Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1929-04-27 / 17. szám
1929 április 27. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 Értesítés. Miután betegségemből teljesen felépültem, tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, hogy a szobafestő ős mázoló szakmához tartozó bármilyen munkát a legegyszerűbbtől a legdíszesebb kivitelig a legolcsóbb árak mellett, kedvezi részletfizetésre is vállalok. Teljes tisztelettel Kutas János Szekszárd, Arany János-utca 8 főparancsnok is a legkitűnőbb haditervet, begyújtani való papiros az csak, ha nincs nesszehordó ágyú. Vagy lehet rengeteg ágyú is, ha nincs hozzávaló tüzérség. S ha van tlzérség, de nincs megfelelő utászcsapat, amely az árkon-bokron, tátongó szakadékokon való áthaladást lehetővé tegye. Ne higyje senki, hogy nekünk, kiket a szó-szoros értelmében lefegyvereztek, nincsen szükségünk egy ilyen lelkes utászcsapatra. Nem az ellenség szeges drótsOvényeit van ez hivatva szét- vagdalni, mint inkább a hazugságok apró szálaiból lassanként karvastagnyira összesodor! kötelet, amellyel guzsbakötOtték egy ezeréves nemzet életerejét, Az erdőt nem kell vetni, ültetni, kinő az magától is. De ha mesterségesen vetik, ültetik, annál hamarabb őserdő lesz belőle. S ha már a honfoglaláskor is heteken, hónapokon át csattogtak Vereckénél az utcsináló fejszések hatalmas csapásai, mennyivel nagyobb feszülő izomerő, kemény akarat, szívós kitartás kell ahhoz, hogy az évtizedes, sőt sok százados hazugságok, rágalmak őserdején keresztül megnyissa útját egy porba tiport nemzetnek börtönéből, ki a szabadság, az élet verő- fényére. Mélyen tisztelt közönség 1 Ez a lelkes utászcsapat jött el most mi- hozzánk a Magyar Külügyi Társaság képviseletében, a pártpolitikát soha nem csináló, ele mindég a magasabb nemzeti eszmékért hevfilő és lelkesedni tudó Szekszárdi Kaszinó meghívására. Eddig is tudtuk az ő hatalmas erőkifejtésüket, úgy itt benn, mint odakint a külföldön. A rágalmak, a hazugságok őserdején keresztül fejszéik csapásaira ngyan még nincsen széles ut, legfeljebb csak egy keskeny gyalogösvény, vagy még csak egy tenyérnyi rés, de amelyen már kezd keresztül sugárzani a mesterségesen véka alá rejtett igazság derengő fénye, úgy, hogy ■agy a riadalom máris a koncon rágódó apróbb vadak között, de ijedten szűköt a magát nagyra tartó hazugság kétfarku oroszlánja is! A Szekszárdi Kaszinó nevében, mint annak ez idő szerinti intéző igazgatója, bámulattal nézek önfeláldozó lelkes munkájukra s lelkem egész melegével köszöntőm az itt megjelent illusztris társaságot s tisztelettel felkérem annak előadó tagjait, hogy gyújtsák fel a fényt a mi borongó lelkűnkben, mutassák meg a sok szenvedéstől, hazafias gondoktól, a jövőnk felett való kesergés könnyétől fátyolos szemeinknek azt az utat, atirely visszavisz, visszavezet a hajdani szép, boldog, mindannyiunk által visszasírt régi Nagy-Magyarországba 1 Isten hozta kedves vendégeinket 1 A megnyitó után dr. Lukács Ctyörgy vbtt., ny. miniszter, a Magyar Külügyi Társaság alelnöke tartott igen érdekes előadást Magyar- ország külpolitikai helyzetéről. A trianoni szerződés hatalmas kötete $9 százalékban Magyarországra térkőkét ró és csak 1 százalékban tartalmaz jogokat. Eme szerződés megteremtői ébren őrködtek arra, hogy a