Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1929-05-18 / 20. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1929 május 18 s a is a a iá bb b ia a sí b a a ® mm b s 51 17.UL.. -X..1 : ni or. “ nfiv s ■■ _JHl _ rcnuciuura fe lvételeket készít _. Valóban művészies portraitokat, gyérig mek*, csoport-, interieur*, architektúra 51 B 0 rr __ _ ^ .. 51 iN OGER: B B B B 0 Vidéki meghívásokra — kiutazom. Amateurmunkákat vállalok. B fűhercegi udvari fényképész. 0 Szekszárd, Széchenyi u. 28 (Molnár-féle ház) 45 BBBBBBBBBBBBBBBBBBBB B B B B B B B B fokozza s működésemnek szintén hatalmas erőforrása lesz. Végűi, igen mélyen tisztelt Egyházkerűleti Közgyűlés, erőt ad, irányit, de kötelez is ez a szék, amelyet előttem egy sziklaszilárd hitű, fáratlan szorgalmú, puritán férfi töltött be. Zsigmondy Jenő nagynevű bölcs elödöm egész élete, munkássága, hite vallásához, egyházához való megingathatlan ragaszko dása beivódott ennek a széknek minden atomjába s ezek az eszmék kisugározva erőt, irányt adnak, de kötelezettséget is szabnak utóda működésének. Mélységes tisztelettel, nagyrabecsüléssel, kegyelettel hívom fel az ő emlékét Istenhez intézett azzal a kéréssel, árasszon el engem az 6 hitének erejével, az 6 lelkének gazdagságával, bölcsességével, odaadásával, hogy méltó utóda lehessek e székben. Az Isten kegyelmében való bizakodás, az Egyházkerület bizalma, elnöktársam kért és remélt támogatása, nagy elödöm példaadó működése azok az erők, amelyek feledtetve gyöngeségemet, bátorságot adtak ahhoz, hogy a felügyelői szék betöltésére vállalkozni mertem. Méltóságos és Főtisztelendő Egyházkerületi Közgyűlés 1 Amikor mindezeket mérlegelve, megérett bennem az elhatározás, hogy a megtisztelő bizalom előtt meghajoljak, át kellett gondolnom azt, hogy melyek azok a feladatok, amelyek megoldása kötelességemet képezik, meg kellett fontolnom azt is, hogy ezeket mily irányú munkával tudom megoldani és biztosítani. Én úgy vélem, hogy a kerületi felügyelő működésének iránya kettős. Az egyház belső életének ellenőrzése és irányítása, másodsorban az egyház külső viszonyainak vezetése oly irányba, hogy egyházunk emberi és történelmi értékének megfelelő elismertetése és jelentősége ne csak fennmaradjon, de ha lehetséges, gyarapodjék is. Az egyház belső életének irányításánál uj feladatot teremt a magyarhoni evang. egyháznak a trianoni béke által bekövetkezett nagy megkisebbülése, erejének megcsökke- nése. Számban és anyagi erőben Trianon lényegesen erőtlenebbé tett bennünket. Egyházunk céljai és feladatai megvalósítása tekintetében tehát igen-igen megnehezült az idők járása felettünk. Ámde a mi egyházunk, a. mi elődeink állottak már súlyos megpróbáltatásokat ; az ő dicsőséges áldozatkészségük, lelki odaadásuk példa és útmutató lehet arra, hogy mit és hogyan cselekedjünk. Az Isten mélységes igaz szeretete, Krisztus tanításának teljes átérzése és követése volt az a hatalmas erő, amely a gyengének erőt adott, a csüggedőbe mindent áldozni tudó lelket öntött, ez volt az az erő, amely diadalmassá tette a gyengét az erős felett, amely egyházunk számára úgy itt a földön, mint minden hitem szerint Isten előtt is örökössé tette a dicsőséget. A példa ime itt van, ezt kell cselekednünk ma is 1 A hitélet kimélyitése, az Isten és Jézus szeretetének bensőségesebbé tétele, Krisztus tanításának mindenekben való követése az az erőforrás, amely a mennyiségileg megfogyatkozott magyar-honi evang. egyházat tartalmi értékben oly méretűvé teszi, mely a csonkitatlan egyház erősségénél nem csekélyebb. Ezután a hitoktatói, lelkésii, tanári óz tanítói kar nagy hivatásáról óz ennek valóra villásáról beszólt. Majd a következőket