Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1929-05-25 / 21. szám
f 2 Tejszövetkezeti Központ Badapaat, I., Horthy HlklÓMt 119/121. sürgeti az egységes záloglevelek kibocsátását, hogy gazdáink és iparo saink az építkezés fellendülésével jutányos kölcsönhöz jussanak. Kéri a pénzintézetek nagy adóterheinek is a könnyítését, részletesen kitérvén helyzetükre és a pénzintézeti reformra. Nem helyesli a fővárosi pénzintézetek fiókositási és affíliálási törekvéseit, az önálló intézetek megmentését és támogatását kéri. Beszédének befejezéseképan két határozati javaslatot terjesztett eló, az egyiket a pécsi egyetem, a mási kát a tolnamegyei selyemtenyésztés érdekében és e közben érintette az ozorai árvízkatasztrófát. A 8 osztályú népiskola és a 4 osztályú polgári fiúiskola. A Tolnamegyei Újság május hó 11 iki 19. számában a figyelmes olvasó már másodízben igen komoly gon- i dolatokat és megfontolt, logikus észrevételeket olvashatott a közoktatásügyi miniszter kulturprogrammjának legújabb fázisáról, az általános tankötelezettség korhatárának a 12. életévtől a 14 éves korig való felemeléséről és ezzel a nyolcosztályu népiskola megteremtéséről. Mindnyájan, kik csonka hazánk jobb jövőjén munkálkodunk, kik azt akarjuk, hogy ezeréves országunk ismét a régi dicsőségben ragyogjon, csak örömmel üdvözölhetjük mind azon törekvéseket, melyek ezt a célt előmozdítani hivatottak. Az általános tankötelezettség meghosszabbítása és ezzel a nyolcosztályu népiskola megteremtése pedig ezt a célt szolgálja legelBŐ sorban, miért is minden akadályt le kell küzdenünk, amely ennek megvalósulása elé gátat emelhetne. A nyolcosztályu népiskola megszervezése amellett, hogy a széles néprétegek általános műveltségének színvonalát emeli, szorosan összefügg a középfokú és középiskolák, valamint a főiskolák és egyetemek reformjával. A népiskolai reform is szerves réBze a kultuszminiszter nagyvonalú kulturprogrammjának és igy nem kerül ellentétbe a már végrehajtott reformokkal. A nyolcosztályu népiskola megteremtése még a négyoBztályu polgári fiúiskolát se teszi feleslegessé. És ezzel eljutottam ahhoz a kérdéshez, amely kezembe adta a tollat. Stockinger János ur cikke végén felteszi a kérdést: „Mi történik majd a négyosztályos polgári fiúiskolákkal?« Semmi 1 Kitartó bu'zgósággal, ernye- detlen szorgalommal és magyar fajuk és hazájuk iránt érzett önzetlen szeretettel és ragaszkodással fogják továbbra is szolgálni azt a nemzetnevelő nagy munkát, melyet báró Eötvös József, a kiváló kulturpolitikus és Csengery Antal, a polgári iskolák atyja ezelőtt 60 évvel a polgári iskolákra ráruházott éB mely hivatásnak a polgári iskolák egy fái évszázadot meghaladó időn át becsülettel meg is feleltek és nem egy kiváló tagját adták a társadalomnak. A kultuszminiszter „a tankötelezettség meghosszabbításáról és népiskoláinknak ezzel kapcsolatos tovább- | TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Fúbiaii Sándor ssü nHifczűkflzIete g üSTS Szekszárdim g S Rádió, villany, kerékpár, sportcikkek. Gyári árak, garancia mellett. Kérjen árajánlatot m fejlesztéséről« szóló törvényjavaslatának 2. §-ában a népiskola célját igy határozza meg: „A nyolcosztályu népiskolának az a feladata, hogy tanulóiban a valláserkölcsi és nemzeti érzést kifejlessze, velük az általános műveltség és honismeret elemeit el sajátíttassa és őket, főkép felső tagozatában, a gyakorlati életfoglal hozásokra is előkészítse.« A polgári iskoláról szóló 1927. évi XII. te. 1. §-a a polgári iskola feladatát a következőképen állapítja meg: „A polgári iskolának az a feladata, hogy a tanulót vallásos, erkölcsös és nemzeti szellemben gyakorlati irányú általános műveltséghez juttassa és ezzel közvetlenül a gyakorlati életre, vagy pedig a középfokú szakisko Iákra előkészítse.