Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1928-02-11 / 7. szám
X. évfolyam. 7. szám. Egyes szám ára 40 fillér. Szekszárdi 1928 február 11. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. giarfcesztlsftg és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telelő ászára 85 és 102. — Egyes szán árt: 30 fillér. Befizetési dij félévre 4 pengő (50 000 korona)» egész évre 8 pengő (100.000 K). Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap negjelenik ninden szombatos. E16!izetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illetfi közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő, A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 8 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. €gy huszárkardról. Ez a kard úgy került a mi csendes kis falunkba, közénk, hogy egy műkedvelőben a főhős főfő tartozéka, igen fontos szerepű volt. Vele ki kellett volna két iaben is a világ hireB hatvágást vágni. A kard jóképű, bú és roasdaette legénységi fringia, háromssiDÜ bojttal, tekintélyesen kopott tokkal, a azakásos kosárral, gyűrött pengével. Zgy heti keserves mászkáláa, ebnek való hajsza után került elő holmi bűnjelek közül. Mondom, a mi csendes kis falunkban. A színmű próbájának téli estéjén vittem a lázasan műkedvelő ifjnság közé. Azonnal vége lett a jogrendnek, agyondarált frázisoknak, szögletes mozdnlatoknak. Fink és leányok fo kozott érdeklődésének kellős közepébe került a huszár kard. — Csak hadar kardja lehetett oly csodát keltő. Mintha tündérmese, sirbói felkelt álom, mintha bűvös igézet szállt volna a falusi iskolába, melyben va Iánk. Előttünk a falon a csonka térkép. Mögöttünk a népkönyvtár szekrénye, közöttünk ez az észtbontó kard. Ez a kopott huszárkard. Jár késröl-kézre. Leányok forgatják, próbálják. Fmk sújtanak vele össze vissza. Egyszeresük előáll az egyik fin. Area piros, szeme ég s ahogy elgon dolkozva állok a térkép előtt, csendesen megszólal: — Nagyon szépen kérjük, tiszte- letes nr, legyen szives beszélni vala mit a világháborúról. Felültünk a p.dok tetejére, a kardot az ölembe fektettem és beszéltem nekik a hnazárkardról — a világháborúról. * A huszárkard félelmes és történe lem alkotó. Hasát szerzett, hazát védett, gyengét és védtelent oltalmazott. Nemzeti életünk szent és tökéletes sarjadása volt. Tróat emelt, népeket semmisitett meg, bűnöqt fe- nyitett. Kenyeret szerzett és vitézzé magasztalt. Hozzá dicsőség és becsület tapadt. Hogy kicsavarták a kezünkből, összetörték, elásták, eltemették. Elsiratták, kinevették. * Nincs e hazában senki, aki ne tadná, hogy a magyar nemzet tökéle tes lefegyverzése ellenségeink nagyon jól sikerült müve. Nemcsak megdöbbentő az á nagyfokú fegyverteleo- sóg, amit fájdalommal állapítunk meg, hanem gondatlanság és köny- nyelmüség. Igaz, hogy szükségünk van a békére. Való az, hogy nemzetünk aránytalanul nagy vérveszteségét csak a békeben heveri ki. Minden nap, sőt minden óra megváltás, mioden pillanat földöntúli érték, mely a béke jegyében száll el felettünk. Becsületesen vallottak és vallják, hogy izig- vérig a béke hívei vágynak. Nem csinálnak titkot abból sem, hogy olykor kísértésbe jutunk olyan világbékében is hinni, amelyik egy hónapnál tovább tart és az életenergiák törvényszerű tusája által való lecsa- polódás hőséül a kolerát, vagy spanyol náthát üdvözli. Még arról is van halvány fantázia képünk, hogy a farkasok fognak szimfonikus zene kart állítani a budai kioszkban és a svájci dajkák csenevész oroszlánköl keket diétikusau táplálni. Ds azt