kötelezettségeket jelentő pontokat a osonka országon végrehajtsák, ámde senki Bem törődik azaal, hogy az igazságtalanul letiport országnak biztosítsák azokat a jogokat, amelyek őt ezen rettenetes szerződés szerint is megilletik. A nemzetiségeket megillető jogokat, amelyből sokkal kevesebbet biztosit a trianoni szerződős, mint amit mi 1848-ban önként adtunk meg nemzetiségeinknek, az ábnak o Cl O 5 ORCOCIPO. ÖNMAGÁT /ZOLGÁLJA a vi M' utód államok egyáltalán nem respektálják, azt tartván, hogy a trianoni szerződés megtartása csak a legyő- zötteknek kötelessége, da a győzőknek azt respektáltok nem kell. Hiába hangzanak fel jajkiáltások, a Népszövetség nem hallja meg az elnyomottak millióinak keserves panaszát. Az utódállamok a szerződés értelmében azoknak birtokát, akik megtartják külföldi állampolgárságukat, teljns épségben meghagyni tartoznak. — Ámde a szerződés álook megkerülésével ezen birtokokat teljes mértékben elvették tulajdonosaiktól és hiába mondotta ki magát ez ügyben illetékes hatóságnak a hágai nemzetközi bíróság, Rómánia a legarcátlanabb trükkökkel gázol be az igazságba és az optánsperek a háború befejezésétől számított 10 esztendő után is még elintézetlenek. A békebeli földárak 3 százalékát akarják megtéríteni kötvényekben, amelyeknek forgalmi értéke a névértéknek csak 40 százaléka. A lefegyverzés is a trianoni szerződésnek igen fontos pontját képezte. A legyőzött államokkal szemben a lefegyverzést a legkérlelhetetlenebbül végrehajtották. Nekünk csak annyi katonát hagytak meg, amennyi még a belső rend fentarlásához is alig, nem hogy határaink biztosítására volna elégséges. Ezzel szemben a bennünket körülvevő ellenségeink hadiereje folytonosan emelkedik és mozgósítás esetén hetvenszer nagyobb haderők állanak velünk szemben, mint amit mi kiállítani tudunk. A vitás kérdések eldöntésében a szerződés szerint nem az utódállamok döntenek, hanem a vegyesbiróság. Ez az 1927. évben meg is alakult, azonban a bíróság határozatát az utódállamok nem respektálják és úgy tüntetvén fel a dolgot, hogy e határosatok végrehajtása a békét veszélyeztetik, a Népszövetségnél a határozatok végrehajtását elódáztatják. Éveknek hosszú tapasz talata bizonyítja tehát, hogy a bennünket letipró szerződésben a nekünk biztosított parányi jogokat a győzők nem respektálják és igy azoknak betartása nem lehet kötelező a legyőzőitekre nézve sem. Mióta a bécsi levéltár aktái nyilvánosságra kerültek és kitűnt abból, hogy a közös minisztertanácsban Magyarország képviselője volt éppen az, aki a háború megindítását ellenezte, így tehát a trianoni szerződés kiinduló pontja, hogy Magyarország felelős a háború kitöréséért, mindinkább megdől és az angol sajtóban Rothermere lord lelkes agitációja folytán a magyar kérdés világkérdéssé vált és végül mióta az olasz nemzetnek kiváló nagy államférfié Mussolini is a revízió jogosultságának álláspontjára helyezkedett, mindinkább közeledünk a revízió gondolatának megvalósításához ós a trianoni szerződés egyoldalú rendelkezéseinek megdöntéséhez. De amíg ezt elérjük, nagy munkát kell elvégezni és fő ként meg kell mutatnunk, bogy idehaza egyek tudunk lenni és hogy mindannyian egy táborban óhajtunk dolgozni, hogy a külföld előtt impozánsan bebizonyíthassuk nagy igazságunkat. Dr. Lukács Györgynek