Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1929-04-27 / 17. szám

1929 április 27. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 Értesítés. Miután betegségemből teljesen felépültem, tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, hogy a szobafestő ős mázoló szakmához tartozó bármilyen mun­kát a legegyszerűbbtől a legdísze­sebb kivitelig a legolcsóbb árak mellett, kedvezi részletfizetésre is vállalok. Teljes tisztelettel Kutas János Szekszárd, Arany János-utca 8 főparancsnok is a legkitűnőbb haditervet, begyújtani való papiros az csak, ha nincs nesszehordó ágyú. Vagy lehet rengeteg ágyú is, ha nincs hozzávaló tüzérség. S ha van tlzérség, de nincs megfelelő utászcsapat, amely az árkon-bokron, tátongó szakadéko­kon való áthaladást lehetővé tegye. Ne higyje senki, hogy nekünk, kiket a szó-szoros ér­telmében lefegyvereztek, nincsen szükségünk egy ilyen lelkes utászcsapatra. Nem az ellen­ség szeges drótsOvényeit van ez hivatva szét- vagdalni, mint inkább a hazugságok apró szálaiból lassanként karvastagnyira össze­sodor! kötelet, amellyel guzsbakötOtték egy ezeréves nemzet életerejét, Az erdőt nem kell vetni, ültetni, kinő az magától is. De ha mesterségesen vetik, ültetik, annál hama­rabb őserdő lesz belőle. S ha már a hon­foglaláskor is heteken, hónapokon át csat­togtak Vereckénél az utcsináló fejszések ha­talmas csapásai, mennyivel nagyobb feszülő izomerő, kemény akarat, szívós kitartás kell ahhoz, hogy az évtizedes, sőt sok százados hazugságok, rágalmak őserdején keresztül megnyissa útját egy porba tiport nemzetnek börtönéből, ki a szabadság, az élet verő- fényére. Mélyen tisztelt közönség 1 Ez a lelkes utászcsapat jött el most mi- hozzánk a Magyar Külügyi Társaság képvi­seletében, a pártpolitikát soha nem csináló, ele mindég a magasabb nemzeti eszmékért hevfilő és lelkesedni tudó Szekszárdi Ka­szinó meghívására. Eddig is tudtuk az ő hatalmas erőkifejtésüket, úgy itt benn, mint odakint a külföldön. A rágalmak, a hazug­ságok őserdején keresztül fejszéik csapásaira ngyan még nincsen széles ut, legfeljebb csak egy keskeny gyalogösvény, vagy még csak egy tenyérnyi rés, de amelyen már kezd ke­resztül sugárzani a mesterségesen véka alá rejtett igazság derengő fénye, úgy, hogy ■agy a riadalom máris a koncon rágódó apróbb vadak között, de ijedten szűköt a magát nagyra tartó hazugság kétfarku orosz­lánja is! A Szekszárdi Kaszinó nevében, mint an­nak ez idő szerinti intéző igazgatója, bámu­lattal nézek önfeláldozó lelkes munkájukra s lelkem egész melegével köszöntőm az itt megjelent illusztris társaságot s tisztelettel felkérem annak előadó tagjait, hogy gyújt­sák fel a fényt a mi borongó lelkűnkben, mutassák meg a sok szenvedéstől, hazafias gondoktól, a jövőnk felett való kesergés könnyétől fátyolos szemeinknek azt az utat, atirely visszavisz, visszavezet a hajdani szép, boldog, mindannyiunk által visszasírt régi Nagy-Magyarországba 1 Isten hozta kedves vendégeinket 1 A megnyitó után dr. Lukács Ctyörgy vbtt., ny. miniszter, a Ma­gyar Külügyi Társaság alelnöke tar­tott igen érdekes előadást Magyar- ország külpolitikai helyzetéről. A trianoni szerződés hatalmas kötete $9 százalékban Magyarországra tér­kőkét ró és csak 1 százalékban tar­talmaz jogokat. Eme szerződés meg­teremtői ébren őrködtek arra, hogy a kötelezettségeket