Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1929-04-27 / 17. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1929 április 2' | llirúgkedvelöknek fontos! | j J| Ha igazán gyönyörű cserepes v!ráío< |L I (HUH I kát. szoba nfi vén veket, kerti Vlrá- V __ mV Ha igazán gyönyörű cserepes virágo­kat, szobanflvényeket, kerti virá­gokat akar nevelni, — használjon > Kutasy-féle «0 ’’Sirius” nöoéngtúpsól Ez a 16 év óta nagyszerűen bevált, több­szőr kitüntetett „reális készítmény nagy segítségére lese önnek I Virágait bámulni fogják I Szerezze be azonnal, de csakis .Sirius'-t fogadjon el I Egy csomag (15 adag) btf utasítással I P 20 fillér. Kapható drogériákban, gyógyszertárak­ban, mag- és virágüzletekben mindenütt. 5 csomagot bárhová bérmentve küld a kószitO cég: KOTASY DÁNIEL I ” SIRIUS M LABORATÓRIUMA a BALASSAGYARMAT I után a legnagyobb mértékben a trianoni szerződéssel merül fel a kisebbségi és nemzetiségi kérdés. A népszövetség az angol felsőházban elhangzott felszólalás után kezdett a kisebbségek kérdésével foglaikosni és azóta ment immár köztudatba, ltogy a trianoni szerződés 19-ik pontja értelmében a revízió kérdését napirendre kell tűzni. A Kellog-pak tűm elfogadása után a revízió kérdé­sének megoldása az egyedüli at, amely alkalmas, hogy e paktum no­csak egy papírlap, de az életbe átvitt kötelező szerződés lehessen. Tigasztaló reménységet lát abban, hegy folyó évi április hő 4 én Pária kan ülésezett nemzetközi konferencia a revízió kérdésével már foglalkozott. A magyar történelem nagy példái­nak feltárásával, szeretettel és meg­értéssel kell nevelni a jővő nemzedé­ket, hogy az ne kétségbeesett pesszi­mizmussal nészso a jővő elé, hanem mosolygós arccal. Siralmas helyze­tükben sem szabad, hogy elhagy­jon bennünket a remény, nem gyenge siránkozókra, hanem elszántan re- ménykedókre és dolgozókra van szük­sége nemzetünknek. A lendületesen befejezett beszéd elhangzása után a közönség leke- sen megéljenezte a szónokot, aki dacára az elvont tárgyú és definíciók kai sűrített beszédének, élénk figyel met tudott kelteni hallgatóságában. Bodnár István, a Kaszinó igazga­tója mondott ezután hálás köszönetét a szónokoknak és azon reményének adott kifejezést, hogy ez általuk elvetett mag Szekszárd város közön­sége lelkében termékeny talajra talált. Este 9 órakor a vendégek tiszte­letére a Szekszárdi Kaszinóban va- •sora volt, amelyen a Kaszinó tagjai közül mintegy 50 en vettek részt. A Külügyi Társaság vezetőin kívül megjelent ott a szekszárdi születésű Böttevényi Oüvérné, a vendéglátók közül Jankó Ágostonná, Száváid Oaz- kárné és Ssongott Edvinné. Száraid Oszkár alispánnak hivatalos ügyben halaszthatatlanul Budapestre kellett «taenia, vitéz Vendel István polgár­mester pedig betegen feküdt és így a vacsorán nem jelenhettek meg. Itt említjük, hogy ugyancsak beteg­sége miatt nem jöhetett Szekszárdra dr. Orőy Imre képviselő sem, aki a Szekszárdi Kaszinóhoz meleg hangú táviratott küldött, A vacsora igen kedélyes hangulatban folyt le. Az első felköszöntőt Jankó Ágoston főispán mondotta és a Magyar Külügyi Tár­saság megjelent vezérkarát éltette, igen komoly és tartalmas beszédben. Dr. Lukács György válaszolt a fő ispán szavaira és Szekszárd kultu Valis életének gócpontját, a Szekszárdi Kaszinót üdvözölte és a főispán egész- végére Ürítette poharát. Dr. Kramolin Gyula igen szellemes beszédben a Magyar Külügyi Társaság mázsáját, í 9V* Utol ér hetet len ül tökéletes, tartós és nagy teljesítőképességű az Államgépgyári a c Élke re t Q solgánsapásgas gr Mis fizetési feltétek mellett szállít minden mezőgazdasági gépet:-mi b\ tséplösép szemveszteség nélkül működik! Pincképes gabo­nát szolgáltat ____________________________________ i NEMZETKÖZI GÉPKERESKEDELMI R. T., Budapest. V., Vilmos csiszdr-nt 32. m. Kerületi képviseletek: Boroa és Társa, Szekszárd. — Faragó Dénes, Bonyhéd. 