Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1929-11-02 / 44. szám

6 TOLNAMEGYEI UJSÄG 1929 "november 2. Ha júniusban sikeres vizsgát akar, most jelentkezzék a Waller mosántanfolyam levelező oktatására. Budapest, Rákóczi ut ötvenegy. (Válaszbélyeg csatolandó.) 1054 búcsúzáé pillanatát, megtisztelő és kitüntető bizalmakkal s előtte oly örökké emlékezetes módon tették kedvesebbé, de egyúttal nehezebbé is. A díszpolgár szépen felépített beszédét a képviselőtestület tagjai lelkes meghatottsággal fogadták. A levente csapat diszmenetben elvonult Kátai Endre, a község díszpolgára előtt. Déli egy órakor a Büki féle vendéglőben ünnepi közebéd volt, amelyen 60-an vettek részt. Szakács Imre esperes mondotta az első fel­köszöntőt a kormányzóra. Takács Gyula főjegyző Kátai Endrét, Kátai Endre a község vezetőségét, Vizs- lovBzky László Szakács Imre esperest köszöutötte, végül pedig Kátai Endre a betegsége miatt távollevő dr. Klein Antal egészségére ürítette poharát. Asztalbontás a késő délutáni órákban volt. Vármegyei közgyűlés. A vármegyei törvényhatósági bizott­ság október hó 31-én rendkívüli köz gyűlést tartott, melyre a bizottsági tagok a tárgysorozat rövidsége és az esős időre való tekintettel igen cse­kély számban jelentek meg. Jankó Ágoston főispán, elnök a közgyűlést d. e. 10 órakor megnyit­ván, bejelentette, hogy a törvény- hatósági bizottság régi összetételében ezúttal utoljára gyűlt össze, mert az uj törvényhatósági bizottság már a jövő hó közepén meg fog alakulni. Az összejövetelt az tette szükségessé, hogy az 1925. évi XXVI. te. ren­delkezése szerint a központi választ mány tagjainak megbízatása ez év végével lejár s az 1930—32. évekre a választmányt újjá kell alakítani. Morvay László vármegyei másod- főjegyző ismertetvén az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1925. évi XXVI. te. főbb rendelkezéseit, bejelentette, hogy a választásra mind­össze egy érvényes ajánlási iv érke­zett be s az azon szereplő egyének neveit felolvasta. Elnöklő főispán a törvényben foglaltakhoz képest az ajánlott egyéneket megválasztottak­nak jelentette ki. A választás befejeztével a tárgy­sorozat kimerült és elnöklő főispán a közgyűlés jegyzőkönyvének hitele­sítésére dr. őrffy Gyula vm. tiszti főügyészt és dr. Haypál Sándor vm. árvaszéki elnököt kérte fel. Ennek megtörténte után Jankó Ágoston fő­ispán a következő meleg szavakkal búcsúzott el az utoljára ténykedő régi törvényhatósági bizottságtól: Tek. Törvényhatósági Bizottság 1 Miután ezen hivatalos cselekményük most valóban utolsó, hálásan köszö nőm azt a lelkes huzgóságot, önzet­len pártatlanságot és higgadt józan­ságot, amelyet a közügyek intézése körül tanusitottak. Ez a bizottság igen értékes emlé keket hagy maga után azokban a közérdekű hasznos müvekben, amelye­ket alkotott és abban a józan, hazafias közszellemben, amelyet meghonosított. Önök tehát a becsületesen teljesitett kötelesség jóleső tudatával vonulhat­nak vissza a porondról. De a jövő felől csak akkor lehet megnyugvásunk, ha azok, akik az ujjáalkotott törvényhatósági bizott­ságba újból visszakerülnek, vÍBSza hozzák oda magukkal és közössé teszik régi közéleti erényeiket: a tradíciók érzésének, az alkotási vágy nak, a bölcs haladásnak és az áldo­zatkész hazaszeretetnek a szellemét. A főispán beszéde végeztével a vár­megyei közgyűlés az elnöklő főispán lelkes éltetése mellett véget ért. D’Annunzió üzent. Az azúrkék Garda-tó partján él Olaszország legnagyobb remetéje — tündén fellegvárban. Köznapi lárma nem hat föl hozzá. Emlékeinek él. ő a dicsőült múlt, Mussolini a nagy olasz jövő. D’Annunzió megfürdött a dicsőségben. Nincsenek vágyai már. Amit akart, mindent elért. Hozzá zarándokoltak el a magyarok. Nekik mondta: „Nektek nem lehet nyug­vástok, nem alhattok békén, nem té­továzhattok, amíg nem vettétek vissza egész földeteket.u Bajta keresztül Olaszország lelke szólott hozzánk. D’Annunzión&k igaza