Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1929-04-20 / 16. szám
4 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1929 április 20. r i VlrdgkeifvelSknek fonloi! Ha iguán gyönyörű cserepes virágokat, izobanOvényeket, kerti virágokat akar nevelni, — használjon i Kutasy-féle 4wi "JlrlDJ" nöoénvtápiót Ez a 16 ér óta nagyszerűen bevált, többször IdtUntetett reális készítmény nagy segítségére lösz önnek J Virágait bámulni fogják I Szerezze be azonnal, de csakis .Sirius*-t fogadjon el 1 Egy csomag (15 adag) btf utasítással I P 20 fillér. Kapható drogériákban, gyógyszertárakban, mag- és virágüzletekben mindenütt. 6 csomagot bárhová bérmentve küld a készítő cég: KUTAST DÁNIEL ” SIRIUS n LABORATÓRIUMA a BALASSAGYARMAT I ▼illamoaitásáDak a kérdésével, amelyben megelőzte őt Veszprém-, Baranya- és Sopron vármegye is. Hogy a kérdés minden részletével teljesen tisztában lehessen és a legilletékesebb döntő tényezők felfogását is megismerhesse, fentjárt a kereskedelmi-, belügyi- és a pénzügyminisztériumokban, ahol egyöntetűen azt a biztatást kapta, hogy bátran bele mehet a dologba, amelyet szövetkezeti alapon kell megszervezni, ugyaímgy, mint ahogy az a többi vármegyékben történik. Mivel az ügy csak az előkészítés stádiumában van, arra kérte a közgyűlést, hogy a kérdéssel érdemben annál kevésbé foglalkozzék, mert hiszen a villamosítást a legnagyobb nyilvánosság bevonásával kívánják megszervezni és majd a legközelebbi közgyűlés fog a részletekkel is foglalkozni. Jankó főispán foglalta össze ezután a felszólalások anyagát és megállapította, hogy az alispán fejtegetései eloszlathatták az ellenvetésekben foglalt aggodalmakat. Az alispán felvilágosításai mindenkit meggyőzhettek arról, — úgymond a főispán, — bogy a villamos szövet kezet nem sérti a vármegye érdekeit és hogy a kérdés pénzügyi megoldása sem fog nehézségeket okozni. Dr. Illgen Aurél gyönki ügyvéd rövid hozzászólása után az aliapáoi Utolér hetet lenül tSkóleteti tartós és nagy teljesítőképességű az Allamgépgyári DCÉlKeretfl solyóscsűpósyas w- Előnyös fizetési feltétek mellett szállít minden mezignzdnsdgl gépet: cséplőgép Szemveszteség nélkül működik! Piacképes gabonát siolntllnt Sag,. Kip. Államvasutak Gépgyárának Vezér ügynöksége,! NEMZETKÖZI GÉPKERESKEDELMI R.-T, Budapest. v„ Vilmos császár-ut 32. ^Kerületi képviseletek: Boros és Társa, Szekszárd. — Faragé Dénes, Bonyhád. 266^ jelentést elfogadták. Ugyancsak tudomásul vették a számonkérő székről készült jegyzőkönyvet, a közigazgatási bizottság jelentését és a beérkezett miniszteri rendeleteket. A bizottsági előterjesztések során legelőször az állandó választ mány pénzügyi szakosztályának az uj kérhán építésével a törvényhatóságot terhelő kölcsön és a felmerült többletkiadások fedezéséről szóié javaslatát tárgyalták. A javaslat szerint 700.000 P rövid lejáratú kölcsönt kellene felvenni a kórház építkezésével felmerült és még fedezetlen költségekre. Dr. Klein Antal szólalt fel e tárgynál és az iránt intézett kérdést, hogy a népjóléti miniszter a kórház összes költségei felének a fedezését vállalta e magára, vagy pedig csupán az első előirányzati összegnek, 2,400 000 pengőnek a felére tett igéretett. Mert ha a miniszter az összes költségek felét fedezi, akkor nem 700.000, hanem csak 350.000 P kölcsönt kellene a vármegyének felvennie. Szévald Oszkár alispán a kérdés megvilágítására felolvastatta a népjóléti miniszter leiratát, amely szerint a többletkiadásokra a népjóléti miniszternek költségvetési fedezete nincsen, azért most ennek a tehernek a viselésót a minisztérium nem is vállalhatja. Nincs azonban kizárva, — úgymond az