Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1929-05-25 / 21. szám
XI. évfolyam. 21. szám. Egyes szám ára 30 fillép. _____ Szekszárd, 1929 május 25. T01N AMEGYEÍ ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 30 fillér. Előfizetési dij félévre 4 pengő (50.000 korona), egész évre 8 pengő (100.000 K). Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden azombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények- a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 8 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Ami nem aktuális. Gróf Bethlen István minissterelnök egyik igen elterjedt francia napilapban nyilatkozott a magyar—francia jogviszony fejlődéséről. Nyilatkozatának igen figyelemre méltó része az, ahol a trón betöltésének kérdéséről siói. A miniszterelnök szavai Bzerint sok, nagyon sok idő fog még eltelni, mig a magyar kormány alkalmasnak fogja vélni e kérdés felvetését. A magyar nép széles rétegei teljesen meg vannak nyngodva abban a tudatban, hogy a nemzet élén egy mindenkitől szeretve tisztelt, választott kormányzó áll, aki egész élete végéig hivatalában fog maradni. A Bzéles magyar tömegek nem kívánják a legfelsőbb hatalom kérdésének valami más formája megoldását. Még az ezelőtt egy esztendővel mutatkozott mozgalom ilyen vagy olyan trón- pretendens érdekében azóta teljesen elült, mert egy király-jelölt érdekében támasztott propagandának és agi- tációnak a tömegeknél semmiféle tápláléka nincs. Világos szavak ezek s a magyar élet realitását tükrözik vissza, hiszen Magyarországon kivétel nélkül mindenki meg van elégedve Magyar- ország jelenlegi kormányzójának működésével, aki a legnehezebb időkben sem követelt magának semmiféle jogot, de a kötelességteljesitésben mindig elment addig a maximumig, melynél többet magyar embertől kívánni nem lehet. A magyar népnek az a szeretettől áthatott kívánsága, hogy a Mindenható Horthy Miklóst sokáig éltesse, hogy kormányzói hivatását az ország végleges talpraállitása érdekében minél hosszabb ideig tölt- hesse be. A jelen helyzetben számottevő politikai tényező nem ringatja magát abban a hitben Magyarországon, hogy az üresen álló trónnak a betöltése aktuális volna, Horthy Miklós kormányzó magas reprezentáló személyiségével és kormányzói jogkörének bölcs betöltésével a lehető legjobban reprezentálja Magyarország mai helyzetében a szuverén államhatalom zárókövét. Úgy a tömegek részéről, mint a politikai világ oldaláról osztatlan szeretet, megbecsülés és tisztelet övezi. Minden magyar ember őszinte örömmel és megelégedéssel fogadja Bethlen István miniszterelnök világos és a jelen helyzettel quadráló szavait és senkisem gondol arra, hogy az ország- épitő munkára irányuló nyugalmát a trónkérdésnek nem aktuális bolygatásával megzavarja, mert Bethlen István miniszterelnök eddigi elvitathatatlan eredményei után meg van győződve arról, hogy ezúttal is a miniszterelnök éles tekintettel és higgadt mérlegeléssel közmegnyugvásra jelölte meg azt az utat, amely a nemzet talpraállása érdekében elengedhetetlenül szükséges. A kormányzó jogköre és osztatlan tisztelt személye mindenkit megnyugtathat bel- éB külföldön, hogy Magyarország a rend megszilárdítására törekszik, hogy a háborút követő rettenetes idők krízisei után jobb életfeltételeket teKigyúl ma lelkünk mennyboltján megint Csiliagsugára hű emlékezésnek. S míg nagy múltúnkra áldott, égi fényt vet, Alázatos, mély hódolatra késztet Irántatok, dicsőült hőseink. Halál torkába bátran