Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1928-12-22 / 52. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1928 december 22. Karácsony előtt. Tejszinű, fagyos köd hömpölyög az utcán, A kopasz faágak cukros-deresek-----­Jö n az ünnep s fázós, topogó kofák közt Én is karácsonyfát, fenyőt keresek: Távoli hegyeknek büszke, szép lakóját, Kit a sors szeszélye most ide hajít, Hogy szelíden tőrje a szobarabságnak Aranyos, ezüstös papirláncait S hogy — ha már lefosztva,.rajta semmi [sincsen — A tűzre dobhassák s kissé melegítsen. Keresgélek buzgón, de csak nem találván, Amilyent szeretnék, minő kellene, Bús megalkuvásra, lemondásra hangol A Jelent gúnyoló Régmúlt szelleme. Hej, nem is kell már fa! Mire való volna? Cifra karácsonyfa minek énnekem? Még a jó Jézuska is csak mosolyogna Az ily magamfajta gyermek-véneken! ? Életünk szakai egybe toldva, fonva, Ez maga is olyan, mint a karácsonyfa. * Hiszen életünk is szent anyatalajból Hajt ki s nekivágva tör az égre fel S erőtől duzzadó ifjúságunk törzse Sok-sok telhetetlen, vak reményt nevel; Ezek. mint a fán az alsó, gazdag ágak, Merészen merednek messze ki feléd Nagy, mohó karokként, magokhoz ölelni Az egész világot s minden sikerét. De könnyen csalódás jut a remény-hadnak S a nagy ágak gyakran üresen maradnak. S miként a fenyőnél, amint felfelé tör, _ Egyre szerényebbé rövidül az ág: Életkorunk fáján is, ha magasabb lesz, Lépést nő vele a remény-csonkásig; Fokról-fokra kisebb karját nem feszíti Már a telhetetlen, kapzsi képzelet.. Beérik az ágak a szűk valósággal: _ Marcipán, narancs és datolya helyett Örülnek a száraz «szent János kenyérinek És csak ebből jusson, egyebet sem kérnekl Mert lassacskán a vágy, remény is öregszik, Felsőbb ágain már nem olyan falánk: Boldog, hogyha számos, tűlevelű karján, Itt-ott gyertyát láthat s fellobog a láng; S ha annak füzénél meg is perzselődik És izzó parázs lesz zöld tűlevele, E kis szenvedésért bőven kárpótolja A jó fenyőillat, ami jár vele. S kufárok közt élve,nemlehet szebb végünk, Mintha illatokért - eszmékért - elégünk. Fenn pediglen, életkarácsonyfánk csúcsán Nincsenek már álmok, ott nincs oldal-ág, Oda nem jut semmi édesség, ajándék, Legfeljebb a fényes zárócifraság: A fa Vékonyodó vége abba rejtve, Magaslik ki, mint egy figyelmeztető, Hogy itt lenn a földön már semmi [sincs hátra S csak a kék világ — az ég — remélhető S a fa szép, ezüstös hegyét abba mártja, Mint kapuját őrző angyal aiabárdja! ? —n. □□□□□□□□□□□□□□□□□□□a □ ANGOL □ □ . - . □ □ úri divatszöveteim az őszi és □ □ téli idényre megérkeztek, ame □ Q lyekből szolid árakkal készítek B □ zakó- és alkalmi öltönyöket, □ □ felöltőket és téli kabátokat. □ a SflPSZKy fltlDOR a “ FÉRFISZABÓ “ □ U SZEKSZÁRD, 8ZENT ISTVÁN-TÉR. 5 q Hozott anyagok feldolgozását is TáUalom. g □□□□□□□□□□□□□□□□□□□a orgona, ez a harangzengés és or- gonabúgás az emberek összességé­nek leikéből a tisztultabb gondola­tokat és szivéből a nemesebb érzé­seket váltotta ki. Az öröm és tisztelet hangján kö­szöntöttük tehát mindenkor azt az egyházi főméltóságot képviselő férfiút, aki idejött közénk. Ezzel az érzéssel és ezzel az örömmel üdvözöljük a dunántúli ev. egyházkerület főpapját, Kapy Bélát is, ki egyházának egy újabb hajlékát avatta fel és aki magasan szárnyaló beszédeivel a vallási közöny és szeretetlenség korában felemelte lelkünket néhány órára abba a ma­gasságba, ahol nem az ellentétek harcai dúlnak, de ahol a mindenható Istennek dicsőségtől fényes arca ra­gyog és ahol az áldozatos haza- és emberszeretet nagy érzéseinek szent tüze lángol. A püspök érkezése. Az évtizedes fáradozás után, amely­ben az oroszlánrész Németh Gyulát, a semmi nehézségtől vissza nem riadó lelkészt illeti: végre elkészült a szék szárdi evangélikus templom, amely mint egy filigrán nipp, a maga tiszta művészi szépségében ott