alispán — hogy a jövő év költségvetésébe ezt a kiadást be lehet majd illeszteni. Elővigyázatosságból kell tehát felhatalmazást kérnie az egész összeg megszerzésére. — Majd részletesein megmagyarázta az alispán, hogy a többletkiadásokat az elÖ nem irányzott modern hullaház, az utólag felmerült és szükségesnek talált kisajátítások, a telekrendezés stb. tették szükségessé. Midőn végül megköszönte dr. Klein Antal elismerő szavait és azt, hogy felszólalásával alkalmat adott neki a kórház ügyének részletes ismertetésére, felhívta a törvényhatósági bizottság tagjait, hogy tekintsék meg a kórháztelepet, amelyre nemcsak Tolnavármegye, hanem az egész Csonka- magyarország is jogosan büszke lehet. A törvényhatósági bizottság dr. Leopold Kornél indítványára akként határozott, hogy a 700.000 pengőt csupán kényszerhelyzetből, azért veszi fel, hogy a kórház építését be lehessen fejezni és hogy a vállalkozók követelései kiegyenlíthetők legyenek. Reméli azonban, hogy a Népjóléti Miniszter módot fog találni az épít kezések folyamán elengedhetetlenül szükségessé vált többletkiadások fiaiénak viselésére is. Egyéb ügyek. Áttért azután a közgyűlés 25 bizottsági, 1 árvaszéki, 20 alispáni előterjesztés, 26 megkeresés és körlevél tárgyalására, tudomásul vette a vármegyei alapok 1928. évi zárszámadásait, jóváhagyott 208 városi és községi képviselőtestületi határozatot, kihirdetett egy orvostudori, két gyógy. 8zeréazi és hét szülésznői oklave'et* Cserkészttnnepség Dombóváron. Nem mindennapi ünnepség folyt le múlt vasára p Dombóvárott, megyénk eme rohamosan fejlődő községében. A 37. számú „Dobó Katica“ női cserkészcsapat helyi tanácsának ata kuló ülése és egyben az újonc cserkészek avatása volt, amelynek nagy jelentőséget kölcsönzött az a körülmény, hogy erre az alkalomra leérkezett Anna főhercegasszony, a női cserkeszcsapat fővédője, — férjével József Ferenc főherceggel együtt. Már napok óta lázas előkészületek jellemezték Dombóvár külsejét. Két diadalbaput is állítottak fel: az egyiket az ujdombóvári állomás előtt, a másikat pedig a főszolgabírói lakás, nál. A vasu'tól bevezető ut zászló. jóbarátja társaságában meglátogatta szülő faluját, Doborjánt s Bécsen, Lipcsén, Prágán keresztül visszatért Párisba. Liszt aztán egészen 1846-ig nem volt Pesten, vagy Magyarországon. Már ekkor megtörtént a szakítás közte és D’Agoult grófné között, aki voltaképpen nem hogy előbbre vitte volna, de inkább megakasztotta Liszt további karrierjét. — Párist nem igen lehet nevezni az erkölcs városának. Tudott kettőjük ottani vi zzonyáról. De e felett még sze- methunyt. Külföldi együttélésüket azonban nem igen akarta megbocsátani. Amikor Liszt hirtelen támadt vetélytársának, Thalberg Zsigmond hódításának ellensúlyozására Párizsba visszatért, annak müértő közönsége biz elég hűvösen fogadta. Később enyhült egy kicsit a hangulat. De még nagyon sok időbe került, amig nemcsak pompásan sikerült bonmót- nak tartották egy szellemes párizsi nő ama mondását, hogy: Thalberg •z első, Liszt azonban az — egyetlen 1 A nagy művészt bántotta ez az ok nélkül való elhidegedés. Elmérgült hírlapi polémiája is akadt. S módfelett elkeserítette a családjával kibékült D’Agoult grófnénak Stern Dániel név alatt megjelent Nelida cimü regénye, amely a kettőjük között volt viszonyt Liszt befeketitéaé- vel tárgyalja. Ott hagyja tehát Párizst o Dél-Franciaországban ad hangversenyeket s itt sorsa összehozza Pauban első, talán mondhatni egyetlen szerelmével, a szerencsétlen D’Artigauné, St. Criq Karolin grófnővel, aki aztán fennkölt ideális lelkét mutatja meg azáltal, hogy Párizsban, közös boldog talanBáguk hatása alatt, anyai ezere- tetébe fogadja Liszt gyermekeit, ő pedig talán egyik legszebb dalát, az „Ich möchte hingehen“-t írja hozzá. Pétervári, spanyolországi, svájci útja s a bonni gyönyörű Beethoven- ünnep után aztán Weymarban köt ki hosszabb időre Liszt élethajója. — Mária Pawlowna nagyhercegnő, az orosz cár testvére hívja meg ide udvari karnagynak. 