mentetek, Mint hős védői e szent, ősi honnak. A hősi tettek glóriába vonnak, — S honnét reánk a csillagok ragyognak, Ott él tovább a ti nagy telketek .., Az életet, legdrágább kincsetek, Áldoztátok fel oltárán hazánknak. Az élők mégis újra rátok várnak S reményeink csak tifelétek szállnak: Szent hőseink, dicsők, segítsetek 1 A Dunántúli Ev. Egyházkerület ékesszavu püspöke, Kapi Béla folyó hó 23 án déli félegy órakor Szek- szárdra érkezett egyházlátogatási körútja alkalmából. Fogadására megjelent a szekszárdi vasútállomásnál az ev. egyházon kívül Szekszárd város polgármestere, vitéz Vendel István vezetésével a városi tanács. Vitéz Vendel István polgármester az érkező püspököt, akinek kíséretében volt titkárán kívül Mechwarth Ernő, a tolnai egyházmegye felügyelője — és Kneffély Ödön, a szekszárdi egyház felügyelője, — meleg szeretettel üdvözölte a város nevében. Kapi Béla püspök válaszában kifejtette, hogy egyházlátogatási kőrútjában nem egyedül csak az egyházi élet vezetésének vizsgálata irányítja, hanem hazafias missziót is teljesíteni óhajt, hogy egybeforrasBza testvéries szere- tetben e csonka ország mindenrendü lakóját. A fogadtatás után a polgár- mesterrel a templomhoz vonult, ahol a gyülekezet élén Németh Gyula, a szekszárdi ev. egyház lelkésze magas szárnyalása beszéddel köszöntötte. Kapi Béla püspök válaszában kifejtette, hogy 5 hónappal ezelőtt már az Isten házának felavatása alkalmából megjelent Szekszárdon és igy, bár egyházlátogatásait ez évben befejezni óhajtja, mégsem hivatalos kötelesség hozta csak őt ide, hanem az a meleg érzés, amellyel viseltetik Lapunk pünkösdi számában részletesen beszámoltunk arról a súlyos felhőszakadásos árvízkatasztrófáról, mely folyó évi májuB hó 14-én délután Ozora községen pusztított végig. A táviró és telefonközlekedés megszakadt, igy az elöljáróság Pincehelyen keresztül csak másnap tudott távirati jelentést tenni Szekszárdra és Budapestre a kerület képviselőjének Dénes Ákosnak, ki épen Pesthy remtsen s az idegen országokkal való viszonyát békésen rendezze és megszilárdítsa. Új harcba fenn is értünk szánjatok Csaba királyfi égi táborában Dicső hősökként az elsők sorában, — S mely minket ért e bánatvölgy porában, Fenn mossátok le a gyalázatot! Tekintsetek ránk távol messzeségből, Felettünk kéklő csillagfényes égből, Hová zokogva és jajdulva ér föl A csonka honból néma sóhajunk. Bíztassatok cselekvő, égi hittel, Hogy tűrni tudjunk és remélni itten, Míg túlnan élő rab testvéreinkkel > Majd egyszer újra összeforrhatunk. BABAY GÉZA. ezen kicsiny, de annál lelkesebb és hithübb egyházközség iránt. A fogadtatás után szükkörü ebéd volt Németh Gyula lelkésznél. Délután 5 órakor istentisztelet volt. Az egyházi ének után Schöll Lajos esperes mondott imát, majd Németh Gyula igen magas szárnyalása beszédet mondott. Kapi Béla lépett ezután az oltár elé. Hosszú, mély vallásosságtól és hazafias érzéstől telitett beszédében a hívőket egymással és más vallásuakhal szemben való szeretetre és türelmességre intette. Gyönyörű beszédét egy áhita- tos imával fejezte be. Az istentisztelet a Hymnus hangjaival végződött, amely után egyházközségi gyűlés volt, amelynek keretében megejtette az egyházlátogatási vizsgálatot, amelynek eredményeként a legmagasabb elismeréssel nyilatkozott Németh Gyulának önmegtagadó, fáradhatatlan lelkes munkásságáról. Az egyházi ülés „Erős vár a mi Istenünk" cimü egyházi énekkel fejeződött be. A hivatalos ügyek elintézése után Kapi püspök Kneffély