Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1929-04-13 / 15. szám
1929 április 13. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 A de NAOyiGENYlj KISPÉNZŰ Öl DORCO CIPÖh™ o vigyáz á védjegyre, meri tudja, ho^y Különben utánzat ! 0000BESEHEEBEBEEEBBE S Varrógép, kerékpár, § 1 RÁDIÓ “I B és villany-felszerelési § vállalat. % Nagy alkatrész-ratár és javítóműhely. E 0 #>nMMCP mehanlkiw g B aUmmCin Széki zárd, | | Garay-tér. Telefon 51. B 0 «utó-javító műhely. 0 Akkumulátor töltés és javítás. |j Bgl El 0 ® S®0 SB 00 EH BEE fel 00 ságot érzékenyen érintik is, minden ellenszenvnek meg kell szűnni, mert a csatornázás nélküli állapot az epidémia veszedelmét rejtette volna magában. 1928. év tavaszán a Sédpatak medrének szabályozása megindult és az elmúlt évben 4 nagyobb műtárgy összesen 350.000 pengő értékben létesítve is lett. Ezen műtárgyak felavatása folyó évi január hó 13 án folyt le megfelelő keretekben. Ugyancsak a múlt év december havában fejeztettek be a szekszárdi róm. kath. templom belső restaurálási munkálatai, melyeket a szekszárdi hitközség és a hívek adományaiból 51.000 P kiadással teljesen helyreállítottak. Isten dicsőségét és a hívők áldozatkészségét fogja hirdetni a Dunántúl egyik legszebb temploma, mely pusztító tűz után méltóságtel- jesebben és tündöklőbben ragyogtatja meg ég felé nyúló aranyos keresztjét. Ugyanerre az időszakra esik az evang. egyház szekszárdi uj templomának rendeltetésére bocsájtása. Tetszetős külső formáival méltóan foglal helyet a többi felekezetek templomai között. A templom felavatását a múlt év dec. 16 án a dunántúli egyház- kerület nagyérdemű, kiváló püspöke Kapy Béla maga végezte. Az ünnep Bég fényét nagyban emelte, hogy azon dr. Pesthy Pál igazságügyminiszter, a templomépités mecénása is megjelent. A püspököt a vármegye nevében a megyei tisztikar élén az alispán üdvözölte. A szekszárdi Iparos Székház. Megtörtént a szekszárdi iparosok által oly szerető gonddal létesített iparos székháznak felavatása. A szekszárdi iparosok nagy áldozatkészsége emelte ezt a minden igényeknek megfelelő díszes épületet, melynek építését a vármegye íb megfelelő adománnyal segítette elő. A székház felavatásánál az alispán a főispánnal együtt részt vett és mint a II. fokú iparhatóság feje, az iparosságot a vármegye részéről üdvözölte. A borértékesítés. Megemlékezik arról is az alispáni jelentés, hogy a szekszárdi borpinceszövetkezet jelentős állami támogatás mellett március 10 én megalakult és kimondotta, hogy működését csak az. uj termés idején fogja megkezdeni. A szövetkezet működésétől a bor értékesitésére nézve igen előnyös eredményt várhatunk, mert lehetővé teBzi, hogy a termelők, akik boraikat a szövetkezet pincéjébe beszállítják, kedvező feltételek mellett előleget kaphatnak. Vöröskereszt Egylet zászlóbontása. Múlt év november hó 7-én tartotta a Tolnamegyei Vöröskereszt Egylet választmányi ülését, mely alkalomból a megyei nagytermet az egész vármegye és a város előkelő közönsége zsúfolásig megtöltötte. A gyűlésre Simontaits Elemér v. b. t. t., mint az országos egyesület h. elnöke maga jött el és a vármegye diszes nagytermében, ahol a vármegyei köz életben annak idején annyi diadalt aratott volt, — bontotta ki az országos egyesület zászlaját. Egyéb események. Külsőségében egyszerű, de mégiB méltóságteljesen impozáns ünnepet ült november hó 11-én Decs község, amikor