Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1929-07-20 / 29. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 1929 julius 20. Fürdő­dresszek ruhák cipők sapkák Strnndíe®|FfottIr körnek Mtözök Legnasgoüti gálasziékhanl PIrnitzer József és Fial áruházában. Szekszárdim örökös tagok nevében is az alábbiak* ban köszönte meg a választást: Dr. Pesthy Pál beszéde. Méltóságos Főispán Ur! Tekintetes Törvényhatósági Bizottság ! Az 1886. évi XXI. törvénycikk által alkotott ezen törvényhatósági bizottság befejezvén működését, utolsó ténykedéseként megválasztotta a sa­ját kebeléből az uj törvényhatóságba küldendő örökös tagokat. Midőn a megnyilvánult bizalomért társaim és a magam nevében hálás köszönetét mondok, visszapillantva az 1886. évi XXI. t. c. által életre hivott ezen törvényhatósági bizottság történetére, meg kell állapitanom, hogy ez a nemzeti eszme jegyében a hazafias érzések által hevitve olyan tevékeny­séget fejtett ki, amellyel nemcsak alapjait rakta le a nemzet újjá épí­tésének, hanem elvitte a nemzetet Kagymagyarország aranykorához is. Mikor a törvényhatósági bizottság választásáért hálás köszönetét mon­dok, ki kell egyúttal azt is jelente­nem, hogy ezt a mandátumot a régi törvényhatóság tradici óiból fás adó utravalónak tartom a jövő működé- sünk számára, amely sem hazafias érzés, sem nemzeti irányban nem fog kívánni valót hagyni maga után. Amint a múltban is nemzeti érzés és hazaszeretet, mindent áldozni ké­pes munka jellemezte a vármegyét: ugyanez lesz a jövő charakteriszti- kuma is. Teljes bizalommal nézek a jövőbe, mert a jogoknak az uj törvény által életbe léptetett kiszélesülése az or­szág még nagyobb megelégedését fogja szolgálni. Odaadással, készség­gel hűen, becsülettel, a vármegye tradíciói, minden nagy embere szel­lemében fog működni az eljövendő törvényhatósági bizottság, hogy a haladó kornak megfelelő módon szol­gáljuk a megye és ezzel az ország Ügyeit. Dr. Pesthy Pál hatásos beszéde után áttértek a tárgysorozat egyéb számaira és tudomásul vet­ték a kereskedelemügyi miniszternek Paks község útépítési kölcsönére és a szekszárd—bogyiszlói községi köz­dűlő útnak a vicinális közutak háló­zatába való felvétele tárgyában ki­adott rendeletét. Ez utóbbira vonat­kozó határozathozatalt a jövő tör­vényhatóság munkakörébe utalja. A bizottsági előterjesztések során tudomásul vették az állandó választ­mány közigazgatási szakosztályának javaslatát a törvényhatósági választó- kerületekről és az egyes választó- kerületekben választandó törvény­hatósági bizottsági tagok számáról és jóváhagyták Szekszárd megyei város képviselőtestületi tagjainak, a választókerületeknek és az egyes vá­lasztókerületekre eső képviseleti ta­gok és póttagok számának megálla­pítása tárgyában alkotott szabály­rendeletet. Ezek adatait egyébként lapunk más helyén részletesen kö­zöljük. Jóváhagyták azután az állandó vá­lasztmány pénzügyi szakosztályának a Magyar Földhitelintézettől felvett kölcsön kamatainak fedezésére, a tisztviselők személyi pótlékának és a gyámpénztári kölcsönök kamatlá­bának megállapítására vonatkozó ja­vaslatát, majd megállapították néhai Marosa Gyula jegyző özvegyének nyugdiját. A megkeresések során támogatták Sopronvármegye közönségének azt a javaslatát, amellyel bizalomnyilvánitó felirat intézendő dr. Wekerle Sándor pénzügyminiszterhez az adócsökken­tési javaslatokért. A következő pont a géménél ut kiépítésének az ügye volt. Szekszárd város kérvénnyel fordult ugyanis a vármegyéhez, hogy a gemenci ut ki nem épített 4*5 kilométernyi részé­nek a megépitési költségeihez a vár­megye