Ödön egyházközségi gondnokhoz utazott ki öreg- vajkára, aki a püspök tiszteletére vacsprát adott, amelyen Jankó AgOBton főispán és Szévald Oszkár alispán is résztvettek. A püspök folyó hó 24 én folytatta körútját, amely alkalommal a jánosmajori és kistengelici egyházközségeket látogatta meg. Pál egyházkerületi felügyelői beiktatásáról tért haza. Dencz képviselő a távirat megdöbbentő tartalmát azonnal közölte Szévald Oszkár alispánnal, a kereskedelmi, belügy- és népjóléti minisztériumokkal, mindenütt sürgős intézkedést és támogatást kérve, majd az esti gyorsvonattal Pincehelyen át Ozorára utazott. Németh Árpád főjegyző a késő eBti órákban a képviselőt előzetesen tájékoztatta a katasztrófáról, az árviz pusztításai azonban csak másnap reggel voltak láthatók, amikor az elpusztított utcákat és házakat az elöljárósággal együtt bejárta. Nagy részvéttel szemlélte a károkat és vigasztalta a károsultakat, elismeréssel szólott az elöljáróságnak, a csendőrségnek, a tűzoltóságnak és mindazoknak a derék embereknek mentő és segítő munkáiról, akik a nagy csapásban a köz és embertársaik érdekében nagy önfeláldozással működtek. A vármegyének kiküldöttei, a tamási főszolgabíró és szolgabiró már korábban kint járván a helyszínén, azonnal megtették mindazokat az intézkedéseket, amelyekről előző számunkban már beszámoltunk, amelyek a lakosságot megnyugtatták s a csapást némileg enyhítették. Dencz képviselő halaszthatatlan dolgai miatt kénytelen volt csütörtökön Budapestre visszautazni, egyenesen a képviselőházha ment és a folyosón több képviselőtársa és újságíró jelenlétében bőven tájékoztatta Wekerle pénzügy minsztert, majd Dréhr Imre államtitkárt a katasztrófáról. Másnap pénteken délelőtt az 1929—30. kölségvetés általános tárgyalásánál felszólalván, kitért az ozorai árvizkatasztrófára és a nagy csapássujtóttá községre külön is felhívta a képviselőház és a kormány figyelmét. Dencz képviselő beszédének többi részeit a következőkben ismertetjük olvasóinkkal. Bevezető részében a költségvetéssel foglalkozott, amelyről megállapította, hogy abból a fölöslegek már eltűnnek, az egyes tételek között évről- évre megvan a kontinuitás, ennélfogva elértük a normálbudgetet anélkül, hogy a törvényhozás kezét a jövendő budgettételek egybeállítására nézve előre meg kellene kötni. A személyi kiadásokat sokallja, ezért a megszállott területek kiüldözött nyugdíjasainak nyugdijterhei átvételét kéri. Felveti a költségvetési év határidejének a polgári évvel való összeegyeztetésének kérdését, majd rátért a beruházásokra, sürgetvén a Máv.-nak, a postának rekonstruálását, egyben érintvén személyzetének nehéz helyzetét. Különösen fontosnak tartja azonban a mezőgazdaság nehéz helyzetének megjavítását, mert az ország egész közgazdasága a mezőgazdasággal együtt virul vagy szenved, ezért örömmel üdvözli a pénzügy- miniszternek azt az adópolitikáját, mely a súlyos adóterhek csökkentését tűzte ki célul és amelynek eredménye több adónem — föld-, ház-, forgalmiadó stb. — leszállításában és az áliatforgalmiadó megszüntetésében fog nyilvánulni. Mivel a magyar adózó viseli a legtöbb terhet, kéri, hogy a pénzügyminiszter ezt a közhasznú mérséklő adópolitikáját tovább folytassa. Bő részletességgel szólott Dencz képviselő a hitelviszonyokról, a külföldi és hazai pénzpiacok helyzetéről, a bankkamatláb felemeléséről; Üzenet a magyar hősökhöz Csaba királyfi táborába. Kapi Béla püspök Szekszárdon. Az ozorai [firutzkatasztrifa ügye a képolselöhűzban.
