Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1929-04-13 / 15. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1929 április 13. Foltos cipőié g nj lesz ha azt „TRIOS“ börfestékkel átfesti. Csak „TRIOS"*! fogadjon eil Kapható Bonyhádon, Rieger Andor festékkereskedőnél. — Gyártja: TRIOS, Budapest, 111/53. Vörösvári ut 97. sz. M detektoros és lámpás ^ készülékek, valamint alkatrészek leg* olcsóbb beszerzési helye. Akkumulátor töltőállomás. Szerelés és javítás jótállással! árajánlatot! Budai Ferenc rádió- és villamossági vállalata 84 Szekszárd, Széchenyi-utca 12. szám. további 3 0 km. hossza útpálya földmunkájának építése. Tanűgy. A nevelő-oktatás a vármegye népoktatási intézeteiben egy-két iskolától eltekintve, zavartalanul folyt. Ezidőszerint épitás alatt vannak a decs-külterületi, bátaszéki, szekszárd- csatári, döbröközi, paksi, medinai községi, ujdombóvári állami, cikói és szedresi róm. kath., simontorcyai és alsónyéki ref. iskolák. Micdezen iskolák tekintélyes összegű államsegélyből épülnek. Halasztást szenved a pusztahencsei községi elemi iskola építése, Györköny és Puszta hencse községek egyesítéséből kifolyólag. A tanerők közötti fegyelem általában kielégítő. Iskolán kívüli népművelés. A vármegyei iskolánkivüli népművelési bizottság ezévi munkatervé ben 2157 ismeretterjesztő előadás, 4 analfabéta, 3 elemi s 12 általános ismeretterjesztő tanfolyam volt felvéve. A munkaterv lezárása után is még 3 tanfolyam szerveztetett, úgy, hogy a valóságban 22 különféle tanfolyam volt. A népművelési munkálatok közül eddig még csak a Magyar Vöröskereszt Egylet rendezésében folyt 472 egészségügyi előadás fejeződött be. Ezek általában igen szép közönséget vonzottak s bizonyára maradandó lesz a hatásuk is. A vármegyei népművelési bizottság elhatározásából már a múlt évben munkatervbe vették a nőművelést is. Ez a terv a községekben mindinkább tért hódit. A nemes célra sikerült az alispánnak megnyerni a szekszárdi nőtársadalom kiváló tényezőit. Közülök Ujsághy Gézáné meg is tartotta Ocsényben a nagy látogatottságnak örvendett előadásait. Az alispán a m. kir. tanfelügyelő és a népművelési titkár kíséretében meglátogatta Kakasdon a az egészségügyi, Gyönkön a leányok részére tartott ismeretterjesztő előadást és mindenhol a legnagyobb érdeklődést tapasztalta. Vasal Vasárut legolcsóbban Sínser Viktor vaskereskedfyiél szerezhet be. Utolérhet et Ben ül tökéletes, tartós és nagy teljesítőképességű az Allamgépgyári océlkeretü «pámIaaám solyúscsapúsyos wCpIUgCp os- Előnyös fizetési feltétek mellett szdlllt minőén mezőgazdasági génét: Szemveszteség nélkül működni! Piacképes gabonát szolgáltat I IHagy. Kir. Államvasutak Gépgyárának Vezérűgynöksége, NEMZETKÖZI GÉPKERESKEDELMI R.T., BUDAPEST.Vilmos cstszdr-ut 32. Ä Kerületi képviseletek: Boros és Társa, Szekszárd. — Faragó Dénes, Bonyhád. 266 JB A tanfolyamok s ismeretterjesztő előadások záróünnepélyei most vannak a lehetőséghez képest mindig központi kiküldött, vagy megbízott jelenlétében. Örömmel jelenti még az alispán, hogy Nagymányok-bányatelepen is megindult a bánya lelkes vezetőségének támogatásával a népművelés munkája állandóan nagy s élénk ér deklődés mellett. A nagymányoki bányatelepen elért ezen kiváló eredmények Huszth Aladár bányaigi^z gató tevékenységének és ritka tetterejének köszönhetők. Az ő érdemei, | melyeket a