Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1929-10-05 / 40. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1929 október 5. gSHSSESSSSSHHSSESHfflg ® Valóban művészies portréitokat, gyér- jjj ■ ‘ “““ ............................. B 0 m ek-, csoport-, inteneur-, architektúra ü felvételeket készít SNŐGERÍ B B B 13 El ■ . ,, . , , El fűhercegi udvari fényképész. g] ® Vidéki meghívásokra — kiutazom. El Amateurmunkákat vállalok. H El ■ Szekszárd, Széchenyi-u. 28 | (Molnár-féle ház) 45 g] El BO D 09 El El El 09 El El Sl ED El El B Q Gl El EI 0 gában teamek látogatást, hogy azok­kal mondassák el a vendégjog védelme alatt azokat a beszédeket, amelyekért űket felelősségre lehetne és kellene vonni, viszont az idegen, lerakván a bomlasztás és rágalom petéit, illa­berek, nádak-erek, szépen elillan. Ezt fogja tenni Smith nr is, mi­ntán elmondotta Rothenstein Móric helyett, hogy „olyan ország, amely­ben hiányzanak a közszabsdságok, olyan kormányzat, amely megakadá­lyozza a szakszervezetek fejlődését, amely ngy megrendszabályozza a saj­tót, mintha vásott gyerekről volna szó, amely polgárait börtönbe veti canpán azért, mert más a meggyő­ződésük, mint a hatalomé, ilyen kor­mány ma már egy britt konzervatív párttal szemben sem tartaná magát*. No és végül, hogy a pecsétet is rá­tegye Smith nr a szájába adott ször­nyű rágalmakra, bölcsen ezt mondja: „demokrácia nélkül nincs revízió*. Semmiképen sem vagyunk hajlan­dók a dolog érdeme felől vitázni, annyira átlátszó és rosszindnlatn men­talitásból fakadtak Smith ur szavai s annyira érzik minden szaván, hogy előbb Prágában időzött, de meg kell bélyegeznünk ennek a nem igen elő­kelő lelkűiéiről, de tájékozatlan maga­tartásáról és botrányos udvariatlan­ságáról tanúbizonyságot tett angol képviselő nyilatkozatát, aki ha ilyen gonosz szándékból készül ismét ha­zánkba utazni, bizonyára nem várja meg egész nemzeti közvéleményünk tiltakozását, vagy előzőleg tájékozó­dik a viszonyokról s csak azután beszél. VMyel őszi rendes Röz- íyüiés. A bekötő utak kérdése szükségessé tette, hogy Tolna vármegye főispánja a törvényhatósági bizottsági tagokat szeptember hó 30 ára a rendes őszi közgyűlésre hívja össze. Lehet, hogy a tárgy fontossága, de lehet az is, hogy az okból, mert a régi össze­tételű törvényhatósági bizottságnak ez utolsó közgyűlése volt, a bizott­sági tagok oly számmal gyűltek össze, hogy a nagy tanácskozási termet egészen megtöltötték. Tíz óra már elmúlott, amikor Jankó Ágoston főispán a gyűlést megnyitotta. Miután üdvözölte a törvényhatósági bizottság tagjait, amelynek sorában ott láttuk dr Pesthy Pál volt igazság­ügyi minisztert és Simontsits Elemér v. b. t. tanácsost is, feihivta a tör­vényhatóság figyelmét arra, hogy a nagytermet diszitő arcképek száma egy ujjal szaporodott; — Ez a kép Kovács Sebestény Endrét ábrázolja, aki Tolna vármegyének 1913-tól 1917-ig volt főispánja. A vármegye minden egyes lakója, mondotta a fő Fábián Sándor műszaki szakflzlet és műhely Telefon 139 Szekszárdoii (Korzó) Villamos­Porszívó Rádlá­Villany­Kerékpár Vasaló főző kályha testmelegitő ventillátor és padlókefe eladás és kölcsönzés készülékek alkatrészek javítás átalakítás Legelső Tolnamegyében szerelési munkálatok körték csillárok csengők zseblámpák a legolcsóbban sportcikkek tenniaz football prima minőségben Postai szétküldés, gyári árak, garancia mellett. ispán, tiszteletteljes kegyelettel em­lékszik Kovács Sebestény .Endrére, aki rendelkezett mindazon erényekkel, amelyek megszerezték neki a köz­tiszteletet, a megbecsülést és a tekin­télyt. Értékes emlék lesz ez a kép a háború előtti életünk békés folyásá­ról és méltó helye van itt, mert vala hányszor a daliás férfi arcvonásaira tekintünk, felevenedik előttünk az ő életének és közéleti működésének követésre méltó példája és újabb lendületet nyer lelkűnkben az az el­határozás, hogy hazánk és várme­gyénk érdekeit önzetlenül, áldozat- készséggel és rendületlen kitartással fogjuk szolgálni. A főispán nagy tet­szést keltő kegyeletes szavai után a főispán még megemlékezett arról a