Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1928-02-18 / 8. szám
1928 február 18. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 SINGER varrógépek rég bevált jó minőségben JKedvexő fizetési feltételek SINGE R VARRÓGÉP RESZVENYTARSASAG képviseletében: Marton lános, Szekszárd Bartina-utoa 57/b. szám — Telefon 187 Mindezek után kérjük a tisztelt közgyűlést, hogy jelentésünket tudomásul venni és a ielügyelőbizottság jelentésének meghallgatása után a felmentvényt megadni kegyeskedjék. Midőn jelentésünket befejezzük, Ígérjük, bogy a jövőben féltő gonddal fogjuk egyrészt anyagi ügyeinket úgy irányítani, hogy lapunk további fentállása biztosíttassák, másrészt szellemi irányítása olyan maradjon, mint a múltban, elfogulatlan, becsületes harc a nemzet jobb jövőjéért. Kerüljük az összeütközésre alkalmas dolgok kiélezését. Elismeréssel és tisztelettel adózunk a közügyekben dolgozók munkájának és bár a kritika fegyverével élünk, csak ritkán nyúlunk oly hanghoz, amelyet talán örömmel hallanának egyesek, de amely véleményűi k szerint visz- szavonásnak, elégedetlenségnek és táborokra •szlásnak lehetne következménye. Mi nemcsak hangoztatjuk, de át is érezzük, hogy a sajtónak ma elsősorban kötelessége maroknyi nemzetünk bármily kicsi tömegének is egy értelemre hozása. Nem a közt, hanem egyéni érvényesülést szolgál az, aki tollal éket ver a társadalmi osztályok, vallásfelekezetek és egyes egyének közé. Hangozzék inkább kevesebb kritika, domborittassék kisebb mértékben ki az igazság, adassék több elismerés, mint a mindenáron való kritizálás, a vélt igazságok harcos hirdetése és a megérdemelt elismerések elhallgatása, mert az előbbivel építeni, közcélokat megvalósítani tehet, mig az utóbbival a gyűlölködés lángját lehet fellobbantani. Pedig még oly messze távolban van a nemzetnek boldogabb ideje, a nagy világon még oly sok a magyarnak az ellensége és •ly kevés a barátja, kell tehát, hogy a megmaradt magyarság összetartson, következetesen egyet akarjon. Minden lépés tehát, amely bármily kicsi, ha a nemzetnek szétválasztását célozza, megbocsájthatatlan bűn és bármily jelentéktelen cselekedet is, de amely a nemzet egy-egy parányi részének összehozását és a sejtek kapcsolódásának tana alapján végeredményben a nemzet egyöntetű összefogását eredményezi, az tiszteletreméltó érdem. Vajha hasonló érzés és gondolat szállni meg az emberek lelkét, úgy nemcsak a közgyűlések hivatalos megnyitásában, hanem az egész összeforrt nemzet megdönthetetlen hitével és önbizalmával áhitatos zsolozsmaként szállna fel az Egek urához, hogy »Hiszek Magyarország feliámadásában<. A tetszéssel fogadott jelentés kapcsán a közgyü'és elhatározta, hogy az 1363 96 pengő tisztanyereségből részvényenként 80 fillért fizet ki, vagy s 704 ppDgőt, a tartalékalap gyarapításéra 387 27 pengőt és ju talmazásokra 272 69 pengőt fordít, a szelvényeket február 15-től kezdő dőleg váltja be, a feimentést ügy az igazgatóságnak, mint a felügyelő- bizottságnak megadta és végül Bőd nár István elnök indítványára Schnei der Jánosnak a lap szellemi és anyagi ügyeinek eredményes vezetéséért jegy zőkönyvi köszönetét mond. — A fel- igyelöbizottság tagjaivá a közgyűlés njból megválasztotta dr. Kramolin Gyulát, H<>ck Istvánt, Morvay Lászlót és vitéz Vendel Istvánt. A közgyűlés tagjai nevében Schneider János mondott köszönetét Bodnár Istvánnak az elnöklésért és ezzel a közgyűlés véget is ért. • Gondozzuk gyümölcsfáinkul. Irta: I. Eordögh Zoltán gazd. felügyelő. A m. kir. föidmiveléaügyi miniszter 85.580—1927. szám alatt mnlt évi december hó 10 én megjelent rendeleté a gyümölcsfák kötelező ápolását