Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1929-04-20 / 16. szám
6 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1929 április 20. SINGER varrógépek rég bevált jó minőségben Jíedvezó fizetési feltételek SINGER VARRÓGÉP RE 9 Zvé NYTARSA9AG Marton János, Szekszárd, Baiüna-utca 57/b. mim. Bonyhádon: Zárda-utca. Tolnán: I Szekszárdi-utca 14. Dunaföldváron: Erzsébet-tér 6. szám. 49 órákban, hosszas szenvedés után, élete 46. évében meghalt. Temetése f. hó 15-én délután 4 órakor volt Dombóváron, nagyszáma gyászoló közönség jelenlétében. Helybeli kartársain s tisztelőin kivttL. megjelent dr. Halmos Andor kir. tánfelügyelő, a vármegyei iskolánkivüli népművelési bizottság ügyv. elnöke Reitzi Péter bizottsági titkár kíséretében, továbbá Sohleoker Mihály, az Alt. Tanítóegyesület elnöke, Magyar Rezső járásköri elnök, Denke Antal nagy- mányoki bányatársulati igazg.-tanitó a helyi népmüv. biz. képviseletében és Scherer János váraljai ág ev. tanitó. A temetési szertartást Berger Lajos• dombóvári ág. ev. lelkész végezte. A vármegye tanítósága nevében Magyar Rezső kocsolai ig, tanitó mondott búcsúbeszédet, mig az uj dombóvári áll. el. iskola tantestülete nevében Gábor Béla igazgató-tanító búcsúzott a hűséges munkatárstól. A koporsót elborító sok gyászkoszoru közt volt a vármegyei iskolánkivüli népművelési bizottság gyászszalagos koszorúja is. Közegészségügyi nap Bonyhádon. A szekszárdi orvosok példájára, akik rendi feladataik s a collegiális összetartás előmozdítása célj ából évek óta, rendszeres, havi összejöveteleket tartanak, másfél év előtt dr. Schall Kálmán tb. vm. t. főorvos, fiók- szövetségi alelnöknek is sikerült a völyyséyi járás orvosait ilyen havi találkozókban egyesiteni; sőt az ő vállalkozása annyival nagyobb je lentőségü, mert abba a járás állatorvosait és gyógyszerészeit is belevonván, kezdeményezésével egy szé- lesebbkörü tömörülés magját vetette el. Ezen havi összejövetel, folyó hő 10 én, szerdán kimagasló ünnepi jelleget nyert azáltal, hogy a völgy ségiek fáradhatatlan vezérének meghívására a megyei központ is részt vett azon és a tizenkét szekszárdi vendéggel — Kramolin, Kelemen, Fördős tisztiorvosok, Novák magántanár, Sztanó, Kovács kórházi főorvosok , Leszier, Lichtenberg pénz tári orvosok, az állatorvosokat kép viselő dr. Illy György állategészségügyi felügyelő, valamint Szeghy, U rik és ifj. Szeghy gyógyszerészek kel — együtt k0 főnyi társaság jött össze a bonyhádi „Erdős-szálló“ Kaszinó termében. | VAN KIFIZETVE DE 4 i ti*°- A TART A u Dorco cipó RAJTA A VED] EGY, MERT KÜLÖNBEN UTANZATi MlkAzÉidb<i(ksflu!arf)rLva: A kitünően rendezett lakoma folyamán — első felszólalóként — dr. Schall Kálmán kimerítően ismertette az egész kezdeményezés célját és hosszabb beszédben vázolván az ünnepség előzményeit, a vendégek üdvözlésével kiemelte azon körűimé nyékét is, melyek az összejövetelt egy „közegészségügyi napu jelentőségére emelik. — Utána dr. Kramolin Gyula vm. tiszti főorvos, fiókszövetségi alelnök mindenekelőtt a kora és gyengélkedése miatt távol- maradni kényszerült fiókszövetségi elnök -r- dr. Drágíts Imre eü. főtanácsos — üdvözletét és együttérzését tolmácsolta a társaságnak, majd a szekszárdiak