mondotta: Minden időkben, de a mai kor anyagi és szellemi csatáiban még fokozottabb mértékben a szellemi és erkölcsi fölény az az erő, amely a diadalt biztosítani, egyházat, államot a romlástól megmenteni képes. Az ország mai szomorú sorsában nemcsak a belső, de az államok közötti viszonylatokban is egyház és országmentő erő és tényező kultur- fölényünk biztosítása. A tudomány, a hazafias érzés, az erkölcsi emelkedettség ma mireánk, szegény magyarokra nem csupán általános emberi szempontból bir értékkel, hanem mert csak így biztosíthatjuk egyrészt további szűkös külön életünket, másrészt csak igy remélhetjük, hogy a tőlünk elszakított testvéreinkben nem hamvad el a magyar lélek, amíg üt a feltámadás órája. Ennek a felfogásnak folyománya a most folyó nagy lendületű országos kultúrpolitika Fúblún Undor .3 rüdldszaküzlete 1 13BT-S Szekszárdim Rádió, villany, kerékpár, sportcikkek. Byárl árak, garancia mellett. Kérjen árajánlatot. s ennek a felfogásnak parancsszavát tartom én kötelezőnek a mi egyházunk tanintézetei számára is. ■ Minden rangú iskolánk a történelem minden idejében hivatása magaslatán állt. Bölcsői és kutforrásai voltak az emberi szabadság, az emberi haladás és tökéletesedés nagy eszméinek, úgy a hazaszeretet lángoló érzésének. Megnyugvással és bizalommal látom e nagy eszmék sorsát a kor színvonalán álló, tudományokban kiváló, hazafias érzésben emelkedett tanári és tanítói karunk kezébe letéve. Tudom, hogy ők megértik a kor hivó szavát, fenntartói és továbbfejlesztői lesznek annak az evangélikus kulturdicsőségnek, amelyet eleink minden időben kiérdemeltek s amelynek munkálására az ország mai szomorú sorsa oly bőséges alkalmat nyújt. Istenfélelem, tudományszeretet, hazafias érzés töltse be minden egyes tantermünket. Amíg a magam részéről egyrészt szigorúan fogom kérni ezen eszmék fokozott terjesztését és diadalra juttatását, másrészt teljes erővel és támogatással fogok munkálkodni azért, hogy a tanári és tanítói kar minden egyéb gondtól mentesítve egyedül nagy és nemes hivatásának szentelhesse egész lelkét és minden tudásátMegingathatatlan meggyőződéssel vallom, hogy a világ lelki megújhodása csak a templom és az iskola által következhetik el. Ép ezért hangsúlyozottan jelentem ki ismét, hogy ezeknek erőssé, virágzóvá tételéért fáradtságot nem ismerő munkássággal óhajtok dolgozni. Ugyancsak kiválóan fontosnak tartom az egyházi élet bensősége és a társadalmi rend biztosítása érdekében az egyházi társadalmi intézmények hivatását. Az árvák gondozása, a szegények istápolása, a képességekkel megálldottak tanulási lehetőségének biztosítása mind oly karitativ cselekedetek, amelyek a lelkek megmentését, a hitélet bensőségesebbé tételét, hittestvéreink szellemi és erkölcsi kiművelését, emelését szolgálják, ép ezért minden ily irányú egyháztársadalmi intézménynek és működésnek Krisztus szeretetének melegével és odaadásával kívánok szolgálatára lenni. Ezek azok a gondolatok és elhatározások mélyen tisztelt Egyházkerületi Közgyűlés, amelyeket én a belső egyházi élet irányítása szempontjából irányszabóknak tartok. A forradalom a közélet terén általában a lelkek erejét meggyengítette, a kötelességérzet lelki odaadását elhalványította. Örömmel kell megállapítanom, hogy e lelki visszahatás s ennek folyományaként a kötelességteljesités intenzitása a mi egyházunk kebelében meg nem lazult. Nem következhetik ez a jövőben sem el. Ép ezért a kötelességteljesitést minden időkben a legszigorábban fogom ellenőrizni s erre kérem az ellenőrzési hatáskörrel felruházott összes hatóságokat is. Ezek után tisztelettel kérem a tisztelt Közgyűlés türelmét ahhoz, hogy rövid egy pár szóval megemlékezzem