Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1929-11-02 / 44. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1929 november 2. éf,, :: ♦♦ ♦♦ n éé ♦♦ #é H H A világhírű S SMITH PREMIER I ÍRÓGÉPEK Raktir és képviselet: I SOMMER BÉLA mechanikusnál § *♦ Szekszárd, Garay-tér. « F“ Díjtalan bemutatás. “OS :: zetésével a képviselőtestület tagjai, továbbá ai egyháiak és társadalmi egyesületek képviselői. As ünnepély reggel fél 9 érakor kezdődött, amikor Mátray Rudolf tankerületi főigazgató a tanári kar élén az iskola előcsar­nokában üdvözölte a minisztert és tolmácsolta a tanári testület hódolatát. — A kultúra templomát avatjuk ma — mondotta a főigazgató. A templomban gyertyák szoktak fényt terjeszteni. Ebben a templomban a tanári karnak értékes munkássága adja a fényt. Kegyelmes Uram nemes lelke segítette létrehozni ezt az uj otthont, a tanári testület lelkében ég a vágy, hogy műveltté tegye a ma­gyar ifjúságot és ezzel méltóan kö­vesse Nagyméltóságod lelkének a messzeségbe szálló vágyát. Gróf Klebelsberg Kunó eként kö­szönte meg a főigazgató szavait: Ebből az épületből,amikor tegnap este láttam, világosság, fény sugárzott ki. Erkölcsi világosságnak kell ebből a kultúra ty templomából mindenkor kiáradni. Ismerem a tanári testületnek nehéz vi­szonyok között kifejtett fáradságos munkáját és azt egész lélekkel mél­tányolni is tudom. A miniszter nagyhatású szavai után megkezdődött az avatási szertartás, amelyet nagy segédlettel Virág Ferenc püspök végzett. Az ifjúsági énekkar Voshalkó Lipót vezetésével és Marton Kálmán karnagy kíséretével egyházi énekeket adott elő. Az evangélium után Virág Ferenc püspök nagyhatású buzdító beszédet mondott, buzdítván a tanári testületet, hogy oltsa be az iQuságba az istenfélelmet és a tudás vágyát, az ifjúságot pedig, hogy mi­ként fogadja a hitfejlesztés és a haza felvirágoztatására irányuló nemes tö­rekvését a tanári testületnek. Szentmise után az avatóülés kez­dődött. Az ifjúság a Himnuszt éne­kelte, majd Jankó Ágoston főispán a következő gondolatmenetü hatásos beszéddel nyitotta meg az ülést: A nemzet ereje nem annak tömegében, hanem annak életrevalóságában rejlik. Vala­mely állam hatalma nem attól függ, hogy hány millió tagja van, hanem hogy milyen azoknak a testi és szellemi kvalitásuk. Csak egészséges és müveit nemzet lehet nagy és hatalmas. Lám, a rómaiak alig néhány millióból állottak, mégis uralták úgyszólván az akkor ismert egész világot, éspedig nem csupán légióik fegyverei erejével, mint inkább tudá­suk, műveltségük és kultúrájuk hatalmával. A magyarok sem igen voltak többen 250 ezernél a honfoglalás alkalmával, mégis le­győzték az itt talált népeket és meg tudták hódítani azt a nagy területet, mert testi ügyességük, vitézségük és életrevalóságuk mellé olyan szellemi és erkölcsi tulajdon­ságok is sorakoztak, amelyek már kultúrát jelentettek és amelyekkel a körülöttük levő népek fölé tudtak emelkedni. Hiszen maga a legősibb hóditó magyar erényünk, a vitézség is már szellemi és erkölcsi kvalitás, olyan tulajdonság, mely inkább lelki elemekből áll és nem- függ a fizikai erőtől és a testi ügyességtől. ' Tehát tzzel a szellemi és erkölcsi fensőbb- ségével és az ezekből származó erényével tartotta fenn magát a magyar nemzet ezer évig annyi súlyos viszontagság között. Mintha