Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1929-06-01 / 22. szám
1929 junius 1. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 Crepe de Chine Foulard selyem Beniners Parisette Mintás Grenadin Mosó volle = Wn^^HBHl ■■■■■■ H kész! NŐI | RUHÁK Legdivatosabb fazonokban ttüsy választékban Meglepő előnyős árakon Pírnltzer József és Fiai Áruházában Szekszárdim Tolnavármegye legnagyobb áruháza Alapítva 1840 ben. ben pedig a házi szőtteseket a a régi -viseletét. Feltűnt a min. tanácsosnak mind a két helyen a köri könyvtárak gazdagsága s ez a nagy forgalom, amit ezek a könyvtárak elérnek, ócsényben Szilágyi Béla ref. lelkész munkatársaival sikerült kultur estélyt rendezett, amelyen szerepelt a Héti József rektor vezetése alatt működő férfikar. Volt szavalat s voltak vetített képek. A szorgos munkaidő ellenére az előadóterem tömve volt közönséggel, akik egész napi fáradságos munkájuk után is éber figyelemmel kisérték az előadást. A miniszteri tanácsos gondosan egy beállított útiterv szerint, amely figyelemmel a megye jellegzetes vidékeire készült, látogatta meg az egyes községeket. Május hó 24 én délelőtt Szekszárd népművelési jelen- tőséggel bíró intézményeit tekintette meg s délután félkettőkor autón Sió agárdra, majd Zombára s Tevelre ment Száváid Oszkár alispán és kísérete társaságába, mindenütt a községi elöljáróságok s a körök elnökei fogadták. Tevelen a kaszinó igazgatója, Kircz István nyug. igazgató- tanító hosszabb beszéddel üdvözölte a miniszteri tanácsost s az alispánt, akik aztán az Iparoskörben, a télen ott előadásra került „A nánási bíró leánya“ cimü színműnek egyik jele netét nézték végig. Meglepő volt az a nyelvi készség s ügyesség, amely- lyel a tiszta németnyelvűi Tevel fiatalsága e jelenetet megjátszotta. Sióagárdon s Zombán a köröket s könyvtárait nézték meg. Négy óra volt, mire az autó Mucsi község határához ért. Itt Farkas György mucsi főjegyző a községi elöljáróság élén beszéddel fogadta az alispánt és a miniszteri tanácsost, a községben szépen feldíszített diadalív, lovasbandé- rium s az egész község népe oly szeretetteljes lelkesedéssel fogadta vendégeit, amilyent a kultúra iránt talán nem nyilvánított még egy közűiét sem. Kaufmann János róm. kath. plébános üdvözlő beszédében szépen aposztrofálta a kultúra magas hordozóját s a vármegyei alispánt, mint a vármegye atyját; majd az ő vezetése alatt működő zenekar s a vegyes énekkar váltakozva az elemi iskolás gyermekekkel, remek műsorral gyönyörködtette az ezernél több főből álló hallgatóságot. Hogy a kiváló vezetők mire képesek, erre legfőbb bizonyíték volt ez a kulturdéiután. Mucsi népe olyat produkált, amire a miniszteri tanácsos is azt mondta, hogy ilyent még népi ének- és zenekartól nem hallott s nem hitte volna, hogy ez lehetséges. A művészi tökély, fegyelmezettség, magyaros kiejtés valóban meglephette azt is, aki az ország kultúráját személyes tapasztalat alapján ismeri. És itt akaratlanul toliamra kívánkozik az alispán megjegyzése: „aki ilyet produkál, annak szivében erősen kell hogy égjen az igazi hazaszeretet s annak nemzethűsége nem lehet kétely tárgya.