Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1929-04-06 / 14. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1929 április S g(9 Bili) Gl (BEB 19 ESD 09 (3 BUBO 0(9 BIDS 10 0 B I I 10 N Isi Valóban művészies portraitokat, gyermek-, csoport-, Interieur-, architeitura felvételeket készít NŐGER 0 a a a a a a a főhercegi udvari fényképész. g H Vidéki meghívásokra — kiutazom. EJ Amateurmunkákat vállalok. ® a Szekszárd, Széchenyi u. 28 a (Molnár-féle ház) 45 g ■BBBBBBaaaaaaaBBaaaEi tások ellen. Sokszor hallottak azonban az ellenvetést, ha a műveltebb szülőktől megkérdeztük, hogy miért nem küldik gyermekeiket a kisdedóvóintézetbe, hogy a kisdedóvó terjesztője a ragályos gyermekbetegségeknek. — Hirtelen mindenkit meg győsni látszik e kijelentés. De ha mélyebben vizsgáljak e kérdést, agy ennek ellenkezőjét állíthatják. Kis- dedóvóintézeteink ma már mindenütt tágas, világos s legalább 3'5—4 m. magas termekből álló helyiségekben nyernek elhelyezést, tehát tágas, egészséges óvodai foglalkoztató- és munkatermekkel rendelkeznek s minthogy nagy ablakokkal vannak ellátva 8 állandó napfényt nyernek, levegő jttk tiszta, por- és bacillusmentes s mert a bennük alkalmazott szellőz- tető-kÓBztilékek állandóan működnek, azért mindig friss levegővel is ellátottak. ■ E tekintetben tehát mindazon egészségügyi követelések birtokában vannak kisdedóvóintézeteink, amelyeket megkívánnánk csak lehet a jövő nemzedék javára. Az az ellenvetés is megdől, hogy játék közben port vernek föl a gyermekek s ekként magákba szivják a baciHassal telitett port, mert a por ellen ma már any- nyira védjük ez intézeteket, hogy azokban vagy doloment-asbest padlókat, vagy a fapadlóra linóleum bevonatokat alkalmazónk, ahol pedig egyszerű fapadlók is vannak, azok is hornyolt, teljesen egymásba illesztett deszkákból készülnek s naponként kétszer, délelőtt és délután nedves seprűvel lesznek fölseperve s hetenként legalább egyszer fölsorolva, agy, hogy a tisztogatás ellen sem tehetünk egészségügyi tekintetben komolyabb kifogást. — Az intézetek bútorai mind fából készültek s vagy olajos, vagy másnemű, mosható festékkel vannak bevonva, tehát lemoshatók, minek következtében nem lehetnek kóros elváltozásokat okozó bacillusok és miss- mák terjesztői. A tisztaság pedig már magában fél egészség. A kórokat okozó baoillusok, baktériumok ott, ahol tisztaság van, nehezebben tadnak megélni, mint a szennyes, fertőzött helyeken s másrészről a gyermekeknek tisztaságra nevelése csakis a jó példával való ráhatással történik elsősorban. A beszéd pillanatnyi hatása, de a példának hatása a fogé- i kony gyermeki lélekre örökös s mintegy második természetévé válik a gyermeknek. S bármilyen szegényes | Fábián Sándor zzs rádlászaküzlete a n me S !Ben íeT-Sli Szekszárdim dkivül olcsó tavaszi rádióvásár! ■1 ■ ■ ■ ■ Rádiókési m Nagy ra rfllékeim jóságát rengeteg felszerelt készfllékeim bizonyítják iktár! SzakazerQ munkai Egy évi garancia! ■H ■ ■ fölszerelésü és berendezésű is legyen a kisdedóvóintézet, a tisztaságra mindenütt nagy gondot fordítanak. Magában az intézményben tehát minden kellék megvan arra, hogy a járványos gyermekbetegségek fészkéül ne szolgáljon, sőt, hogy annak ellensége gyanánt megakadályozza a kórok terjedését. Még egy ellenvetésre ki kell terjeszkednem s ez az, hogy a beteg gyermekek az óvodában fertőzik meg ragályaikkal az egészségeseket. Ne feledjük, hogy a szülők 99 °/o-a annyira vigyáz gyermekeire, hogy betegen nem küldi gyermekét a kisdedóvóintézetbe, de ha be is küldené betegen, a gyermeken az óvónő az egészségbeli elváltozást rögtön észreveszi s ekkor vagy elkülöníti, vagy hazaküldi a kicsikét, miáltal elejét veszi a kór továbbterjedésének. Sőt, orvosi szakvélemény szerint is a kisdedóvóintézet a legjobb gyermekegészségügyi intézmények egyike, mert a gyermekeknek a kisdedóvóintézetbe terelésével elejét vesszük annak, hogy a gyermekek felügyelet nélkül csavarogjanak b ekként elvonjak a gyermeksereget a kóros befolyásoktól s megakadályozzak, hogy a gyermekek a fertőző betegségben sínylődő kicsi pajtásaikat látogatva, elkapják a betegséget, megfertőztessenek. Az elmondottakon kívül figyelemreméltó még igazságügyi szempontból is a kisdedóvóintézet. Amióta a fiatalkornak bíráskodása életbelépett, állandóan figyelemmel kísértem az idevonatkozó eseteket. Figyelemmel kisértem egyrészt azért, hogy az apró emberek bűnözéséből bizonyos lélektani tanulságot merítsek, de más részről azért is, hogy a gyermekek erkölcsi sülyedésének okait keressem, kutassam. Sok-sok adatot sikerült összegyüjtenem, melyekből ezúttal csak egy igen érdekes eredményt akarok feltárni. Kiderült a rendelkezésemre bocsátott, közel 2000 adatból, hogy a bűnöző gyermekek 80— 90°/o-a olyan, akik kisdedóvóintézetbe nem jártak s csak 10—20% a akadt olyan a bűnöző kicsik sorában, akik jártak kisdedóvóintézetbe. Utánjárásommal sikerült kideríteni azt is, hogy a súlyosabb természetű bűntények elkövetői leginkább azok soraiból kerültek ki, akik a kisdedóvó- intézetek jótékony nevelőhatásában nem részesültek. Kutatásaim nyomán rájöttem arra is, hogy a kisdedóvó intézetekkel bíró községekből csak igen-igen ritkán akadt bÜDÖző fiatalkora s ezek között legfeljebb 6*5%-a akadt olyan, akik a kisdedóvóintézetet látogatták^ Ezeknek az eredményeknek is megvannak a magyarázatai : a 3—6 éves gyermekek belekerülve a kisdedóvóintézetekbe, ott állandó felügyelet és gondozás alatt vannak s ekként e rossz hatása környezet kellemetlen és káros erkölcsi befolyása alól el vannak vonva. Másrészről a kisdedóvóintézetben fogékony, kicsi lelkűk nemesitő és jó hatása befolyásoknak van kitéve, a jó és lelkiismeretes óvónéni mindenkor intő, figyelmeztető szava, jótékony nevelőhatása oly maradandó nyomokat hagy a gyermeki lélekben, hogy e hatásokat később pótolni igen nehéz, sőt majdnem lehetetlen. Természetes, azután, hogy az ily kedvező környezetben nevelődő és mindenkor csak jó befolyások hatása alatt álló gyermekekben a nemesebb lelki vonások erőteljesebben fejlődnek ki s ekként az ily gyermekek már ösztön- Bzerüleg is kerülni fogják a rosszat s keresni a jót. Viszont áll az ellenkezője is, hogy azok a gyermekek, akik otthon nélkülözik a kellő gondozást s ekként, főleg a nyári hó napokban az ily gondozatlan gyér mekek az utcán csatangolnak egész napokon, mert gondozójuk napi kenyérkereső mankójával lévén elfoglalva, gyermekét a jó ég, esetleg az elfoglalt szomszédok gondjaira kényszerül bízni, aminek az a folyománya, hogy az ily kicsikék megfigyelik a felnőtteknek mindenféle dolgait, látják a korcsmába menő és onnan ittasan kijövő és rendesen nem váló gatott kifejezésekkel — mondjuk ki — csúnyán beszélő embereket. Ezek s hasonló ezerféle rossz hatást gyakorolnak ezután káros befolyást arra a fogékony gyermeki lélekre, melyben a jó és rossz egyaránt fogantaik meg. Ezekből kitűnik tehát, hogy a kisdednevelőintézet nemcsak gyermekvédelmi és gyermeknevelői intézet, hanem fontos igazságszolgáltatási tényező is. Ami pedig a kisdedóvóintéseteket pedagógiai, valláserkölcsi és magyar nemzeti szempontból illeti, erre csak rövidesen elég legyen rámutatnom arra, hogy a kisdedóvóintézetbe járó gyermekek lelkét nemesíti, elméjét csiszolja, nyelvét megoldja a szivét oly nemes érzelmekkel telíti a kisdedóvóintézet, hogy azokat pótolni később nem lehet soha! SBBBBBBBBBBBSISIBBBBBi I TÓTH JÁNOS! ® órás és ékszerész a a a Szekszárd, Kaszinó - Bazár, a —— a 5 Raktáron tartok mindennemű fali- és § g ' inga-, valamint zsebórákat. E Arany-, ezüst- és dubléárnkban ® g nagy választék. ® B Kina-ezüst dísztárgyakat és optikai S S cikkeket. 32 S a a BaBBBBBBBBBBBBBBBBBB Mindezekből a helyszűke miatt csak rövid vonásokban föltárt tapasztala- tokból is kitüoik a kisdedóvóiotéze- tek fontossága gyermeknevelési, gyermekvédelmi, egészségügyi, nemzet- gazdasági és igazságszolgáltatási szempontból, s ha még ehhez hozzávesz, szűk azt, hogy a most annyira elrontott nemzetiségi kérdések megoldásában is fontos és szép eredményű munkát lehetett volna a kisdedóvóintézetekkel kifejten', mert játszva tanitá meg a kicsit magyar szóra és játék közben oltotta leikébe a hazafias érzést, az istenfélelmet, a felebaráti szeretetet, akkor igazán fájó szívvel kell megállapítanunk az elmúlt évek mulasztásait. Ha minden községben lett ,volna annyi kisdedóvóintézet, hogy minden 60—80 gyermekre jntott volna egy-egy kisdedévé s ha ez intézetekben szakképzett és odaadó óvénénik működtek volna, hol volna ma a magyar! De a múltak mulasztásain nem keseregni és sopánkodni kdll, hanem azt pótolni kötelességünk. A nép- számlálás adataiból megállapítható az óvóköteles korú gyermekek száma, e számból 20%-ot leszámítva az úgynevezett gondozott gyermekekre, állíttassanak föl a szükséges kisdedóvóintésetek s azokban helyeztessenek olyan szakerők, akik a kívánt eredményt képesek is lesznek elérni, akkor azután rövidesen eljutunk oda, ahol 1896-ban kellett volna már lennünk. Szükséges és halasztást nem tűrő az úgynevezett menházaknak is óvódákká átszervezése, mert a menhá- zak vezetői csekély előképzettségük miatt sem képesek megoldani a reájuk háramló feladatokat, de — mint egyik kiváló gyermekbarátunk mondta — ki íb mentek a menházak a divatból, s a fönt elsorolt nagy feladatok megoldására képtelenek is. Időjelzés* A szekszárdi meteorológiai állomáB 1929 márcins hó 28—április hó 3-iki feljegyzéseiből: Hőmérséklet: maximum: 14'8 C° március 29-én. minimum: 13 C° április 3-án. Csapadék, eső: 0*2 mm. március 28-ás > 0'2 mm. március 31-én » 0'3 mm. április 1-én havas eső 18’2 mm. április 2-án összesen 18'9 mm. A légnyomás emelkedőben van s április 3-án este 9 órakor 10'2 C° mellett 745*7 mm.-t árt el, azontúl lassan sfllyedni kezdett. | Legnagyobb választékban — Legolcsóbb arakon | Lichtman cipők Férfi- és női-szövetek Nyúlszőr-kalapok Crépe de chinek Hamerli keztyuk Bemberg „Pariséit“ selymek Nyakkendők. Harisnyék Mindennemű vászonáruk 1 Kész tavaszi kabátok és ruhák 1 Pirnitzei p Sb» Szekszárdon 1
