Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1929-04-20 / 16. szám
1929 április 20. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 5 ........................................................................................................... Fe lülmúlhatatlan I a 20 HP és 30 HP W a I I i s I traktorok teljesítőképessége, tartóssága, olcsó üzeme. __ Ma ssey*Harris gyártmány! NEMZETKÖZI GÉPKERESKEDELMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPESTS V.» Vilmos császár-ut 32. ^Kerületi képviseletek: Boros és Társa, Szekszárd — Faragó Dóaes, BonyhájdM Messzemenő garanciákkal kedvező feltételek mellett szállítja: |266 díszt öltött, a reálgimnázium ablakaiban pedig Ízléses nemzetiszintt zász- lécskék jelezték az ünnepet. A fő- hercegi pár üdvözlésére Dombóvárra érkezett Jankó Ágoston, Tolna vár megye főispánja, Szévald Oszkár, Tolna vármegye alispánja, dr. Éri Márton kerületi képviselő és dr. Szmolenszky József főiBpáni titkár. Ott láttuk as üdvözlők sorában joba- házi Döry Hugó felsőházi tagot és a pécsi cserkészkerületet képviselő kisebb küldöttséget Balog Mária kerületi titkár vezetésével. A déli gyorsvonattal érkezett meg a főbercegi pár, akiket útjára elkísért Lindenmayer Antónia, a női Cserkész- szövetség országos elnöke íb. Nagy éljenzés fogadta őket, amidőn az egyik elsőosztályu kocsi ablakánál megjelentek. A magas vendégeket lelkes beszédben üdvözölte Jankó Ágoston főispán, utána a reálgimnázium cserkészei nevében Papp Gyula tanár, a női cserkészcsapat nevében Ács Sándorné tanárnő, mig a pécsi kerület nevében Balog Mária egy egy virágcsokorral kedveskedett a főhercegasszonynak. A kölcsönös üdvözlések után az autók sora megindult a főbírói lakás elé. A Hunyady-tér körül az üdvözlő közönség nagy .száma gyülekezett, dacára a szemetelő esőnek és itt a úgynevezett pátens ügyében, amikor arról volt szó, hogy véglegesen is elveszik a protestáns autonómiát, ami akkor nem felekezeti kérdés volt, hanem valóságos nemzeti érdek, mivel a bécsi kormány és önkény- uralom ebben látta egyik hatalmas akadályát teljes beolvasztási politikájának. Állítólag ez ügyben való ténykedése is oka lett volna Augusz báró hirtelen felmentésének a helytartó- sági alelnökségtől. Augusz egyébként ujabbi érdemeiért 1875-ben megkapta a magyar báróságot is. S hogy még sem lehetett olyan mindennapi ember, mutatja az európai műveltségű Liszttel való holtig tartó barátsága. Igyekeztek politikai ellenfelei őt ugyan a nagy mester előtt is befeketíteni, de Liszt egyik levelében azt írja : Politikával nem foglalkozom. De nem is hagyom a politikán keresztül a barátságot elmér gesiteni! S nem is engedte, aminek hathatós bizonyítéka az a 117, jobbára francia levél, amelyet Csapó Vilmos kir. kamarás gyűjtött össze és adott ki: „Liszt levelei" címmel, Augusz Antal hagyatékából, 1911 ben, amely könyv voltaképen az első, Liszt Ferenccel magyarul foglalkozó könyv, amelynek tartalmát kitünően használja fel . ifjú Somssich Andor is, az 1925 ben megjelent, „Liszt Ferenc élete" című értékes könyvében, amely Úgyszólván, dátumszerűen kö/eti a mester élte folyását. (Folyt, köv.) vasutas zenekar rázendített a Himnuszra. A főszolgabírói hivatal előtt a községi képviselőtestület élén Ta kács József főjegyző üdvözölte a magas vendégeket, mig Tóth Ancika virágcsokrot nyújtott át. — Ugyancsak virágokkal kedveskedett Kenézy Lászlóné, a gondos háziasszony. A főszolgabírói lakban költötték el a vendégek ebédjüket, amelyet kedvessé tett a ház népének szorgos figyelmessége és előzékenysége. Maga az avatóünnepség délután fél 3 órakor volt az erre az alkalomra