“ Mucsi, a sokszor ajk- biggyesztéssel s gúnnyal emlegetett „sváb“ falu a magyar kultúrának oly magas fokát mutatta be, amelyre bármely magyar város mindenkor s méltán büszke lehetne. Köszönet s hála illetheti ezért Kaufmann János plébánost s kiváló munkatársait: a róm. kath. elemi iskolai tanítói kart Éberhardt János igazgató tanitóval az élén. A szép és művészi programm meg- nyujtotta a társaság mucsi tartózkodását, úgy, hogy csak 7 órakor érkeztek Csibrák és Kurd községen át Lengyelbe. Itt Lerch István r. kath. esperes köszöntötte a községi elöljáróság élén az alispánt, majd megtekintették a Róm. Kath. Olvasókör, Leven te-Otthon s a Polgári Kör helyiségeit s könyvtárait. Pont 8 órakor érkeztek a látogatók Majos községbe, ahol a község szélén Haffner István közs. főjegyző üdvözölte az alispánt, aki erre válaszolt s válaszában a nemzethűségre és a magyar haza szeretetére hívta fel a község lakosságát. Az ág. ev. iskola előtt felállított vegyes énekkar német üdvözlő dala után Thienschmidt Sándor ev. lelkész üdvözölte a látogatókat, mire a min. tanácsos válaszolt. A Grieszhaber Henrik igazg. tanító vezetése alatt működő vegyes énekkar azután az iskola udvarán több magyar s német dalt s befejezésül a Himnuszt énekelte el. Majos népe is nagy érdeklődést tanusitott. A dalárda is meglepőt és hírnevéhez méltót mutatott be. Az aznapi körútnak utolsó állomása Bonyhád volt. Itt fényes fogadtatást rendezett vitéz Hargittay Károly főjegyző s a községi elöljáróság Szévald Oszkár alispánnak s dr. Nevetős Gyula min. tanácsosnak. Meglepő volt az intelligenciának nagyfokú érdeklődése. Megjelent dr. Jozgits János prelátus, dr. Perczel Béla volt főszolgabíró, az ev. reálgimnázium tanári kara s Bonyhád község csaknem valamennyi vezetőszerepre hivatott férfia, továbbá itt csatlakoztak az illusztris társasághoz dr. Hagy- mássy Zoltán vármegyei főjegyző s vitéz Tihanyi Szilárd őrnagy, vármegyei székkapitány. Későre járván az idő, az Erdős- Szálló nagytermében közös vacsora volt, amely alatt Bayer János vezénylete mellett a Protestáns-kör vegyeskara magyar- és német dalokat adott elő, a börzsönyi ifjúság pedig eljátszotta Wikkert Lajos irre denta színdarabját: „Ha majd a Kárpátok megindulnak 1“. Az énekszá mok közt Laki Zoltán szolgabiró mondott kiválóan sikerült szép beszédet, amelyre a miniszteri tanácsos hosszabban válaszolt. Május 25 én Tolna, Paks és Németkér községeket látogatta meg a miniszteri tanácsos, akit e helyeken is mindenütt meglepett az élénk kulturális élet, amely a jól berendezett köri helyiségekben folyik. Megvizsgálta mindenütt a népkönyvtárak kezelését s átnézte a körök könyvtárait is. . Nagyszabású műsoros ünnepélyt rendezett a paksi leányok tanfolyama, illetve annak vezetője, Farkas Irén áll, polg. iskolai igazgatónő s a körútnak méltó befejezéseként a németkéri vegyes énekkar Welsch Károly kántortanitó vezetése mellett tett tanúságot Tolna vármegye fejlett dalkultuszáról, énekelvén magyar—német s latin egyházi s világi énekeket a legteljesebb precizitással majdnem egy órán át, amit csak két levente ügyes szavalata szakított meg. Két órakor Frost Péter németkéri esperes, vendég- Bzerető házában ebédet! adott, amelyen a min. tanácsoson kívül dr. Halmos Andor s több vendég vett részt, majd a miniszteri tanácsos a délutáni gyorsvonattal Budapestre utazott. A magasztostól a nevetségességig csak egy lépés. És mindig akadnak, akik hajlandók ezt a lépést megtenni s hirt vevén dr. Nevelős Gyula, Szévald Oszkár s dr. Halmos Andor kir. tanfelügyelő ezen körútjáról, azt gondolják magukban, minek ez a nagy érdeklődés a nép olvasmányai A Szekszárdi Kereskedelmi Kaszinó I tagjai május hó 26 án délután 3 óra- | kor értekezletre gyűltek össze, hogy foglalkozzanak a gemenci ut, a bogyiszlói ut kiépitésének és a gemenci hajóállomás felállítása kérdésével. Az értekezletet, amelyen dr. órffy Imre országgyűlési képviselő, vitéz Vendel István polgármester is megjelentek, Müller Albert, a Kaszinó elnöke nyitotta meg. Utána Schneider János vezérigazgató egy hosszabb beszédben a gemenci ut kiépitésének kérdését világította meg és bizonyította, hogy ezen ut kiépítése és ezzel kapcsolatosan