hazai Bzéntermelés terén { felmutatott, a legfelső hely figyelmét ' is magára irányították, amelynek | eredménye az a nagy kitüntetés, hogy bányatanácsossá neveztetett ki. A kinevezési okmányt főispán szép és meleg házi ünnepség keretében a bányatelepen adta át a kitüntetettnek, ahol őt az alispán a vármegye nevében a legnagyobb elismerés nyilvánításával köszöntötte. Halálozások. A jelentés végül elparentálja az el- hnnyt Benedek Zoltán bedegi és Tar Árpád majsamikiósvári jegyzőket, Bodor György volt nemzetgyűlési képviselőt, Forster Arthur földbirtokost, Péter Jakab megye bizottsági tag, utmestert, végül Neiner József szekszárdi lakos, megyebizottsági ta- got. Hlért nem lett o Tolnomesyeí Újság napilap ? Dombóvárról szárnyrakelt laptár sunknak a „Tolnavármegyének“ megjelenése alkalmából többen kérdést intéztek hozzánk, hogy miért engedtük át Dombóvárnak az elsőséget, hogy ott jelenjen meg vármegyénkben először napilap. (Tudomásunk szerint a „Szekszárdi Friss Újság“ több, mint 20 évvel ezelőtt kb. 2 éven át jelent meg, mint napilap Szekszárdon. A szedő.) Szükségesnek tartjuk ezen érdeklődésekre választ adni. egyúttal laptársunknak, Jankó Ágoston főispán ur nyilatkozatát tartalmazó cikke bevezető soraival a legtárgyilagosabban foglalkozni. — Hisz az sokak előtt olybá tűnt fel az első megtekintésre, mintha azt vármegyénk, köztiszteletben álló főispánja mondotta volna és amely ilyen formában egy éles kritikát jelentett volna 10 éves múlttal rendelkező lapunkra. Jankó Ágoston főispán úrhoz intézett interjút ugyanis laptársunk a következő bevezetéssel látta jónak közreadni: „Lehetetlen állapot uralkodott ezideig a tolnamegyei sajtóban. Ma, amikor órák alatt értesül az olvasó akár az amerikai esemé nyékről is, addig nálunk egy közérdekű közlemény újságban való megjelenéséhez hetek kellettek stb.“ Akik a tolnamegyei viszonyokat nem pár órai megyei tartózkodás szemszögéből nézik, azok igen jól tudják, hogy a forradalom megszűntével minden társadalmi osztály összefogó egyakaratából, áldozatkészségéből, igy tehát közkívánatra indult meg lapunk és hűséges krónikása volt a tolnamegyei eseményeknek. Napvilágot látott abban minden közérdekű esemény, a lehető legsürgősebben és a legtárgyilagosabban. Megyénk évtizedes története van a Tolnamegyei Újság 10 évfolyamában lefektetve, még pedig a legnagyobb | tárgyilagossággal és menten minden j szenvedélyességtől. Amikor a vörös I aralom letörése után teljesen uj vidéki sajtóorgánumok keletkeztek, ezek nagy része,— koncedáljuk, hogy hazafias lelkesedésből, — de az akkor divatos hangulatnak vetette alá magát és a keresztény jelzőt igen sokszor nem a keresztény felfogás ér- vényrejuttatásából, hanem felekezeti elfogultságból és gyűlölködésből domborította ki. Mi akkor is azt a hangot használtuk, amit ma. — Lapunk keresztény irányzata a keresztény szellem és etika terjesztését és érvényrejutta- tását óhajtotta a közéletbe és a társadalomba bevinni anélkül, — hogy hasábjain a felekezeti gyűlölködésnek, az úgynevezett kurzuskereszténységnek, helyt adott volna. Ez a szellem tagadhatatlanul jelentős befolyással volt vármegyénk közhangulatára is és igy vármegyénk a leg- perzselőbb hangulatokban is távol állott a kilengésektől. Hogy ez az irány zat és az eszmék melletti becsületes kitartás vármegyénk közönségének Ízlésével és felfogásával teljesen