladat előtt még sohasem állt a magyar sajtó, mint éppen napjainkban. Mert a sajtónak kell CBÜgge- detlen kitartással ébrentartani az ország hitét és meggyőződését abban, hogy a kényszerű trianoni szerző déssel Bzéjjelszabdalt ország újra fel fog támadni a maga csorbítatlan egységében. És csak a szinte vallásos fanatizmussá magasztosult nemzeti érzés adhatja meg a sajtónak, a sajtó minden egyeB munkásának azt a keserű türelmet, amely a saját bizal mából merítve kitartást, be tudja várni a megváltás napjait. A vesztett háború után kihullt kezünkből minden fegyver, csupán egyetlen fegyverünk maradt meg épen és fényesen, a toll, a magyar újságírók tolla, amely az igazság békés erejével próbálja visszahódítani azt, amit az igazságtalanság erőszakkal hódított el tőlünk. És amíg a tollak nagy tábora, a sajtó, állja ezt a harcot, amig tiszta és fényes marad a fegyver, amig az újságok szava utat talál a szivekbe és a lelkekbe, addig nincs okunk csüggedésre. A szivek harca ez a szívtelenség ellen, a lelkek harca a lelketlenség ellen, mondta S*udy, háború, amelyhez foghatót HOIíOBAGTI JUHTUBl Mindenütt kapható! Termeli* Tej szövetkezeti Központ Budapest, K, Horthy Pllklós-ut 119—121. még alig vivtak meg szellemi fegyverekkel, szüntelen napiharc, amely mégis századokra szól. Az írott szó ereje, ha meggyőződés, hit és igazság hevíti, hatalmasabb minden fegyvernél. A magyar sajtó katonái, akik ezzel a hatalmas fegyverrel harcolnak, tudni fogják, mint ahogy tudták a múltban is, felelősségteljes kötelességüket. Egy pillanatra sem fogják elhagyni a nemzeti gondolat őrhelyét, mert meg lesz bennük, hisszük, „az erős szív és az acélos lélek“, amelyet Szudy Elemér kíván tőlük. Aktualitások. A jóbarátság kétféle: az egyik érdeken, a másik szimpátián nyugszik. Az előbbit az érdektársak haszna támasztja alá s csak addig áll fenn, amig a „jóbarátok“ az érdekszálakból szőtt szőnyeget alkalomadtán ki nem rántják egymás alól. Sok példát találunk erre napjainkban, úgy az egyesek életében, mint a nemzetközi politikában. A nemzetközi barátság kaméleon módjára változtatja színeit. A szimpátián alapuló barátság ritka kincs. Épen ezért annál értékesebb. Még inkább növekszik az ilyen barátság értéke annak a számára, aki a kettő közül a gyengébbik. Ilyenkor az erősebb rokonszenve nem önzésből nyilvánul meg, hanem önmagáért s az ilyen szimpátia a barátok lelkében gyökerezik. őazint$ igaz barátság kevés van úgy az egyéni, mint az államéletben, de azért van. — Például az olaszmagyar barátság. Létrehozója részünkről gróf Bethlen István miniszterelnök. Két év előtti olaszországi útjáról a magyar—olasz barátsági egyezményt hozta magával. A politikai élet terén létesített kötelékeket zonyos feltételek mellett nem is nagyon idegenkedik ettől a tervtől. Bécsben sem utasítják mereven visz sza, de inkább más, kath. vallásu hercegnőket ajánlgatnak neki. Nem éppen valószínűtlen tehát, hogy Bethlen, egy részt, hogy a maga keltetésének még nagyobb nyomaté- kot adjon, de másrészt a külföldi hatalmasságok biztatására is, meg kezdi második hadjáratát. Reácsap Felső Magyarországra. Azt hirtelen elfoglalja S diadalmas hadai Gőding- nél a szó teljes értelmében bekerítették a császári hadakat. De elköveti életében talán a legnagyobb taktikai hibát. Abban a hitben, hegy nagylelkűségért, nagylelkűséget várhat, megnyeri a császár bizalmát és jóindulatát, így övé lehet Magyar- ország kormányzósága, hirtelen fegyverszünetet köt s ezzel a három he tes csapdából nagylelkűen kiereszti az egész császári hadsereget, ami majdnem végzetes következménnyel