csak Isten akarata azért helyezte volna el Európa ezen legszebb, de leg­exponáltabb pontjára a magyart, — mert e Fábián Sándor mflnokl szoküzlet fis mfibelo Telefon 139 Szekszárdon (Korzó) VHIamos­Porszívó Rádió­Villany­Kerékpár vasaló főző kályha testmelegitő ventillátor és padlókefe eladás és kölcsönzés készülékek alkatrészek javitás átalakítás Legelső Tolnamegyében szerelési munkálatok körték csillárok csengők zseblámpák a legolcsóbban sportcikkek tennisz football príma minőségben Postai szétküldés, gyári árak, garancia mellett. népet alkalmasnak tartotta arra, hogy kiváló fizikai, szellemi és erkölcsi képességeinél fogva ó legyen az egyensúlyozó eró, mely a különböző ellentétes népáramlatok kedve* zótlen hatásait mérsékelje, vagy elhárítsa. Ügy látszik, ennek a világtörténelmi hiva­tásnak ösztönszerü tudata nyilvánul meg e nemzetben most is, amikor azon rettenetes csapások és veszteségek után, — melyek a világháború következtében a nemzetet érték, — oly hamar eszméletre tért, talpraállott és világpolitikai helyzetét felismerve, veszte­ségeinek visszaszerzésére és az érvényesü­lésre azon a téren szervezkedik és fegyver­kezik, amelyen legbiztosabban célt érhet: vagyis a kultúra terén. A veleszületett kulturképesség és kultur- törekvés ösztönözte tehát Dombóvár közön­ségét is, amikor akaratának oly egységes megnyilatkozásával és oly szívós kitartással, — talán más fontos szükségletei kielégítésé­nek elhalasztásával is elsősorban arra töre­kedett, hogy az ifjú nemzedék tudásának és műveltségének emelésére a szükséges lehetőségeket és eszközöket szerezze meg: — hogy gimnáziumot építsen. Ugyancsak az ősi kulturlélek nyilatkozott meg a magyar kultuszminiszterben, gróf Klebelsberg Kunó őnagyméltóságában, aki apostoli hivatottsággal hirdeti, hogy a tudás­ban, a műveltségben rejlik az igazi hatalom, — aki meg tudta a nemzettel értetni, hogy egyedül műveltség az az ellentállhatatlan erő, mely a társadalmi, vallási és nemzeti­ségi különbözőségeket kiegyenlíteni és az állam minden polgárát testvéri szeretetben és nemzeti ideálokban egyesíteni képes. Bele tudta oltani a nemzetbe azt a készséget, hogy minden tehetségével, — még anyagi megerőltetés árán is, — szellemi, erkölcsi és kulturális erőinek fokozására törekedjék és a művelődésre oly alkalmakat és eszközöket teremtsen, amelyek a legműveltebb nemze­teknek is mintául szolgálhatnak. Ennél az előrelátó, bölcs kulturvezérnél tehát Dombóvár községének törekvése meg­értésre talált és kívánságát nagylelkűen hono­rálva, oly hathatósan intézkedett, hogy ma már a gimnázium megnyitó ünnepségére gyülekezhettünk itt egybe. Hogy mily mélyreható jelentősége van annak, amidőn a tudásnak és művelődésnek e palotáját rendeltetésének átadjuk, az is eléggé igazolja, hogy ezen ünnepélyes felava­tásnál gróf Klebelsberg Kunó m. kir. kultusz- miniszter ur Őnagyméltósága, a magyar nem­zet kulturtörekvéseinek vezére, ez az európai hírű nagy kulturpolitikus maga is megjelent és hogy vallási és erkölcsi életünknek szere­tett főpásztora: Virág Ferenc pécsi püspök Óméltósága személyesen végezte a felavatási szertartásokat. Amidőn szellemi és lelki életünknek e dicsőséges fővezéreit és a felavatásra össze­gyülekezett közönséget tiszteletteljesen üd­vözölném, — az ünnepélyt megnyitom. Vér Vencel, an intését