és az azokon élősködő káros gombák, rovarok és betegségek elleni védekezést írja elő. Ezen rendelke zés, mely gyümölcstermelésünk sikeres emelését célozza, minden közigazgatási hatóság, illetve elöljáróság részére kiadatott azzal, hogy a rendeletben előirt határidők pontos betartását s az ápolás és védekezés megtörténtét ellenőrizzék. A gyümö csfák gondozásáról vármegyénkben Korponay Gynla, a m. kir. növény élet- és kórtani állomás kiküldöttje több helyen tartott igen tanulságos előadást, — a többek között Szekszárdon is két ízben — azonban sajnálattal kell megállapítanom, hogy a szekszárdi gazdaközönség, mint hasonló alkalmakkor legtöbbször tenni szokta, nem nagy érdeklődést mutatott, mert igen kevesen jelentek meg az előadásokon. Tekintettel arra, hogy fenti előadásokon több Ízben elhangzott azon kívánsága a jelen volt gazdáknak, hogy jó lenne, ha Írásban is megkaphatnák a különféle gyümölcsfa- kártevők ismertetését és az ellenük való védekezésről kiadott utasításokat, bátor vagyok az előadottakat lehe tőleg összefoglalni s kívánságuknak az alábbiakban eleget tenni. Nem akarom azonban unalmassá tenni a gazdaközönség előtt fent jelzetteket, csak azokról a gyümö'csfa- betegségekről óhajtok megemlékezni, amelyek a tapasztalat szerint nagyobb károkat okoznak a gyümölcsösökben. Snlyt fogok helyezni arra, hogy a betegség felismeréséhez s az ellene való védekezéshez szükséges tudnivalókat magyarul, idegen szavak nélkül ismertessem. Nem fogom tárgyalni azonban a betegségeket rendszertanilag, hanem a sorrendet azok fontossága szerint állapítom meg s leírtam, hogy a gyümölcsfákat tulajdonképen hogyan kell a kártevők ellen való védekezés előtt előkészíteni. Mindenek előtt tudni kell, hogy gyümö'csösök létesítésénél nagy gond fordítandó arra, mely szerint a fák oly ritkán, illetve oly távolságra ültetendők egymáshoz, hogy azok koronája még idősebb korban se érhessen egymáshoz. A gyümölcsfa és koronája úgy készítendő elő, hogy az egymásba tiDIO újdonságok ! VILL1NT felszerelés és javítás! Akkumulátorok eladása, töltése és javitása garancia mellett BUDAI FERENCNÉL Szekszárd Széchenyi utca 12 (Borgula-ház) induló és beteg ágakat metsző ollóval, vagy kis kertéssfüréBBsel levágjuk. Azon ágakat hagyjuk csak meg- melyek a koronából kifelé hajtanak és egymáshoz nem érnek. Az erősebb ágakról egyenes irányban felfelé indaló u. n. vizhajtásokat szintén lemetsszük. A lemetszéseket szorosan az ágak kérge mellett végezzük, vigyázva arra, hogy a kéreg meg ne sérüljön. A metszési helyen csapot hagyni nem szabad. Ezen munkák elvégzése után követ kezik a hernyófészkek gondos letisz- togatása. A fa ágain vagy a törzsén az előforduló beteg, rákos repedéseket, daganatokat jól metsző kertészkéssel kivágjuk, kikaparjuk egészen az elevenéig. A mohás, cserepes, repedezett héjú ágakat és fatörzset erre a célra alkalmas, kis kapához hasonló, tompa élű görbe vassal, vagy drótkefével megvakarjuk, úgy, hogy arról minden lekivánkozó rész lekerüljön. Ügyelni kell azonban arra, hogy a vakarással az eleven kéregrészt meg ne sértsük. A fáról lemetszett és leszedett beteg ágrészeket, hernyófészkeket stb. gondosan összeszedjük és elégetjük, vagy mélyen elássak. Mikor mindezekkel elkészültünk, akkor a fa alatt a földet akkora területen, mint amilyen széles a koronája, egy ásónyom mélyen jól felássuk s a fát a koronájának csurgója irányában, körben ásott kis árokban istálló- trágyával megtrágyázsuk. A fa megtisztogatása után következik a különféle gomba és rovar elleni szerek használata, azonban, hogy az általános tisztogatás után mely védekező szereket kell haBZ nálnunk, azt