Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1929-04-13 / 15. szám
2 tolnamegyei újság 1929 április 13, □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ § TAVASZI § □ és nyári angol szöveteim meg- D E érkeztek, melyekből mérsékelt árak U Cl mellett készitek — □ divatöltönyöket és felöltőket. □ § sáPSZKy HnooR § □ FÉRFISZABÓ 81 □ □ SZEKSZÁRD, SZENT ISTVÁN-TÉR. □ 5 Hozott anyagok feldolgozásit is vállalom, g □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ zetbe, magákra vállalják-e a reájuk eső áram fogyasztását. Az előzetes tájékozódások szerint a községek a villamosítás gondolatát nagy megértéssel fogadták és remény van arra, hogy az meg is valósul. Telefon a vármegyében. A múlt évi nyári közgyűlés idején a távbeszélő hálózatba még 18 község bekapcsolódása volt hátra. Bár az építési munkálatok a kemény tél folytán halasztást szenvedtek, mégis mindössze 4 község kiépítése maradt hátralékban. Ezen muokák legkésőbb május hó folyamán befejezést nyernek. Az uj kórház építésének haladásáról bőven beszámol az alispáni jelentés, elmondván, hogy a téli időjárás beköszöntése előtt az összes épületek tető alá jutottak, kivül-belül levakoltattak, az össáeB külső műkő munka elhelyeztetett, az ablakok felvasalva, beüve- gezve és kívül kétszer, belül egyszer mázolva a hosszú téli időjárás megkezdődése előtt készen állottak. A szobafestő munkálat végrehajtásával az állandó választmány pénzügyi szakosztálya határozatára szekszárdi iparosok bízattak meg (Szabó, Mayer, Búzás, Szilágyi). Vállalatba adták a fapadozati munkákat a vászonredőny munkálatokat, a gőzfűtési, vizveze téki és csatornázási munkálatokat is. Ezután beszámol róla az alispán, hogy január havában a kórház igazgató-főorvosa és a kir. államépitészeti hivatal főnöke kíséretében megjelent <Jr. Vass József népjóléti és munkaügyi miniszternél, hogy őt a kórház építés haladásáról tájékoztassa és arra kérje, hogy a fedezetlen és kereken 600.000 pengőt tevő többlet kiadás felerészét vállalja és e célból további államsegélyt engedélyezzen. Röviden vázolva az építkezés akkori állapotát, emlékébe idézte, hogy az építkezés megkezdésekor a vármegye ígéretet kapott arra vonatkozólag, hogy az építési összeg felét a minisztérium, mint állami hozzájárulást viselni fogja. Ai miniszter kijelentette, hogy módot fog keresni a többlet kiadások részbeni hozzájárulására és a bemutatott fényképek alapján elragadtatásának adván kifejezést, sejtetni engedte, hogy a még szükséges két lakóház kisajátításával felmerülő kiadásokat . is magára vállalja. A szerelés. Március hó közepe táján kezdték meg a kórház építésénél úgy a vilFábián Sándor tolnamegyei rádlásznKOzlete •J8TS Szekszárdon(Kori4) Telefon 139 ! Bsndkivül olcsó tavaszi rádióvásár 1 Rádiókészülékeim jóságát rengeteg felszerelt készülékeim bizonyítják Nagy raktár! Szakszerű munka! Egy évi garancia! lamoB, mint a fűtés, víz, csatornázási és egészségügyi berendezések szerelési munkálatait. A húsvéti ünnepek után a télen abbahagyott egyéb iparos munkákat is újból megkezdték, úgyhogy jelenleg az installációs, asztalos, lakatos, mázoló, üveges, villamos és burkoló munkálat kivételezése oly nagy erővel és beosztással folyik, hogy az uj kórház összes épületei folyó év szeptember havában teljesen készen, felszerelve és