az építészeti szempontból is nagyszabású uj községházát felavatta. Az ünnepélyen a főispánnal együtt megjelent az alispán, továbbá dr. őrffy Imre képviselő dr. Dencz Ákos és Erődy Harrach Tihamér képviselő- társaival. November hó 29 én volt Szekszár- don a szövetkezeti kongresszus. Dr. Schandl Károlyt, az OKH. alelnök- vezérigazgatót, a Központi Hitelszövetkezet magas rangú tisztviselői nagy társasága kisérte el kőrútjára. A gyűlésen a vármegye, a város és községek vezetői, tisztviselői, a megyei nagy- és kisbirtokosok, a pénzintézetek, [hitelszövetkezetek hivatott képviselői teljes számban jelentek meg. Az alispán felszólalásában abból indulva ki, hogy ebből a háborúból az ország és a mi vármegyénk is győztesen kerüljön ki 8 hogy a szövetkezés nem egy osztálynak az ügye, hanem az egész magyar társadalomé, mert a szövetkezés az ország gazdasági újjáépítésének egyik nélkülözhetetlen feltétele, kijelentette, hogy a szövetkezeti mozgalmat minden fentartás nélkül úgy, mint eddig, ezután is mindenkor a legmesszebbmenő hatósági támogatásban fogja részesíteni. Ennek az álláspontjának eredménye az a javaslat is, melyet a tavaszi rendes közgyűlés tárgysorozatába felvett. December 2-án cserkésznap volt Szekszárdon. A vármegyének több községéből cserkészcsapatok érkeztek városunkba, hogy rósztvegyenek a szekszárdi cserkészek 15 éves jubileumi ünnepén, továbbá a vármegyei cserkészcsapatok közÖB szervezetének megalakításán. A vármegyei közalapok állásának i ismertetése után áttér a jelentés a közegészségügy ismertetésére. A vármegye*, közegész- . ségügyi állapota — általában — jó j volt, dacára annak, hogy a rendkívüli | kemény tél és szokatlan, tartós hideg a meghűléses betegségeknek igen nagy tömegét termelte ki. — Rövid és könnyű lefolyású náthalázas esetek tömegesen merültek fel, de kifejezett influenza igen mérsékelt számban került észlelésre, a súlyos lefolyású, szövődményes esetek pedig mindvégig szórványosak maradtak. Halmozottab ban mutatkozott a roncsoló toroklob is, melynél vármegyénkben is alkalom nyílt azon újabb tapasztalatra, hogy annak jellege — az oltások gyakorlatba vétele óta már végleg eltűnni hitt komolyBágura — súlyosbodott, mi is a halálozások feltűnő szaporodásában jutott kifejezésre. — Hevenyfertőző betegségek egyébként 77 községben fordultak elő, összesen 988 beteg s közöttük 61 halálozással. Az élveszületések száma 2347, a halálozásoké 1947, a születési többlet tehát 400 főnyi volt. A szekszárdi Ferenc-közkórházban a múlt időszak végén visszamaradt 425, felvételt nyert 1710, ápolásban részesült tehát összesen 2135 beteg, kik közül 853 gyógyultan, 521 javultan, 153 gyó gyulatlanul távozván, 114 pedig elhalván, ezen 1641 főnyi fogyaték levonásával ápolásban maradt az időszak végén 494 s ezenfelül a szálkai, kakasd belaci családi ápolási telepeken és a palánki gazdaságban 439 elmebeteg, vagyis mindössze 933 egyén. — A „Szekszárdi Mentőegyesület0 teljesítményeinek száma ezen idő alatt 229, a „Dombóvári Mentőegyesületé0 34 volt. Az állategészségügy. A földmivelésügyi miniszter dr. Illy György és dr. Barabás Imre m. kir., valamint László Samu báta- széki körállatorvosoknak elismerését fejezte ki az 1926—27. évi métely kór-járvány elleni védekezés alkalmával kifejtett eredményes munkáa ságukért. A vármegye állategészségügyének állása az előző időszakkal összehasonlítva, kedvezőbb. A mezőgazdaság. A még nem tapasztalt rendkívül hideg időjárás nem találta védtelenül az őbzí vetéseket. Január és február havi havazások vastag hótakarót von tak föléjük. Ügy, hogy jelentékeny fagykár nem érte a vetéseket. A fagy csak ott okozott kisebb károkat, ahol á szél a vetésekről a havat elhordta. De ez is csak szórványosan és foltonkint mutatkozik. SzámEEEEHEEBBEEBEEBESEBE I TÓTH JÁNOS| órás és ékszerész 0 Szekszárd, Kaszinó - Bazár. 