Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1929-04-20 / 16. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1929 április 2Q BSBEBEBEBBBSBBSBSBB0 §! Valóban művészies portraitokat, gyér* ® ír nrek-, csoport-, inteneur-, architektúra _ felvételeket készít gj iNŐGERi g S főhercegi udvari fényképész. gj B Vidéki meghívásokra — kiutazom. Jjjj Amateurmunkákat vállalok. J® a B H Szekszárd, Széchenyi u. 28 |j (Molnár-féle ház) 45 gj 0000000000000000000® járó rendes városképet mutatták. — A közgyeiét. A kora délelőtti órákban mór nagy volt az élénkség a megyeházán és 10 órára, amikorra a közgyűlés megnyitásának az ideje ki volt tűzve, már megtelt a székház nagyterme az érdeklődőkkel, akiknek élén ott láttuk vármegyénk vezető egyéneinek leg- javát. Pontban 10 órakor nyitotta meg az ülést Jankó Ágoston főispán, aki napirend előtt megemlékezve dr. Pe8thy Pál ny. igazságügy miniszternek az egységespárt elnökévé való választásáról, ezeket mondotta: Tek. Törvényhatósági Bizottság ! A vármegye közönségét közvetlenül érdeklő bejelentést kell tennem, amidőn tudomásukra juttatom, hogy vármegyénknek kiváló fia, törvény- hatóságunknak tagja: dr. Pesthg Pál igazságügyminiszteri állásától, melyet 5 éven át dicsőségesen töltött be, — megvált és elvállalta a Földbirtokrendezés Pénzügyi Lebonyolítására Alakult Szövetkezet elnöki tisztét — és ugyanakkor a Keresztény Kisgazda-, Főldmives- és Polgári Párt ő nagy méltóságát elnökévé választotta. őexcellenciája büszkeségünk volt, hiszen igen nagyfontosságu törvény- alkotások fűződnek dr. Pesthy Fái nevéhez. Hogy a földbirtokreform végrehajtásának legnehezebb részét: a pénzügyi lebonyolítás elvégzését tisztán fűbldn Sándor iss rdűlószakOzlete ■ ■ I SZCkSZárdOH Telefon *139 ■ ■ ■ BB ■1 ! Rendkívül olcsó tavaszi rádióvásár! ■ ■ ■ ■ wm Rádiókészülékeim jóságát rengeteg felszerelt készülékeim bizonyítják m m IHM ■ Nagy raktári Szakszerű munkai Egy évi garancia! m önzetlen bazafiságból magára vállalta — országszerte nagy megnyugvást keltett — mert általános az a meggyőződés, hogy az ő közismert pártatlansága, bölcsessége és kitartó erélye helyes megoldáshoz fogja juttatni ezt a nehéz kérdést, melynek igazságos, méltányos s gyors elintézését az egész ország már türelmetlenül várja. Hogy pedig az ország kormányzópártja : az Egységespárt Öméltóságát elnökéül választotta, az egy újabb fényes bizonyítéka az ő politikai súlyának és büszkék vagyunk rá, hogy vármegyénk e jeles fia lett az, — aki a nagy országos kormányzópártnak belső összefoglaló és összetartó tényezője, — mert ezzel a párt tekintélyének megőrzésére és a párt akcióképességére bizoanyára igen nagy befolyása lehet. Bárebben a minőségében őexcellenciáját a vármegye alispánja annak idejében a vármegye nevében már áviratilag üdvözölte, mindazonáltal ezen összejövetelünk alkalmából módot kívántam nyújtani a vármegye közönségének, hogy őexcellenciájának a törvényhatósági bizottság üdvözletét és jókívánságait jegyzőkönyvileg is kifejezhesse. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után az elhunyt Rákosi Jenő emlékének hódolt a főispán a következőkben : Tek. Törvényhatósági Bizottság! Napirend előtt egy szomorú kötelességet kell teljesítenem, — amidőn bejelentem, hogy legutóbbi közgyüfi lésünk óta Rákosy Jenő elhunyt és ezáltal úgyis szerencsétlen hszánk egy igen nagy nemzeti értékkel lett szegényebb. Rákosi Jenő, ez a kiváltságos ké pességü iró és publicista — oly nagy szellemi erő volt, mely nemcsak Magyarországon volt fontos kulturális tényező, — hanem egész mű veit Európában kiválóságánál fogva ismert és nagyrabecsült egyéniség. Az ő nagy tudása, mély bölcsesége, puritán gondolkozásmódja, — finom, választékos irásmodofo és lángoló hazafisága nemcsak bogy a magyar újságírás fejedelmévé tették őt, — de ezen kiválóságaival a magyar kultúrának tekintélyét külföldön is igen nagy mértékben emelte. Rákosi Jenő fanatikusan bízott a magyar jövőben és még a nagy ka tasztrófa sem bírta gyengiteni erős hitét; — és amikor az egész nemzet elcsüggedt már, — ez az aggastyán talán még lelkesebb, bizakodóbb ifjú hévvel dolgozott nemzeti ideáljainak megvalósításán, mint valaha. Fáradhatlan lelkesedéssel hatalmas lánggá szította a nemzeti feltámadás reménységének már már kialvóban levő parazsát ób igen nagy érdeme volt abban is, — hogy a világ közvéleménye a magyar igazságokat páitfogásába vette. Amidőn tehát a törvényhatósági bizottság . Rákosi Jenő elhalálozása fölött őszinte igaz fájdalmának ad kifejezést, arra kérem a Bizottságot, m^l'óztassanak nemzetünk e büszke Tejszövefkezeti Központ, Budapest, I., Horthy Miklós-nt 119121. ségének emlékét jegyzőkönyvileg is megörökíteni. Az áhitatos csöndben hallgatott szép beszéd javaslatát a Törvényható. sági Bizottság egyhangúlag^pagáévá tette. Perczel Béla, Egy másik gyászesetet is be kell még jelentenem a tek. törvényhatósági bizottságnak -7- folytatta a fő- ispán, — amennyiben Perczel Béla bonyhádi birtokos, a völgy ségi járásnak 10 éven át volt főszolgabirája, f. hó 9-én elhalálozott.