Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1929-06-01 / 22. szám
4 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1929 junius 1. ' Vasat ' Vasárut leftolcsőbban Sínser Viktor vaskereskedőnél szerezhet be. ' Imftuen szfiJaséB Bárki pillanatok alatt otthon készítheti legegászfiíüíW Insyen szó Hasén et n SzeKszárd! Gnrov Drogériámul. Csupán az előállításhoz szükséges szénsavpatronok fizetendők. Szőlő és gyümölcsfák permetezésére ugyanott összes permetező szerek kaphatók, s kérdésével, frappánsan világítván meg, hogy Bogyiszlónak Tolnavármegyéhez való kapcsolásának kérdése azért vált aktuálissá, mert belátta kormányhUalmuok, hogy tél viz idején nem lehet egy közel 5000 lakosú község lakóit azzal tovább nyomorítani, hogy óriási kerülővel ós költséggel tudjanak ciak törvénykezési és közigazgatási székhelyükkel érintkezni. Teljesen elhibázott volna ebből a szempontból, de egyéb okokból is, ha csekély kiépítendő ut- differencia miatt a Tolna—bogyiszlói nt építtetnék ki a Szék szárd-bogyiszlói nt helyett, mert ez, az ügyeiket elintézni kívánó bogyiszlói lakosokat rossz idő esetén ismét arra kényszerítené, hogy 16 km. utat legyenek kénytelenek megtenni 7 km. nt helyett. Bogyiszlónak minden érdeke egyezik Szekszárd város érdekével e kérdésben és igy a legsürgősebben foglalkozni kell a Szekszárd— bogyiszlói ut kiépítésével. Ez nem csak a kereskedőknek és iparosoknak, hanem a nagy számban itt élő szellemi munkásoknak is elsőrangú érdeke. Úgy a gemenoi, mint a bogyiszlói ut kiópitóse ügyében indítványozza, hogy az értekezlet ezen rendkívül fontos kérdésnek támogatására kérje fel dr. Orffy Imre országgyűlési képviselőt, Száváid Oszkárt, Tolnavármegye alispánját, aki ezen kérdés iránt máris élénk figyelmet tanúsít, továbbá vitéz Vendel István polgármestert és végül a ki dolgozandó memorandum megküldé- > sóvei hasonló értekezlet tartására és ezen értekezleten kimondott határo- j zati javaslathoz való csatlakozásra az ipartestületet is kérje fal. Az alaposan megindokolt ós helyes léssel fogadott indítvány után Müller Albert füsté a bogyiszlói ut kérdéséhez azon megjegyzését, hogy a bogyiszlóiaknak, akiknek Szekszárd és öcsény határában birtokaik vannak, gazdálkodási érdekeik is azt kívánják, hogy Szekszárddal való ütjük épitteBsék ki. Dr. Orffy Imre emelkedett ezután szólásra és bár hangsúlyozta az állam- gazdaságban most uralkodó nagyfokú takarékossági szellemet, mégiB ezen kérdéseket oly fontosnak és szükségesnek tartja nemcsak Szekszárd városnak, de az egész környéknek gazdasági látószögéből, hogy azoknak a legmelegebb és legeréiyesebb támogatását készségesen beigéri. Az élénk tetszést kiváltó felszólalás után vitéz Vendel István polgármester szólott a tárgyhoz, megindokolván, hogy Szekszárd és Sárköz politikai állásfoglalásuk következtében nem élvezték a múltban a kormányhatalom segítő kezét. Az úthálózati politika az újabb időben Bem volt olyirányu, amely Szekszárdnak és vidékének kedvezett volna, bár most ez a vidék politikai érettségével és állásfoglalásával mél- | tán rászolgál arra, hogy a múlt igaz- | ságtalauságai kiegyenlittessenek. A i maga részéről úgy a gemenci, mint a bogyiszlói ut kiépítését rendkívül I ■ B Csak a szénsawpafronok fizetendők fontosnak és e vidék gazdasági életének megmentésére elengedhetetlenül szükségesnek tartja és jelzi, hogy Szekszárd városa .anyagi erejéhez mérten minden áldozatot meg fog hozni, hogy ezen utak megépíttessenek és ezzel e vidék viziutboz, másrészt pedig, hogy Bogyiszló utján egy uj gazdasági piachoz jusson. — Schönstein József előnyösebbnek tar tanáa keselyüsi hajóállomás visszaállítását. Vitéz Vendel IstváD, Schneider János és Müller Jakab válasza után Leicht Lajos a múlt tapasztalatai alapján oly irányú indítványt tess, hogy kapcsoltassák ki a gemenci ut kiépítésének kérdéséből azon való vitatkozás, hogy Tolna vagy Pestvármegyének érdeke és kötelessége e ezen utn&k megép'tése és azt az állam eszközölje, mint az általános gazdasági érdekek követelményeit. Dr. órffy I mre közölte az értekezlettel, hogy a közalapítványi uradalom, amely József- és Ózsák-puszták és erdei utján e kérdésben szintén érdekelt, kijelentette, hogy ezen ut meg- építési kérdését anyagilag is támogatni kötelességének ismeri. Müller Albertnak a vám