az egyház külső viszonylatainak irányítása szempontjából követni óhajtott gondolatokról. Vallásunk lényegét Jézus tanítása képezi, ez a tanítás pedig lényegében harc a valódi erkölcsi világrendért. Aki ennek a tanításnak követője, aki ennek az erkölcsi világrendért folytatott harcnak a katonája, az nekem testvérem a Krisztusban. Az én igaz testvéri érzésem kötelez engem, hogy becsüléssel közeledjem mindenkihez, ha más templomban dicséri is az egy igaz Istent 1 Ép ezért magatartásomban soha nem fogok a testvéri érzés kötelező parancsáról megfeledkezni, soha nem fogok felekezeti elfogultság által vezéreltetve az erkölcsi világrendért küzdők táborában támadó szóval, vagy cselekedettel harcot hirdetni, vagy kezdeni. De ki kell jelentenem mélyen tisztelt Közgyűlés, hogy ez a testvéri kötelék parancs is a számomra, amely megköveteli, hogy a testvéri egyenjogúság ellen intézett minden támadást visszautasítsak és visszaverjek, parancs, mely megköveteli, hogy a Krisztus tanításáért vívott harchoz részünkre akár isteni, akár emberi törvényekben biztosított jogainkat kiköveteljem, — parancs, mely Isten és ember előtt kötelez, hogy a Krisztus országáért küzdők seregét abban a részében is, amelynek én állok az élén, a sereg többi részével egyenlő harcképes állapotba hozzam és tartsam. Mások . hitének, jogának tiszteletben tartása, a saját J egyházamnak járó tisztelet és jognak, evan- | gélikus öntudattal és önérzettel való megkövetelése lesz működésemnek irányítója, úgy más felekezetek, mint az állammal vonatkozásban is. Kitártam immár a telkemet a mélyen tisztelt Közgyűlés szine előtt. Nem hangzatos szavakat kívántam mondani, hanem azt óhajtottam kifejezésre juttatni, ami a lelkemben mint égő vágy, mint eltökélt szándék és akarat él. Ehhez a munkához mély tisztelettel kérem a magas kormány, az Egyetemes Egyház, a Méltóságos és Főtisztelendő Egyházkerület, az Egyházkerület tisztviselői karának, a tanintézeteknek, az Egyházmegyék vezetőségének, az Egyházközségeknek, a Kerület minden egyes hívének odaadó támogatását, közös munkánkra pedig, Egyházunk boldogulására, Hazánk felvirulására az Isten bőséges áldását kérem. A többször élénk tetszést kiváltó magas szárnyalása székfoglaló elhangzása után Raffay Sándor püspök köszönte meg dr. Pesthy Pálnak vallásos és hazafias érzéstől átszőtt és a jövő programmját kidomborító székfoglalóját és inditványozta, hogy a székfoglaló egész terjedelmében a közgyűlés jegyzőkönyvébe beiktassák. — Ezek ntán megkezdődtek az üdvözlések. Az egyetemes egyház nevében báró Radvánszky Albert üdvözölte örömteljes meleg szeretettel. A ref. egyház nevében dr. Ravasz László köszöntötte gyönyörű és a testvériesség érzéséről vallomást tevő beszédben. A dunántúli ev. egyházkerület üdvözletét dr. Kapi Béla püspök tolmácsolta, a tiszai ev. egyház nevében Zelenka Lajos egyházkerűleti felügyelő, az unitárius egyház nevében Józan Miklós püspöki vikárius, Budapest székesfőváros nevében Lamotte Károly városi tanácsnok, Tolnavármegye nevében a ragaszkodás és szeretet közvetlen és meleg érzésével Jankó Ágoston főispán, az esperesek nevében Szeberényi Lajos békéscsabai lelkész, a felügyelői kar nevében báró Prónay György, az egyház- kerületi lelkész egyesület és a Luther szövetség üdvözlése után Kovács Sándor a theologiai fakultás, a gyámintézeti nevében Kruttschmiedt Antal vadkerti lelkész, az Országos Tanár és Tanitó Egyesület köszöntése után a Tolna, Somogy és Baranya ev. egyházak nevében Schöll Lajos esperes, a szarvasi egyház nevében Kelló Gusztáv és a sárszent- lőrinci egyház nevében Fábián Imre lelkész köszöntötte egyházának nagy fiát, akit a keresztsóg szentségében és az első