megegyezett, annak fényes bizonyítéka, hogy a meginduláskor óvadékul ösz- szehozott alaptőkénknek az állampénztárban a devalváció folytán 80 fillérre való összezsugorodása dacára lapunk még mindig él és igen csekély előfizetési dij ellenében közli olvasóival a megyei eseményeket tárgyilagossággal, a bűnök különös kiszinezése, a botrányoknak nagy felhígítása nélkül és eszméket pendít meg, ténykedéseket kritizál, de mindig abban a formában, amely nem rombolásra, nem gyülöletkeltésre, de építésre és összefogásra alkalmas. Hogy ilyen irányzatú és szellemű lap mellett jogos-e vármegyénk sajtójáról a főispán ur nyilatkosatával kapcsolatosan olyan kritikának a megeresstése, mint amelyet fentebb idéztünk, annak elbírálásába mi nem bocsáj tkozunk, azt tisztán olvasó- | közönségünkre bizsuk. Egyet azon- j ban presztízsünk érdekében, minden hivalkodás nélkül leszögezni tartozunk azok tájékoztatására, akik a dolgok mélyére eddig nem hatoltak, hogy az újságírás elbírálására illetékes összes fővárosi faktorok véleménye a „Tolnamegyei Ujság“-ról az volt eddig, hogy a vidéken megjelenő hetilapok egyik legjobbika, amely tárgyilagos hangjával, megválogatott cikkeivel teljesen betölti azt a hivatást, amely egy megyei érdeket szolgáló lapoak feladata lehet. Hogy miért nem lett a Tolnamegyei Újságból napilap, bár a Dombóvári Hírlapot megelőzőleg ezen lappal folytak tárgyalások (és bár munkatársaink közt vannak olyanod, akik bosszú éveken keresztül, nehéz viszonyok közt szerkesztettek országos viszonylatokban is tekintélyes napilapokat,) arra nézve a válaszunk az, hogy lapunk irányítói pesszimisztikus felfogásnak voltak egy vármegyei napilapnak rentabilitását illetőleg és igy nem vállalhatták azt a rizikót, hogy 8800 pengős alaptőkével egy oly vállalkozásba bocsáj tkozzanak, amelynek egy évi kiadási szükséglete elég tárgyilagos számítással is 77.000 pengőt tesz ki. — Ügy érezte épen a rádió, repülőgép és autók világában lapunk szerkesztősége, bogy a Tolnamegyei Újságnak helyes feladatát továbbra is a vármegyei eseményeknek megrögzitése, a vármegye közönségét érdeklő eszméknek felvetése és megvitatása képezheti, nem pedig a világ- és országos eseményeknek távirati stílusban való közlése, mert ezen eseményeknek megfelelő közreadását a jóval nagyobb felkészültséggel rendelkező budapesti napilapok sokkal megfelelőbben tudják eszközölni, a nagy érdeklődést keltő világesemények pedig úgyis leggyorsabban eljutnak a rádió szikrái utján immár a legkisebb faluba is. De egyébként városunk (fekvését és közlekedési eszközeit figyelembe véve) nem lett volna alkalmas arra, hogy Szekszárdot kivéve, a többi helyekre a fővárosi lapokat megelőzve, juttassa el a fenti híreket. — Arra pedig kevés reményt látott, hogy a mostani nehéz gazdasági viszonyok között az előfizetők a mai előfizetési dij háromszorosát fizessék csak azért, hogy néhány megyei eseményről egy vagy két nappal előbb értesüljenek, az országos és világeseményekről pedig a budapesti lapokkal egyidejűleg, vagy pár órával később. Mi lapunkkal bizonyos politikai és társadalmi eszméket óhajtunk vármegyénk lakosainak köztudatába bevinni. Ezt a feladatot 10 év alatt becsületesen és eredményesen teljesítettük. Nem tehettük tehát kockára lapunk további működését és fennállását egy kísérletezéssel, amely egy napilap megindítására irányult volna.