soha sem fogjak elhinni, hogy a vi lág fennálló rendjének biztosítására épp ez a pocsék, történelmi szennyes dolog kellett: a nemzet, a szerencsétlen magyar nemzet fegyverektől való megfosztása. A nemzeteknek nemcsak joga, de kötelessége az önvédelem, belső békéjének, nemzeti életének, független, szabad mozdulatainak biztosítása. — Slilyedt, züllött, könnyelmű és a pusztulás dögvéazével fertőzött az a nemzet, amelyik e jogával, e köte (ességével kényszerítő körülmények behatása nélkül nem ól. Az i*yen megérdemli, hogy azok sorsára jusson, akiket a népvándorlás a térkép arcáról letörült, vagy akiket nagy életerővel biró nemzet beolvasztott. Láttam vadászfegyver csövén nyúl- harapás nyomát, sebhelyet, melyet bárány ejtett, erős csípést, me'yet szelíd galamb vágott. Isten teremtett világában sebol sem találunk életet és élőt, mely önvédelmének Bzent jogával és eszközeivel ne élne. Csak mi, csak mi vagyunk azok a boldogtalanok, csak mi, magyarok vagyunk azok a szerencsétlenek, akiknek nem szabad és nem lehet másnak, miot mozdulatlan, néma ál dozatnak lennünk ? Csak mi vagyunk azok a számkivetettek, akiknek — jószerencse — meg nem tiltják a sátapálcával való járást. Körülöttünk dúl a fegyverkezés őrülete. Naggyá nőtt nációk renge teg hadiszerrel bástyázzák magukat körül. N^pról-napra növelik és tökéletesítik hadseregeiket. Gyáraik szünet nélkül ontják a hadfelszerelést; Minden paskao-ű és sznrony felénk irányul. Felénk! Ur Isten 1 Mit vétettünk és mit véthetünk, hogy az egész trianoni világ bennünk látja a béke veszélyét ? I A tolvaj hánykó- dik a ptrnán és a gonosztevőnek nincs nyugalma. Félnek, mert fegyverkeznek, fegyverkeznek, mert félnek És mi eszel szemben igazságunk tudatában nem erőszakoljak azt, ami jogos óvatosság és előrelátás miatt megillet bennünket. Nem fegyverkezünk, önvédelemre nem készülünk! Mert a nemzetek erejét nem fegyvereinek tömege, ágyainak halmaza alkotja, hanem az egyén hősi tulajdonságai, a nemzeti jellem. Hz Időszámítás története és fejlődése. Irta: dr. Babits István. (Folytatás.) fáz előző közlemény lapunk f. évi február 4-iki számában jelent meg.) Gerge'y pápa az 1582 február hó 14 én kelt hirea bullájával a javított naptár bevezetésére az összes kérész tény népeket kötelezte, (innen származik a Gregoriánus naptár eine vezés) ámde reformját sem a görögkeleti egyház, sem a protestánsok nem fogadták el. Csak jóval később járult hozzá az uj időszámításhoz a protestáns Németország és Dánia (1699), még utóbb Anglia \ 1752) és a skandináv oszágok (1753) E«ek kel szemben azonban — hitelvi okokból kifolyólag — az egész keleti kereszténység (tehát az Orosz birodalom s a Bal kán-államok) a legutóbbi időkig megmaradlak a Julián• naptár mellett. Ennek következmé nye az volt, hogy a kulturvilág népei kétféle időszámítást követtek. A régi naptár hívei 10 nappal maradtak hátra és ez a hátrány az évszázadok során lassan növekedett. A XX. szá zadban a két naptár közti különbség már 13 napi a rúgott, ami természetesen állandó zavaroknak volt előidézője a népek érintkezésében. Az újkorban mindössze egy nevezetesebb kísérlet történt sz időszámítás megmászására. Ez a francia forradalom naptára volt, melyet a konvent 1792 őszén léptetett életbe. E naptár 12 harminc napos hónapra volt beosztva s ezekhez járult még 5 kiegószitő-nap (jours sanscoulot- tides), me)yet~a köztársaság nemseti ünnepeivé avattak. Esek voltak az Ész Erény, Munka, Közvélemény és a Jutalom ünnepei. As egyes hónapokat a természet megnyilvánulásairól