Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1929-10-05 / 40. szám
1929 október 5. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 Menyasszonyi kelensyeáruk s Férfi ruhaszövetek Hölgy- és lényka télikabátok ________________nagy uálasziékban rahtáruniira frrKgxteft_________________ Ut azónk választékos mintagyüjeményiinkkel a helybeli és vidéki vevőközönséget a leg- A közelebbi időben felkeresi és kérjük szives megrendeléseikkel cégünket megtisztelni. | PIRNITZER JÓZSEF ÉS FIAI ÁRUHAZA, SZEKSZÁRDON bizottsági tagoknak jelentékeny része elhagyta a közgyűlési termet, holott ekkor még igen fontoB ügyek vártak elintézése. A tárgysorozatban szereplő pontok közül épen az ezután következő két tárgy a legteljesebb érdeklődésre tarthatott 'volna számot és pedig a vármegye háztartási és köz- nti alapjainak 1930. évi költségvetése. Dr Hágymássy Zoltán vármegyei főjegyző részletesen ismertette az állandó választmány pénzügyi szakosztályának a vármegyei háztartási alap 1930; évi költségvetésé tárgyában tett előterjesztését, majd Polgár István vármegyei II. főjegyző á vármegyei közúti alap 1930. évi költségvetésére vonatkozó bizottsági javaslatot adta elő. A törvényhatósági bizottság mindkét előterjesztést úgy egészében, mint részleteiben egyhangúlag elfogadta, A költségvetések megszavazása után a gyógyszertári ügyek tárgyalása következett. A vármegyei közgyűlés a vármegyei közegészségügyi bizottság vonatkozó javaslatait magáévá téve, elhatározta, hogy az uj gyógyszer- tárak engedélyezése iránt benyújtott kérelmeket nem párto'ja s csupán CBak kettőt terjeszt fel kedvező javaslattal a népjóléti és munkaügyi miniszterhez. Ehhez képest tehát csak Báta és Regöly községekben javasolta uj gyógyszertárak felállításának en: gedelyezését. A vármegyei kórházi bizottság előterjesztésére a közkórházi főgépészi állás I. o. műszaki altiszti, a műtő szolgai állás pedig I. o. altiszti állássá szerveztetik át. A vármegyei nyugdíjalapra felügyelő választmány előterjesztése folytán Miskolczi József vármegyei ut- kaparó, faddi lakos, nyugdijaztatott és Scholl Jánosné nyug. utkaparó özvegye, váraljai lakos részére hegy* dij szavaztatott meg. A községi jegyzői nyugdíjalapra felügyelő választmány előterjesztése folytán Günther László magyarkeszi községi vezetőjegyző és Müller Kbnrád nagykónyi adóügyi jegyző nyugdíjaz tatott s Fekete János volt nagyszo- kolyi községi jegyző özvegye részére Özvegyi nyugellátás állapíttatott meg. Az elnöklő főispán javaslatára a vármegye törvényhatósága Günther László fáradhatatlan munkásságáért, melyet hosszú közszolgálatában s a köz érdekében eltöltött, meleg elismerését fejezte ki. ' ■ ;«j Ezután a körlevelek és megkeresések s az alispán! jelentések-tárgyalása következett. Ezek során a törvényhatósági bizottság kimondotta, hogy Miskolc thjf. város közönségének a névmagyarositási engedélyek kiadása körül támasztott korlátozások enyhítése érdekében a belügyminiszterhez intézett feliratát hasonló szel- lemti pártoló felirattal kívánja tá- mógatni. «* Az alispán előterjesztésére kimondatott, hogy a várpincét 25 évre évi 1000 pengő bérösszeg ellenében a Szekszárd borvidéki állami ellenőrzés alatt álló JflÉícetfzlfvétkézét réséért bérbeadják. — Tamási községnek a vármegyei katonabeszállásólási alap nál fennálló tartozásának visszafizetésére 1930. év végéig haladék engedélyeztetett. — Majd jóváhagyatott a vármegyéi gyámpénztár és az elhagyott gyermekek segélyalapjának 1928. évi zárószámadása. — Ezek után a közgyűlés még mintegy 150 községi képviselőtestületi határozatot tárgyalt le, majd több orvosi oklevél kihirdetése következett. A tárgysorozat letárgyaltatván, főispán a jegyzőkönyv