eltörlésére vonatkozó indítványa után az értekezlet arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezen összekötő atak létesítése nemcsak a kereskedők, de az iparosok, termelők és fogyasztóknak és Szekszárd egész vidékének érdeke lévén, a legközelebbi alkalomra egy nagy értekezletet hívnak össze, e kérdésnek alulról való alátámasztása érdekében. Miután Müller Albert köszönetét mondott dr. Orffy Imrének, vitéz Vendel Istvánnak ezen fontos ügynek kilátásba helyezett hathatós támogatásáért és Schneidsr János vezér igazgatónak e kérdés megpenditése és megvilágítása érdekében elmondott beszédéért, az értekezlet, amely minden bizonnyal az első lökést adja meg alulról, hogy ezen fontos kérdés révbe jusson, befejezést nyert. Városi közgyűlés. Szekszárd város képviselőtestülete múlt hó 27 ón délután 4 órakor vitéz Vendel István polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a képviselőtestületi tagok a tárgysorozatban felvett nagy- fontosságú közérdekű ügyekre tekintettel, szép számmal jelentek meg. Vitéz Vendel István a gyűlés megnyitása után napirend előtt bejelentette, hogy a megszűnt városi autóbuszüzem elbocsátott könyvelője, Lukács Károly úgy ő, valamint a város több tisztviselője ellen vádaskodik. Tekintettel arra, hogy a volt könyvelő a röpiratot felettes hatóságának is megküidötte, a polgármester napirend előtt az alábbi választ adta: Lukács Károly, a volt városi autóbusz- üzem volt könyvelője és pénzkezelője állítólag többeknek és felettes hatóságomnak is megküldött iratot adott ki, amelyben — természetesen — elsősorban engem, azután a város főszámvevőjét, volt főügyészét az autóbuszüzem vezetésénél elkövetett mulasztással, hanyagsággal, szabálytalansággal vádol meg. Lukács Károly az autóbuszüzemnek könyvelője és pénzkezelője volt. Amikor ifj. Horváth Jenő sikkasztására rájöttem, Lukács Károly könyvelőt azonnali hatállyal a szolgálatból szintén elbocsájtottam, mert az ő helytelen és szabálytalan könyvelése folytán volt a város számvevősége abban a helyzetben, hogy a gyakorolt ellenőrzés alkalmával az ifj. Horváth fenő által elkövetett manipu- látióknak nyomára jönni nem tudott. Ifj. Horváth Jenőt azért mondotta ki a bíróság az okirathamisitásban is bűnösnek, mert az előtt magára vállalta, hogy a szabálytalan könyvelés is az ő utasítására történt. Lukács Károly pert indított a város ellen, amelyben a felmondás folytán törvény szerint járó illetményeinek a kifizetését kérte. A bíróság a megejtett szakértői vélemények és a város által előterjesztett bizonyitékok alapján Lukács Károlyt követelésével elutasította, elismervén ezáltal azt, hogy jogomban volt őt hivatali ténykedései miatt minden illetmények nélkül elbocsájtani. Lukács Károly röpirata egyenes folytatása ifj. Horváth jenő röpirati állításainak és csak a tények teljes nem ismerője ugorhatnék abba a verembe, amelybe a nevezettek minket szántak. Ifj. Horváth Jenő arról ábrándozik, hogy őt a várossal szemben anyagi igények illetik meg. Védekezésének is ez volt a fő tengelye. Én a magam részéről nem fogok fegyelmi eljárást maga után vonható valótlan kijelentésekért egy ujabbi büntető ügyet csinálni, csak azért, hogy a már folyamatban lévő büntető per következménye bármiféle epizódokkal zavartassék. Úgy ifj. Horváth Jenő bűnügye, mint Lukács Károly ügye a bíróság előtt van. Ifj. Horváth Jenőt a bíróság első fokon 1 évre elítélte, Lukács Károlyt pedig a várossal szemben támasztott keresetével elutasította. Tekintetes Képviselőtestület! Kijelentem, hogy a Lukács Károly által kiadott röpirat- ban ellenem felhozott állítások szemen szedett valótlanságok. Én az előbb felhozott okok miatt a nevezett úrral szemben a bíróság elé nem állok. Az én ténykedéseim felett bírálatot az nem mondhat, aki a város részére úgy dolgozott, hogy szolgálatából minden igény nélkül azonnal el kellett bo- csájtani. Nem a magam mentségére, csak azok részére, akik nem tudják és igy Lukács Károly részére is megemlítem, hogy az autóbuszüzemet a városi tanács vezette, ez pedig tudja, hogy az engemét megillető kötelességeimet hogyan teljesitettem. Ezért nem kérek magam ellen fegyelmit, amelyre és az előbb előadottakra jelen nyilatkozatom megküldésével közvetlen felettes hatóságomnak a figyelmét is felhívom, amelynek a röpira- tok szintén