Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1929-11-02 / 44. szám

1929 november 2. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 5 Budai Ferenc Tolnamegye elismert legjobb rádlő és villany felszerelési szakvállalata Szekszird Széchenyi u. 28 ez. Almázsy cukrász* dával szemben. Akkumulátor töltés hatóbb katonát ismerték és a leg­nehezebb helyekre, oda állították, abol a zászlóval mindhalálig ki kellett tartani. A magyarság véráldozatai szerezték meg ennek a nemzetnek azt a becsületet, amely a bátor népek szemében övezi. Ezt a becsülést az összetartással és az akaratnak a fel sóbb vezetők céljaira való alárende­lésével tovább is meg kell tartani, mert csak igy remélhetjük a feltárna- dást. A magyarság megmutatta, hogy ha kell, meg is tud halni a becsület mezején. Amely népnek ekkora ereje van, annak nemcsak a halál, hanem a munka csataterén is elől kell járni. A kulturális munka reményébe vetett hittel üdvözölte végül a kistengelye­ket Gulácsy, akinek Mozolai Tercsi virágcsokrot nyújtott át. Balogh Gyula, a Falu Szövetség igazgatója mondott ezután beszédet a népházban szükséges munka jövő célkitűzéseiről, lelkére kötvén a hall­gatóságnak, hogy a külföld agrár­államai azért gazdagok, mert kultu­ráltak. Balogh Gyula beszéde után kezdetét vette a zászlóavatás szertar­tása. Vidovics Ferenc tanár mondott lelkes zászlóavató beszédet, fejteget­vén, hogy minden elmúlásnál erősebb a meg-megújuló élet és hogy az el­múlásnál erősebb a feltámadás. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Netkovszky Margit felkérte a zászló­anyát a leventezászló felavatására, majd szép csokrot nyújtott át neki. Dr. Csapó Dánielnó meleg szavakkal köszönte a meg­tiszteltetést és felkötötte a gyönyörű fehér selyemzászlóra az arannyal him- zett nemzetiszinü szalagot, majd be­verte az első zászlószeget. Utána következtek azután dr. Festby Pál ny. igazságügyminiszter, Grabovszky Miklós és Gulácsy József miniszteri tanácsosok, Jankó Ágoston főispán, Szévald Oszkár alispán, vitéz Szekeres Gyula alezredes, dr. Csapó Dániel Gindlicsalád birája, vitéz Tihanyi Szilárd őrnagy, várm. székkapitány, Szongott Edvin főszolgabíró és mások. A szegbe verés után a zászlóanya átadta a zászlót az idei versenyen győztes jánosmajori leventéknek. A zászlóavatás után társasebéd volt a kulturház színháztermében, ahol több mint százan vettek részt. A banketten az első felköszöntőt Jankó Ágoston mondotta a kormány zóra, megemlékezvén kiváló állam­férfiul tulajdonságairól. Szolga István róm. kath. plébános Pesthy Pált, a kerület képviselőjét éltette, aki az ő szivének nagy értékeit pazarul szórja segítségre szoruló embertársai közé és köszönetét mondott azért az értékes támogatásért, amellyel a tengelici r. kath. templom és papiak megépítését is lehetővé tette. Pesthy Pál válaszában arra mutatott rá, hogy az ő közéleti tevékenysége lelki önkielé gülés következménye, mert komoly kötelességként kívánja szolgálni ezt Kir. udvari és kamarai fényképész KOSSAK kohArohi Budapest, IV., Kossuth Lajos-u. 12. ElökelS műterem. Modem művészi és újszerű szi- nesfelvételek, miniatűrök és művészi levelezőlapok Régi fényképek élethű nagyítása. I Jutányos árak. 887 az országot minden lépésével az elő- haladás, az emelkedés és a feltárna dás utján. Amit ő egyesekért egye­seknek tesz, azzal mindig a közös­séget, a magyar összeséget, a nagy célt kívánja szolgálni, ezzel ő csak kötelességet teljesít. Majd a gazda­sági helyzetről szólva megállapította, hogy aki a mostani átmeneti nehéz­ségek miatt tulhangosan panaszkodik és lázong, az ellenségeink kocsiját tolja, hiszen Benes máris kárörvendve jósolja romlásunkat. Dolgozzunk — úgymond — kemény összefogással a jövő kiépítésén, hogy utódaink szá­mára visszaszerezhessük az ősi örök­séget. A nagy összefogásra például állította oda Kistengelic község 50—60 faluból telepedett lakosságát, amely a súrlódások kiküszöbölésével rövid idő alatt virágzóvá tette ezt a helyet. A