Gemencben egy hajóállomásnak létesítése Szekszárd , városa és vidéke érdekében rendkívül fontos és sürgős, mert ha ölbe tett kezekkel nézzük és nem követünk el mindent, hogy olcsó közlekedési eszközök álljanak e vidék rendelkezésére, akkor Szekszárd városának gazdasági élete el fog sorvadni és ekkor hiába van itt egy kultur, a közegészségügyi kívánalmakat is nagyban kielégítő város mint megye- székhely, amelynek természetes gócs énekművészete iránt. Olvasnak ha ráérnek, énekelnek, ha jókedvük van. De elfelejtik, hogy az olvasás nyo mókát hagy a lélekben, az ének a legfőbb akaratnevelő s akik a nép érdekeit szem előtt tartják, el nem hanyagolhatják e kettőt. Dr. Nevelős Gyula megállapítása szerint Tolna vármegye népe e téren kiválót mutatott be s ez érdeme a nép közvetlen vezetőinek, de érdeme a vármegye kiváló vezetőjének, a kultúrát a maga igaz voltában mindenkor értékelni tudó Szévald Oszkár alispánnak, aki személyiségével biztosítja azt, hogy a népművelés a kivitelben ne legyen paródiája az eszmének, s érdeme annak a férfiúnak, aki a kultúrának nemcsak hivatalos állásánál fogva hűséges hordozója, . de szivvel-lélekkel érte harcoló s ritka tevékeny munkása; dr. Halmos Andor kir. tanfelügyelőnek, ők Ady Endrével elmondhatják: „Nagy az én bűnöm : a lelkem. Bűnöm, hogy messze látok és merek.“ Tolnamegye népe pedig ennek köszönheti, hogy messze előljár a kultúrában „hivalkodás nélkül.“ Dr. Nevelős Gyula min. tanácsos Szévald Oszkár vármegyei alispánnak, amikor legutóbbi budapesti útja alkalmával megköszönte a miniszteri tanácsosnak a tolnamegyei látogatását, ott is az elragadtatás hangján beszélt a Tolnamegyében látottakról s hallottakról és őszinte elismerésének adott kifejezést a tervszerű tolna- megyei népművelésért. pontnak kellene lenni nemcsak a kulturális, de a gazdasági életnek szempontjából is, a vármegye déli része, Baja és Pécs felé fog gravitálni. Fontosnak jelzi a gemenci ut kiépítését Sárköz gabona- és termény-, Szekszárd, Sióagárd, Alsónána és Mórágy bor-, Kakasd, Zomba, Döry- patlan gabonatermése értékesítése érdekében is, mert hiszen nem vitatható dolog, hogy a Duna viziutjának kihasználása teszi csak lehetővé azt, hogy vidékünk terményei verseny- képes árban kerülhessenek a külföldi piacra. Ennek, nemcsak e vidék, de az egész ország szempontjából fontos kiviteli lehetőségnek nem szabad fentakadnia, bármily nagy takarékossági szellem is hatja át állami gazdasági életünket, egy 41/s kilométeres útnak kiépítésén, mert az abba fektetett tőke nem luxuskiadás, hanem hasznos béruházás és rendkívül sürgős intézkedés egy város és vidéke gazdasági életének megmentésére. Előadása kapcsán foglalkozott továbbá a bogyiszlói ut kiépitésének Értekezlet a gemenci ut ügyében. lutschenbocher Ödön és Fin cégt. Mutchenbacher Jenő tüzifakeres- kedése, cement-, beton-, műkő-gyára, sir- mlékek nagy raktára, kőfaragó-üzeme Szekszárd, saját telepe: Vasúti-fasor 14—18. tűzifa ölenként és vagóntételben. Cementáruk, u. m. kutgyűrűk és hidáteresz-csövek linden átméretben, kuttető, kerítés- és kapuoszlopok, etető és itató vályúk, hornyolt ement-cserép, mintás és sima cementlapok, állandóan friss cement, vakolati fehér és sárga kőpor, terraszo- és műkő-zúzalék, csiszoló és fényező anyagok; dunahomok, dunakavics. — Műkő; sírkövek, sirszegélyek, sirfedlapok készítése stb. — Síremlékek; fekete svéd gránit, márvány s műkő készpénzárban részletre is. — Vállalom temetőkben a meglévő síremlékekre utánvésést és aranyozást, helyben vagy bárhol a vidéken is, régi sírkövek átdolgozását, fényezését, legjutányosabban, előleg nélkül, pontos szállítási határidőre. ®®®®®®®®<S>®®®®®®
