Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1929-07-20 / 29. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1929 julius 20 Fdbldn Sándor zzz rddiószakfizlete ■ Szekszárdon KiSiwi ■ S 1 Rádió, villany, kerékpár, sportcikkek. 1 ( Syárl árak, garancia mellett. Kérjen árajánlatot. ■ Emlék egy messzetünt májusból Mint agy szép álom, száll felém ez emlék, Mely messzetünt májusból kiragyog. Utunkat az estárnyak már beszegték, Más nem világlott, csak a csillagok. A táj pihent, csend járt csupán felette. A társaság is mélyen hallgatott. Mellettem ült ő. Szivem őt epedte, Hogy szomju számra hintsen harmatot. Csendben, homályban elalélt fül és szem, A kocsis már bóbiskolt az ülésen, A kocsi lassan, álmodozva ringott. Keze fehérlett a sötét sarokban, Titokban, halkan magaméba vontam S tartottam, mint egy gyönge rozmaringot. Szamolányi Gyula. □□□□□□□□□□□□□□□□□□□a § TAVASZI § □ és nyíri angol azöveteim meg- Q □ érkeztek, melyekből mérsékelt árak a □ mellett készítek — □ divatöltönyöket és felöltöket. □ o g § SáPSZKy flllDOR g □ FÉRFISZABÓ 81 □ □ 8ZBKSZÁRD, SZBNT ISTVÁN-TÉR. □ g Hozott anyagok feldolgozásit is vállalom, g □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ érdekképviseletek utján as önkormányzati testület valóban a közérdek kifejezője lehet. Da a demokrácia elve is kellően érvényesül a törvényhatósági bizottságban, mert a legkiterjedtebb választói jog alapján, titkos szavazással választhatja a nép aaokat, akik által önkormányzati jogát gyakorolni kivárja. Amidőn tehát a régi törvényhatósági bizottság tagjai ma itt utoljára tanácskoznak, ez együttlétttnk bár bizonyos mértékben bucsuzás, de semmi esetre sem szomorú elválás, mert — habár némileg változott formában — nemsokára ismét viszontlátjuk egymást, mert hiszen mindazok, akik az eddigi törvény- hatósági bizottságnak értékes tényezői voltak, — habár talán más jogcim alatt, — de valószinüleg megint ott lesznek a vármegye aj önkormányzati testületében. Nincs tehát okunk a bncsazással járó lehangoltságra, sőt örömünknek kell kifejezést adnunk, hogy a rég óhajtott és többször megkísérelt reformot a Belügyminiszter árnak erős elhatározása és szívós kitartása és a törvényhozás bölcsessége végre meg tadta oldani. Éppen azért bátor vagyok indítványozni, hogy a törvényhatósági bizottság ezen ntolsó ténykedése alkalmából fejezze ki háláját és elismerését dr. Scitovszky Béla belügyminiszter árnak e törvény létrehozásáért, mely közigazgatásunk javítása terén korszakalkotó lépést jelent; — egyszersmind üdvözölje őt azon legfelsőbb kitüntetésért, melyben. Magyarország kormányzója részesítette. Szévald alispán előléptetése. Ünnepi csendben hallgatták a főispán megnyitó beszédét, amely atán napirend előtt bejelentette, hogy a belügyminiszter az aj törvénnyel kapcsolatosan életbe léptette a vármegyei tisztviselők fizetésrendezéséről szóló intézkedéseket is, amelyek során Szévald Oszkárt, a vármegye ér- demdus alispánját az a jól megérde melt kitüntetés érte, hogy előlépett az ötödik fizetési osztályba. Midőn ezt a törvényhatósági bizottság tudomására hozta, a közgyűlés nevében is melegen üdvözölte az alispánt, aki az éljenzés lecsillapaltával megható t- tan a következőket mondotta: Az alispán köszöneté. HáláB szivvel köszönöm a főispán ur Öméltósága kitüntető figyelmét, amellyel előléptetésem alkalmával a törvényhatósági bizottság előtt üdvözölni méltóztatott. Három évtizedet meghaladó• közszolgálati munkásságom elismerését jelenti ez a kitüntető előléptetés, amelyet különösen érté késsé tesz az az állandó bizalom, amellyel engem ennek a vármegyének a törvényhatósága mindenkor megajándékozott. Ennek a bizalomnak az ereje és a nagysága adja meg további működésemhez a munka becsvágyát, amellyel e vármegye javára éá közönsége hasznára tovább dolgozhatom. Kérem ebben a munkám I ban a vármegye közönségének to | Mindenütt kapható 1 Orsz Termeli a : Magy. Tejszövetkezeti KSzpontj ! Budapest, I., Horthy M2klia.it 119 12J. * vábbi szives támogatását. Melegen ünnepelték e szavai után az alispánt, majd áttértek a közigazgatás rendezéséről szóló törvény értelmében az örökös törvényhatósági bizottsági tagok választása céljából elrendelt kijelölő bizottság megalakítására. Az alispán köszönő szavai után az örökös törvényhatósági bizottsági tagok kijelölésére alakított bizottságba a főispán Wéber Jánost és Schneider Gábort, póttagnak Tóth Henriket, az alispán báró Fiáth Tibort és Bernét Bélát, póttagnak Kovács Sebes- tény Endrét nevezte ki, a törvény- hatóság pedig Döry Lászlót és dr. Leopold Kornélt, póttagnak Szeghy Sándort választotta meg. A jelölés tartamára főispán az ülést felfüggesztette. Az ülés újbóli megnyitása