járt. Addig húzták, halogatták a béketárgyalást, amig eljött az esős őszi idő, amely fellázítja a török segítő sereget. S ha csak azt nem akarta, | hogy legjobb katonái is cserben hagyják, még saját kárára is, meg kellett kötnie a bécsi békét. Most már véglegesen elutasították házassági tervével. Talán éppen a magyar urakás- kálódásai folytán kormányzó sem lehetett. Elvesztette a mégis csak 300 ezer forint évi jövedelmet jelentő op- pelni s ratiburi hercegséget s a végvárak fenntartására megígért összeget s ezekért, mintegy kárpótlásul megkapta Munkácsot, Tokajt és Felsőbányát. Bethlen nem volt és nem is lehe tett megelégedve. Tovább szövögeti színes álmát, politikai terveit. Mint egykor Bocskay, ő is felajánlja közvetítését a megkötendő békénél úgy a töröknek, mint Ferdinánd királynak. Biztosítani akarja ezzel az ő haláláig Erdélyhez kapcsolt hét vármegyének örökre odacsatolását. A császár követei azonban ezt meghiúsítják. Most aztán még nagyobb célok mozgatják az ő kicsinyesnek látszó mesterkedéseit. Elejti bécsi házassági tervét, más házassági kapcsolatot keres Pfalzi Frigyes feleségének biztatására elveszi a brandenburgi választófejedelem húgát, | Katalint, aki által sógorsági viszonyba jut Gusztáv Adolffal, a svéd királlyal, a protestáns szövetség leghatalmasabb tagjával. Remeknek látszó sak- huzás volt ez a ő részéről. Mert Bethlen Gábort voltaképpen nem az teszi naggyá, elismertté, hogy 44 csatában győzött, hanem az, hogy a kis Erdélyt, ezt a parányi hajszálrugót bele tudja állítani az európai nagy politika óra-gépezetébe, úgy, hogy ez a remekbe készült nagy óramű voltaképpen e kis hajszál rugó nélkül megindulni is képtelen. A Habsburg ház ellen való szövet ség tagjai a franciák, dánok, svédek, az osztrákellenes választófejedelmek, továbbá Anglia, meg Velence is szeretnék megnyerni a bécsi udvar ellen a törököt is. De nekik, mint »keresztény fejedelmeknek és országoknak« egy kicsit , lealázó a »pogány« törökkel való* nyílt szövetkezés, Bethlen Gáboron keresztül rémé fik hát elérni annak támogatását. Mintha egyszerre csak a parányi Erdély lenne a nagy Európa központja. Követek jönnek, követek mennek, Bethlen Gábor fejedelmi udvara lett a j világpolitika ama boszorkány-üstje, ahol a jövő terveit főzik .. . Beteljesülni látta így fényes álmát. Be se várja az anyagi segítség megérkezését, megkezdi harmadik hadjáratát Már egyesült Mannsfeld és János Ernő szászveimári herceg seregével. A hatalmas Wallenstein meg se mert velük ütközni. Drégelypalánktól formálisan megszökik s a magyar könnyű lovasság által űzetve, kitakarodik az országból. De Bethlent csak biztatják szövetséges társai. Az anyagi segítség azonban, Dániát kivéve, mindenfelől elmarad. Gusztáv Adolf is inkább a lengyel trón felé néz, igy Bethlen kénytelen megkötni a pozsonyi békét, amely megerősitése a nikolszburgi béke főbb pontjainak. Ez után egy darabig még szövögeti szép álmát, Erdély nagyságát az orosz cárral tervezett szövetkezéssel, a lengyel trón elnyerését, amely megteremtheti az önálló, mindenkitől független magyar nemzeti királyságot is. Élte utolsó három évét azonban inkább Erdély belső ügyeinek, a kis ország jólétének, boldogságának megszerzésére fordítja. Folyt. kör. Erzsébet Királyné Szálló Budapest, IV., Egyetem-utca 5. - (fl Belváros központjában) 60 éve a fővárosi és vidéki nri középosztály találkozó helye. — lOOjnodern kényelmes szoba. Az étterem- és kávéházban cigányzene. Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözője. Egypincér-rendszer. Polqári árok! $31 Szabó Imre, tulajdonos