hitelesítésére október hó 3-át tűzte ki és hitelesítőknek dr Haypál Sándort és dr Eramolin Gyulát jelölte ki és a következőket mondotta: — Tiszteletteljes elismeréssel köszönöm Önöknek a közügyek intézésében önzetlenséggel, pártatlan igazságossággal és józan bölcseséggel teljesített hasznos munkásságukat. Meg vagyok győződve róla, — hogy ha a törvényhatósági bizottság modernebb szervezését az általános szociális és politikai helyzet követelte is, — ebben a vármegyében ez az uj törvényhatósági bizottság nem lehet sem hazafiasabb, sem önzetlenebb, Bem pártatlanabb, mint aminő a régi volt. A főispán elhangzott búcsúzó szavaira Simontsits Elemér v. b. t. tanácsos válaszolt Úgy érzeJin ■— monGyönyőrti szép őszi időben folyt le szeptember 29 én a faddi katholikus nap, hogy szent Mihály napján tanúbizonyságot tegyen Fadd nagyközség és környékének katholikus népe, hi-, téhez Való hűséges ragaszkodásáról és egyben vezéreik, lekes beszédé.nek hatása alatt lelke felemelkedjék az Istenhez és szivében feldobogjanak a haza és emberBzeretet nemes érzései, öntudatos í lélekkel haladjon a két évezredes katholicizmus utján, á megértés, a béke és a szeretet érzéseivel; — Faddnak ezen emlékezetesen szép napjába megjelentek Baller Iptt ván volt miniszter, Frühwirth Mátyás országgyűlési képviselői dr. Elein Antal országgyűlési képviselő, dr. Bendy Nándor műegyetemi titkár, dr; Raáb Károly fővárosi orvos, dr. Aicbner Albert népszövetségi ügyész, Szoják Géza a katholikus népszövetség titkára, , a környékről Meyer La- jos tolnai .plébános, Szemző István ny. főispán, várszegi földbirtokos és a Szekszárdi Urileányok Mária-kon- gregációjának élén Wagner János szekszárdi reálgimnáziumi hittanár. RésBtvettek ezenkívül Fadd községnek és a környéknek katholikus lakói igen nagy számban. Az ünnepnap délelőtt 10 órakor szentmisével vette kezdetét, amelyet Meyer Lajos tolnai plébános mondott és magas szárnyalásu szentbeszédet tartott. A szentmise után á templomtéren kezdődött az ünnepi díszközgyűlés, amikor is a megjelentek áhi- tatosan énekelték el & magyar neindotta, — hogy ezen szavakat visszhang nélkül a törvényhatósági bizottság bem hagyhatja. Talán á közgyűlés egyetemének nevében beszélek, amidőn annak a véleményemnek adok kifejezést, hogy a Főispán ur Öméltósága a közérdeket szem előtt tartó tárgyilagos modorával, önzetlenségével, amellyel ügyeihket, közgyűléseinket vezette, minden tekintetben megfelelt a vármegye régi tradícióinak, szokásainak és CBak annak a reményemnek adok kifejezést, hogy az uj törvényhatóság ismét Öméltóságát fogja az élén találni, hogy az úját a réginek útjaira terelje. A törvényhatóság nagy tetszéssel fogadta Simontsits Elemér felszólalását és lelkesen tüntetett a közszeretetben álló főispán mellett. Simontsits Elemér szavaira és a törvényhatóság lelkes megnyilatkozására Jankó Ágostod főispán a következőket válaszolta: — ö Excellenciájának szeretetreméltó szavait és a törvényhatósági bizottság jóságát és elismerését megköszönöm. Igen jól esik ez és serkent arra is, hogy a képességeimet addig, amíg csak bíróm, a közélet szolgálatába állitsam. Ezzel az ünnepélyes aktussal'a régi törvényhatósági bizottság utolsó ülése | a régi tradíciókat visszavarázsló je- I lenettel véget éri. zeti imádságot, a Himnuszt. Alig hangzottak el Erkel gyönyörű imájának hangjai, dr. Klein Antal a ke rület országgyűlési képviselője, az ünnepi gyűlés elnöke, lépett a szónoki - emelvénye. Dr. Klein Antal üdvözölte a megjelenteket és azokat a férfiakat, akik eljöttek hirdetni az igét, hirdetni azt, amire szükségünk van. Köszöntötte Halter Istvánt, az első keresztény nemzeti kormánynak kultuszminiszterét, a harcos