Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1929-09-14 / 37. szám
XI. évfolyam. Egyes szám ára 30 fillár. Szekszárdi 1929 szeptember 14. 37. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 30 fillér. Előfizetési díj félévre 4 pengő (50.000 korona), egész évre 8 pengő (100.000 K). Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 8 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Az orvos. As orvosszövetség szeptember hó 7-én Pécs városában tartotta kongresszusát. Tán nem lett volna ennek a tanácskozásnak jelentősége orszá- gos, ha csak szakszerű kérdések tárgyaltattak volna le, legyenek azok bár* mily nagy jelentőségűek a gyógyítás szempontjából, ha ezen az összejőve télén nem jelent volna meg dr. Vasa József népjóléti miniszter és nem mondotta volna el hatalmas beszédét, amely kell, hogy e csonka ország minden lakójának figyelmét az uj „rabszolgák0, az orvosok felé terelje. Nem a beszéd retorikai felépítése az, amely Vass József beszédéből kisugározva mindenkit elragadott, hanem a gondolatok mélysége és nagyszerűsége, amely a szívre és elmére egyaránt oly megrázóan hatott. Az orvosok kasztja a papirendből nőtt ki. Mindketten rabszolgái hivatásuknak és kötelességteljesitésűknek. Alig élhetnek egyéni életet. A papi? rendet a katolikusoknál egy pápai intézkedés évszázadokkal ezelőtt kiszakította a családi életből, hogy egész életűket és munkájukat az emberek lelki világának meggyógyitá- sára áldozhassák. Az orvost az emberi test szenvedései vonják el lépten-nyomon a családi, társadalmi és egyéni élet nyugalmától, ők, ha valóban orvosok, rabszolgái a kötelességteljesitésnek. Magas etikai érzésnek, munkaszeretetnek, az emberi szenvedések mélységes átérzésének kell betölteni az orvost. Távol kell, hogy álljon működésének irányításától és kötelesség- teljesítésnek módjától a mai világot mozgató anyagiasság. De ezzel szemben nagyobbnak kell lenni munkája értékelésének, megbecsülésének nem- csak a betegek, de az egészségesek, a hivatali felsőbbségek és a legegyszerűbb emberek részéről is, mint eddig volt. A magyar orvosnak nem mosolygott a szeme, ha csak nem kötelességből évek hosszú során át. A világháborúban kifejtett heorikus küzdelem után nem pihenhetett meg, mint más társadalmi osztály tagja. Uj küzdelem várt reá, a háború okozta betegségek egész légióival kellett felvenni a hatalmas harcot, hogy csillapíthassa a jelen emberének szenvedéseit és megmenthesse a testi gyötrelmektől a jövő emberét. Úgy érezzük, amikor Pécs ősi városában a kormány egyik képviselőjének, az ország egyik legkiválóbb szónokának ajkáról oly gyönyörűen szálltak el a belső megérzésnek éB tág látókörből született meglátásnak és megértésnek szavai, hogy a sajtónak kötelessége felfogni e gondolatokat és mint a rádió, továbbítani, hogy az emberek millióinak gondolkozásába ób érzésvilágába be vigye a legmélyebb. megértésnek és tiszteletnek érzését a magyar orvosi kar irápt. De mikor ezt teszi, örömének is kell kifejezést adni, hogy a népegészségügy legfőbb őrének: Vasa József miniszternek és munkatársainak figyelmében él az orvosi kar nagyszerű teljesítménye és reméljük, hogy ennek a tudata egy erőteljes lépés lesz abban az irányban, hogy az orvosi kar kiemelten- sék abból a szégyenteljes helyzetéből, amelybe eddig, a rövidlátás és elavult törvényeink helyezték. Az orvost az ő működésében nem szabad, hogy irányitsák anyagi érdekek. Ezt hangoztatta a pécsi nagy beszédben Vass József miniszter. Ezzel szemben a mi vélemé nyűnk