Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1928-02-11 / 7. szám
m TOLNAMEGYÉI ÜJSÄG 1928 február II. Valóban művészi és modern | fényképeket ■ 9 HÖHER 9 Ähercegi udvari fényképész készít SZEKSZÁRD i ■ SzécI L Széchenyi utca 28, szám (Molnárféle házban). Rákóczi hadai kassáé, botos ruthá- nekből állottak. Kossuth népe sem bővelkedett hadi eszközökben. Li mállovánál karabély tus és huszárkard döntötte össze az orosz támadást. No, áz ?! Mi szükségünk van fegyverre ? Yan! Egy fegyverre 1 Minden,fegyvernél félelmesebbre, hat a-masabbra | Arra van szükségünk, hogy eggyé forrjunk,' egyet értsünk, egyet éressünk, mint egyazon testnek a tagjai. Arra van szükségünk, hogy e néhány millió magyar tartsa meg faji, nemzeti egységét, mert ez az, ami félelmessé teszi őt és ez az, ami nélkül mesebeli, szégyenteljes vassá silányul a nimbuszos, hősiének övezte huszarkard. Rozsdás fringiákat, csörömpölő vas iá kőimínyokat el szedhetnek, lomtái ba lökhetnek, de a magyar lélek hősi vágyait, életruganyosságát, harcos tempe ramenlumat el nem vehetik. Eaek a mi igazi fegyverünk, győzhetetlen, mocso&talan huszarkardunk. Jánosi György. H magyar politika és a kézműiparosság. Irta; Friihwirth Mátyás orsz. képviselő. A magyar kézmfliparosságnak életében mostan nevezetes állomásához értünk. Egyik társadalmi osztályunk sem élt olyan rendezetlen viszonyok között, mint éppen az iparosság. Sem politikai szereplésében, sem osztály érdek képviseletében nem volt olyan átütő érvényesülési lehetősége, mint Salát készítésit és cseresnyesziiiiS keményfa hálók olcsón eladók kedvező fizetési feltételek mellett KATZ ISTVÁN műasztalosnál { Szekszárdi Árpád-utca 10. sz. a Fekete malomnál. más osztályoknak. Alig egy néhány gazdasági szervezet és egyes sz^k mákra kiterjedő sző vétségek,{továbbá az elavult ipartestületek nem voltak képesek a magyar kézműiparosság- nak törekvéseit, gazdasági és szociális kívánságait a magyar közvéleményben megérlelni. Minden vezető ember örömmel látja az elhanyagolt kézmü'parosság osztályöntudatának fokozódását — és szívesen elősegítik minden oldalon egy értékes osztálynak a felemelke dését. Gazdasági téren az iparosság hitelszükségleteinek első adagját meg kapta, amelynek folytatása is kell, hogy legyen. Mert a nemzet gazdasági életében és termelési eredményeiben az iparosság műhelyei aránylag sokkal többet produkálnak, mint amennyi hitel áll a magyar bézmü. iparosság munkájának elősegítésére. Az iparosság alkotmányos életének fejlődésében pedig — a legszebb intézményhez ált már közel az „Országos Kézműves Kamará“ hoz. Az újjászervezett ipartestületek élére koronaképpen oda fog kerülni az egész iparosságot' átfogó hatalmas és tekintélyes szervezet, az érdekképviseleti organizáció, amely hivatva lesz az iparosság vezetőit kiválasztani és a magyar iparosságnak gazdasági és szociális vezetését átvenni. A szorosan vett politikában is meglehetős tért hódit a magyar kéz- mfliparosság érdekei iránti érdeklődés. Néhány heti fáradozás után sikerült összegyüjtenem a magyar kéz- műiparosság tör kvéselnek politikai alátámasztására a két kormányzó párt képviselő tagjaiból csaknem 60 képviselőt kézmfl pari blokk címe alatt. A blokknak első és legfontosabb feladata az lesz, hogy az iparosság szervezeteiben megérteit ideákat törvényhozási nton a megoldáshoz közelebb vigye. Az első és legértékesebb kérdés az érdekképviseleti szerv megalkotása lesz. A legilletékesebb helyeken nyomósán fogunk odahatqi, hogy a kézműves kamaráról szóló javaslat minél előbb a magyar parlament elé kerüljön. Az érdeklődés homlokterébe került az iparosság nyugdíj biztosításának kérdése is, amelyet nagy gonddal és tervszerűséggel készít elő Vass József népjóléti miniszter és minden reményünk meg van ahhoz, hogy az országos képviseleti sserv mellé simulva megvalósulhat a munkában megrokkant és megöregedett iparo sok és hátramaradottjainak ellátása. Szükséges lesz a költségvetési vita folyamán a kézmü'parosság hitelszükségleteinek kielégítését is felvetnünk és arra kell törekednünk, hogy a kézműi pari hitelkeretet, , amennyire az csak lehetséges, kitágítsuk, hogy ne csak a városok, hanem a vidék iparossága is minél nagyobb számban hité hez jusson. Itt van, mint égető kérdés a fény űzési adó kérdése, a tisztviselői hiteljavasiatnak a problémája, a közmunkákban az iparosságnak való részvételé, a böz- . szállítási szabályzatok megreformá- I lása, a kereskedelmi szerződéseknél | a kézmű pari érdekek megvédelmedára ; március, junius, szeptember és december elseje mindenkor péntekre kerülne. Még tetszetősebb s tényleg