0 E ____ 0 b Rak táron tartok mindennemű fali- és g E inga-, valamint zsebórákat. | Arany-, ezüst- és dubléárukban ® nagy választék. 0 Kina-ezUst dísztárgyakat és optikai 0 cikkeket. 32 ^ 00000000000000000900 bevehető fagykárt csak a korán elvetett és megbokrosodott ősziárpa szenvedett. A hó eltakarodása után a vetések gyorsan erőre kaptak és egy két melegebb márciusi nap hatása alatt erőteljes fejlődésnek indultak. Rovar-, vagy egérkár nem mutatkozik. — Az általános gazdasági életre kiható jelenségek közül örvendetesen megállapítható azon körülmény, hogy a különböző műtrágya- féleségek használata évről-évre terjed a vármegyében. A március hó 21—25 ig Budapesten megtartott Országos Mezőgazdasági kiállításon és vásáron Tolnavármegye igaz lelkes örömünkre és büszkeségünkre messze kivált Bzarvaa- marha és lótenyészanyagának és egyéb termesztményeinek bemutatásával. A kitüntetettek a következők: 1. A telivér simmentháli bikákért: II. dij DŐry Ilona és László. Díszoklevél : Dőry Frigyes. Bikaborjukért: la dij: Strasser Vilmos. Elismerő oklevél: Dőry Ilona és László. A telivér simmentháli tehenekért: la és Ic dij: Dőry Frigyes. Az üszőkért II. és III. dij Dőry Frigyes. 2. Simmentháli bikákért I/a dij: Strasser Vilmos. Elismerő oklevél: Dőry Frigyes. A tejelési dijak I. diját kapta: Dőry Frigyes. Tejelési leszármazás alapján két első dijat: 1 drb. bikával és 1 drb. üszővel Dőry Frigyes. 3. Szőke mangalica sertésért elismerő oklevelet kapott Dőry Frigyes. A hússertésekért csoportdijat kaptak : Bischitz Sándor és Jeszenszky Andor báró tenyészetei. 4. Juhokért elismerő oklevelet nyert báró Kornfeld Móric uradalmának tenyészete. 5. A Limburgi-romadur sajtkészit- ményeiért III. dijat kapta a Dőry- pusztai csemegesajtgyár. Közutak és építések. A közutak helyzete a folyamatban volt útépítési és fenntartási munkák eredményeképpen a folyó évben további javulást mutat. A beruházási hitelre és fontsterling kölcsönre épül a szekszárd—simontornyai th. közút 0*0—12 48 km. harc—kölesdi, a bonyhád—tevel—murgai th. közút 20 km. hosszú szakasza, továbbá a rendes közúti költségelőirányzat terhére a dunaföldvár—dunakömlődi th. közút 13 3—17 3 km. madocsai szakasza, a szekszárd—szedresi közút első 2 00 km. hosszú része. Megkezdetett a baja—bátaszéki államosítandó közúton egy 166 2 m. nyílású ártéri hidnak, továbbá a Lajvér-patak felett egy 8 00 m. ny. és a Ráros- patak felett egy 7 0P m. ny. vasbeton hidnak építése éB ugyanitt engedélyeztetett Pörböly és Felsőpörböly között a már elkészült 7 5 km.-en kívül | Erzsébet Királyné Szálló B Budapest, IV., Egyetem-utca 5 (A Belváros központjában) 60 éve a fővárosi és vidéki úri középosztály találkozó helye. H 100 modern kényelmes szoba. Az Étterem és Kávéházbatl cigányzene. I Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözője. Egy piqcér rendszer. H POLGÁRI ARA IC ________________631. az.________________SZABÓ IWIII ........ J