járuljon hozzá az útalapból. A gemenci útnak a nagy Dunához való kiépítése ugyanis nemcsak Szek- szárdnak, hanem a szomszédes Sár­köznek is létérdeke, mert ha az ut kiépül, Szekszárd gőzhajóállomást kap Gemencben és ezzel nemcsak a vízi utón ide érkező szállítmányok fuvara lesz olcsóbb, de kedvezőbben szállít­hatók el innen Szekszárd bora és Sárköz terményei is, amelyek érté­kesítését a vasúti szállítás költséges volta nagyon megnehezíti. Az állandó választmánynak a köz­gyűlés elé terjesztett javaslata az volt, hogy a megye a költségek 20°/o-ával hozzájárul az útépítéshez, ha a többi érdekeltség a 80 százalékot biztosítja és ha a 107.000 P az útalap költ­ségvetésébe beilleszthető lesz. Dr. Klein Antal ellenezte az ál­landó választmány javaslatának el­fogadását, mert szerinte a gemenci ut megépítése nem megyei, hanem csupán szekszárdi érdek és hogy a vízi szállítás kérdése nem fontos. Vitéz Vendel István polgármester szólalt fel ezután és rámutatott azokra az előnyökre, amelyek a gemenci ut kiépítésével az egész Sárközre is há- ramlanak. Schneider János viszont azt fejte­gette, hogy a közelünkben levő vizi ut előnyeinek kihasználása nélkül nem lehet bekapcsolódni a világfor­galomba, hiszen pl. az amerikai búza azért versenyképes Németországban és Csehországban, mert az Odera- csatornán át vizi utón kerül még Prágába is. Dr. Klein és vitéz Vendel viszon­válasza után Szévald Oszkár alispán kristálytiszta okfejtésü felszólalása döntötte el a kérdést. A vármegye — úgymond az alispán — nem aka­dályozhatja meg Szekszárd és kör­nyékének azt a törekvését, hogy vizi utat kapjon. Viszont hajóállomást Szekszárd csak akkor kap, ha meg lesz a müutja a Dunáig. A 11*5 km.-es meglévő gemenci úthoz tehát ki kell építeni a hiányzó 4*5 km. műutat is. Ez egyébként nem csu­pán helyi érdek, mert Szekszárd benn van az egészben, a megyében. És ha ez az ut és a hajóállomás használ Szekszárdnak, — aminthogy feltét­lenül használni is fog, — úgy hasz­nára lesz a vármegyének is. Az alispán felszólalása után az ál­landó választmány javaslatát óriási többséggel elfogadták. Alispán! előterjesztések kerültek ezután sorra. Tudomásul vétetett a közigazgatási reformmal kapcsolatban a választókerületek el­nökeinek és helyettes elnökeinek meg­választása, a hivatalvizsgálatok ered­ménye, Szekszárd megyei város vá­lasztási elnökének kiküldése, ugyan­oda a város igazoló választmányába helyettes elnök kiküldése, a várme­gyei Ferenc közkórház kakasdi el­mebetegápolási telepen fürdő létesi- tése, Taffoer Márta kórházi írnoknak a X. fizetési osztályba való előlép­tetése, a tolnai katonai gyakorlótér bérletének meghosszabbítása, a tolna­megyei többgyermekes anyák segé­lyezése, egyes tisztviselők szabad­sága és segélye. Jóváhagyatott azonkívül Szekszárd város képviselőtestületének öt és több község képviselőtestületének negyven* három határozata. A közgyűlés jegy­zőkönyvének hitelesítésére dr. Orffy Gyula tiszti főügyész és dr. Kramolin Gyula főorvos kiküldetvén, Jankó Ágoston főispán a maga részéről is hálás köszönetét fejezte ki a most feloszló törvényhatósági bizottság tag­jainak, akik annyi önzetlenséggel, lelkesedéssel és ttgybuzgósággal in­tézték a vármegye dolgait és akik bizonyára magukkal viszik innen azt a jóleső érzést, amely a becsülettel végzett hazafias munka legszebb ju­talma. A régi törvényhatósági bizottság működése ezzel a befejező akkord* dal egy óra felé véget ért és a bi­zottság tagjai egyénenként is felke­resték az alispán Öméltóságát, hogy előléptetéséhez gratuláljanak. A tolnauármeíyel cserkészek táborozása. Julius