nevében a meghívást melegen megköszönve, örömmel látja ezen újabb tömörülésben egy régi alakulat — az évtizedek előtt megszűnt „Tolnamegyei Orvos- és Gyógyszerész-Egyesület* — feltámadása lehetőségének a megcsilland sát. Hosszasabban fejtegeti a társaság három rétegének (állatgyógyászat, orvostudomány és gyógyszeré- szetnek) egy közös özvegy anyától — a magyar közegészségügy öléből — való származását és rámutat, hogy ha ez a három testvér, idők folyamán, kissé elidegenedett is egymástól és külön utakon járva csinálta is meg mindegyik a maga carriere-jét, azért van egy közös tulajdont képező családi örökségük, a gyógyszer tan nagy virágos kertje, amelyben mindig összetalálkoznak. Es ebben a nagy családi parkban vannak örök- életü fák, amelyeknek gyógyereje ismét közelebb hozhatja az elhidegült testvéreket és közös munkában, szó ros fegyverbarátságban egyesitheti őket a közős anya: a magyar köz- egészségügy s a magyar Haza javára 1 — A felvetett gondolatok élénk és igen értékes visszhangra leltek Koritsánszky Ottónak, a „Magyar Országos Gyógyszerészagyesü let“ ügyvezető igazgatójának nagyhatásút beszédében, ki is (külön ezen alkalomra rándulváo le Budapestről) közismert és kiváló szónoki kész séggel az odaadó hivatásszeretetet mint a legnagyobb erőforrást ajáu lotta a jelenvoitak figyelmébe Szeghy Sándor a kerületi gyógyazeresz egyesület elnöke, annak képviseletében csatlakozott a felmerült eszmék hez és lendületes szavakkal nyújtott kezet a gyógyszerészek nevében az Hutschenbiicher Ödön és Fla emlékek nagy raktára, kőfaragó-üzeme Szekszárd, saját telepe: Vasúti-fasor 14—18. Tűzifa ölenként és vagóntételben. Cementáruk, u. m. kuigyflrük és hidáteresz-csövek minden átméretben, kuttető, kerítés- és kapuoszlopok, eteiő és itató vályúk, hornyolt cement-cserép, mintás és sima cementlapok, állandóan friss cement, vakolati fehér és együttműködéshez. Végül dr. Eihach Kornél rövid, de igen szellemes felköszöntőben üdvözölte dr. Schall Kálmánt mint az összejövetel megteremtőjét. — A lakomát követő fesztelen eszmecserékben számos, elméletileg és gyakorlatilag egyaránt fontos kérdés került szőnyegre és a társaság az éjféli órákban azon meggyőződéssel oszlott szét, hogy ezen összejövetelek rendszeresítése és ki- mélyítése azokat nemcsak a részt vevők élvezetes élményévé, hanem a közegészségügyi haladás értékes palántanevelő melegágyává is tehetné! —n. A heim Ipar tűmosatűsa. Márovics Andornak, a pécsi ipartestület elnökének vezetésével a pécsi iparos társadalom folyó hó 17-én értekezletet tartott, amelyen megjelent Fischer Ferenc dr. főispán, Visnya Ernő felsőházi tag, iparkamarai elnök és Baumann Emil kamarai alelnök. Ezen értekezleten hosszasabban fejtették ki az iparosság jogos panaszait és azt a veszedelmet, amely a pécsi iparosságot végpusztulással fenyegeti. Visnya Ernő kifejtette, hogy ismeri az iparosság bajait s hogy azon gyökeresen javítani lehessen, egy táborba kell hozni a kisiparosságot és küzdeni kell a kartellek túlkapásai ellen. Fischer főispán kifejtette, hogy minden városnak kötelessége iparosságáról gondoskodói. Ismeri szintén a helyi ipar bajait és megnyugtatja az iparosokat, hogy minden alkalommal a végsőkig exponálja