nép és vezetőinek komoly össze­tartása hozta létre a gyönyörű ered ményt, amelynek elérésében vetekedve buzgólkodtak a néppel a jegyző és az egyházi vezetők. Meghatott öröm mel látta, hogy az ünnepségen is szerető egyetértéssel vannak egymás mellett a különféle egyházak lelki- pásztorai, megmutatva mindenfelé, hogy csakis ilyen szerető egyetértés­sel lehet az ország boldogulását elő­mozdítani. A főjegyzőre és a lelké­szekre ürítette poharát. A többi felszólalók. Gilicze Sándor kajdacsi reformá­tus lelkész Grabovszky min. taná­csost, Mayer miniszter képviselőjét éltette, aki köszönő válaszában a közfunkcionáriusokat köszöntötte. — Szévald Oszkár alispán a megjelent nőkre és köztük a hölgyek legbájo- sabb és előkelőén szerény képviselő­jére, a zászlóanyára ürítette poharát. Fuchs János ev. lelkész Gulácsy min. tanácsost, a kultuszminiszter képvi­selőjét, Meszlényi János kisgazda Balog Gyulát, a Falu Szövetség igaz gatóját, Gulácsy min. tanácsos pedig a megjelent lányokat, köztük vitéz Szekeres vm, testnevelés felügyelő menyasszonyát köszöntötte. Balog Gyula a vármegye vezetőire, Gu­lácsy min. tanácsos a hadviselt ka- katonákra, Vidovics tanár a had* Mint lapunkban már jeleztük, múlt hó 27-én folyt le a dombóvári ref. templom felavatása, amelyen nem­csak Dombóvár előkelősége jelent meg teljes számmal, hanem az ország különböző részeiből is összejöttek a lelkészek, hogy a felszentelés ünne­pélyességét emeljék. A zsoltár elé- neklése után dr. Kováts J. István püspökhelyettes mondott magasan szárnyaló imát és az Ur áldását kérte az uj templomra. A dombóvári ref. dalárda Beethoven 4 szólamra irt énekét adta elő Dobor István és Hidegh Gyula vezetésével. A gyö­nyörű 4 szólamu ének alkalmi szö­vegét a dombóváriak lelkes papja, Eöri Szabó Dezső irta. Muraközy Gyula kecskeméti lelkész hirdette az igét, mélyen szántó beszédben emlé­kezett meg a templomemelés fensé­ges gondolatáról és beszéde végén a magyarság összetartásáról szólott köl­tői lendülettel. Eöri Szabó Dezső az SZABADALMAT megszerez, értékesít joio minden államban ÁRON és MOLNÁR szabadalmi iroda I B U D A P E S T, Vili., RÁKÓCZI UT 15. viselt tisztekre, Szongott főszolgabíró dr. Csapó Dánielre, Zsigmond fő­jegyző a főszolgabíróra, Szévald al ispán újabb felszólalásában a nép és vezetői között lévő összetartásra és Kistengelic üdvére emelte poharát. Végül Zsigmond főjegyző a legna­gyobb szeretettel emlékezett meg kedves munkatársáról, Pataki Imre jegyzőről, akinek oroszlánrésze van az egész ünnep megrendezésében és nagy sikerében. A társaság egy darabig együtt ma­radt, majd asztalt bontottak és a fő városi, valamint a szekszárdi vendé­gek jórésze a kora délutáni órák­ban autókon elutazott. Este 6 órakor műsoros estélyt tartottak az uj szék­ház színháztermében, amely teljesen megtelt érdeklődőkkel. Az estély a tolnai Franci cigány nyitányával kez­dődött, majd ifj. Patai István sza­valta el az atyja ügyes ünnepi ódá ját. A szépen előadott magyar tán­cok után Vidovics Ferenc tanár mondott lelkes ünnepi beszédet, ame­lyet Wächter Károly szekszárdi kir. járábiróság alelnöke hegedűn előadott és cigányzenekarral kisért pompás magyar dalai követtek. Vályi Nagy Géza verseiből Somogyi Bözsi szavalt igen szépen. Az előadást jól sikerült élőkép, a Rákóczi induló, végül tánc mulatság zárta le. A kulturház. A Gindlicsaládi Magyar Nemzeti Közművelődési Egyesület kiválóan sikerült székháza Uglár János szek­szárdi épitővállalkozó müve. Az ízlé­ses homlokzatot az utca hosszában oszlopos tornác szegélyezi, amely fölött nyitott erkély fut végig. A tornác közepén van a bejárás, amely­ből a szövetkezeti, köri, könyvtári és közgyűlési termekbe juthatni. Ugyan­ott vannak a söntés, a konyha és a vendéglős helyiségei. Szervesen illesz kedik e komplexumhoz a színházte­rem tágas színpadával és nagy befo­gadó képességű vasbeton karzatával. A színpad alatt van a leventék fel­szerelésének raktára. A kulturház méltán csatlakozik Uglárnak Kisten- gelicen épített egyéb nagysikerű léte­sítményeihez, a pár héttel ezelőtt felavatott díszes római katholikus templomhoz és a plébánia épülethez. egyház történetét imertette. Hosszú időn keresztül az ev. egyházzal együtt dicsérték az Istent. 