jelentő pontokat a osonka országon végrehajtsák, ámde senki Bem törődik azaal, hogy az igazságtalanul letiport országnak biz­tosítsák azokat a jogokat, amelyek őt ezen rettenetes szerződés szerint is megilletik. A nemzetiségeket meg­illető jogokat, amelyből sokkal ke­vesebbet biztosit a trianoni szerző­dős, mint amit mi 1848-ban önként adtunk meg nemzetiségeinknek, az ábnak o Cl O 5 ORCOCIPO. ÖNMAGÁT /ZOLGÁLJA a vi M' utód államok egyáltalán nem respek­tálják, azt tartván, hogy a trianoni szerződés megtartása csak a legyő- zötteknek kötelessége, da a győzők­nek azt respektáltok nem kell. Hiába hangzanak fel jajkiáltások, a Népszö­vetség nem hallja meg az elnyomot­tak millióinak keserves panaszát. Az utódállamok a szerződés értelmében azoknak birtokát, akik megtartják külföldi állampolgárságukat, teljns épségben meghagyni tartoznak. — Ámde a szerződés álook megkerülé­sével ezen birtokokat teljes mérték­ben elvették tulajdonosaiktól és hiába mondotta ki magát ez ügyben illeté­kes hatóságnak a hágai nemzetközi bíróság, Rómánia a legarcátlanabb trükkökkel gázol be az igazságba és az optánsperek a háború befejezésé­től számított 10 esztendő után is még elintézetlenek. A békebeli föld­árak 3 százalékát akarják megtérí­teni kötvényekben, amelyeknek for­galmi értéke a névértéknek csak 40 százaléka. A lefegyverzés is a trianoni szer­ződésnek igen fontos pontját képezte. A legyőzött államokkal szemben a lefegyverzést a legkérlelhetetlenebbül végrehajtották. Nekünk csak annyi katonát hagytak meg, amennyi még a belső rend fentarlásához is alig, nem hogy határaink biztosítására volna elégséges. Ezzel szemben a bennün­ket körülvevő ellenségeink hadiereje folytonosan emelkedik és mozgósítás esetén hetvenszer nagyobb haderők állanak velünk szemben, mint amit mi kiállítani tudunk. A vitás kérdé­sek eldöntésében a szerződés szerint nem az utódállamok döntenek, hanem a vegyesbiróság. Ez az 1927. évben meg is alakult, azonban a bíróság határozatát az utódállamok nem res­pektálják és úgy tüntetvén fel a dol­got, hogy e határosatok végrehajtása a békét veszélyeztetik, a Népszövet­ségnél a határozatok végrehajtását elódáztatják. Éveknek hosszú tapasz talata bizonyítja tehát, hogy a ben­nünket letipró szerződésben a nekünk biztosított parányi jogokat a győzők nem respektálják és igy azoknak be­tartása nem lehet kötelező a legyő­zőitekre nézve sem. Mióta a bécsi levéltár aktái nyil­vánosságra kerültek és kitűnt abból, hogy a közös minisztertanácsban Magyarország képviselője volt éppen az, aki a háború megindítását elle­nezte, így tehát a trianoni szerződés kiinduló pontja, hogy Magyarország felelős a háború kitöréséért, mind­inkább megdől és az angol sajtóban Rothermere lord lelkes agitációja folytán a magyar kérdés világkér­déssé vált és végül mióta az olasz nemzetnek kiváló nagy államférfié Mussolini is a revízió jogosultságá­nak álláspontjára helyezkedett, mind­inkább közeledünk a revízió gondo­latának megvalósításához ós a trianoni szerződés egyoldalú rendelkezéseinek megdöntéséhez. De amíg ezt elérjük, nagy munkát kell elvégezni és fő ként meg kell mutatnunk, bogy ide­haza egyek tudunk lenni és hogy mindannyian egy táborban óhajtunk dolgozni, hogy a külföld előtt impo­zánsan bebizonyíthassuk nagy igaz­ságunkat. Dr. Lukács Györgynek nyugodt, higgadt, de