megküldettek. Ha felettes hatóságom jónak látja a fentiek után is a fegyelmit az ifj. Horváth Jenő és Lukács Károly által kijelentettek miatt megindítani, úgy ismét csak azt mondom, hogy annak elébe a legnagyobb nyugalommal nézek, A város polgármestere teljes ma* gyarázafot nyújtó kimerítő válaszát és azt, hogy a választ a polgármester felettes hatóságának is felterjeszti, a képviselőtestület egyhangú helyeslés sei tudomásul vette. Ezt követően megható és Szekszárd város hazafias közönségének kegyeletes érzését bizonyító esemény történt. Dr. . Cs. Papp Jenő közig.' tanácsnok bejelentette, hogy a Nemzet Vértanúinak Országos Emlékmű Bizottsága Budapesten a közeljövőben a nemzeti újjáéledés 10 éves SINGER varrógépek rég bevált jó minőség ben Kedvező fizetési feltételek SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Marton János, Szekszárd, J Baitina-utca 57/b. szám. ')<* Bonyhádon: Zárda utca. Tolnán: írj Szekszárdi-utca 14. Dunaföldváron !|ji Erzsébet-tér 6. szám. évfordulója alkalmából az országház előtt emlékművet Aliit fel, ameiiyen megörökítik a kommunisták bscste- len kezétől hősi halált halt 600 martir nevét. A mártírok között van a város volt érdemes polgára Majsai József Töttös is, aki 1919 junius hó 23 án a kommunisták gyilkos fegyverétől vértanú halált halt. Határozati javaslatot terjeszt ba, hogy a képviselőtestület kegyelettel emlékezik meg az ellenforradalom vértanúiról, kegyelete és hálája jeléül Majsai József emlékét jegyzőkönyvileg örökíti meg. Kimondotta a közgyü és, hogy a leleplezési ünnepélyen a város polgármesterének vezetése mellett egy küldöttséggel képviseltetni fogja ma- gát. A tanács határozati javaslatához Schneider János képviselőtestületi tag szólott hozzá, aki a gyászos időkre történt visszaemlékezésében a következőket mondotta: Sötét időknek, a háború utáni elernyedés szülte kommunizmusnak véres áldozatai előtt, amidőn a legmélységesebb kegyelettel áldozom és amidőn kijelentem, hogy a tanács indítványához készségesen csatlakozom, engedje meg a mélyen tisztelt képviselőtestület, hogy a kegyelet eme áldozatos perceiben néhány szót szólhassak. Négyéves háború borzalmai, az ország határait feladó forradalom tudták a magyar nemzet lelkét csak annyira elernyeszteni, hogy úgyszólván minden- ellenállás nélkül a kommunizmus föld alól előbujó söpredékének kefébe engedte átsiklani a hatalmat. Az a pár hónapi rémuralom felnyitotta szemünket, megláttuk és megéreztük, hogy a vallást, a magántulajdon szentségét, emberi erényeket letipró és kigunyoló söpredék felszínre kerülése mit jelent egy országra és annak minden egyes tisztességesen gondolkodó tagjára. Ámde polgári öntudatra ébredésünk késő volt. Puszta kézzel állottunk! a felfegyverzett terror csapatokkal szemben és az itt-ott fellobbant öntudatot vérbe fullasztották a hatalomban őrjöngő és a kivégzésekben kéjelgő szovjet vezérek zsoldosai. Egy ilyen polgári öntudatra ébredés véres áldozata lett Majsai József Töttös, aki polgártársai otthonának védelme érdekében bátran, becsületes magyar szívvel állott az ellenforradalom szolgálatába. Valljuk meg, hogy kevesen állottak mögötte, kevesek szivében lobogott a kötelességteljesités szent tüze oly lánggal, mint az övében. A városi tanács a becsületes kötelesség- teljesítés példáját, a magyar ember szótartását, a veszély pillanatában való meg nem hátrálás erényét látja Majsai József szereplésében és ezért járult a képviselőtestület elé azon indítvánnyal, amely egyrészt a legmélyebb tisztelettel hajol meg a polgári' erények véres áldozata előtt, másrészt kegyelettel idézi emlékét, hogy férfias, áldozatos magatartása követendő példa legyen mindenkor e város mipdenrendü polgára előtt, Mélyen tisztelt Képviselőtestület! A múltra való emlékezés azt a gondolatot váltja ki belőlem, hogy mi nehezen okulunk, de annál könnyebben feledünk I Polgári társadalmunk széthúzása, gyűlölködése volt az oka, hogy a szervezettséggel rendelkező söpredék kicsiny tábora önkényuralmat tudott teremteni a többmilliós polgári társadalom felett. Ezt az igazságot feledjük most is nemzetünk nagy megpróbáltatásának sötét óráiban. Nem azok szavát halljuk meg, akik azt hirdetik, hogy ennek a maroknyi magyar népnek össze kell forrnia a szeretetben, a megértésben, össze kell fognia a közös szept