« A polgári iskola tehát amellett, hogy növendékeit általános műveltséghez juttatja, egyúttal előkészitő iskolája a középfokú szakiskoláknak (középfokú mezőgazdasági iskolák, ipariskolák, kereskedelmi iskolák, tanítóképzők stb.) is, mely hivatást a nyolcosztályu népiskola osztály tani- tós rendszerével a legjobb akarata mellett se tudná betölteni. Hogy a kultuszminiszternek nem célja a polgári iskola területére átvinni a nyolcosztályú népiskolát, az világosan kitűnik a törvényjavaslat indokolásából, mely szószerint ezt mondja: „Mindez azonban korántsem jelenti azt, hogy a népiskola eddigi tananyagát lényegesen kibővíteni, vagy a mostaninál magasabb fokú tanítási célt akarnánk kitűzni. Nem annyira többet, mint inkább eredményesebben akarunk tanítani.« A népiskola tehát nem helyette sitheti a polgári iskolát, sőt a polgári iskola Bzaktanitós rendszerével és azzal, hogy a kiválasztás utján C3ak olyan növendékek nevelésével foglal kozik, kik a kívánt mértéket megütik, — mig a népiskola általánosan kötelező voltánál fogva mindenkit befogadni köteles, — nívóját ezután még inkább emelheti és még jobban kimélyitheti azt a különbséget, amely a népiskolai és polgári iskolai oktatás között van. így minden áldozat, melyet akár a szülők, akár a községek hoznak a polgári iskolák érdekében, nem hiábu való pazarlás, hanem olyan hasznos befektetés, amely a nemzet kultur- vagyonát növeli és amelynek áldásos gyümölcsét a polgári iskola volt tanítványain át az egész nemzet | élvezi. —tz. A Társadalombiztosító Intézet választásának eredménye. Az Országos Társadalombiztositó Intézet szekszárdi kerületi pénztárának székhelyén működött szavazatszedő küldöttség összeállítása szerint folyó évi május hó 12 én és 13-án megejtett szavazás eredményeképen a szekszárdi kerületi pénztár választ mányába a munkások vál&sztócsoport- jának általános alcsoportjában Czank Ferenc tűzoltó, Boros Gyula szerelő, Kecskés Márton szerelő, Németh István szerelő, Läufer Béla könyvkötő élőmunkáé, Koretzky János nyomdász, Strausz Jenő szabósegéd, Renner Konrád cipészsegéd rendes tagokul, Nagy Imre lakatos, Klézli József lakatos, Ferkelt Imre lakatos, Czéh János segédszerelő, Schnéringer József kőműves, Hónig István malommunkás, Honorits Béla kárpitos, Wu- kovits Ferenc szabóssgéd póttagokul; a tisztviselők választócsoportjában Steiner-Boda László főkönyvelő rendes tagul, Virányi Károly főkönyvelő póttagul választattak meg. Minthogy csak egy érvényes ajánlás adatott be, elmaradt a szavazás a gyári munkaadók választócsoportjának nagyipari alcsoportjában, a gyári munkaadók választócsoportj ának középipari alcsoportjában, a kézműipari munkaadók választócsoportjában, a kiskereskedelmi munkaadók választócsoportjában, a háztartási munkaadók választócsoportjában ób a háztartási munkavállalók választócsoportjában. Az alapszabályok rendelkezései értelmében az alábbi választócsoportokra (alcsoportokra) vonatkozó ajánlásba felsorolt személyek a szekszárdi kerületi választmány rendes, illetve póttagjaivá nyilváníttattak: a gyári munkaadók választó csoportjának nagyipari alcsoportjában a Ferenc közkórház képviseletében dr. Treer | István, a Molnár-féle Nyomda rt* képviseletében Vas Albert rendes tagok, Pétermann és Glaser cipőgyár képviseletében Pétermann Jakab, a Tolnai Szőnyeggyár és Szövetgyár rt. képviseletében Kurucz Károly póttagok. A gyári munkaadók választócsoportjának középipari alcsoportjában Debulay Imre lakatoamester, Duna- földvár községi