van. Nem érdemeljük meg még azt sem, hogy bennünket népnek nevez­zenek, ha nem úgy cselekszünk. — Büszke, dacos öntudattal kell akar­nunk, ami a miénk. Senki másnak nem lehet hatalmi szava, csak a lelki­ismeretnek. Förgeteges erővel kell elsöpörnünk az ősi jussunkat bitorlókat. írásos malaszt soha nem segíthet rajtunk. De a sóhajok sem. A mi fegyverünk csak a cselekvés lehet. A részletek benne vannak D’Annunzió olasz üze­netében. Figyeljetek. Ha majd üt a tizenkettedik óra, Itália azt jelezni fogja. De akkor ne habozzunk. A nagy ősök, akiket D’Annunzió idéz, velünk lesznek. Addig mindig csak egyet kérjünk. Legyen akkor nekünk is egy magyar D’Annunziónk I Kozáry Jenő. Kulturház avatás. Manapság az a szokás, hogy bár­mit csináljanak is, ahoz az állam segélyét kérik. Ezért fakadt ki egyik képviselő a költségvetés tárgyalása alkalmával a kulturházak ellen. — Nagyvejke község és annak lelkes egyházi vezetője Faust Antal, meg mutatta, hogy 600 lakos is tud maga­erejéből a kultúrának házat építeni, ha komoly a szándék, hogy ne csak épületet emeljenek, hanem a kultú­rának igazi otthont teremtsenek. E derék község lakói plébánosuk buz­dítására felépítették a kulturházat úgy, hogy a tejszövetkezet tagjai évvégi megtéritésüket átengedték az építés céljára, a róm. kath. olvasókör tagjai pedig adták a fuvardijakat és kézi napszámokat. Október 26 án volt ennek az áldozatkészségből fel­épült otthonnak a felavatása. Reggel fél tiz órakor szentmise volt, ame­lyen az egész község megjelent. A kulturházat Faust Antal plébános avatta fel, igen hatásosan rajzolta meg egy igazi kulturházban folyó életet. Dr. Halmos Andor lelkes ház­avató beszéde után Beitzi Péter nép­művelési titkár arról beszélt, hogy mily kevés kulturházat emelnek oly belső lelki szükségből, mint a nagy- vejkeit. Bitzl Péter főjegyző a politikai község nevében fejezte ki örömét a kulturház emelése felett. Végül igen nagy hatást keltőén beszélt Ginther Antal teveli körállatorvos. Az egyea beszédek között a leventezenekar hazafias zeneszámokat adott elő és az ünnepséget a Szózat lelkesítő hangjaival fejezte be. Fehér őszirózsa... Amikor még réges-régen , Életnyár határán A sok édes, szép emléken Eltűnődtünk árván, S hívogattuk ifjúságunk Vissza még egy szóra, Te voltál a hű virágunk: Fehér őszirózsa ... De mióta sújt az átka Egy szomorú ősznek, Kiábrándult a mi árva Lelkünk már belőled------­Ha lálszagot illatoztál, Fehér őszirózsa, Bár sohase nyiladoztál, Ne virultál volna... Babay Géza. Memento móri! A szekszárdi m.kir. Garay János reál- gimnázium tanári testületé és tanuló­ifjúsága november 1 én, Mindszentek napján, délelőtt 9 órakor felvonult az alsótemetőben lévő szekszárdi hősi halottak sírjaihoz, hogy kegyeletüket leróják. Marxreiter Alajos VIII. oszt. tanuló ünnepi beszéd keretében he lyezte az emlékoszlop alapzatára az intézet koszorúját, majd Szabó Lajos VIII. oszt. tanuló szavalta el Tordai Ányos „Az édés anya fiaihoz“ cimü alkalmi költeményét, végül az ifjúsági énekkar elénekelte a Himnuszt. Az ifjúság ugyanez alkalommal meg­koszorúzta elhunyt tanárainak és ta nulótársainak sírját. A Bezerédj István fia felsőkeres kedelmi iskola tanulói délután 4 órakor résztvettek a hősök tiszteletére adott kegyeleti ünnepélyen, — majd vitéz Bicskey Szilveszter, tragikus halállal kimúlt testnevelési tanár sírjához mentek, ahol Cziráky László IV. évf. tanuló beszédet tartott, s a sírra az intézet nevében koszorút helyezett. A polgári leányiskola november hó 1 én délelőtt 9 órakor igazgatójuk és tanárnőik vezetése alatt vonult ki a hősök temetőjébe és az emlékoszlop nál az énekkar elénekelte a Himnuszt. Boda Magda IV. o. tanuló elszavalta Hódossy Gida „A visszatért haran­gok“ cimü költeményét, utánaTheiszen János igazgató a hősök tetteit ecsetelő beszédet tartott, majd Kuklicz Etelka szavalta el Bajza József „ Apothesis“-ét. Az ünnepély a Hiszekegy eléneklé- séve! végződött. Az