az, hogy az orvosokat nem dij- noki, irnoki fizetési osztályokba kell sorozni, hanem a községi és kör, kórházi és társadalombiztosító orvosokat, akik a magyar életnek gondozói, oly anyagi körülmények közé kell hozni, hogy az életfentartás legminimálisabb gondjaitól mentesittesBe- nek és nekik „a rabszolgáknak0 az intelligens ember életstandardjának megfelelő jövedelem biztosíttassák. A magyar életet fenyegető betegségek nem azzal hárithatók el, ha 30—50 kiváló orvosunk van és azok idegölő munkájukkal nagy jövedelmet tudnak összehordani, hanem, ha az orvosi tudománynak vidéken, kis falukban élő 4000 pionírja egész lélekkel képes magasztos emberi hivatását teljesiteni. A pécsi kongresszus nagy jelentő ségét abban látjuk, hogy a pécsi beszéd felnyitja az egész ország szemét és meglátja és megérti a magyar kormány és a magyar országgyűlés minden tagja, hogy a magyar orvosi- kar kérdésén dől el a magyar élet és a magyar jövendő. 3. DnnofOtdvfir nasvközséí díszpolgárai. / ' Szeptember hó 6-án délelőtt tartotta Dunaföldvár nagyközség képviselőtestülete rendkívüli közgyűlését, amelyen pár beteg és távollevő képviselőtestületi tag kivételével az összes tagok megjelentek, mert tudták, hogy Dunaföldvár község (két magas méltóságot betöltő szülöttének a község fejlesztése körül kifejtett eredményes munkássága jutalmául díszpolgárrá választásáról lesz az ülésen szó és tiszteletüknek éB szerete- tüknek megjelenésükkel is kifejezést óhajtottak adni. Az ünnepi meghatottsággal egybe gyűlt képviselőtestületi tagok nagy figyelme mellett Kun János községi biró nyitotta meg az ülést és felkérte Huber Ferenc községi főjegyzőt, hogy a tárgysorozat letárgyalása előtt a község egész lakosságának hálájából és szeretetéből fakadó indítványt terjessze elő. Huber Ferenc főjegyző ismertette az indítványt és vázolta a község örvendetes és nagy lépésben való fej lődését, kifejtette, hogy a község eme nagyarányú haladásának elévülhetetlen érdemeket szerzett előbbre vivője a község kiváló Bsülötte : szent- andrási Száváid Oszkár alispán és szenterzsébeti Forster Gyula kereskedelemügyi h. államtitkár. A képviselőtestület tagjai lelkes éljenzéssel fejezték ki, hogy a főjegyző szivükből beszél és tiszteletük külső kife jezéséül állva hallgatták végigtHuber Ferenc főjegyző indítványát, hogy szentandrási Száváid Oszkár alispánt és szenterzsébeti Forster Gyula h. államtitkárt a képviselőtestület a község nagyértéktt támogatásáért a nagyközség díszpolgáraivá válassza. Szűnni nem akaró tapssal és meleg ünnepléssel fogadott indítványra a képviselőtestület egyhangú lelkesedéssel a díszpolgárrá választást kimondotta és erről az uj díszpolgárokat táviratilag értesítette és köszöntötte. Dunaföldvár község képviselőtestületének ezen hálás elhatározása őszinte örömet váltott ki nemcsak az egész községben, de az egész vármegyében is és a jóbarátok és tisztelők siettek köszöntem a megválasztott két uj díszpolgárt, akik az ország éB annak népe érdekében mindenkor önzetlenül dolgoztak és dolgoznak ma is minden erejükkel a szebb és boldogabb jövendőért. Ennek igen sokszor adták tanúbizonyságát, mert minden szervilizmus nélkül elmondhatjuk róluk, hogy kiváló tehetségükkel, jószivükkel, acélos akaratukkal az egész vármegye és igy Dunaföldvár nagyközség fejlődésének és jólétének előmozdítása körül hervadhatatlan érdemeket szereztek, ami nevüket a vármegye és Dunaföldvár történetében sokáig emlékezetessé fogja tenni. A díszpolgári oklevelek átadása a közel jövőben fog