villanytelep képviseletében Huber Ferenc főjegyző rendes tagok, Encel István asztalos- mester, Első szekszárdi Hengermalom képviseletében Fekete István póttagok. A kézműipari munkaadók választó csoportjában Handl János szobafestő- mester, Laskó Károly asztalosmester, Niefergall Imre kéményseprőmester, Schvertl Nándor kéményseprőmester rendes tagok, Czinner Ferenc asztalosmester, Bachusz József asztalos- mester, Laurisch Károly kéményseprő mester, Lukics János kályhásmester póttagok. A kereskedelmi munkaadók választócsoportjának kiskereskedelmi alcsoportjában a Mezőgazdasági Kereskedelmi rt. képviseletében Schneider János rendes tag, Pongrácz Lajos gyógyszerész póttag. A háztartási munkaadók választó- csoportjában Kiss Lajos apátplebános rendes tag, Tóth Lajos ref. lelkész póttag. A háztartási munkavállalók válasz- tócsoportjában Kozma József házt. alkalmazott rendes tag, Meiszer József házt. alkalmazott póttag. Leadatott szavazat a munkások általános választócsoportjában az 1. sz. lajstromra 950, a 2. sz. lajstromra 744, a tisztviselők választócsoportjában az 1. sz. lajstromra 364, a 2. sz. lajstromra 84. Leadott összes 1929 május 25 I □□□□□□□□□□□□□□□□□□□ ° TAVASZI és nyári angol szöveteim megérkeztek, melyekből mérsékelt árak mellett készítek divatöltönyöket és felöltöket. □ □ □ □ □ □ □ SflPSZKV HüDOR FÉRFI SZABÓ 31 SZEKSZÁRD, SZENT ISTVÁN-TÉR. q Hozott anyagok leidolgozását is vállalom. □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ szavazatok száma 6315. Érvénytelen szavazat 208. A Nemzeti Blokk listájára esett 4125, a demokrata listára 1982 szavazat. ■ I »|%I» Üzenem egyszerű szívvel. Irta: Vidovlcs Ferenc. Lombosodjál erdő, nyilj ki rét virága, hogy aki tavaszt vár, ne várjon hiába. Fecske, építs fészket nálunk az ereszen, „áldja meg az Isten“ mondd el, azt üzenem. Patak, ha arra jársz csobogva, susogva, mondd el neki halkan : nem felejtem soha. Két bús, nagy szemére könny sohase szálljon — nincsen rajta kívül senkim e világon. Súgd titkon : szívemet száz bánat megtápte ; — esti harangszókor imádkozom érte. Esti haran-gszókor, kicsiny ablakába’ hívó lánggal égjen a mécses világa, hogy akit vár régen — ki jár messze tájon — roskadtan, törten is majd haza találjon. • • • — Lombosítsd Úristen, gyorsan az erdőket, szórd be virággal az ébredő mezőket. Gond, bú messze szálljon nagy út vándorától. . . — tanultam e dalt egy árva kismadártól. A tenserlszúr kötelező messemmlsltése. A tengeritermelés legnagyobb veszedelme a tengerimoly, melynek4er- jedése csak akkor akadályozható meg, hogyha a földmivelésügyi minisztériumnak erre vonatkozó rendelkezéseit minden gazda saját jól felfogott érdekében betartja. Ezen rendelkezések között a legfontosabb az, hogy minden termelő május 15 ig a múlt évről visszamaradó tengeriszárat semmisítse meg, vagy használja fel olyképen, hogy a tengeriszárban lévő hernyók bábbá és lepkévé ne alakulhassanak, hogy igy a további fertőzések veszélyének gátat vethessünk. — Ne lásson egy gazda sem alaptalan hatósági zaklatást abban, hogy portáján figyelik a hatóságok közegei, vájjon az előirt miniszteri rendelkezéseknek megfeleltek-e ? A veszély e kérdésben ott rejlik, hogy a hatósági rendelkezéseknek eleget tevő birtokos is épen úgy szenved az újabb fertőzések esetén, mint az a gondatlan gazda, aki a hivatalos rendelkezéseket e tekintetben be nem tartja. A kukoricamoly kártevését a gyakorlati gazdák nem igen ismerik. Gazdasági előadásaim során magam győződtem meg sok esetben arról, hogy magát a kukoricamolyt, illetve annak a kukoricaszárban fejlődő és ott telelő hernyóját a gazdák nem ismerik. Tapasztaltam azt is, hogy