egyszerűbbnek is látszik az a terv (az u. V teljes reform), amely az évet 13 részre akarja osztani. Minden hónap 28 napból állna (ez felelne meg leg inkább a holdváltozási időszaknak), az egyes hónapok mindegyike pedig 4 hétre oszlana fel. Ezáltal elérnénk azt, bogy a hetek napjai a hőnapok folyószámai szerint következetesen ismétlődnének; tehát ha a nap számát ismernék, akkor egyben mar azt is tudnánk, hogy az a bét milyen napjára esnék. A 13 huszon- nyp c napból álló hónap ÖBBzesen 364 napos évet tenne ki, amihez hozzájárnlna minden év végén az u. n. évforduló és minden negyedik évben (kivéve persze a 400-zal nem osztható év száza sok at) a szökőnap, mely a félév végén lenne elhelyezhető. A naptár beosztását illetőleg azonban a legjobb és legcélravezetőbb mód a szimmetrikus esztendő behozatala vo'na. A szimmetrikus (arányos) év 12 harminc napos hónapból állna s minden bónap 5 hatnapos hétre oszlanak fel. Minden évnegyed közé egy egy kezdőnap ékelődnék, egy pedig (hz évforduló napja) az év zárnsp- jakent szerepelne (újév). A szökőnap természetesen a félév küszöbére (ju nius és julius közé) kerülne. Ezek a napok a hét kerdten kívül maradnának. Mint ilyenek ünnepnapoknak lennének nyiivánitandók. A szimmetrikus naptár legfontosabb előnye a hatnapos hét bevezetése volna, melyuek közegészségügyi jelentősége vitán felül áll. Orvosi körökben általánosan elismert tény, bogy a hétnapos hét egyike azoknak a dolgoknak, melyek a kulturnépek egészségére káros befolyást gyakorolnak. A bét általában véve hat napos munkaidejével oly terheket ró az intenziven dolgozó szellemi és ipari munkásra, melyek idegzetét megviselik és munkaerejét aláássák. A termelés érdekében sokkal jobb lenne, ba rövidebb ideig és gyakoribb pihenéssel dolgozoánk. Ez a meggondolás vezette koruok egyik leghíresebb regényíróját: H. G. Wells angol írót is, mikor a rövidebb hét mellett foglalt állást, ford a világ legnágyobb gyárosa a gyakorlati életben is érvényt szerzett eme felfogásnak, mert az ő gyáraiban a munkások két napi pihenővel őt napot dolgoznak. De igy van ez már sokfelé Angliában és Amerikában is, hol a Frakk ■ Szmoking, télikabát és egyéb I divatöltönyök príma angol balmáhAI mérsékelt árOlt ® I kelméből mérsékelt készülnek. I Hozott Sápszky Andor férfuz&bó Szokszárdon. anyagok feldolgozását is vállalom zése, vámpolitikai kérdések és el nem sorolható végtelen sora a kü lönböző, a kézműipart egészen közelről érdeklő közigazgatási, szociális és pénzügyi kérdéseknek, j / Gondom lesz arra, hogy a kézműipari blokk elé kerüljenek mindazon kérdések, amelyeket a magyar kéz- mü párosság szervezetei eddig is kitermeltek. Élénk összeköttetést akarok teremteni a politikai tényezők és a magyar kézmú parosság nagy tömegei között,' hogy minél megértőbb viszony és minél közelebbi összeköttetés' legyen a két faktor között, mert ettől az összeköttetéstől várom a magyár iparosság kívánságainak a teljesülését. HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország. — Kinevezés. A kormányzó a kultuszminiszter előterjesztésére Tamáá Viktor szekszárdi áll. Garay János reálgimnáziumi megbizott igazgatót igazgatóvá kinevezte. Tamás Viktor másfél éve áll már a szekszárdi gimnázium élén s ezen idő alatt a város közönségének,' valamint kartársainiak teljes bizalmát és szeretetét sikerült kiérdemelnie. Végleges igazgatói Kinevezése osztatlan örömet keltett.: A vallás- és közoktatásügyi mi-- niszter Göndör Ferenc volt vési - prémi kir. z. tanfelügyelőt a bölcske szentandrási községi elemi népiskolád boa tanítóvá nev<*z’e ki. vasárnapi muokaszünet szombat dél utánjától egészen hétfő délig tart. A hétvégi szünet (week-end) divatjai mind általánqsabb és elterjedtebb szokássá válijk a Nyugat iparos államaiban. Egyik legfőbb feladata a' naptár- reformnak az ünnepek kérdésének rendezése. Jelenleg a keresztény népeknek (a husvóttal együtt égésé sereg olyan ünnepük van, melyeknek időpontja a Hold járása szerint évről- évre változik. Esen ünnepek idejének megállapítása csak hosszadalmas számítások árán lehetséges. (Ebből hasznak tulajdonképen csak a nap- tárkészitőknek van.) Igen előnyős volna tehát az egyes váltózó ünnepek időpontjának bizonyos napokhoz való rögzítése. így például célszerű lenne a husvétot — mely voltaképeu a természet ébredését jelképezi — lil ■ VÁSÁROLJON SZŐNYEGET Pír amíg meg nem tekintette — vételkényszer nélkül — óriási" készletünket hazai és külföldi gyártmányokban, ^melyeket legmegbízhatóbb minőségben egyedülálló meglepő olcsó árakon szerezhet be í*. j L i iszárdon nitzer József és Fial áruházában ii Szel