katholikuss$gnak bátor katonáját, Frühwirth Mátyás pr? szággyülési-képviselőt, aki szóval és tollal harcosa a kisemberek érdekeinek és akinek szocjális működése e kicsiny .hazában közismert, üdvözölte Végül a népszövetség többi tagját. A katholikus gyűlések imponáló felvonulások hitünk mellett, sereg szemle, amely meg akarja mutatni, hogy a katholikus társadalom a hite mejlé bátran odaáll. Más felekezelek ellen sohasem fordulunk. Bitünket megváltani azonban szent kötelesség, hit nélkül üres pz élet, hitre; szükség j van, mert hit nélkül kétségbeesésbe visz az ut. Hitben, házasságban és önzetlen . munkában látja é? találja meg azokat az erényeket, amelyek nemzetünket a boldogulás hoz vezetik. A szeptember hónap, a múltban a katholicizmus történeté ben a szomorúság hónapja volt, mert a katholikus szabad áljam .hatalmát 1870 szeptember 20-án törte össze > az olasz hadsereg. Ma az örömnek | Ünnepe a széptember hónap, mert az olasz állam és a pápai állam között a megbékülés szelleme külsőleg is ekkor jutott kifejezésre, mert a pápai szabad állam szuverén ura, a római pápa, önkéntes fogságát e hónapban hagyta el. A pápai államnak vissza- állitása az egész katholikus világnak örömünnepe. A magyar katholikus- ság is, mint a pápának engedelmes hű fia, örömmel látja a pápai szabad államnak ujraebredését. A lelkes tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után Frühwirth Mátyás or- szággyülési képviselő szólott az egybegyűltekhez. Frühwirth Mátyás kifejtette a kath. nap célját. A katholikus öntudat emelésére akarják a mai ünnepet szentelni, hogy összegyűlvén, megmutassák a katholicizmus erejét, demonstrálják azt. A katholikusok mindig megtették hazájukkal és[embertársaik- kal szemben a kötelességüket. Senkit sem bántanakj de keményen és elszántan visszaverik a támadásokat. A vallásnak élő valóságnak kell lenni az emberek között. A ma rettenetes nyomorúsága sokszorosan kötelességévé teszi az emberiségnek, hogy a lelkek közelebb legyenek az Istenhez, mert csak az istenfélelem és a mélységes vallásosság tudja az embereket a kétségbeeséstől visszatartani. Elitéli az osztályharcot. Nem szabad egymással szembeállnia a társadalmi osztályoknak, hiszen a kenyérben meg van a földmunkás fáradsága, bent van az iparos munkája. A tisztességes munka legyen az irányadó és az elvégzett becsületes munka kell, hogy tiszteletet szerezzen minden embernek, bármily társadalmi osztályhoz is tartozzék. A katholicizmusnak nagy hivatásai vannak az életben és a katholikusságnak be kell vonulnia mindenhová, hol az emberek sorsát intézik, oda kell állnia az emberi társadalom javítására és vezetésére. Kitér beszédében a földművelő népnek öregség és rokkantság esetire való biztosítására. Sürgeti a falu közegészségügyi viszonyainak jayitáaát. A katholikus napok cólját végtil atban jelöli meg, hogy ily nappk,^rendezésével fel akarják rázni az ‘alvó katholikus népet, hogy megértsék és mégérezzék, hogy dolgozni kell Önöd- magának, hogy elérdeese ’a katholicizmus nagy "céljait, boldoggá tenni a nemzet népét és naggyá tenni újra az ezer éves ’ katholikus Magyarországot. Az ügyes és nagy tetszést kiváltó beszéd után, á katholikus, napok kiváló népszonoka, Háttér István, volt vallás- és közoktatásügyi' miniszter, lépett az emelvényre és hosszas lelkes beszédét intézett az egybegyűltekhez.' * Haller István beszédében azt fejtegette, hogy részt kell venni mindenkinek a közéleti munkában ijs, mert nem elég, hogy csak a maga otthonában látja el valaki a munkát, de a köz ügyeivel és dolgaival nem törődik. Segíteni kell az elesetteket, J a szegényeket, méri azzal tudjuk ft I nincsteleneket visszatartani a rossz A faddi katholikus nap.