kitüntetésről, amely az Országos Test­nevelési Bizottság részéről Szévald Oszkár alispánt érte, aki a testneve­lés Ugyébeni buzgólkodásáért arany emlékéremmel és elismerő oklevéllel tüntettetett ki, továbbá Szongott Ed- vin főszolgabíróról, dr Kaszás György tb. főszolgabíróról és Laki Zoltán szolgabiróról, akik ugyancsak a test­nevelés terén szerzett érdemeikért ezüst emlékérmet és elismerő okleve­let kaptak. Ha a vármegye valamely tisztviselőjét kitüntetés és elismerés éri, mondotta a főispán, az nem egye­dül csak azon tisztviselők ügye, ha­nem a vármegyéé is. őszinte öröm­mel nyújtja át az alispánnak és hi­vatalnoktársain iis az Országos Test- nevelési Bizottságnak eme megtisztelő és kitüntető elismerését és ahhoz a vármegye törvényhatósági bizottsága nevében őszinte elismerését és gra­tulációját fűzi. A kitüntetett alispánt és hivatalnok társait a törvényhatóság lelkesen ünnepelte, amely után Szévald Oszkár alispán köszönte meg rövid, lendü­letes beszédben az üdvözlést. „Ezek az érmek mindenkor emlékeztetni fognak azokra a kötelességekre — mondotta — amelyeket mindig lel­kes örömmel teljésitünk. Bár sze­rény az a munkásság, amelyet végez­tünk, de mégis nagy célt szolgált, a magyar ifjúságnak nevelését, a szebb magyar jövőnek építését.* Az alispán időszaki jelentésének tárgyalása kapcsán a törvényhatósági bizottság a vármegye alispánjának három javaslatát, illetőleg előterjesz­tését fogadta el. Kimondotta a köz­gyűlés, hogy amennyiben már nincs messze az az idő, amikor az uj vár­megyei közkórház rendeltetésének át­adassák, hogy az uj kórháznak meg­nyitását szerényebb, tisztán megyei jellegű ünnepség között óhajtja esz­közölni s a részletes intézkedések megtételével a vármegye alispánját bízza meg. Kimondotta továbbá, hogy feliratot intéz a belügyminiszterhez a községek háztartásának sürgős ren­dezése ügyében, mert a földadó le­szállítása folytán a községi adóalapok mindenütt csökkentek, mig a vise lendő terhek egyre emelkednek s a községi háztartások e növekedő ter­heket a jelenlegi 50%-os pótadó rendszer mellett viselni többé nem bírják. Elhatározta végül a törvény- hatósági bizottság, hogy felirattal fordul a miniszterelnökhöz, a föld- mivelésügyi és pénzügyminiszterek­hez, valamint az országgyűlés kép viselőházához, hogy a magyar mező- gazdaság szomorú állapotának meg­szüntetése a magyar gabona értéke­sítési lehetőségeinek biztosítása s a gazdatársadalom helyzetének javitása érdekében sürgősen intézkedjenek. Egyben kimondotta, hogy eme hatá­rozatát hozzájárulás végett az ország összes törvényhatóságának is meg­küldi. A tárgysorozat előtt Jankó Ágoston főispán megemlékezik a szentpéterfai súlyos tüzkatasztrófáról, amelyben 50 ház egészen, a betakarított termé­nyekkel együtt a tűz áldozata lett. Indítványozza, hogy a vármegye 300 pengő gyorssegélyt utalványozzon a tüzkárosaltaknak. Az alispán a fő­ispán indítványát magáévá tette és ennek alapján a törvényhatóság el­határozta, hogy a f. évi megtakarítás terhére 300 pengőt utalványoz ki. Ugyancsak a tárgysorozat egyéb pontjait megelőzőleg foglalkozott a törvényhatósági bizottság Döry Fri­gyes gazd. főtanácsosnak a Balaton melletti játékkaszinó ügyében a kor­mányhoz intézendő feliratával, ame­lyet a törvényhatósági bizottság egy­hangú lelkesedéssel a magáévá tett. A tárgysorozat 7. pontja váltott ki nagyobb érdeklődést. — Az állandó választmány határozati javaslatát Pol­gár István II. főjegyző ismertette. Dr Klein Antal szólalt először a tárgyhoz és nem tartotta az útépítési javaslat pénzügyi megoldását helyes­nek. Állást foglalt a 16°/o-os útadó nak 22 °/0-ra való felemelése ellen és javasolta, hogy csak akkor oldja meg a vármegye a bekötő utak építését, ha arra hosszú lejáratú kölcsönt tud szerezni. Döry Frigyes, a pénzügyi szakosztály elnöke kijelentette, hogy a pénzügyi szakosztály hosszú meg­fontolás után hozta meg határozatát, érzi mindenki a súlyos terheket, de azt is érzik, hogy e terhek elvise­lésében erkölcsi kötelessége a vár­megye összes községeinek azon köz Bégeknek segítségére sietni, amelyekre ut