256 I Minimi— ............................................................................. Eöttevényi Oiivérnét, akit familiáris kötelékek füsnek Szekszárdhoz, kö­szöntötte a szekszárdiak nevében. Eöttevényi Olivérné válaszolt igen melegen a köszöntőre, végtelenül örül annak, hogy gyermekkori álma valóra vált és megismerhette azt a várost és asokat az embereket, akikről nagy­anyja és édesanyja oly gyönyörű meséket mondottak neki. Poharát Szekszárd város közönségének bol­dogulására Ürítette. Dr. Zichy Ernő felssólalásában szemléltétől nyújtott arról, hogy miket tanítanak a megszállt területen lévő magyar gyermekeknek a magyar történelem­ből. Poharát ő is a Magyar Kül­ügyi Társaság múzsájának, Eötte­vényi Olivérnénak egészségére űri • tette. Eöttevényi Olivér igen ked­ves és hatásos szép beszédben meg­emlékezett többek közt arról is, hogy a Magyar Külügyi Társaság nehéz munkájában ott látják maguk mellett mindenkor a magyar nőket is. A mai felolvasó est hallgatóságának is igen jelentékeny része a szekszárdi höl­gyek köréből került ki, ezzel tanú- jelét adták, hogy átérzik azt a nagy gondolatot, amelyért ez a társaság oly kitartással küzd. Az előadáson és a Kaszinó estjén megjelent szek­szárdi hö'gyekre ürítette poharát. A társaság tagjai 12 óráig marad­tak együtt. — Az ízletes vacso­rához a szekszárdi szőlősgazdák küld­tek kitünőbbnél kitünőbb borokat, igy br. Schell József, Tóth Károly, Mezőgazdasági—Kereskedelmi R-t., Szeghy Sándor, Steinsdörfer József, Antal Pál, Szabó János és Bodnár István. 8. Válasz a „tnesdöbbenésre“. Lapunk múlt heti számában, a Szekszárd—bátai ármentasitő társulat választmányi üléséről szóló köziemé nyűnkben, azon első pillanatra is különösnek látszó hir jelent meg, hogy a társulat választmánya, az igazgató főmérnök jelentéséből, megdöbbenés sei vett tudomást Tolna vármegye alispánjának egy véghatározatáról, melyben a társulatot közigazgatási végrehajtás terhe mellett kötelezte a Séd- és Lajver-pitak 33 év előtti állapotába való visszahelyezésére s az igazgató-főmérnök rámutatott az említett alispáni határozat végzetes következményeire, mely a‘társulatot anyagi romlásba kergetné stb. Miután előre is kizártnak gondol­tuk, hogy a vármegye alispánja olyan határozatot adjon ki, mely a kellő körültekintést, a törvényes és belső indokoltságot nélkülözne, vagy olyan váratlan és sérelmes volna, hogy a megdöbbenést jogosulttá tenné s kívá­natosnak és szükségesnek láttak, j hogy a közvélemény és a társulati { érdekeltség ezen kérdésben tisztán I lásson és kellő tájékozással birjon, — az audiatur et altera pars elvé­nél fogva is, — érdeklődtünk annak mibenléte felől s a tárgyi tényállás­ról a következő felvilágosítást kaptuk: A Szekszárd—bátai ármenteBÍtő társulat még 1899. évben engedélyt nyert úgy a Séd, mint a Lajvér pa­tak szabályozására s az e tárgyban kiadott mindkét engedélyokirat kö telezi a társulatot a létesített med­reknek a szabályozási terv szerinti állandó jókarban tartására. Az enge­délyes társulat azonban az utóbbi években mindkét engedélyokiratban vállalt fenntartási kötelezettségének nem tett eleget. Ennek következménye az lett, bogy a szekszárd—bátaszéki helyiérdekű vasút (mely moBt elsőrangusitás alatt áll) 16—17. szelvényeiben levő Séd patak veszélyessé vált, valamint a Lajvér hidjánál is nagymérvű elisza polódások álltak elő. Természetes, hogy az államvasutak most, hogy az elsőrangusitással kap csolatban műszaki bejárást tartottak s műtárgyaik és a pályatest helyze­tét megvizsgálták, a már veszélyessé vált fenti tények miatt panasszal fordultak a vármegye alispánjához s kérték, hogy a társulat