mélységes hazafias érzé sektől telitett érdekes előadását a közönség nagy tetszéssel és szűnni nem akaró tapssal jutalmazta. Utána Eöttevényi Olivér udvari tanácsos, a társaság ügyvezető al­elnöke ismertette a Magyar Külügyi Társaság hivatását itthon és a kül­földön. A Magyar Külügyi Társaság ala kulását, célját és fejlődését ismertette beszéde elején Eöttevényi, majd el­mondotta, amikor első ízben jelent meg a külföldi kongresszuson gróf Apponyival, mily ridegen fogadták a régi jó ismerősök nemzetünk tiszte­letreméltó pátriárkáját. — Gyűlölet szemüvegén keresztül nézték mindazt, ami magyar és azt átvitték a régi barátra is. A Nemzeti Szövetségnek ülésein ma már azonban a magyar delegátusokat rokonszenvvel és ér­deklődéssel fogadják. Ezt a változást a céltudatos munka és a magyar igaz­ságnak fényesen való kidomborodása eredményezi. A rosszul informált kül­föld teremtette meg a trianoni szer­ződést. A jól informált világnak kell ezt a szerződést megsemmisíteni. A háború hossza, kinos évei alatt Ma­gyarországról a külföld vajmi keve­set hallott. A magyar katonák hősies küzdelméből ellenséges gyűlölet fa­kadt, nem pedig a magyar hűség és hősiesség megbecsülése. Amig mi a világháború kétségbeesett küzdelmét vivtuk, azalatt, amint Maszarik el­nöknek és Benes külügyminiszternek közreadott emlékirataiból kitűnik, Amerikában, Angliában és Francia- országban Maszarik és Benes a ve­zető politikusok közelébe férkőztek és előkészítették Csehszlovákiának alapjait Hasonló célzattal járták Ju­goszlávia és Románia politikusai is az Egyesült Államokat és az antant nagyhatalmakat és előkéssitették a Jugoszláv és a nagy Román birodal­mat és vele Magyarország saétdara- bolását. Amit a háború ideje alatt végeztek ezen utódállamoknak vezeti politikusai, — ők informálták a vilá­got és megnyerték ügyüknek a világ politikát intéző személyiségek rokon- szén vét, — ngyanazt kell tenni ma a magyar nemzetnek is, hogy a ma­gyar igazság a maga fényében fel­ragyoghasson. Hogy ez megvalósít­ható legyen, szükséges, hogy ide­haza is összefogjunk e nagy munká­ban. Nagy áldozatokat kell hozni nemcsak szellemiekben, de anyagiak­ban is, hogy a világ megismerje a maga valóságában a magyar kérdést, önzetlenséggel vezeti e nagy harcot a Magyar Külügyi Társaság, kéri, hogy ismerje meg a közönség e küz­delem nemességét és siessen a nagy célok megvalósítását a maga áldozat- készségével is elősegíteni. A szónoki erővel előadott beszédet nagy lelkesedéssel fogadta a hall­gatóság. Dr, Zichy Ernő a Magyar Külügyi Társaság kisebbségi szakosztályá­nak előadója a nemzeti kisebbségek problémájáról tartott igen magas színvonalon álló előadást. Élénken ecsetelte a kisebbség fogalmáról Brüsszelben tartott ülésen felmerült vitát. A világtörténelem egyes ese­ményeinek felsorolásával bizonyította be, hogy a történelmi idők kezdete óta kisebbségek voltak és vannak, mégis az összes eddigi békekötések ■ Erzsébet Királyné Szálló ■ Budapest, IV, Egyetem-utca 5 (A Belváros központjában) 60 éve a fővárosi éB vidéki úri középosztály találkozó helye. I 100 modern kényelmes szoba. Az Étterem és Kávéházban cigányzene. ■ Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözője. Egy pincér rendszer I POLGÁRI ARAK. ____________SZÍ. «■_______ SZABÓ IMRE talajdonon. |

Next

/
Thumbnails
Contents