után főispán bejelentette, hogy a kijelölő bizottság a törvényhatósági bizottság örökös tagjaiul egyhangúlagdr.Pesthy Pál nyug. minisztert, gróf Széchenyi Domonkos nagybirtokos, felsőházi tagot, Simontsits Elemér v. b. 1.1., gróf Apponyi Károly nagybirtokost, Virág Ferenc megyéspüspököt, Csapó Vilmos cs. és kir. kamarást, Döry Frigyes gazdasági főtanácsost, dr. Per- czal Béla nyug. főszolgabíró, nagy. birtokost és Sztankovánszky Tibor nagybirtokost ajánlja megválasztásra. A törvényhatóság az ajánlottakat lelkes tüntetéssel örökös tagokul megválasztotta. Ezután a főispán az örökös tagokat szívélyesen köszöntötte és kérte őket, hogy azzal a hazafias lelkesedéssel vegyenek részt a vármegye ügyeinek intézésében, mint a múltban ! A nagy tetszéssel fogadott beszéd után dr. Pesthy Pál állott fel szólásra és úgy a maga, mint a többi ÜZENET. Üzenek néked elhagyott hazám, Hegyes vidéked, azuros eged Hűtlen fiára emlékszik talán? Emlékszik rá a csevegő patak Amely a parti fűzfák árnyában Virágos völgyi réten átszalad? A a tét, a rét ó emlékszik-e rá, Ki bolygva rajta virági ezrét Színes mesébe szőve szaggatá? S emlékszik-e rá még a sok virág Mik illatozva énfelém csodás Titkokat tárva kelyhüket nyiták? Emlékszik-e, nem feledték el őt, Ki annyi tarka szép virág-álmot Bohó tavaszi kedvű dalba szőtt? Brandeszné Frey Melanie. Schuberts aniogyarbor. Schubert Ferenc, a bécsi születésű zeneköltő, aki alig 31 évet élt s ez idő alatt is, noha a sors nehéz viszonyok közé vetette, annyit alkotott, hogy csodálatra méltó s műveinek egész sorozata olyan, hogy a legkiválóbb zenekritikusok is a legnagyobb elismerés hangján szólanak róluk, bécsi ember létére is szerette a magyart s nem egy magyar költővel volt őszinte, meleg barátságban, akiknek verseit meg is zenésitette. Bacsányi János magyar poéta feleségének Baumberg Gabriella bécsi költőnőnek verses kötete 1810 ben jelent meg. Schubert e verses kötetből 5 költeményt választott ki. Ez 5 vers egyike a tokaji borról szólt s ezt Schubert 1815 aug. 25-én zenésitette meg. Á költemény első versszaka így hangzik: »A TOKAJI BOR DICSÉRETE. O Tokaj drága nedve Királyi asztalon, Megnő lantomnak kedve, Ha cseppet ihatom. Ha vágyom uj gyönyörre Ha ismét szenvedek, Te napként fölhevíted Félig holt szivemet.« E magyar költeményen kivül gróf Széchenyi Lajos, gróf Majláth János | és Pyrker László egri • érsek költeményeiből is többet zenésitett meg. Száz meg száz dalát énekelték szerte, de azért ő nyomorgott. Magyar barátai közül Gahy Józseffel, a magyar udvari kancellária fogalmazó gyakornokával volt szorosabb viszonyban, aki, mint kitűnő pianista együtt dolgozott Schuberttel. Az 1817. évben ismerkedik meg Hüttenbrenner Anzelm zeneszerzővel. Hüttenbrenner Anzelm 1817. év ŐBzén egy Szilveszter estére szóló dalt komponált egy tolnamegyei földbirtokosnak baráti szívességből. A baráti dalkompoziciót a tolnamegyei földbirtokos egy hordó szekszárdi borral jutalmazta, amely éppen Szilveszter napjára érkezett meg. Ekkor Anzelm meghívta barátait, közöttük Schubert Ferencet is egy kis jó szekszárdi vörös borra. Vig Szilveszter- este volt s Schubert a társaság többi tagjaival vigan fogyasztotta a szekszárdi hegy levét. Éjfélkor felugrott és a házigazda Íróasztalához ülve, papirost vett elő s irt, miközben űrit- gette pohara tartalmát. Egy félóra | múlva befejezte az írást s a szekszárdi bor inspirációjával elkészült legszebb, legkedveltebb s leghíresebb dalainak egyike a „Die Forelle.0 Schubert maga is megfordult Magyarországon s két nyarat töltött Zselészen, mint Eszterházy János Károly gróf gyermekeinek zenetanitója s a grófi házban sok sok hangversenyt rendezett, s itt készült több jeles alkotása is. A múlt évben, mikor a nagy zeneköltő halálának századik évfordulóját ünnepelték, — mikor kegyelettel adóztak a hatalmas zenei talentum emlékének, aki, mint sok más, életében sokat, nagyon sokat nélkülözött és szenvedett s sok mellőzésnek volt osztályosa, hogy halála után halhatatlanná váljék, — bizonyára nem gondoltak a szekszárdi bortermelő gazdák arra, hogy a szekszárdi bor Schubertét is dalra inspirálta, azért felemlítjük ezt most, hogy a szekszárdi bor és a nagy zeneköltő közötti kapcsolatot megörökítsük lapunkban is, noha Schobert életrajzírói ezt sokkal részletesekben és talán kedvesebben is írták meg. Dr .......s.... r« Erzsébe t Királyné Szálló Budapest, IV., 6gyefem«utca 5. — (El Belváros központjában) 60 éve a fővárosi és vidéki nri középosztály találkozó helye. — 100 modern kényelmes szoba. Az étterem- és kávéházban cigányzene. Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözője. Egypincér-rendszer. Polgári árak l 631 Szabó Imre, tulajdonos.