külön-külön, a beteg ságek és rovarok leírásánál fogom ismertetni. A tisztogatás befejezése után a lemetszett ágak sebhelyeit, vagy a kimetszett, kitisztogatott daganatok és repedéseket gyümölcsfakátránnyal vastagon bekenjük, ngy, hogy a kivágott részen kívül még egy ujj szélességgel kijebb is be legyen kenve. Veszedelmesebb kártevők a következők : Monllia (gomba). Igen gyakori és azt lehet mondani, hogy minden fajta gyümölcsöt megtá mad. Leggyakoribb azonban az alma-, körte-, szilva- és kajszinbarack-fákon. Fellépése gyors, egyik napról a másikra, a virágzó fák virágai egy szerre, mintha leforrázták volna, elszáradnak az ágon és nem hullanak le, vagy pedig kéBŐbb a félérett vagy érett gyümölcsöt is megtámadja, melyek ritkábban lehullanak, inkább azonban kőkemányüvé összeaszalódva, összeszáradva fent maradnak a fán. A félérett alma, körte, mikor a monilia megtámadja, piszkos fehér, vagy sárgás ft-hér felületű lesz, kiSzemélyautófuvarozást vállal a Dohánynagyáruda, Szekszárd. Telefon 119 Telefon 119 SZOLOOLTVANVOk :•;sím■ * ^VÖKÉRE SVÉSSZQk Ü^bC&RECIBB BE.IZ.ERZÉ'ÍL-HE.Ü*E. Képviseli: a Szekszárdi Földmtoelők Hitelszövetkezete, mim az Országos Központi Hitelszövetkezet tagja — ' Szekszárd. ___________ sebb-nag yobb bársonyszertt foltok keletkeznek rajta, mely foltokon fehér pettyek is matat koznak. Ellene télen a gyümöcsfát karbo- linenmmal (Enda) permetezzük és pedig annak 10—15°/o-os oldatával még az idősebb fákat is, agy, hogy szoknak minden részén bőven csorogjon végig a permetlé. A lehullott gyümölcsöt naponta gyakran összeszedjük, a fákról a beteg részeket levágjak, az össze- száradt gyümölcsöket leszedjük és ezeket mind elégetjük. Igen jó permétezőszer még a „Monilia“ ellen a „Tutokil“ 2#/o-»s, a „Su'farol“ 2°/o-08 és az n. n. „Bordói ló“ (1 kgr pépes mész és 1 kg. kékkő [galic] 50 liter vízben oldandó), melyekkel permetezést azonban lomb- hullás után kell végezni. Amikor a fa levelei a fél nagyságot már elérték, akkor a Sulfarol és Kaliszappan 2*/é oldata használható. Lisztharmat a gyümölcsfáknak főként a zöldes ágain lép fel, de a virágra és levelekre is kerülhet s azok ngy néznek ki, mintha liszttel volnának behintve. Ellene a beteg részek megsemmisítésén kívül ngy, mint a szőlőnél, kénpori záBsal védekezünk és pedig, ha az időjárás meleg, szélcsendes s a harmat már fólszáradt. Leghelyesebb megelőzni a lisztharmat felléptét b előre védekezünk. A lisztharmatot a meleg, nedves idő rohamosan elszaporíthaja. Rák. Alma-, dió- és ritkább esetben a körtefát is megtámadja. Megkülönböztetünk kétfelé rákot, u. m. nyílt és zárt gyümölcsfarákot. A nyílt rák a fa ágain, de inkább a derekán előforduló nyílt seb, melynek széle foszlányos. A zárt rák különböző daganatokat képez, melyek átvágva agy néznek ki, mintha felrepedtek volna és a repedésben rothadó faanyag található. A körtefánál leginkább a nyílt rák lép fel. Nyáron esős időben a ráksebeken apró fehér csomók jelennek meg. Télen, késő tavaszig vörös szinti kis foltocskák mutatkoznak azon, mely vörös bzíqü tokok felrepedre, finom vörös por alakjában a szél által terjesztik a rákot. A rák sebhely magától be nem hegged, hanem mindig nagyobb és nagyobb lesz és előáll a rákfekély, melynek körkörös fellépése után már az ágrész, vagy az egész fa elhal. Vásároljon szfinyeseti Nagy választék plüss asztalközép-szőnyegek ben, sezlon takarókban, ágyeié és összekötőszőnyegekben, teveszőr-és gya^jntakarókban s b. De csak az országszerte híres Haas Fülöp és Fiai gyártmányát, mert ez a legjobb és legolcsóbb is egyúttal! — Fióklerakat: Kron Salamon Fia lésnél, Szekszárdon Alapítási év: 1832