^ Kiváló, puritán jellemű — kötelességtudó, erélyes és lelkiismeretes tisztviselő volt, akiről kegyelettel kell megemlékeznünk. A főispáni beszéd után dr. Klein Antal ny. főispán, a tolnai választókerület képviselője kért szót, hogy a tiz év előtti rémségek áldozatainak az emlékére ráhintse a törvényhatósági bizottság tiszteletteljes hódolatának a borostyánját. Tolna követe a következőket mondotta: Dr. Klein Dntnl beszéde a nroletfr- diktatúra áldozatairól. Tek. Törvényhatósági Bizottság I Népek és nemzetek történelmi eseményeinek évfordulóján kegyelettel száll vissza az Emlékezés a múltba, a múlt homályába, keresni, kutatni az okot, mely az eseményt előmozdította, előidézte. A kegyelet. Népek és nemzetek történelmi eseményeinek évfordulóján emlékezve száll vissza a kegyelet, hogy lerójja a hála adóját a múlt nagyjai, hősei, mártírjai iránt. Az okulás. História est magistra vitae. A történelem az élet mestere, tanítója. S jó barátai. S Páris szép asszonyai értenek hozzá, hogy miként hozzák fel neki az alvilági Lethe forrásból a felejtés vizét. Felrázza lelkét a halhatatlan Paganini is s megérleli benne a vágyat, bogy a zongorát a hegedűvel legalább egy rangú hangszerré tegye. Tanul éjjel, nappal. Tökélete siti magát. Az atyja által megjósolt női kéz ekkor kezd csak igazán beavatkozni sorsába. D’Agoult Károly gróf neje, Flavigny vicomt leánya, kinek gazdag arany baja még az öreg Goethét is megbabonázta, akarja be fogni a sok mások által is húzott diadalkocsijába, de úgy látszik, legalább egy időre maga is rabul esik. Otthagyja férjét. Bár ez ellen Liszt nála és családjánál is tiltakozott,' egy szép napon mégis arra ébredt, hogy a szépséges grófnő az ő távol létében egyszerűen behurcolkodott berni vendéglői lakásába. Nem részletezem ezt a sok évig tartott viszonyt, amelyből három gyermekük is született, u. m. Cosima, előbb Bülovr János báró, majd Wagner Rchárd neje. Továbbá Blanka, Napoleon utolsó miniszterelnöke fiának, Oliviernek neje. S az élete virágában elhunyt Dániel nevű fia, akit már magyarrá akart nevelni. Annyi bizonyos, hogy ez a kiválóan szellemes, irodalmilag is híressé vált grófné éveken át a legnagyobb hatással volt Liszt életére, amiről később még lesz szó. Liszt sokáig együtt időzött a gróf néval Velencében. 1838-ban itt kap csolódik vissza élete a magyar zenei kultúrába. Már 1823. evóta nem volt Magyarországon. Olvasva azonban a pesti árvízkatasztrófát, felélednek lelkében a gyerekkori emlékek s hirtelen elhatározza, hogy segíteni fog honfitársain. Elindul hazájába, de csak Bécsig jut el. Az udvar, Met ternich herceg s a közönség nagy lelkesedéssel fogadja. Egyre tervezett hangversenyéből kilenc lett s Liszt örökre büszke volt reá, hogy a honfitársainak, az árvízkárosultaknak ott összemuzsikált 25 ezer forint, idegen zsebekből került elő. Bécsből azonban vissza kellett fordulnia. Mert D’Agou t grófné váratlanul megbete gedett Velencében. 1839-ben együtt Rómába mennek, da Liszt az év végén ismét elindul hazájába. Csakhogy most meg ő lesz beteg Bécs- ben, úgy, hogy az ott tervezett máso dik hangversenyét sem tarthatja meg. Innen, betegágyából ir Festeticb Laó grófnak, hogy ha ő is akarja, az a veszély fenyegeti, hogy dec. 18—20 között nála lesz Pesten. December 18-án már csakugyan Pozsonyban van. Leírhatatlan lelkesedés fogadja. Együtt van éppen a diéta. Liszt három hangversenyt adott itt jótékony célra s majd szétszedték az ottani főúri táraságok. 1839. d*c. 24-én érkezett Pestre, hol Festeticb Leó grófhoz szállott, aki pákar fogadtatást készített elő számára. Festeticb Leó gróf nagy műveltségű, művészetkedrelő ember volt. Az ötvenes évek elején őt nevezték ki a Nemzeti Színház intendánsának. Később a sziniiskola igazgatója lett s 1853-ban ő indította meg a Délibáb cimü lapot is. Ellentétben Sándor és Emészt testvéreivel, a politikával n^m sokat törődött. Hatalmas birtokai Tolnán a más helyeken magyar tt Kegyelet" temetkezési vállalat Elvállal esvszerQ. valamint díszes temetések rendezését helyben és vidéken n □□□□□□□□□□□□□□□□□□ Nagy raktár érckoporsókban, szemfedelekben, élő- és müvirágkoszorukban □□□□□□□□□□□□□□□□□a Telefon: 70 Pirnitzer József is fial óruhűzo, SzeKszMn Alapítva 1840-ben