1916-ban vált el megértéssel a két egyház. Papp Gusztáv, majd Tóth Lajos lelkész álltak az egyház élén, amikor Tür- kössy Sándor presbyter nemes ado­mánya nyitotta meg a templomépités lehetőségét, Tóth Lajos után dr. Fülep Lajos, majd Kutassy Gyula vezették az egyházat, amely 1928 ban önálló egyházzá alakult át és az ige hirdetését Eöri Szabó Dezső kiváló szervező és hitszónok vette át. A templomépitési beszámoló után a hívők állva zsoltárt énekeltek és az Urasztalához járultak. Vincze Elek osztotta ki az Úrvacsorát. Szigethy Károly az uj házasokat eskette össze. Ezzel a délelőtti ünnepségnek vége volt. A templomszentelés után mintegy 200 an diszebédre gyűltek össze. Az első felköszöntőt Kenézy László fő­| TRETORN HÓCIPŐ VILÁGHÍRŰ szolgabiró mondotta a kormányzóra és családjára. Eöri Szabó Dezső a megjelent vendégeket üdvözölte. Dr. Kováts J. István püspökhelyettes hazafiságtól izzó beszéde után fel­szólaltak még Kájal István, Türkössy Sándor, Berger Lajos, Kiss Ferenc, Barabás Samu országgy. képviselő, Szigethy Károly, Vincze Elek és Becht József. Este fél 6 órakor templomi ünne­pély volt. A közének után Rusa József tolnanémedi lelkész mondott ájtatos imát, majd Némethy Ferenc Szek- szárdon is ismert kiváló hegedű­művész Gaál: Andante religiosoját és Schuhmann: Esti dalát adta elő nagy művészi technikával, orgona- kísérettel. Barabás Samu volt kolozs­vári esperes, most kábái lelkész mon­dott rhegható ünnepi beszédet, hang­súlyozván, hogy a magyar veszedel met ők, a kálvinisták nem abban látják, hogy a magyarok különböző templomokban imádják az Istent, hanem abban, hogy kerülik a temp* lomot és nem tud a lelkűk összeforrni még ebben a rettenetes, kétségbeesett órákban sem. Hiszi, hogy az 1900 év előtti történelem megismétlődik és a kétségbeejtő Nagypéntek után jön a diadalmas Husvét, a magyar feltá­madás. Ozv. Balássy Gyuláné veze­tésével a női énekkar gyönyörűen énekelt, Kajel István Gyökössy En­drének két versét és egy alkalmi saját versét olvasta fel. A ref. ve­gyeskar éneke után Nyáry Pál pécsi esperes a lélektemplomáról szóló bib­liai magyarázata után a jelenlévők a Himnusz éneklésével fejezték be a dombóvári reformátusságra nézve annyira nevezetes ünnepet, amikor 300 esztendő után ismét díszes temp­lomukban zenghet fel ájtatos énekük és szállhat fel imájuk a mindenek Urához. DIszpolsúil oklevél átadás. Pár hónappal ezelőtt hird adtunk, hogy Dunaszentgyörgy községe Kátai Endre kiérdemesült esperest a nagy­község díszpolgárává választotta meg. A díszpolgári oklevél átadása október 27 én történt meg családias ünnepi keretek között. Délelőtt fél 10 órakor nyitotta meg a nagyközség birája a díszközgyűlést, ezután Takács Gyula főjegyző bejelentette, hogy az ünnepi beszéd megtartására felkért dr. Klein Antal országgyűlési képviselő beteg­sége miatt nem jelenhetett meg. Indít ványára az egész képviselőtestület hálaadó Istentiszteletre a templomba vonult, ahol Szakács Imre esperes hirdette az igét lélekbemarkoló magas szárnyalásu beszéddel. Istentisztelet után 11 órakor a díszközgyűlést az elnök ismét megnyitván, arra Kátai Endre kormány főtanácsost 3 tagú küldöttség hívta meg. A teremben megjelenő díszpolgárt a képviselő- testület szeretetteljes ovációval fogadta, Dömötör József bíró meleg szívből fakadó szavakkal köszöntötte a dísz­polgárt, majd Takács Gyula főjegyző meleg szeretetteljes szavak kíséreté­ben nyújtotta át az ünnepeltnek a díszpolgári oklevelet. Kátai Endre mélyen meghatva vette át a Molnár­nyomdai müintézet ízlését és Ferenc Lajos művészetét dicsérő szép albumot és hálás szavakkal köszönte meg a képviselőtestület tagjainak, akik a fl dombóDári reí. templom felszentelése.

Next

/
Thumbnails
Contents