hó 7-én nyilott meg a tolna­megyei cserkészek solti táborozása. Ezen nap délelőtt tábori mise volt, amelyet Meyer Lajos, a cserkész- tábor elnöke mondott. A tábori misén a környék előkelőségei vettek részt, , közöttük gróf Teleki Sándor és Törley Bálint, a cserkészügyek lelkes támo­gatói. Mise után Meyer Lajos rend­kívül nagyhatású ünnepi beszédet tartott. Délután 5 órakor volt a tábor ünnepélyes megnyitása, mely alka­lommal ismét Meyer Lajos, a tábor elnöke mondott lendületes megnyitót, amely után a kis cserkészek megható fogadalomlétele következett. A foga­dalmat tett cserkészekhez Szieber Árpád, a kerület ügyvezető-elnöke intézett lelkes buzdító beszédet. — I Ezután a cserkészek műaoros előadá- | sokban, a cserkésztudományok be- ! mutatásában és tréfás játékokban ' ^pttek bizonyságot ügyességükről. Ezen előadások 7 óráig tartottak majd vacsora következett, 9 órakor pedig tábortüzet raktak a Duna part­ján, amelyre a vidék, DunafÖldvár és Solt előkelőségei ismét igen nagy számban jelentek meg. Rendkívül meghatók és lelkesítők voltak a tábor­tűz mellett elhangzott irredenta dalok és szavalatok. A tábortűz messze bevilágított az éj sötétjébe, mintegy jelezve, hogy nem tart örökké a magyar sötét éjszaka sem, van lelke­sedés és tűz ifjúságunkban, hogy felvirradjon újra a szebb jövendő. • 14-én tartották a cserkészek 10 napos táborozásuknak búcsúzó napját a pestmegyei Solt község határában, a Duna partján terülő táborhelyükön. Délelőtt a cserkészek tábori isten­tiszteleten vettek részt, délután pedig a környező községek lakossága előtt mutatták be részint komoly, részint vidám cserkésztudományukat. A verőfényes, kissé szeles délutánon DunafÖidvárról komp, a pestmegyei partról kocsik, autóbuszok, autók, kerékpárok sora szállította a cserkész- táborba az érdeklődőket. Csupa derű, mosoly, barátság minden arcon. A cserkészek nagy igyekezettel látnak versenyük el bő számához: a főzési Versenyhez. Hét katlan és egy szolgaié tartja az apró bográcsokat, melyből paprikás-krumplit kell a szakácsok­nak elővarázsolni. A szolgafás bogrács közelében ül a gyepre terített pok­rócon Teleki Sándorné grófnő két kis leányával, Törley Bálintné pezsgő- gyárosné és Beniczky Péter vecsei főszolgabíró felesége társaságában. A szakácsok háta mögött a puszta gyepen látjuk Heller Ferenc solti főjegyzőt és Katona József adóügyi jegyzőt, kik Goldberger termény- kereskedővel együtt cserkészeinket az első pillanattól kezdve magyaros szívvel igaz szeretetttkbe fogadták. A látogatók másik része a sátrakat járja sorra. Sugár Gyula, a megyei tábor fürge másodparancsnoka kalau­zolja őket. Az egyik sátor előtt Huber Ferenc dunaföldvári főjegyző éB csa­ládja, a másiknál Siposs Ernő kor­mánytanácsos, dunaföldvári bank- igazgató, gyermekei és Bállá Gyula vecsei szolgabiróék társaságában gyö­nyörködik a sátrak és környékük díszítésében. Mialatt a főzési verseny eredményét vidám hangulatban ki­hirdetik, néhány solti magyar asszony hosszú ruháskosarakkal siet eltűnni a parancsnoki sátorban. Fél hét felé ért véget a cserkészek mutatvány- Borozata s a cserkészek sátraikba vonultak-és a cserkészek egy része is hazafelé tartott. Egyszer csak kórusban hangzik az egész táborban: — Köszönjük a kalácsot! Most derült ki, hogy a jó solti magyarok a hatalmas ruháskosarak­ban mákoBkalácsot s minden más süteményt hoztak ki a cserkészeknek. Este a tábortűznél is megjelent Teleki Sándor gróf egész családjával j és Törley Bálint pezsgőgyáros fele- I ségével. A cserkészek vidám tréfái, | hazafias szavalatai s a dombóváriak

Next

/
Thumbnails
Contents