Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1928-02-18 / 8. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1928 február 18. i i Valóban művészi óa módéra fényképeke! HÖGER főhercegi udvari fényképész készít SZEKSZÁRD Széchenyi utca 28. szám (Molnár* féle házban). delén megvilágítóit» » bekesaerződá- zek vérmentes megváltoztatási lehe­tőségeit. Ennek az cIbő módja az ellentétes gyakorlat útja, mely akkor következik be, ha a győztes hatal­mak nem helyezkednek már a szer­ződés szigorú végrehajtásának állás­pontjára. Ez nagyban összefügg a legyőzött állam megerősödésének kér­désével. A másik, mód a részleges békerevizió útja, amelyre akkor nyi- lik lehetőség, ha a győztes államok valamelyike a legyőzött állam mel­lett foglal állást. Ezt a megoldást sietteti az, ha a legyőzött állam ér­tékes szövetségnek bizonyul. Ezen a két nemzetközi megoldási módon kívül a páris környéki béke szerződések speciális revízió-lehető légeket is tartalmaznak. Ezek közül a legfontosabb az, amely a Nemze­tek Szövetsége aktájának 19. szaka­szával kapcsolatos. Eszerint a nem zetek közgyűlése időnként felhívható a tarthatatlan állapotok megvizsgálá­sára. — Mi a trianoni békébe nem nyugszunk bele soha s minden jelen- toktelennek látszó agitáció is oda irányul, hogy a 19. szakasz alkal­mazható legyen. A másik momentum az, hogy valamely államnak kezébe k.ell venni a mi ügyünket és a nem­zetek közgyűlése elé vinni, a har­madik pedig a háborús bűnösség kér désének tisztázása. A németek 59 kötetben 35.000 aktát gyűjtöttek ÖBSze annak kimutatására, hogy a háborút nem csupán a központi ha talmak idézték elő, hanem abban a világhatalmak legalább is egyenlő mértékben bűnösök. A harmadik momentumot az erő kiegyenlítésének lehetőségében látja az előadó, amely kiegyenlítődés meg nyilvánulhat gazdaBagi, másodszor katonai, harmadszor pedig külpoliti­kai téren. Magyarország akkor lépett először a békerevizió útjára, amikor a kon­szolidáció helyreállt és valutánk sta­bilizálódott. A katonai erők kiegyen ütése folyamatban van, Franciaország példáját követve kénytelenek a ben­nünket körül vevő államok is kato­nai fekészültségeket leépíteni. Kül politikai tekintetből barátok szerzése az a lépés, amely legközelebb visz bennünket a béke revíziójához. Nagy jelentőségű Olaszországgal 1927. évi április 5 én kötött baráti szerződés. Törekvésünk az kell legyen, hogy minél több ilyen barátot állítsunk magunk mellé. Ha ez diplomáciai utón nem volna elérhető, úgy a tár­sadalom tömegének magunk mellé Ha rádiót akar venni, Ha meglévő rádiója rossz ás azt javíttatni, vagy átalakíttatni akarja, Ha rádió-, vagy aritóafckvmol&torja rossz, nem tartja az áramot, csakis az alábbi szakvállalatot keresse fel: FÁBIÁN SÁNDOR rádió- és villamossági szak üzlete, Szekszárdon (a nmf nt«Ttt,,k) Telefoni 139 állítása kell, hogy célunk legyen. Rothermere akciójának ebben van a nagy jelentősége, amelynek hatása alatt enyhül a helyzet az angol hi­vatalos politikában is. Ma még nem érett a magyar békerevizió kérdése annyira, hogy a Nemzetek Szövet­sége elé lehetne menni, da ha az an­gol választások uj politikai alakulást idéznek elő és ha ezen nj alakulás magáévá teszi Rothermere igazságait, úgy önmagától megérik a kérdés a Népszövetség tanácsa elé. A jövő kilátását a következőkben foglalta össze: Európa békéjének fentarthatása szempontjából szükség van arra, hogy a kommunizmusra nagyban hajló szláv tenger közepette legyen egy erős és megbízható ma­gyar állam. Kérdés, hogy e szláv- áramlat elleni védekezés úgy formá­lódik-e, hogy a Habsburgok restau­rációja következik e ebből, ezt nem mi döntjük el. Ha az európai nagy­hatalmak érdeke ez, úgy be fog következni, ha nem, úgy bármennyire kívánhatjuk is, nem lesz valóvá. —— Nekünk ebben a kérdésben fontos feladatunk az, hogy egy restauráció esetén a Habsburg dinasztia hatal­mának súlypontját Magyarországban lássa és tudja. Második megoldás a dunai konfederáció, vagyis Kossuth Lajos nagy gondolatának a dunai államok szövetségének megalakulása. Sajnos a jelen viszonyok között azon- ban e szövetségek vezetője nem a Kossuth álmai szerinti Magyarország, hanem ezidőszerint Csehország lenne. A trianoni határok megváltoztatásá­hoz vezethetne az a politikai kon­stelláció is, ha Németország beke belezné Ausztriát és az ebből támadó politikai konfliktusokat ügyesen tud­nánk a magunk részére érvényesíteni. A negyedik megoldásnak az utód államok valamelyikével való meg­egyezés lenne, amely szintén, bár csak részleges, ds terület visszaszer­zését jelentené részünkre. Erre vonat­kozó munka és törekvés megvan. A legeredményesebb lenne természe tesen, ha nemzetünknek sikerülne az európai hatalmak között barátokat szerezni, akik belássák a trianoni békekötések igazságtalanságát és tart hatatlanságát és hatalmi szavukkal visszaadnák azt, ami ezer esztendő óta a magyar népé volt. A magyar kormánynak a revízió kérdésében óvatosnak kell lennie, de meg kell tenni mindent, hogy a re­vízió tárgyalásakor az olasz kormány minden hatalma mellettünk álljon és hogy ügyünket a Nemzetek Szövet­sége elé maga az angol kormány vigye. Mig eme kibontakozások bár­melyike is bekövetkezik, addig szent önbizalom hassa át minden magyar ember szivét és soha nem lankadó bizalommal való munkával teljesítse kötelességét. A mindvégig igen érdekes előadást a jelenlévők nagy tetszéssel fogad ták és a fiatal tudóst lelkesen meg éljenezték. A Szekszárdi Dalárda az előadás előtt dr. Gamer Russö veze tésével irredenta dalt adott elő jó betanulással és a Hiszekegy imájá­val zárta be a valóban kultureseményt jelentő délután műsorát. Tolnamegyei Újság hírlapkiadó r.-t. közgyűlése. Fo'yó hó 12 én tartotta a Tolna- megyei Újság hírlapkiadó r.-t. ren­des évi közgyűlését Bodnár István elnöklete alatt, aki lapunk vezér­cikkeként közölt gyönyörű beszéd del nyitotta meg a közgyűlést, ame lyet a közgyü ési tagok nagy helyes­léssel fogadtak.' A közgyűlésen 19 tag 741 részvény képviseletében volt. jelen, a jegyzőkönyv hitelesítésére Kovách Aladár és Szabó János vá­lasztattak meg, a jegyzőkönyv veze­tésére pedig Virányi Károly kére tett fel. Az igazgatóság jelentését Schneider János ügyvezető-igazgató és lapszerkesztő a következődben is mert ette: Tisztelt Közgyűlés ! 1919 szeptember hó 14-én hagyta el la­punk első száma a nyomdát, hogy a forra­dalmaktól hátrahagyott üszkös romok közt a keresztény szeretet hangjával, erős nem­zeti érzéstől áthatva igyekezzék a romokból uj épületet emelni és az emberek szivébe visszaállítani az Istennek és a hazának oltá­rát. Immár 8 és fél esztendő telt el a zászló bontás óta és ha körülnézünk az akkor meg­indult lapok sorában, azt találjuk, hogy ke­vesen vannak, akik velünk egy időben indul­tak útra és még kevesebben, akik úgy tel­jesítették kötelességüket, úgy váltották be ígéreteiket, mint ahogy azt a megindulás időpontjában fogadták és hirdették. És ha keressük az okát annak, hogy miben rejlett és rejlik lapunknak erőssége, azt találjuk, hogy lapunknak és a vezetőknek nemcsak jelszava volt a keresztényi szeretet és nem­csak külsőségekben megnyilatkozó frázis a hazaszeretet érzésének isiápolása, hanem a lapnak komoly cél, határozott irány és a vezetőknek lelki szükséglet. A jelszavak, a hangulatok, a vallásokon, érzéseken és em­berek tömegén átgázoló korban is megtar­tottuk komoly higgadságunkat. Nem törőd­tünk a felénk üvöltők zajával és a denun- ciálók tömegével. Mig a keresztényi gondo­lat érvényesítéséért bátran és megalkuvás nélkül küldöttünk, ugyanakkor a Krisztus vallásából fakadó etikai érzésünkkel, a más lelki és gondolatvilágban élőkön nem ke- resztülgázolással, hanem a meggyőzés és & keresztényi szeretet szavával fordultunk. Ennek a gondolat és érzésvilágnak követ­kezetes megvalósításában rejlik az az erő, amelyből ma is táplálkozik lapunk, amely felekezeti és társadalmi osztálykülönbség nél­kül megyénkben mindenhol megértéssel, j megbecsüléssel és támogatással találkozik. Romokból való épités, lelki és anyagi I flszköknek eltávolítása adta meg a gondota­Frakk Szmoking, télikabit és egyéb divatöitönyök prima angol kelméből mérsékelt áron készülnek. Sápszky Andor férfiszabó Szekszárdon. anyagok feldolgozását is vállalom i I a i Ion. M llalom I tot lapunk megszületésének, megbocsájtha- tatlan hibát követtünk volna el, ha a han­gulatoktól elragadtatva, a gyűlölködésnek ét a letiprásnak csóváját vetettük volna ember­társaink közzé. Lehet, hogy ezen állásfog­lalásunkról ma már sokan elfeledkeztek, de midőn a 10 ik év útját szántjuk, szükséges­nek látjuk visszavilágitaní a befutott útra és az igazság meglátásával megrögziteni, hogy e megyében az ébredések kilengő korában nem voltak túlzások, abban óriási része van lapunknak, amely komoly, tárgyilagos, sze- retetet hirdető szavával távoltartotta, eltom- pitotta a sokszor egyéni törekvéseket és érvényesüléseket takaró gyűlölködő jelsza­vakat. De elfogultak lennénk önmagunkkal szent­ben, ha lapunknak mai napig való fentá'lá- sát tisztán vezetőségünk érdemének tudnánk be. Nagy része van ebben Tolnavármegyé megértő közönségének, amely oly szeretettet támogatott bennünket, különösen, amikor lapunk tárgyilagos irányzatát nem helyeslők egy uj lap megindításával próbálkoztak ben- nünket a közhangulat irányításától megfosz­tani. Elismerés illeti azokat is, akik meg­értéssel kapcsolódtak lapunkhoz és mint bel vagy külső munkatársak igyekeztek mun­kájukkal bennünket nehéz, gyakran idegeket megviselő és nagy türelmet igénylő küzdel­münkben. Kedves kötelességet teljesítünk tehát, ami­kor jelentésünkben hálával emlékezünk meg közönségünk megértő felkarolásáról és mun­katársaink odaadó lelkes támogatásáról. így köszönet illeti ez évben is külső munkatár­saink közül: dr. AbayNemes Gyulát, Babay Gézát, Brandeiszné Frey Melániet. dabolci Fekete Lászlónét, Fischer Jánost, Kovácsné Huszár Jolánt, Kovách Aladárt, Kreschka Frigyest, Laki Tibort, dr. Magyarász Feren­cet, Reich Oszkárt, Szamolányi Gyulát és Vidovics Ferencet, belső munkatársaink kö­zül : Bodnár Istvánt, Jánosi Györgyöt, dr. Kramolin Gyulát, Blázsik Ferencet, Faludi Ferencet, dr. Gauser Rezsőt, dr. Horváth Árpádot és dr. Cs. Papp Jenőt, akik mind­annyian hozzájárultak ahhoz, hogy lapunk egyike lett a vidéki hetilapok legjobbjának. Az anyagi ügyek buzgó vezetése jelentékeny módon járult hozzá, hogy az erkölcsi sike1 reken kívül évi jelentésünkben mérlegünk kedvező voltáról is betudunk számolni. Eb­ben jelentős érdemei vannak Ferencz Mar­git és Gyuris Anna urleányoknak. Lapunk előállítási költsége a múlt évivel szemben 1106 pengővel emelkedett, mégis megfelelő eredménnyel tudtuk évünket zárni. A 8800 pengős alaptőké mellett 1363 pengő 96 fillért tesz ki tiszta nyereségünk, ameljj a múlt évivel szemben 96 pengő 85 fiilét emelkedést mulat, összes vagyonunk: 11.469 pengő 44 fillér, amely pénzkészletben és takaréktári betétekben van elhelyezve. Rész­vénytőkénk 8800 pengő, tartalékalapunk pe­dig 1232 pengő 18 fillér. A lefolyt évbél előfizetési dijakból 9826 pengő 88 fillér, hirdetési dijakból 13.414 pengő 81 Mér, kamatokból 1540 pengő 80 fillér folyt be. A lap előállítási költsége 22.552 pengő 06 fillért tett ki. A tisztanyereség felosztására vonatkozólag tisztelettel javasoljnk, hogy fizettessék ki 880 darab 10 pengő n. é. részvény után á 80 fillér = 704 pengő, jutalékokra 272 pengő 69 fillér, tartalékalapra ped'g 387 périgő 27 fiiér fordittassék. Ezek szerint az osztalékot a múlt évivel szemben 60%-al javasoljuk emelni. Eme osztalék a befektetett tőke 8%-ának felel meg. Az osztalék kifizetését február hó 15-től kérjük elrendelni. RENDELJE FERFIRUHAT amig meg nem tekintette közvetlen Londonból áruházunkba érkezett py kivált minőségű tavaszi szöveteinket “Rí amelyekből elsőrendű szabóink által — kedvező részletfizetésre is — mértékszerinti ruhákat kiállítunk. Pirnitzer József ós Fial óruhóza, Szekszárdon.

Next

/
Thumbnails
Contents