ízlésesen feldiszitett Iparmozgóban. A „Túrán", a „Dobó Katica" és a „Dombó Pál" cserkészcsapat a pécsi cserkészekkel fogadta a vendégeket, majd a Faics po'gári leányiskola énekkara a „Magyar Hiszekegy" et énekelte el. — Ezután tartotta meg Lindenmayer Antónia avató beszédét, amelyet a szépszámú, előkelő hallgatóság nagy figyelemmel hallgatott végig. Rámutatott a női cserkészet jelentőségére, céljára és hivatására és kérte a megszervezendő helyi tanács tagjait, hogy a nemes intézményt mindenkor a legnagyobb tudásukkal szolgálják. Ez a csapat egy lelkes magyar nő nevét választotta és veszi mintaképnek. Tagjait hazaszeretetre, vallásosságra és egymás megbecsülésére óhajtja nevelni. Lelkesen és tetszéssel fogadott beszédét az ismeretes jelszóval fejezte be: „Mindent a hazáért és semmit magunkért." A lelkes beszéd után kezdetét vette az avatás megható szertartása, amelynek lefolyása után Ács Sándorné, cserkészparancsnok körültekintő ügyessége kedves műsorral szolgált. 0 volt a rendezője ennek a műsornak, az ének , tánc- és zeneszámokat ő kisérte zongorán, szóval fáradhatlan buzgalmáról nyuj tott tanúbizonyságot. Tetszéssel fogadta a közönség So mogyi Margit magyar táncát, meleg érzéssel adta elő melodrámába átdolgozva Kapossy Bözsike halhatatlan Vörösmartynk poetikus „Szép IIonká"-ját, majd kedves táborozási jelenet folyt le, amelynek során Ka- possy Bözsike érces szopránja kitü nőén érvényesült és Kanczler Mariska ügyesen szavalt. A főszolgabírói lakban elfogyasztott tea után a magas vendégek kel lemes benyomásokkal távoztak az 5 órai személyvonattal, maguk után pedig a közönség Bzéles rétegében kellemes emlékeket hagytak. — Esküvő, családi, műszaki vagy műkedvelői csoportfényképezéseket vállalok. Meghívásra azonnal kiutazom saját autómmal. Számos elismerőlevél és kitüntetés. Sürgönyeim : Borgula Szekszárd. Telefon: 17. A Tolnovűnneggel Általános Tanító- egyesület küldöttsége dr. Kleüelsüerg Ránt gitt kultusimlnisitórnél. Mint annak idején jeleztük már lapunkban, 1928. évi szeptember hó 10 én Tamásiban tartott közgyűlésében a tanítóegyesület dr. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminisztert egyhangú lelkesedéssel örökös disz- elnökévé választotta meg. E választásról a tanítóegyesület díszes kiállítású okiratot készíttetett Wallacher László szekszárdi m. kir. reálfőgimnáziumi rajztanárral. A kutyabőrre festett okiraton felül látható a vármegye és a miniszter családi cimere, közben sárközi motívumokból művésziesen összeállított díszítés és alul a Magyar Nemzeti Mu zeumnak hagyományozott lengyeli kastély miniatűr képe. A művészi ihlettel és nagy festői érzékkel kiállított oklevél egy diszes bőrkötésben van, melynek címlapját a miniszter családi cimere díszíti. E díszes okiratot vitte föl egy küldöttség folyó hó 12-én Budapestre, hogy azt a nagy kultuszminiszternek ünnepélyesen átadja. A küldöttséget Jankó Ágoston, vármegyénk közszeretetben álló főispánja vezette s résztvettek abban dr. Gratz Gusztáv, dr Éri Márton, dr. Dencz Ákos, dr Klein Antal és dr. Zlinszky István tolnavármegyei országgyűlési képviselők, dr. Halmos Andor kir. tanfelügyelő, dr. Haypál Sándor vármegyei árvaszéki elnök, a törvényhatóság tisztviselői karának képviseletében és Schlenker Mihály bonyhádi rk. iskolai igazgató, a tanítóegyesület elnöke, Pártos Ferenc dombóvári állami és Szám József báta- széki községi iskolai igazgatók, a tanítóegyesület alelnökei. A kormányzói audienciáról visszatérő miniszter délután fél 2 órakor fogadta szívélyesen és szeretettel a küldöttséget a képviselőház kultuszminiszteri szobájában. Jankó Ágoston