megtörténni ünnepélyes formák között, amelyre az előkészületek máris megkezdődtek. „Az uj ifjúság izén az uj világnak." (Rövid beszámoló az angliai cserkász-világjamboreeról.) Ötvenezer a kétmillióból egy táborban. — A „világ szive“ volt Julius 31-től augusztus 13-áig a birkenheadi Arrowe Park. — Nemzeti bemutatások: a cserkészet nemzeti nemzetközi intézmény. — Bi Pi Lord Robert Baden Powell of Gillvell lett. — Árvalány haj-divatot teremtett a 850 magyar fiú Angliában. —• A „béke harsonósa“ eltemette a csatabárdot s kilőtte a béke arany nyilait a világ négy tája felé. Kétféle nyilatkozat. As „Elsodort falu“ sokat dicsért, de még többet kritisált szerzőjével volt alkalmam besiélni, mielőtt a magyar cserkészcsapattal kimentem as angliai világ)amboreera. Szabó Dezső súlyos szavai úgy hullottak belé a tikkadtul forró júliusi csöndbe, mint jövőtől terhes Ígéret: Szerintem a cserkészet az utolsó ötven év történelmében a legnagyobb jelentőségű esemény s nem a világháború. A cserkészet tele van a jövő friss-Ígéretével, — mondta. The future historian will rank the scout movement as one of the greatest landmarks of our time, and will add the name of its founder to the roll of the world's reformer. A jövő történetírója a cserkészmozgalmat határkőnek fogja tekinteni: a mi korunk s a jövő határkövének és alapítójának nevét a világjavitók közé fogja sorolni. A connaughti herceg mondta ezt a világjamboree megnyitásakor, augusztus 31>én. Két vélemény. Az egyik egy nagy magyar íróé, a másik Anglia egyik legnagyobb tekintélyéé. Két ember mondta. Más vérű, más lelkű nép fiai. S csodálatos: mindkettő ugyanegy. Úgy érzem, el kellett mondanom ezt a két véleményt, mikor ötvenezer cserkész kéthetes egyűttáborozásáról készülök beszélni. Kétmillió cserkész él szerte a világon és ez a kétmillió ötvenezer testvérét elküldte a Liverpool mellett fekvő birkenheadi Arrowe Parkba, Anglia legnagyobb parkjába, hogy ismerkedjék, barátkozzék idegen, I sose látott, de mégis egysziv-egylólek | testvérével. Ezer és ezer uj akarás indult itt előre. Szivek találkozása volt ez itt. Több. Lélektalálkozás. Mig Snowden, Briand a a többi Hágában konferenciázott és békességet akart teremteni s közben sunyin gondolt a bábomra, azalatt a világ ifjúságának kiküldöttei a zöld gyepen megteremtették azt a Nemzetek Szövetségét, amely erősebb az igazinál, mert a sziveken épülés az erő, az élet, az egészség. Most még annyira a belémzuhogott élménytömegek hatása alatt állok, hogy nem tudom kellően értékelni, hogy mi volt az 1929-es cserkész- világjamboree. Egy angol író azt mondta, hogy az történelem volt. Számok, számok és számok. Az itt következő sorokban a számok fognak beszélni, mert a számok mindennél többet mondanak. Képviselt nemzetek. 42 nemzetnek vannak a világon cserkészei és 26 domíniumnak. Minden egyes ott volt a jamboreen. Legtöbben természetesen az angolok voltak, hisz otthon voltak. Mégis kik voltak ott? Albánia. Amerika (USA) 1500. Aranypart. Ausztrália 200. Bahama. Barbados. Belgium 500. Birma. Brazília. British Guiana. Bulgária. Canada 200. Ceylon 50 (1). Chile. China. Csehszlovákia. Cyprus. Cuba. Dánia 2000. Ecuador. Egyptom. Észtország. Falkland. Fidzsi szigetek. Finnország. Franciaország 1500. Gambia. Gibraltár. Granada. Görögország. Hollandia. Honkong. India 200 (!). ír Bzabadállam 550. Inland. Jamaica. Japán. Jugoszlávia. Kenya. Lengyel- ország 500. Lettország. Libéria. Litvánia. Luxemburg. Magyarország 850. Malta. Mauritius. Mexico. Németor-