berendezve átadhatók lesznek rendeltetésüknek. A kórházi területnek parkírozása szintén már kezdetét vette. A kórház számadása. A Ferenc közkórház 1928. évi zárszámadása szerint a múlt év végén a megtakarítások összege 156.000 pengőt tett ki. Ez annyit jelent, hogy az uj építésből kifolyólag a vármegyét terhelő kiadások kölcsöntörlesztését minden különös megterhelés nélkül eszkö zülni tudja, mert ez a megtakarítás az uj kórház üzembe vételével tekintélyesen emelkedni fog s mert ha a kórháznak házikezelésben történt gazdálkodása és különböző üzemei teljes mértékben kifejlődnek, olyan erőtartalék birtokába jut, melyek mindenkit abban a hitben erősíthetnek meg, hogy a vármegye a kórház épitésé- vel vállalt 1,500 000 pengő adósságát, főleg ha a pénzviszooyok kedvezőbbre fordulnak és egy hosszúlejáratú al kalmas törlesztéses kölcsön megkö tése lehetővé válik — könnyűszerrel viselni tudja, sőt az uj kórházat továbbfejleszteni is képes lesz. Jelenti továbbá az alispán, hogy a kórház bolgárkertészete részére a közalapítvány tulajdonát képező 122 kát. hold kiterjedésű gazdaság 1928. évi október 1-én bérbevétetett és ott 30 drb fejőstehénből álló lefejő tehenészet beállittatott. A felszerelés kiadásait a kórház húsüzeménél elért megtakaritások nagyjában fedezték. Most már a kórház a tej, marhahús és részben a borjúhús szükségletét, nemkülönben az összes sertéshús és zsirszükségletét mindenkor a legjobb minőségben és a napi forgalmi árak nál 10—15 % kai olcsóbban a saját üzemeivel látja el. A húsüzemen ki- vül van még cipészüzem is, mely a kórházi betegek lábbeliszükségletét jutányosán szolgáltatja. A bábaképző bövitése. A törvényhatóság — úgymond az alispán — már foglalkozott is a szekszárdi m. kir. áll. bábaképzöintézet nek a jelenlegi kórházi épületben való tágasabb elhelyezése kérdésével. A belügyminiszter azonban a hozott határozatot, amely az épületátalaki- tási költségek fedezésére a különálló bábaképző felépítésére már korábban engedélyezett 64.000 P hitelt jelölte ki, jóvá nem hagyta s kijelentette, hogy e költségek összesen 32.000 P-t kitevő összeg keretében fedezhetők. Időközben azonban a szülészeti ügyek miniszteri biztosa, dr. Tauffer Vilmos egyetemi tanár arról értesítette az alispánt, hogy a szekszárdi bábaképző a Szülészeti Rendtartás országos szervezése folyamán egy szülészeti főorvosi kerület központjául van kiszemelve s ennek megvalósulása csupán attól függ, mikor lesz a szülészeti intézet igazgatója és tanári kara abban a helyzetben, hogy az e téren reájuk váró feladatoknak megfelelhessenek. Evégből egy 4—6 ágyas orvosinternátus, a bábák ismétlő tanfolyama érdekében 15—20 férőhelyet tartalmazó terem s a szülésznőjelöltek számára létesítendő otthon céljaira szükséges helyiségekről kellene gondoskodni. Ebben a kérdésben az alispán a közgyűlés elé külön javaslatot terjesztett, kérve, hogy a törvény- hatóság engedje át a bábaképző számára a jelenlegi kórházi épületnek újabb épületszárnyát teljes egészében mindaddig, amíg azon helyiségekre a bábaképzés céljaira szükség lesz. A leventeintézmény. Az alispáni jelentés örvendetes meg állapítása szerint vármegyénkben a leventék között kevés kivétellel a nemzeti és vallásos érzés ma oly- mélyen gyökeredzik, hogy erre a leventeseregre a jövő nagy küzdelmeiben már bizton