nevezték el (szüret, ködös, fagyos, havas, esős, szellős, kikelet, virágos, kaszáló, arató, forró, gyümölcsös) és sz évet az őbzí napéjegyenlőséggel kezdték. A hetek helyett a tizes beosztást hozták be, amennyiben a hónapokat 3 décade ra osztották. Szökőévet minden 4-ik évben iktattak be és az ilyen négyévi időközt franciadé nak kereszteltek el. A rövid életű naptárat már Napoleon megszüntette 1806 ban. A világháború után a világgazdasági rendszer fejlődésével s a nemzetközi kapcsolatok erősödésével a Gregoriánus naptár mindjobban tért hódított. Legújabban elfogadta már nemcsak á legtöbb balkáni nép, hanem az uj Törökország és a Szovjet államok is, sőt legutóbb már Japán és Kína is komolyan foglalkoznak annak meghonosításával. A Gergely féle naptár használatinak elterjedésével azonban még korántsem nyert végleges megoldást a naptár ügye. Mostani naptarunknak sok hibaja van s ez az oka annak, hogy szüntelenül foglalkoznak az újabb reform gondolatával. A naptár legfőbb hibája az, hogy túlságosan szövevényes: 12 hónapból áll; ezek közül 7 nek 31, 4 nek 30 és 1 nek 28 (illetve 29) napja van. Ennélfogva a hetek az egyik hónapból a másikba nyalnak át, tehát előre sosem lehet tadni, hogy valamely hónap bisonyos napja a hétnek mely napjára fog esni. Éppúgy a husvét napját, valamint a tőle függő változó ünnepeknek időpontját is csak körülményes számítások utján lehet meghatározni. Végül pedig a szökőévek mai beosztásával sídcs kikü szöbölve teljesen a naptárnak az a fogyatékossága, hogy időtartama nem egyezik meg teljesen a valódi napév idejével. Ami elsősorban ez utóbbi kifogást illeti: a tudománynak immár egyáltalában nem okoz gondot az, hogy miként egyeztesse össze a po gári évet a csillagászati esztendővel. Mint előbb láttuk, a Gergely-naptár szá mitáaa 10 000 esztendő alatt mind össze csak mintegy 2Vs naphosszal térne el a tropikus évtől. A legcélszerűbb megoldási mód mindenesetre az lenne, ha a 4000 rel osztható év számmal biró esztendőket kivételeden nem soroznák* a szökőévek közé. Ezsel aztán igazán „jó időre“ rendeződnék a kérdési A mai naptár tudományos szempontból immár tökéletesnek mondható, mert szorosan idomai a csilla gászati megfigyelésekhez s így ebben a tekintetben változtatni rajta nem kell, sőt nem is lehet. De a gyakorlati élet érdekében feltétlenül szükség van a naptár beosztásának egyszerűsítésére. Felismerte ezt a népszövetség is és van is egy bizottsága, mely kizárólag a naptár« reform Ügyével foglalkozik s az ösz- sses tervezeteket beható vizsgálat alá vette. A régi beosztás megváltoztatására vonatkozólag számos javaslatot ismerünk. Egyike a legnevezetesebbeknek Flammarion világhírű francia csillagásznak a terve. Eszsrint az év négy 31 és nyo'c 30 napos hónapra osztatnék fel, még pedig olyképen, hogy minden évnegyed első hónapjai (tehát: január, április, julius és október) egyenként 3 L, a többi hónapok pedig 30—30 nappal bírnának. Ez együttvéve 3ö4 napot tenne ki, a 365. nap volna Szilveszter, az év utolsó napja. »A szükség hed képeit (tehát általában minden 4. évben) csatlakosnék még a szökőnap a félév végén, azaz jnnius 30. után. Ásóiban sem az ev utolsó napja, sem a szökőnap nem részesülne a bét nap ja inak elnevezésében. Ily beosztással az évnegyedek 4 első, 4 második és 4 harmadak hónapjának egyes dátumai a hétnek mindig ugyanazon napjaira esnének. Például január, április, julius és október elseje ebben a kalendáriumban mindenkor vasárnapra esnék j február, május, augusztus és november elseje mindig szer-