törvényes és vállalt. kötelezettségeinek betartására szorittaBiék. Esen tényállásból mindenki meg­állapíthatja, hogy a jelen esetben nem egy uj kötelezettségről, vagy váratlan, nem sejthető intézkedésről van szó, hanem a védgát társulat által, a ré­szére kiadott törvényes és hatályban lévő engedélyokiratban vállalt köte­lezettségének betartásáról, amelyet a társulat bem teljesített s melyre mind­addig köteles, mig ezen engedély- okirat fennáll, amelyet nemcsak 33 év előtt, hanem azóta is, a legutóbbi évek kivételével, bár kedvezőbb vi­szonyok között, mert akkor még a vadvizek iszapját a holt medrek ki­töltésére használta fel, mig az most az élő medret iszapoljs, — mindig teljesített is. Nem tudjuk tehát megérteni, mi megdöbbentő van abban, ha az állam­vasutaknak a pályatest és hidak megvédésére irányuló törvényes és jogos panaszára, a vádgát társulatot törvényes és vállalt kötelezettségének teljesítésére a vármegye alispánja, ugyancsak törvényes és elkerülhetet­len kötelezettsége s az általa kiadott engedélyokirat rendelkezései értelmé­ben kötelezi? Vájjon van-e módjában a vármegye alispánjának ez elől a konkrét panasz elől, a megállapított és a társulat által is elismert tényállás mellett ki térni és valamely bekövetkezhető kár esetére a társulat helyett az anyagi és esetleg büntetőjogi következmé­nyeket magára venni ? A meder és partok Jókarban tar­tása a birtokos kötelessége s ha ennék nem tesz eleget, büntetendő cselek­ményt követ el s arra hatóságilag kötelezendő. A felelősség ezért min­den irányban azt terheli, aki arra kötelezve van s ez a védgát társulat s a vármegye alispánját akkor ter­helné felelősség, ha erre a társulatot nem kötelezné. Minden törvényt tisz­telő embertől elvárható, hogy ezt elismerje. Hogy ezen kötelezettség teljesítése a társulatot anyagi romlásba kergetné, ha az mindazt megteszi, amit haeonli helyzetben más érdekeltségek is meg­tesznek — ami azonban már nem tartozik a vármegye alispánjához — abban kételkednünk kell. A vármegyében nagy vizimunkí- latok vannak folyamatban, minden érdekeltség megragadja az alkalmai, hogy segítsen magán és könnyítsen terhein s hogy nem eredménytelenül, ast igazolja az a hatalmas támogatás amelyben Szekszárd város és a többi érdekeltségek, a völgység! árok, « Koppány és Kapos medrek, a Szakos köaségi árok stb. a földmivelésügyi minisztériumtól részesülnek. Nem hihetjük el, hogy a védgát társulat volna az egyedüli, amely nem tud magán segíteni, midőn nemcsak az anyagi segély, hanem más műszak« és egyéb módok is rendelkezésére állanak, hogy a Séd és Lajvér ügyét az érdekeltség anyagi erejének lehető megkimélésével, megnyugtató módon rendezze. Ennek taglalása azonban már nem tartozik ide. Ne iparkodjék tehát a társulat« főmérnök a vármegye alispánjára a felelősséget áthárítani, őt bármely vélt sérelem okozójául feltüntetni, se set ne várja, hogy törvényes kötelessé­gének teljesítését elmulassza, mert ezen szándéka a hangulatkeltésre is csak rövid ideig, addig lehet alkal­mas, mig a valódi tényállás ismere­tessé nem válik. Nem megdöbbenni kell tehát, ha néni erélyesen minden irányban cse' lekedni s bizonyos, hogy a vármegye alispánja tudni fogja kötelességét s a nagyon íb átlátszó, de annál indo­kolatlanabb támadás dacára, a leg­nagyobb készséggel és'meleg szívvel fogja támogatni a vármegye egyik legértékesebb részének, a Sárköznek lakosságát, a terhei könnyítésébe irá­nyuló minden céltudatos munkában. detektoros és lámpás készülékek, valamint alkatrészek leg­olcsóbb beszer­zési helye. Akkumulátor töltőállomás. Szerelés és javítás jótállással! árajánlatot! Búdul Ferenc rádió- és vQlamonági vállalata ti Szekszárd, Széchenyi-ntca 12. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents