Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1928-03-10 / 11. szám

1928 március 10. TOLNAMEGYEI UJSÄG---------------------------------------------------------------------------------4

Modern rádtókészülékek I

és alkatrészek beérkeztek és azokat raktáramból a Iegjutányosabb áron azonnal szállíthatom 4 havi részletfizetésre is. — Készülék Javítását és modern átalakítását garancia mellett vállalom.

Addig ne fizessen, mig a készülékkel nincs megelégedve. —I Díjtalan szaktanács.

rámáll CÁUnflR rádió és villamossági szak- ■ HDIIlii 9HHUUI1 vállalata Szék szár don, a

nagytrafik mellet*. jpT Telefon: 13 9. szám.

Sil SMS »»»• WISWH —SI«

1 BOROS fis TÁRSA i

2 „Kühne“

K mezőgazdasági

gépgyár rt. tolna- és I

Ibicsmegyei képviselete •

raktáron tart: osépldgaraita- rákat, szívó-, gáz és benzinnoto- § rakat, szabadalmazott páros és é páratlan sora „Vera Drill“ kanalas sorvetögépeket Z

m és minden egyéb é

mezffgazdasági (11) S

# gépet. I

I Főraktár: Szekszárdón,a Kaszinó- 1 2 bazár épületében. — Telefon 49. Z

8 didi ddin dddowis ssss hü a

magyar dalért, a kultúra terjesztéséért.

A pécsi postásdalárda már as első- számnál igasolta, hogy méltó volt a várakozásra s arra as ítéletre, mely* nek alapján a szegedi országos dalosversenyen értékes dijat nyert. Schumann János postatitkár, aki egyizben már szerepelt Szekszárdón a Szekszárdi Dalárda mait évi Beethoven estélyén, most, mint ügyes karnagy és mint dalszerző is bematatkoiott. A dalárda ugyanis „A rokka“ cimtt szerzeményét is előadta oly sikerrel, hogy azt meg kellett ismételnie. Az előkelő közönség, melynek soraiban Jankó Ágoston főispánt, Szévald Oszkár alispánt ős dr. Hagymássy Zol tán vármegyei főjegyzőt is láthattak nejeikkel, hálás tapsokkal honorálta a dalárda minden egyes, igen precízen és finoman előadott darabját, nemkülönben Schumann János kar- sagy gordonkajátékát, melyet Szaut- a er Ottó szekszárdi pü. igazgató- helyettes művészi zongorakisérete emelt tökéletes szépségre.

Mindvégig lebilincselő volt Vórfy Aladár dr. postatanácsosnak, a pos- tásdalárda elnökének a kuruckötté- szet kincsesházából összeállított magas nívója előadása, Rákóczi szabad ságharca a kurucköltészetben címmel. A gyönyörű előadás alatt a pestásdalárda a nagyterem karzatáról énekelt egyes megindító kuruc dalokat. A közönség lelkesen meg tapsolta a remek előadást, annál is inkább, mert abban sűrűn szerepel

tek Tolnamegyének dicső kuruc vezérei : Bottyán, Béri Balogh Ádám, Bezerédj.

A helyi szereplők közül Molnár Józsefné úrnő virtuóz zongorajátékával és vitéz Makray F^rencné ének számaival aratott sok megérdemelt tapsot. Vitéz Makray Ferencné ez úttal kiváló finomsággal és tökéletes iskolázottsággal adta elő a Sába ki rálynöje és Haida cimű remekszép áriákat, valamint D>enzl: Tavaszi dalát és kikényBzeritett ráadásul Greisinger: Patyolat a kuruc cimű dalát. A mőv^szi »hl^ts^ggel leadott

Keszőhidegkut—Gyönk vasútállomás környékén március 4 én reggel az a hír terjedt el, hogy az éjjel a Budapestről Dombóvárra menő személyvonat belefutott egy Majsa pusztáról elszabadult marhacsordába és ettől kisiklott. Magánértesülós alap ján Gyönkről Reich Oszkár főszolga bíró, Tamásiból pedig Nagy Barnabás szolgabiró nyomban kiszálltak a helyszínére és a nyomozást a kö vetkező eredménnyel lefolytatták: Gsonkamagyarország egyedüli Angiiá bői importált Shorthorn f-jta tenyéss bikája Bischitz Sándor majsai uradalmában van. Ezen értékes apaállat ivadékaiból három pusztáról Alsó majsára hozták a legjobb példányokat, koey külön gondos kezelésben

énekszámok után dr. Mayer Jóssef pécsi kerületi postafőigazgató, aki szintén e jött tisztviselőivel a dalestélyre, nyomban forró köszönetét mondott vitéz Makraynénak az élvezetes előadásért.

A hangversenyt a dalárda Hnber Károdnak Fohász cimü hatásos, hazafias darabjavai fejezte be.

Műsor után a derék postatisztviselők a Szekszárd Szálló éttermében megvacsoráztak a még az esti 10 órai vonattal egy jól sikerült s megértéssel fogadott kulturest emlékével visszautaztak Pécsre.

részesítsék és kitűnő tenyészállatokat neveljenek belőlük.

A 27 d-trab fiatal üsző Mayer Gellért 40 éves szo'gáló, teljes megbízható cseléd felügyelete alatt állt. A gondozó szombat este, mint ren dosen, bezárta az állatokat és hajnali 3 órakor a vasútról kü'dött embertől rémülten értesült, bogy a nyáj elsza b&dult, rátévedt a vasúti sínekre éB a vonat legnagyobb részét elgázolta. A nyomban megindított puhatolás szerint valaki kinyitotta az ajtót és a kifutó kapuját, *z üszők kijöttek, a házak közt rátaláltak az útra és azon a vasútállomás felé mentek, noha ezt az utat nem ismerték, arra sohasem jártak.

Mayer Gellert véleménye szerint

3

LAKOS

ruhákat vegyitek fest óe tisztit Iegjutányosabb árban.

Gyászpuhák legsürgősebben készíttetnek.

Saját készítésű

vásznak és festő kartonok eladása. Plisszirozádt és gouvrirozést vállal. Üzlet: Szekszárd, Szt. István tár 5 Üzem: Lajos király utca 7

valamelyik hir-igosa nyitotta ki az ajtót, hogy neki ezzel kellemetlenséget okozzon és bűnös szándék ki van zárva. Eszel szemben érthetetlen hogy a fiatal, félénk állatok rámentek az előttük ismeretien, magasan fekvő, keskeny Kapos hidra anélkül, hogy valaki hajtotta volna őket, amikor más esetben még az emberek által hajtott fiatal marhák is félnek a bid mozgó, dobogó deszkáira lépni.

A hídon túl a kis nyáj elment a keszőhidegkut—gyönki állomás felső bejáratánál levő sorompóig, amely nyitva volt és itt ismeretlen okból derékszög alatt jobbra fordulva, az állomás felé tartottak. A felső pályaőr telefonon jelentette az állomásnak, hogy marhák jönnek a sínek közt, de ugyanekkor már nagy robajjal keresztül is vágtattak az állomási épü et előtt. A szó gálatban lévő hivatalnok erre az alsó pályaőrnek telefonált, hogy hajtsa le a marhákat a sínekről. Mivel az őr jelentette, hogy elindult a parancs teljesítésé végett, a hivatalnok elindította az időközben befutott budapesti személy vonatot.

A pályaőr egyedül azonban neaa bírt a 27 megvadult üszővel és azok visszafelé vágtattak a sínek közt. Futásuk közben arra a pályarészre jutottak, melynek mindkét oldalán drótvezeték van, ahol tehát a szembejövő vonat elöl kitérni nem tudtak, sőt a mozdonyvezető állítása szériát egyenesen nekiszaladtak a gép vörös lámpáinak, mint a fény felé repüli éijeű lepkék. A gépész erősen fékeüSÍ

Tizenöt domb marhát súzolt el a vonat, azután klslklott.

harminc év eiőiti magyar szótárak nhiboru-nak fordítottak, azt a közel kétszáz év előtti német szótár legfinomabb vászonnak fordítja, tehát tényleg fehérnek kell lennie. Már most az izgatott, hogy honnan, mi-' kor ás hogyan került a magyar szókincsbe ennek a finom fehér vászonnak a „bíbor“ elnevezése. A „Pallas Lexikon“ 4-ik kötetében 74 ik lapon Frölich Róbert magyarázza a „bys- sus“ szót ily képen: Bgssus görögül bisszosz finom szövet, melyet az ókorban több nép használt. A görögök és rómaiak azonosítják a finom gyolccsal, e szerint lenből készült volna.

A byssust különben bíbor színre festették. — Mindezekből kitűnik, hogy a „bíbor“ szó s vele meg jelelt fehér szövedék ismerete, sőt előállítása is. a „Besztercei Szójegy ■ék“ keletkezése idejénél jóval előbb j bevonult már a magyarság körébe |

és szókincsébe, még pedig igen való színűén egyenesen Görögországból és alapjában véve annyit jelent, hogy biborfestésre alkalmas és használatos finom fehér szövet, amelynek görög nevét a besztercei szójegyzák is már egyszerűen a bíbor szóval fordítja magyarra és amelynek ezen ősi ne vét, előállítását és népviseletül alkalmazását egyedül a mi Sárközünk tartotta fenn a most alig múlt idő kig, mert hiszen már nem viseli és tán nem is szövi.

2 A biborfátyolt díszítő himes biborvéget, a Baját hímzésű régi jegykendőket és szintén saját him zésü régi vinkoshéjakat egy beveszem, mert az ezek hímzéséhez használt liimző anyagok lényegesen elütnek a főkötő hímzésektől már abban is, hogy jóval vastagabbak, más anyagból vannak és színesek.

Az „Országos Iparművészeti Ma zeum“ gyűjteményében találtam hasonló színezésű, ngyaneffele anyag gal himzeit és hasonló motívuma hímzéseket és akkor úgy értesültem, hogy ezeket Aradmegyeből szerezték az oláh falvakban. Később tán egy évre reá egy mérnök jött muieu mánkba, aki régi hímzéseket gyüj tött s midőn meglátta a mi sárközi hímzéseinket, kijelentette, hogy azok Dalmáciából valók, 6 most járt ott és vett is hasonlókat, de csak — és ez a fontos — két kis faluban talált reájuk, s*hol másutt egész Dalmáciában. Tehát egyfelől oláhok, másfelől dalműtök. Ebbe egyelőre bele kellett nyugodnom, de állandóan izgatott a kérdés. Jóval későbbi években mindennek nyomára jutottam, a magyar néprajz és magyar történelem utján. Az egyik az, hogy az oláh falvak, ahonnan az Iparművészeti Muzeum hímzései kerültek, elolábo eodott magyar faluk voltak. A másik pedig »z, hogy a D .Imát partvidék az Árpád házi királyaink idejében magyar késen volt sok ízben. II. András, mikor keresztes hadat vezetett a Szentföldre, Dalmáciában, Spalato és Zára környékén szállott hajóra, de seregének jó részét vissza kellett hagyni hajók hiányában. A visszamaradottak részint visszatértek, részint még huzamosabb ideig vártak a király visszatérésére és voltuk, akik Ott le is települtek. Az a két kis falé, ahonnan a mérnök látogatóm szerezte a hasonlatos hímződéit, volt az 1217. évben od* települt magyarok faluja. A harmadik pedig az, hogy II. András a Szentföldről Kisázsián és Görögországon keresztül téri viasza s úgy előzőleg II. Géza korában, mint jfjf. András korában ia a görög befolyás nagy tért hódított Magyarországé*.

Ha már most az adatokat öszse- kötjük. az erdélyi besztercei szá- ! jegyzék, a XII. és XIII. szásadbeli I görög befolyások, az eloléhosodott

Legajabb ft leftillpntosnbb tavaszi és nfil leánykabátok j

női kabátkelmék; féri! öltöny- és felöltőszövetek; hazai gyártmányú, egyedárusitási joggal felruházott kitűnő minőségű kutyabörÄ2ÄS Haas Fülöp és Fiai soproni szőnveggyára fiókíar^boin* létesített -nálam 1 Négyszegletes, nyírott plüss (gyapjú) szőnyegek, sezlontakarók, ágyelé- és összekötő-szőnyegek, ágy IvlaKuIOI térítők, teveszörtakarók stb. minden kivitelben I #■ *

Négyszegletes nyírott plüsszőnyegek 70 pengőtől feljebb!

KRÓM SALAMON ÉS FIA SZEKSZÁRDÓN. ALAPÍTÁSI É0 1832 4