hiányában a legsúlyosabban nehe­zedik a kedvezőtlen gazdasági helyzet« Amortizációs kölcsönt most nem sze­rezhet a vármegye és ha szerezne, akkor is kellene fedezetről gondos­kodni, akkor is a pótadó emelését kellene tehát igénybe venni. Kovács Lajos számvevőségi főnök, számsze­rűleg bizonyította be, hogy hosszú­lejáratú kölcsön felvétele esetén is HOITOÜGTIJUHTUIÉ Mindenütt kaphatói Örs* Termeli ■ M«iy. Tej szövetkezeti Központ Budapest, I., Horthy Mlklós-ut 119—121.: a 6°/o-os pótudó emelésre szükség volna. — Dr Klein Antal újabb fel­szólalása után Szévald Oszkár alispán válaszolt a pénzügyi megoldás kér­désére, kifejtette, hogy hosszas meg­fontolás után terjesztette a pénzügyi szakosztály elé az útadó emelésének kérdését és nagyon hálásan fogadná, ha valaki ennél kedvezőbb pénzügyi megoldást tudná ajánlani. A kormány most hívta fel a vármegyét a bekötő utakhoz való hozzájárulás kérdésében való nyilatkozatra. Nem halaszthat­juk el az e kérdésben való döntést, mert az a segítő kéz megragadásának vétkes könnyelműséggel való elmu lasztását jelentené. —- Javaslatában egyébként is a hosszabb megoldást célozza, amikor fokozatosan óhajtja a vármegye önerejével az utak ki­építését. Az alispán nagy helyesléssel fogadott felszólalása után a pénzügyi kérdés eldöntöttnek volt tekinthető. Kenézy László kérte a részletek tárgyalásánál, hogy Nak, Lápafő és Szakcsi ut helyett a Várong, Lápafő és Naki ut építtessék ki és Ujdom- bóvárral köttessék össze, mert ez a községek érdeke. — A törvényható­sági bizottság a helyi viszonyokat jól ismerd főszolgabíró által javasolt út­nak kiépítéséhez járult hozzá. Dr Klein Antal a tolna—bogyiszlói ut kiépítése érdekében szólalt fel. — Ezzel a kérdéssel úgy a pénzügyi szakosztály, mint az állandó választ­mány 2 napon keresztül behatóan foglalkozott és az állandó választ­mánynak ezirányu állásfoglalása, — amely szerint a vármegyéhez még nem kapcsolt Bogyiszló község ut- ügyében azt a javaslatot terjesztette elő, hogy ezen utkérdés megoldására a programmba egy 10 km-es ut állít­tassák be és Bogyiszlónak a várme­gyéhez való csatolása után, az érde­keltek meghallgatásával, döntsön a tövényhatóság, hogy a tolna-bogyiszlói vagy a szekszárd—bogyiszlói össze­kötő ut épittessék-e ki, volt az egye­dül helyes álláspont. Vitéz Vendel István, Szekszárd város polgármestere, cáfolta dr Klein Antalnak felhozott érveit és adatait és az állandó választmány javaslatá­nak elfogadását kérte. — A törvény- hatósági bizottság ezen felszólalások után az állandó választmány ja­vaslatát fogadta el. v Dr Klein Antal kérte ezután a dunaszentgyörgy—faddi útnak kiépí­tését. — Az alispán felszólalásában kifejtette, hogy nem járulhat hozzá ezen útnak kiépítéséhez, mert ez nem bekötő ut. — Takács Gyula duna- szentgyörgyi főjegyző indítványozta, hogy a Csapó és egyéb pusztákat Dunaszentgyörgyhöz bekötő 2 km ut, építtessék ki. — Szévald Oszkár al­ispán eme indítványt a miniszter ren­deletével összeegyeztethetőnek és az utat kiépítendőnek tartja és így a törvényhatósági bizottság ezen ut ki­építését elhatározta. Ezzel az útépítés kérdésével a törvényhatóság végzett is­A bekötő utak kiépítési programm- jának letárgyalása után a vármegyei ffutsdienboclier Ödön és Fla emlékek nagy raktára, kőfaragó-üzeme Szekszárd, saját telepe: Vasúti-fasor 14—18. Tűzifa ölenként és vagóntételben. Cementáruk, u. m. kutgyűrűk és hidáteresz-csővek minden átméretben, kuttető, kerítés- és kapuoszlopok, etető és itató vályúk, hornyolt cement-cserép, mintás és sima cementlapok, állandóan friss cement, vakolati fehér és sárga kőpor, terraszo- és műkő-zúzalék, csiszoló és fényező anyagok; dunahomok, dunakavics. — Műkő; sírkövek, sirszegélyek, sirfedlapok készítése stb. — Síremlé­kek ; fekete svéd gránit, márvány s műkő készpénzárban részletre is. — Vállalom temetőkben a meglévő síremlékekre utánvésést és aranyozást, helyben vagy bárhol a vidéken is, régi sírkövek átdolgozását, fényezését, legjutányosabban, előleg nélkül, pontos szállítási határidőre. ®®®®®®®®®®®®®@®

Next

/
Thumbnails
Contents