számíthatunk. Az oktatói karról a legteljesebb elismeréssel, a legnagyobb dicsérettel emlékezik meg. Az ő fáradthatatlan és önzetlen munkájuknak köszönhető, hogy leventéink ma már a szebb, nemesebb és hasznosabb dolgok iránt érdeklődnek. — Sajnálatos azonban, hogy a nemzeti szempontból oly fontos munka gyümölcseit, épen a szükséges anyagiak hiánya miatt, nem lehet tovább fejleszteni. A községek testnevelési célokra költségvetésükben jóformán csak az oktatók tisztelet diját tudják fedezni, mig egyéb dologi kiadásokra — sportterek, lőterek létesítése, felszerelések beszerzése- és kiegészítésére — semmi sem jut. A Mindenütt kapható I Orsz. Termeli a Magy. Tejszöveftlsezeti Központ, Budapest, I., Horthy Miklós-at 119121. társadalom áldozatkészsége pedig már túlontúl igénybe van véve. Épen ezért szükséges volna, hogy legalább az oktatók díjazását vállalja az állam magára, mert különben az olyan szép eredményeket felmutatott intézmény, nél határozott visszafejlődés fog ma. tatkozni. Diáksegélyezés. Ismeretes a főiskolai hallgatók nehéz és küzdelmes élete. Igen nagy százalékban maguknak kell a tanul. Hiányaik folytatásához szükséges ősz- szegeket előteremteni. Vármegyénk főiskolai hallgatóinak eme nehéz helyzetén segíteni akarván, örömmel jelenti az alispán, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel a vármegyei költségvetés minden megterhelés nélkül a folyó tanévben Budapesten a Horthy Miklós kollégiumban 8 tolnamegyei hallgató teljes ellátási diját vállalta, mig a pécsi Nagy Lajos kollégiumban 12 tolnamegyei illetőségű egyetemi hallgató részére biztosított ingyenes helyet és olcsóbban élelmezést. Ezenkívül két egyetemi hallgatónő részére menzasegélyt és számos főiskolai hallgató részére tanulmányi segélyt utalt ki. A segélyezések összege eléri a 10.000 pengőt. A kivándorlás terén dacára, hogy emelkedés mutatkozik a múlt évi kivándorlás számarányát véve alapul, mert az 1927. évi 266 kivándorlóval szemben az 1928. év folyamán összesen 369 egyén vándorolt ki, nem aggasztó, mert ezen számmennyiség úgy állott elő, hogy a múlt évben számos hozzátartozó vándorolt ki, akiknek nagy száma növelte az arányszámot. A kivándorlók közül Kanadába 323 egyén vándorolt ki, még pedig Szekszárd r. t, város területéről 6, a dombóvári járásból 40, a dunaföldvári járásból 52, a központi járásból 32, a simon- tornyai járásból 66, a tamási járásból 39 és a völgy ségi járásból 88 egyén. Ezen statisztikai adatok igazolják, hogy a kivándorlás leginkább a németajkú község lakosai körében van elterjedve. — Az Egyesült államokba a vármegye területéről 1928. évben összesen 32 egyén vándorolt ki. Szekszárd fejlődése. Örömmel emlékezik meg az alispán Szekszárd újabb nagy horderejű és közegészségügyi szempontból meg nem mérhető fontosságú intézménye, a csatornázás létesítéséről, mert a csatornázás a vízvezetéknek olyan szervesen összefüggő és azt kiegészítő része, hogy anélkül az el sem képzelhető. Ha ezek a kiadások a nehéz gazdasági viszonyok között a lakosKegyeleí" femeífeezésí Dáliáid WF Elvállal sávszerű, valamint díszes temetések rendezését helyben és vidéken oDDDDooooDooooaDDD Nagy raktár érckoporsókban, szemfedelekben, élő- és müvirágkoszorukban aaaoaoaaoDaaDDaaaa Telefon: 70 Plrnltzer József és fial Míza, Szekszúrdon Alapítva 1840-ben