főispán közvetlen szívből jött meleg szavakkal üdvözölte a minisztert, rámutatva hatalmas kulturmunkájára, majd bemutatta a küldöttséget. Ezután Schlenker Mihály, a tanitó egyesület elnöke lendületes beszéddel üdvözölte a minisztert. A beszéd e hangzása után Pártos Ferenc alelnök átnyújtotta a miniszternek a díszoklevelet. A lelkesedést kiváltó üdvözlés után dr. Klebelsberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter szólott, kifejtvén, hogy ő szentül hiszi, hogy a kultúra fegyverével fogjuk ismét egybeforraszthatni Nagymagyar- országot és örül, hogy Tolnavármegye kulturmunkásai vele akarnak dolgozni. Est az oklevelet ő egy tanítói oklevélnek tekinti, mellyel őt, mint j g]BBBSEBESSBBI5,BBBSBBfi| | | Varrógép, kerékpár, |j Ü RÁDIÓ “i ® és villany-felszerelési | ü vállalat. B Nagy alkatrész-ratár és javiióaifihely. S j SOMMER lseluzird, B a Garay-tér. Telefon 51. g | llutó-javitó műhely. ® g Hkkumulátor töltés és javítás, jjjj Sbbbbbbbbbbbbbbbbbbb a magyar nemzet tanítóját, — mert ő ily minőségben végzi miniszteri feladatát — a magyar tanítók megajándékozták. Köszöni e szép és értékes kitüntetést és kéri, hogy tartsa meg a tanítóság őt szeretetében, melyért dolgozni szent hivatásának tartja, mit igazol azzal is, hogy az önhibájukon kívül B) listára jutott tanítókat mind visszaveszi szolgálatba. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után érzékenyen vett búcsút a küldöttség tagjaitól. Hogy tudósításunk teljes legyen, megemlítjük még, hogy dr. Pesthy Pál országgyűlési képviselő betegsége miatt nem vehetett részt az ünnepélyes átadáson, mig dr. órffy Imre képviselőnk a pénzügyi bizottság ülésén, mint előadó lévén elfoglalva, kimentette elmaradását. Vinekker dános halála. Meghalt egy tanitó. Buzgó, ideális gondolkozásu ember volt. Sokan ismerték és sokan szerették. Mint ujságiró is sikerrel forgatta a tollat. FelsŐbbsége is elismerte érdemeit g a vármegyei iskolánkivüli népművelési bizottság titkárának nevezték ki. Dióhéjba összefoglalva ezt írták meg róla. Szép. Hisz sokról ennyit se írnak. Tanitó sok van. Buzgó, ideális gondolkodású ember még több. Jó modor s együttérző szív sok jó- ismerőst és nyílt szivet biztosíthat az embernek s különösen a tanítónak. De Vinekker ennél több volt. Egy született népművelő. S nekem, ravatalánál állva, eszembe jutott, amit a hírlapírókról olvastam: „születik, mert az igazi hírlapírónak csakugyan születnie kell, azután pedig tanul minél többet és minél többfélét, azután dolgozik éjjel-nappal a szétpattanásig megfeszitett idegekkel s folytonos lázban forrongó agyvelővel b mikor ereje fel van emésztve, — ami nála gyorsabban szokott történni, mint más embereknél, — akkor lefekszik és meghal azzal a szomorú gondolattal: „Das zur Stunde seines Sterbens Niemand weiss, dass er gelebt." Elválasztva az ügytől személyileg, gyorsan feledésbe vész emlékünk. De aki — mint Vinekker János is — folytonos lázban forrongó agyvelővel termeli ki magából a társadalmi meliorizmust célzó gondolatokat, annak emléke elhomályosulhat, de szelleme uj erőkifejtésre fog ösztönözni uj forrongó agy velőket. Vinekker János lelkes munkása volt a hirlapirásnak. Szerkesztője volt a Dombóváron megjelenő Dombóvári Hírlapnak, majd ugyancsak Dombóváron a saját kiadásában megjelenő Dunántúli Közélet c. lapnak és ennek megszűnte után belső munkatársa lett lapunknak mindaddig, mig a népművelési titkárságtól meg nem vált, azután pedig hűséges külső munkása mindaddig, mig a kínzó betegség ki nem ragadta kezéből az annyira szeretett tollat. Vinekker János ujdombóvári áll. el. isk. tanitó f. hó 13 án a délutáni