1846 április hó 30-án innen érkezett Pestre. Farkas Józsi cigánybandája belopódzott az Angol királynő nagyszállóba s este zenével lepte meg az ott megszálló mestert, aki valósággal a nyakukba ugrott és pezsgővel vendégelte meg őket. Színház után pedig az egyetemi ifjúság tisztelte meg, amely után G ray János ez alkalomra irt versével üdvözölték. Liszt aztán egy kis bécsi, zágrábi, győri vargabetű csinálás után visszatért Badapestre. De Augusz Antal meghívására már október hó 13-án Szekszárdra érkezik. Augusz Antal, id, Augusz Antal, szekszárdi főszolgabíró fia volt. Az öreg Augusz (később utána Sztanko vanszky Imre) pedig Csapó Dániellel és Bezerédj Istvánnal, az úgynevezett „tolnai triumvirátus“. Ott vannak ők a jobbágyság emberies sorsáért folytatott politikai küzdelemben. A tolna megyei selyemtenyésztési és az óvodaügynek országgyűlésen felvetése, a szekszárdi kórházépítés, dologház lé tesitése hazafias munkájánál. Augusz 1834 ben bekövetkezett halála után aztán fia lép nyomdokaiba. Hü támo gatója Csapónak, Bezerédjnek. Ké sőbb pedig mint vármegyei al és főjegyző, már velük együtt dolgozó munkatárs. Végtelenül agilis és mozgékony. Bezerédj Amália fel is használja óvoda alapítási mozgalmaiban. S hogy a szekszárdi, most már állami keze lésbe ment óvoda létrejött, legelső sor ban Augusz érdeme. S Csapóval és Bezerédjvel együtt, mint — kubinszki, végig verekszi az akkori pecsovicsok elleni harcot. Ott van még 1844 ben is Bezerédj Istvánnak az önkéntes adózás országosan megindi tott nemescélu mozgalmában. Ettől kezdve aztán mindinkább távolodik a liberális essméktől. így lesz Tolna megyének 1843 tói 1848 ig alispánja. 1848 ban még kibékül, nyilvánosan is összeölelkezik a szekszárdi nép- gyülésen Bezerédj Istvánnal. A sza badságharc bukása után azonban előbb Tolnavármegye kormánybiztosa, majd pestmegyei főispán less. 1852 tői—59 ig a budai helytartótanács alelnöke. 1853-ban megkapja a szent István-rend keresztjével a birodalmi báróságot. Természetesen ezek miatt sok politikai támadásnak van kitéve. így Frankenbarg elég gorombán bánik vele az Életképekben. C yanformát mond róla, de sokkal erősebb szavakkal, hogy Magyar- országon ekkora nagy állást, kevesebb képességgel még sosem töltött be senki sem. E tekintetben azonban védelembe kell vennem Augusz Antalt. Mert mondhatom, kora sok nagy emberét meghaladó műveltsége volt. Megfordult kezemben egy hajdani úti naplója, amelyben, mint 18—20 éves fiatalember, a Bezerédj Lászlóval együtt megtett külföldi útját írja le. Éles, jól látó szem. Nem mindennapi ítélőképesség érzik ki belőle. E mellett szépen éneklő, zenekedvelő, művészetszerető ember. Láttam itt hajdani lakásának berendezését. Szép bútorok, ritka becses könyvtár. Pompásabbnál pompásabb festmények, fametszetek. Szép képek külföldi, köztük hollandiai mesterektől. így egy kakasos kép, amely sokérő, mégha nem is az a hires kép, melyet a műtörténet úgy említ: oly kitünően van festve, hogy szinte várjuk a kakas kukorikolását! Volt ott Canovától is egy kis pihenő Vénus. Úgy tudom, nagy árért szerezte. Ami pedig magyarságát illeti, erre vonatkozóan is olvastam irattárában a hires konzervatív politikus Vay Miklós bárónak egy hálálkodó levelét. Megköszöni közbenjárását s uj mozgalom megindítását kéri a