igazgatója, as iskola történetét ismertette, ki­emelte, hogy Dombóvár közönsége, élén a lelkes vezetőséggel nem rettent vissza semmi áldozattól, hogy az intéze­tet fenntarthassa. Igaz törekvésében hatalmas támogatót talált dr. Éri Márton országgyűlési képviselőben, aki hathatósan tolmácsolta a kultur- kormányzat apostola előtt a község és a szülők óhaját. A kultuszminisz­ter őnagyméltósága meghallgatta Dombóvár igazát ób annak a lelkes megértésnek a szülötte a mai díszes otthon. Köszönetét mond mindazok­nak, akik a kultúra ezen uj hajléká­nak létesülését előbbre vitték és lehetővé tették. A gimnázium leáoy- növendékei nevében Kovács Erzsé­bet VIII. o. tanuló, a fiuk nevében Györffy László VIII. o. tanuló kö­szöntötték a kultuszminisztert. Az ifusági énekkar „Isten dicsőségét“ énekelte, majd dr. Éri Márton or- szággyülési képvisélő mondotta el nagyhatású beszédét. Megható sza­vakban ecsetelte, hogy Dombóvár fejlődése és az egész vidékre nagy kulturhatást jelentő reálgimnázium fennmaradása érdekében kifejtett munkáját mily megértéssel fogadta gróf Klebelsberg Kunó miniszter. Midőn megértő támogatásáért hálás köszönetét mond, melegen üdvözli a minisztert és felkérte, hogy az inté­zetet átvenni szíveskedjék. A tetszés­sel fogadott ünnepi beszéd után gróf Klebelsberg Kunó emelkedett szólásra. Kiemelte, hogy az intézet felavatásá­ban, az egyház és az állam összefo gésának nagyszerűsége domborodik ki, ami az intézet katolikus jellegé­ben oly megkapóan válik nyilván* valóvá. A munkának otthona nyílik meg, a munka az, amely a mai vi­szonyok között elsőrangú tényező, ettől várható nemzetünk sorsának jobbraforduláBa. Örvend annak, hogy oly nagy számban jelentek meg a szülők, ezek közt látja a pontos és lelkiismeretes munkára példát nyújtó vasutasoknak nagy számát. Kiemelte Dombóvár község megértő áldozat- készségét és dr. Eri Márton ország­gyűlési képviselőnek fáradságot nem ismerő, kitartó munkáját, amelylyel tanúságot tett e kerület érdekei iránti odaadó szeretetéről. Dombó­vár e hatalmas lendülettel haladó község további fejlődésének biztos zálogát látja a kultúrának emez uj épületében és örömmel tölti el lelkét, amikor az iskolát átadja a rendelte tésének, hogy Dombóvár polgársága az iskola iránti szeretetével letette községe további fejlődésének alap­kövét. A hatalmas tetszést kiváltó miniszteri beszéd után a Hiszekegy eléneklésével az avatási ünnepség be­Van szerencséin a nagyérdemű közönség b. tudomására hozni, hogy több évi berlini működésem után Szekszárdon, Mészáros Lázár ucca 4. szám alatt (volt Reich-léle fakereskedés mellett) úri és n6i divatszalont nyitottam. Elvállalok úgy az úri, mint a női divat terén előforduló munkákat a legújabb divat szerint, elsőrendű kidolgozásban, szolid árak mellett. A nagyérdemű közönség szives pártfogását kérve, vagyok tisztelettel Márkus István 1018 úri és női szabó. HOlTOBitTI JUDTOM Mindenütt kaphatói Termeli: Onx Tej szövetkezeti Központ Budapest, I., Horthy Mklós-ut 1I9-H21. fejeződött. A miniszter zz előkelő­ségekkel . megtekintette ezután az intézetet és fogadta a tanálóifjnság tisztelgését. Az intézet felavatási ünnepélye után fél 12 órakor vette kezdetét a köz­ség díszközgyűlése a gimnázium tor­natermében. Kenézy László főszolga­bíró nyitotta meg. lvanich Antal kor­mánytanácsos