magát, hogy pécsi munkát pécsi vállalkozóknak adjanak. Örömmel regisz'ráljuk a szomszédban történt eseményeket és reméljük, hogy vármegyénk és városunk vezetői ugyancsak átérzik azt a rettenetes helyzetet, amelyben a szekszárdi ipar tengődik és mielőtt teljesen összeroppanna, hasonló megértéssel nyújtanak segédkezet iparosaiknak. Ha az eddigi vármegyei és városi vállalkozásokat tekintjük, bizony szomo ruan kell megállapitani, amint arra már egyizben cikk alakjában is rámutattunk, hogy az utóbbi években lefolyt nagyszabású középitkezésekből I vajmi kevés jutott az itteni iparos társadalomnak, mert majdnem minden - vállalkozást a nagytőkét képviselő Pécs mellett 620 meleg, kénes, iszapos, rádióaktiv gyógyforrásaival páratlan gyógyhatású rheuma, köszuény csuz tj Ischias ellen Elő-utóidényben szállodai szóba, teljes ellátás, I, osztályú fürdővel együtt naponta 7b, 488 penifi Kérjen részletes prospektust 11 INTERURBAN TELEFON: 9, idegen vállalkozók nyertek el és igy iparosainknak nem kereset, hanem a középitkezésekből reájuk, mint adóalanyokra, csak terhek hárultak. Pécs városa megmutatta e tekintetben nemcsak szóval, de többször tettekben is, miként viseli szivén a nehéz helyzetben lévő iparosok érdekeit. Nagyon kérjük megyénkben és városunkban arra illetékes tényezőket és azok szakreferenseit,' hogy a pécsiek példáját követni szíveskedjenek. MM. HÍREK. Időjelzés. A szekszárdi meteorológiai állomás 1929 április hó 11—17-iki feljegyzéseiből : Hőmérséklet: maximum: 17'5 C° április 13-án. minimum: 10 C° április 17-én. Csapadék: eső 5‘0 mm. április 13-án » 4*7 mm. április 14-én > 16*5 mm. április 15-én > 38 7 mm. április 16-án összesen 64'9 mm. Az emelkedésben levő légnyomás április 17-én este 9 órakor 10'3 Cü mellett 762'7 ram.-t ért el, azontúl is emelkedett. — Uj gazdasági főtanácsos. A Kormányé Őfőmékósága Bezuk István nagybérlőnek a hazai mezőgazdaság fejlesztése körül szerzett érdemei elismeréséül a magyar királyi gazdasági főtanácsosi címet kegyesen adományozni méltóztatott. — Bezuk István Torontálvármegye szülöttje. Apja a zsombolyai (Lekonics uradalomnak volt a jószágkormányzója, ö maga torontáli nagybirtokos volt. A szerb megszállás után kénytelen volt Torontálvármegyét elhagyni. Bérlője a dombóvári hercegi uradalomhoz tartozó Mászlony-puaztának, elnöke a Mohács szigetet bérlő részvénytársaságnak és kormányzója a báró Weiss Manfred örökösei gazdaságoknak. Kiváló mezőgazdasági képességeit az illetékes tényezők országszerte elismerték, igen sok esetben fordulnak hozzá a hazai nagy gazdaságok vezetői, kik a m»i súlyos gazdasági viszonyok között, tanácsait sok ízben kérik ki. A kitüntetéssel a magyar mezőgazdaság egy tekintélyes reprezentása nyerte el a méltó eiismerést.j sárga kőpor, terraszo- és műkő-zúzalék, csiszoló és fényező anyagok; dunahomok. dunakavics. — Műkő; sírkövek, sirszegélyek, sirfedlapok készítése stb. — Síremlékek ; fekete svéd gránit, márvány s műaő készpénzárban részietre is.— Vállalom temetőkben a meglévő síremlékekre utánvésést és aranyozást, helyben vagy bárhol a vidéken is, régi sírkövek átdolgozását, fényezését, legjutányosabban, előleg nélkül, pontos szállítási határidőre. ®®®®®®®®®®®®®®®