államilag segélyezett polgári fiú­iskola tanári testületé és ifjúsága, reggel 9 órakor, szentmise után az újvárosi régi temetőbe ment és ott Sárossy Károly igazgató, rövid be­széd után koszorút helyezett néhai Mikula Dezső tanár sírjára. Délután */44 órakor részt vettek néh. Krammer Janos, volt polgári iskolai igazgató emlékezetére felállított síremlék fel- szentelési ünnepségén. Az ünnepség műsora a következő volt: Kiss Lajos, apátplébános, felszentelte a síremléket. Vitéz Vendel István, polgármester mondott nagyhatású emlékbeszédet, mely után Sárossy Károly igazgató, a tanári testület koszorúját tette a sírra, végül a Szekszárdi Dalárda alkalmi éneket énekelt. Az ünnepség után, 4 órakor, az ifjúság, tanárai vezetésével részt vett a hősök sírjánál tartott ünnepen. * A hősök sírjánál kegyeletes ünnep ség volt. A kegyeleti staféta beérke­zése után a Szekszárdi Dalárda a Hiszekegyet énekelte. Berta Antal kath. lelkész mondott gondolatokban gazdag, a jövőben való bizakodásra bátorító beszédet. A dalárda gyász­dala után vitéz Vendel István pol- | Aki jó vajat szeret enni, Annak „ffliloszáv"- félét kell venni Kapható: Salamon Testvérek, Schlesinger Jenó csemege­kereskedésekben Szekszárdon és Koch Antalnál Nagydorogon. 95g gármester helyezte el lelkesítő Bzavak • kai a város koszorúját. A csendőrség koszorúját Berényi csendőrőrnagy, u Vitézi Székét vitéz Molnár József, a leventékét Dalin Jenő helyezte el beszéd kiséretében. A megható ün­nepség a dalárda énekével fejező­dött be. * A hősök szobránál a Szekszárdi Dalkör tartott elsején, este 7 órakor kegyeletes ünnepélyt. A Hiszekegy és a Nem, nem, sohal eléneklése után Jilk Gyula mondott ünnepi beszédet. Az ünnepség a Himnusszal fejeződött be. HÍREK. __ Cs onka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország. Időjelzés. A szekszárdi meteorológiai állomás 1929. évi október 24—30-iki feljegy­zéseiből : Hőmérséklet: maximum: 17*2 C° október 25-én, minimum : 3‘3 C° október 30-án. Csapadék: eső 12’5 mm. október 26-án. > 210 mm. október 27Jén. > 0'7 mm. október 28-án. » 0 8 mm. október 30-án. összesen 35'0 mm. A légnyomás október 30-án este 9 órakoi 12 0 C° mellett 747 7 mm volt; azontúl keve set esett. — Személyi hír. Dr. őrffy Imre. a szekszárdi kerület országgyűlési képviselője november hó 2-án este Szekszárdra érkezik és vasárnap reg gél 9 órakor választói rendelkezésére áll. — Gömbös Gyula üdvözlése. Murga község képviselőtestülete október hó 24 én Reich Oszkár főszolgabíró el­nöklete alatt díszközgyűlést tartott és elhatározta nagy lelkesedéssel, hogy a község szülöttét, Gömbös Gyulát, honvédelmi miniszterré történt kine vezése alkalmából meleg szeretettel és mélységes tisztelettel üdvözlik. A járás szülöttei közül Gömbös Gyula a második, aki az utolsó 5 év alatt miniszteri székbe került. — Szévald Oszkár alispán balesete. Könnyen végzetessé válható szeren­csétlenség érte Szévald Oszkárt, Tolna vármegye alispánját. Október hó 27-én, vasárnap ment végbe Kis- tengelicen a földművelésügyi minisz tér támogatásával létesült népház meg nyitása. Az ünnepély az esős idő miatt magában a népház nagytermé­ben folyt le. A megjelent előkelősé­gek a színpadon foglaltak helyet, az ünnepély megkezdése előtt pedig az uj épület megtekintésére indultak. A szemle közben Szévald Oszkár al­ispán, ki a szinpad melletti sötét folyosón levő nyilt lejárót nem vette észre, jobb lábával a nyílásba lépett és esni kezdett. A teljes lezuhanás­tól Jankó Ágoston főispán segítsége óvta meg, aki az alispán balkezét megragadván a nyílásból kisegítette. A baleset, sajnos, igy is megtörtént, mert az alispán jobb vállán és kar­ján súlyos sérüléseket szenvedett. Dacára az ennek következtében fel­lépő heves és igen erős fájdalmak­nak, az alispán ott maradt az Ün­nepség teljes befejeztéig, sőt még a vendégek tiszteletére rendezett köz* ebéden is résztvett és csodálatos ön-

Next

/
Thumbnails
Contents