urvacsorázás öröknyomokat hagyó fenséges aktusában ezen egyház részesített és amely egyház életében kezdette meg magas ivelésü egyházi funkcióját dr. Pesthy Pál. Megható volt az egyszerű, de melegen érző sárszentlőrinci ev. hívek küldöttségének, lelkipásztoruk utján tolmácsolt szeretetük megnyilatkozása. — Utólsónak a gyönki választókerület küldöttsége élén üdvözölte dr. Illgen Aurél pártelnök dr. Pesthy Pált, akihez felekezeti különbség nélkül ragaszkodik és a mai lélekemelő ünnepségből részt kér és részt vesz a választókerület minden polgára. Dr. Pesthy Pál meghatva köszönte meg az üdvözléseket. Különösen melegen köszönte Tolnavármegyének és Szek- szárd városának szeretetteljes köszöntését. Tolnavármegye révén került bele az országos szereplésbe. CsaTejszövetkezeti Központ, Budapest, I,, Horthy Mik’ós-st 119,121. ládja több száz éven át Tolnavár- megyében élt és ő kilépve az életküzdelmébe, e vármegyében kez dette hivatali pályáját és Szekszárd váró sában élte le életének legszebb éveit. Szeretettel ragaszkodik * tehát e vármegyéhez és e városhoz és leikéből ezen érzéseket nem tudja kitörölni semmisem. A szeretet érzése nélkül csak tévelygő lehet valaki. Tolnavármegye és Szekszárd városa mindig a szeretet gondolatával vette őt körül. Biztosíthatja a vármegye közönségét és a város lakossait, hogy az ő szivében ezen érzésekkel kiváltó ragaszkodás melegsége nem hal ki soha. A sárszentlőrincieknek elfogult, az érzésektől letompitott hangon válaszolt. A sárszentlőrinci templomban nyíltak ki lelkében a vallásos érzés virágai. Az egyszerű bolthajtásos templomban emelkedett fel gyermek-ifjú lelke először Istenéhez. Az első áldozás emlékei kisérték sikerei és töprengései közepette és most, amikor az isteni gondviselés és hitsorsosainak megtisztelő bizalma őt egy egyházkerület élére emelte, feltámadnak lelkében mindazon magasztos vallásos érzések, amelyeket az egyszerűre meszelt templom falai közt szívott magába. Meghatva köszöni sárszentlőrinc férfiainak és asz- szonyainak szeretetteljes üdvözlését és ragaszkodását, azt kívánja az egész egyházközségnek, hogy áldja meg őket a Mindenható békességgel. A gyönki választókerület üdvözlésére is mély megindultsággal válaszolt. E kerület hívta el őt a bírói székből, hogy az egész nemzet érdekében dolgozzék. Ennek a kerületnek a bizalma kölcsönzött neki erőt, hogy politikai pályáján az erős küzdelmek óráiban meg tudta állni helyét. Ez a bizalom tette családjává az egész választókerületet és ez egyesítette őket a szenvedő magyar testvériségben. Csak ezzel a bizalommal tudta elvégezni mindazt, amit tett és választókerületének, egyházi méltóságának elfoglalása magasztos pillanatában kifejezésre jutott szeretetteljes megnyilatkozásért hálás szívvel mond köszönetét. Az üdvözlésekre adott válaszok után Raffay Sándor püspök mondott köszönetét Pesthy Pálnak prograátm- jáért, Prónay Györgynek az elnöklésért, a kultuszminiszternek és a kormány képviselőinek, a képviselőház képviselőinek és az összes megjelenteknek. A lélekemelő ünnepség a Himnusz hangjaival ért véget. Közebéd. A beiktató ünnepség résztvevői délután fél 2 órakor nagyszámban gyűltek össze a Hungária külön termében, hogy a fehérasztalnál is kifejezésre juttassák dr. Pesthy Pál iránti tiszteletüket, ragaszkodásukat és elmondják jókívánságaikat. Az első felköszöntőt Raffay Sándor mondotta, aki egy rövid frappáns beszédben a kormányzót éltette. Báró Radvánszky Albert szólalt fel ezután. Raffay Sándor püspököt a bányakerület termelte ki. Dr. Pesthy Pál felügyelőt a Dunántúl adta. Azt kívánja, hogy a Bányakerületnek és a Dunántúlnak e kézfogásából az egyháznak és a hazának boldogulása fa-