vezetésével küldöttség kérte fel a diszgyüléaen való meg­jelenésre a minisztert, akit nagy ová­cióban részesítettek az ülés tagjai megjelenése alkalmával. — Kenézy László újból megnyitván a díszköz­gyűlést, melegen üdvözölte gróf Kle- belsberg Kunó minisztert, mint Dom­bóvár község díszpolgárát. Tolna vár­megye nevében a vasárnapi bajeset miatt meg nem jelenhetett alispán helyett dr. Hagymássyj Zoltán vár­megyei főjegyző köszöntötte a kul­tuszminisztert e szavakkal: Tolna vármegyének egy fejlődő nagyközsége adja át ma díszpolgári oklevelét, mint mélységes tiszteleté­nek, hálájának és elismerésének külső jelét. Dombóvár nagyközség és igy Tolna vármegye is, midőn Nagymél- tóaágodat díszpolgárrá választotta, önmagát tisztelte meg, mert egy nem­zet vezetőembereinek valamely köz­ség polgárai közé való tartozandósága az elért nagy eredmények sugarát visszaveti azokra is, akikhez polgár­jog fűzi. A nemzet útjait az intéző férfiak gondolatai jelölik meg. Nagy­méltóságod a kultúra útját jelölte ki e lesújtott magyar nemzet részére, hogy kulturfölényünkkel megdöntsük a trianoni válaszfalakat és nemzetünk felé fordítsuk az igazság szemét. Ren­díthetetlen hittel vagyunk, hogy Nagy­méltóságodnak kijelölt útja a boldo­guláshoz vezet. Büszkék vagyunk arra, hogy vármegyénk egy községe díszpolgárai közé sorozhatja Nagy- méltóságodat és kérjük, hogy a dísz- polgárságot tekintse egy láncszem­nek, amely országos gondjai közepette is melegen fűzi vármegyénkhöz és Dombóvár nagyközséghez. A nagy tetszést kiváltó beszéd után Magyar Bála tb. pápai kamarás a község képviselőtestületének és kö­zönségének nevében mondott üdvözlő beszédet. Szeretettel köszönti a mi­nisztert Dombóvár régi vágyának teljesülése napján és hálás köszöne­tét mond, hogy a miniszter megértő elhatározása lehetővé tette, hogy Dom­bóvár a kultúráért folytatott küzdel­méből győztesen kerülhetett ki. Takács József főjegyző nyújtotta át ezután Marcell György rajztanár művészi festésével díszített oklevelet azzal a kéréssel, hogy ne tekintse a miniszter ezt egynek a sok közül, hanem Dombóvár község szive dobbanásának. Gróf Klebelsberg Kunó hálásan köszönte a díszpolgári levelet és az üdvözléseket. Miniszteri áldozatkész­ség nincs, a miniszter csak az adó­zók filléreiből ad, azoké tehát az ér­dem, a vezető férfiak kötelessége pe­dig, hogy a rendelkezésükre bocsáj­Mofschenbacher 0d6n és Flo cégt. Mutchenbacher Jenő tflzifakeres- kedése, cement-, beton-, műkő-gyára, sír­emlékek nagy raktára, kőfaragó-üzeme Szekszárd, saját telepe: Vasúti-fasor 14—18. Tűzifa ölenként és vagóntételben. Cementáruk, u. m. kutgyűrűk és hidáteresz-csövek minden átméretben, kuttetŐ, kerítés- és kapu oszlopok, etető és itató vályúk, hornyolt cement-cserép, mintás és sima cementlapok, állandóan friss cement, vakolati fehér és sárga kőpor, terraszo- és műkő-zúzalék, csiszoló és fényező anyagok; dunahomok, dunakavics. — Műkő; sírkövek, sirszegélyek, sirfedlapok készítése stb. — Síremlé­kek ; fekete svéd gránit, márvány s műkő készpénzárban részletre is. — Vállalom temetőkben a meglévő síremlékekre utánvésést és aranyozást, helyben vagy bárhol a vidéken is, régi sírkövek átdolgozását, fényezését, legjutányosabban, előleg nélkül, pontos szállítási határidőre. ®®®®®®®®é>®®®®®®

Next

/
Thumbnails
Contents