nyugodt, higgadt, de mélységes hazafias érzé sektől telitett érdekes előadását a közönség nagy tetszéssel és szűnni nem akaró tapssal jutalmazta. Utána Eöttevényi Olivér udvari tanácsos, a társaság ügyvezető alelnöke ismertette a Magyar Külügyi Társaság hivatását itthon és a külföldön. A Magyar Külügyi Társaság ala kulását, célját és fejlődését ismertette beszéde elején Eöttevényi, majd elmondotta, amikor első ízben jelent meg a külföldi kongresszuson gróf Apponyival, mily ridegen fogadták a régi jó ismerősök nemzetünk tiszteletreméltó pátriárkáját. — Gyűlölet szemüvegén keresztül nézték mindazt, ami magyar és azt átvitték a régi barátra is. A Nemzeti Szövetségnek ülésein ma már azonban a magyar delegátusokat rokonszenvvel és érdeklődéssel fogadják. Ezt a változást a céltudatos munka és a magyar igazságnak fényesen való kidomborodása eredményezi. A rosszul informált külföld teremtette meg a trianoni szerződést. A jól informált világnak kell ezt a szerződést megsemmisíteni. A háború hossza, kinos évei alatt Magyarországról a külföld vajmi keveset hallott. A magyar katonák hősies küzdelméből ellenséges gyűlölet fakadt, nem pedig a magyar hűség és hősiesség megbecsülése. Amig mi a világháború kétségbeesett küzdelmét vivtuk, azalatt, amint Maszarik elnöknek és Benes külügyminiszternek közreadott emlékirataiból kitűnik, Amerikában, Angliában és Francia- országban Maszarik és Benes a vezető politikusok közelébe férkőztek és előkészítették Csehszlovákiának alapjait Hasonló célzattal járták Jugoszlávia és Románia politikusai is az Egyesült Államokat és az antant nagyhatalmakat és előkéssitették a Jugoszláv és a nagy Román birodalmat és vele Magyarország saétdara- bolását. Amit a háború ideje alatt végeztek ezen utódállamoknak vezeti politikusai, — ők informálták a világot és megnyerték ügyüknek a világ politikát intéző személyiségek rokon- szén vét, — ngyanazt kell tenni ma a magyar nemzetnek is, hogy a magyar igazság a maga fényében felragyoghasson. Hogy ez megvalósítható legyen, szükséges, hogy idehaza is összefogjunk e nagy munkában. Nagy áldozatokat kell hozni nemcsak szellemiekben, de anyagiakban is, hogy a világ megismerje a maga valóságában a magyar kérdést, önzetlenséggel vezeti e nagy harcot a Magyar Külügyi Társaság, kéri, hogy ismerje meg a közönség e küzdelem nemességét és siessen a nagy célok megvalósítását a maga áldozat- készségével is elősegíteni. A szónoki erővel előadott beszédet nagy lelkesedéssel fogadta a hallgatóság. Dr, Zichy Ernő a Magyar Külügyi Társaság kisebbségi szakosztályának előadója a nemzeti kisebbségek problémájáról tartott igen magas színvonalon álló előadást. Élénken ecsetelte a kisebbség fogalmáról Brüsszelben tartott ülésen felmerült vitát. A világtörténelem egyes eseményeinek felsorolásával bizonyította be, hogy a történelmi idők kezdete óta kisebbségek voltak és vannak, mégis az összes eddigi békekötések ■ Erzsébet Királyné Szálló ■ Budapest, IV, Egyetem-utca 5 (A Belváros központjában) 60 éve a fővárosi éB vidéki úri középosztály találkozó helye. I 100 modern kényelmes szoba. Az Étterem és Kávéházban cigányzene. ■ Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözője. Egy pincér rendszer I POLGÁRI ARAK. ____________SZÍ. «■_______ SZABÓ IMRE talajdonon. |