pompázik a város egyik legszebb helyén, a vasúti fasorban. A gyülekezet e hó 16-ára tűzte ki a felavatást és a maroknyi szekszárdi evangélikusságnak ez az ünnepe országos érdekességüvé lett azáltal, hogy ez alkalommal Szek- szárdra utazott dr. Pesthy Pál m. kir. igazságügyminiszter is nejével és hogy az avató ünnepélyt maga Kapy Béla, a dunántúli evangélikus egyházkerület püspöke tartotta. A fogadtatás. ! Előző nap, a déli vonattal érkezett I a kiváló főpap, akinek a fogadtató sára a pályaudvaron megjelent vitéz Vendel István polgármester a városi tanács vezető tagjaival, Schöll Lajos ev. főesperes, Müller Róbert alesperes, valamint dr. Török Ottó ny. v. tiszti főügyész, Schwirián József és Pazár Dezső tanárok, dr. Kálit András p ü. titkár és dr. Künsztler Kálmán ügyvéd vezetése alatt a helybeli ev. gyüle­kezet majd minden számottevő tagja. Kapy Béla a fogadtatására össze- sereglett hívei éljenzése közben szál lőtt ki a vasúti kocsiból és vele együtt jöttek: belecskai Mechwarth Ernő m. kir. gazdasági főtanácsos, egyházmegyei felügyelő, valamint Knefély Ödön tolnai földbirtokos, a szekszárdi ev. gyülekezet felügyelője. A főpapot a város nevében vitéz Vendel István polgármester üdvözölte. A püspök egész röviden válaszolva, megköszönte a város vezetőjének a közönség nevében tolmácsolt üdvöz­letét, amely őt akkor éri, amikor szent ügy elvégzésére jön Szekszárdra. Kétségtelen — úgymond Kapy Béla — hogy a templomépités egyet jelent országépitéssel és mikor Szekszárdon is ezt a hazafias munkát látja, kéri az Istent, hogy árassza el áldásával ezt a munkát, amelynek nyomán az erkölcsi életet üdítő forrás csörge­dezzék a közéletre. A polgármester ezután bemutatta a püspöknek a fogadtatására megjelent küldöttség tagjait, akikkel néhány szót váltott, ezután autókba, kocsikba ültek és az uj evangélikus templom elé haj­tattak. A templom előtt diszlő diadalkapu mögött, hiveitől környezve, Ulreich miniszteri tanácsos és Sachsenheim selyemt. h. min. meg­hatalmazott között egyházi ornátus- ban fogadta Németh Gyula szekszárdi lelkész főpásztorát, akinek két bájos kisleány: Bereczky Éva és Törő Éva adtak át virágcsokrokat, majd az Ev. Nőegylet nevében özv. Wigand Jánosné mondott üdvözlő szavakat. A püspök azzal köszönte a gyerme kék jókívánságait, hogy kéri a jó Istent, áldja meg Magyarországot I □□□□□□□□□□□□□ 9 Mielőtt festményeit és osaládi fény- 9 □ képeit bekereztetné, ne mulassza él g □ megtekinteni q § BELASITS ISTVÁN § Öveges S szekszArd, garay-tér q □ szép és díszes képkereteit. S □ --------------------------“----------Q 3 Szolid árak! Pontos kiszolgálás 1 □ 9 Esküvői ajándékokban dús választék. ^ g Épület- és egyéb üvegezést elfogad. 0 □□□□□□□□□□□□□□□□□□□a sok-sok ilyen szép fehérlelkü virággal akik hivatva vannak helyreállítani a megcsonkitott hazát. Németh Gyula lelkész mondott ezután Isten-hozottat Kapy Bélának, aki eljött annak a helynek a felava­tására, ahol a szekszárdi gyülekezet megvetette a lábát és evangélikus hűséggel, szívóssággal és intelligen tiával dolgozik az ország üdvéért. Kapy püspök hálás szívvel köszönte áldozatkész híveinek szeretetteljes üdvözlését és hangsúlyozta, hogy ritkán érzett akkora meghatottságot, mint abban a pillanatban, amikör látja szekszárdi hívei álmának valóra válását, a szép templomot. Annak idején heroikusnak látta a templom- építésre vonatkozó elhatározást, hősi­nek az eszme megvalósításáért indí­tott harcot és csudálatosnak az ered­ményt, amely meseszerü és valójában az egyházi époszba illő esemény. Az éljenzéssel fogadott beszéd után a főpap Németh Gyula kíséretében megtekintette a paplakot és a temp lomot, amelynek belsejében akkor még javában dolgoztak az iparosok. Majd autóba ült és ebédre Knefély Ödönékhez utazott Tolnára, ahonnan délután jött be, hogy részt vegyen a vármegyeháza nagytermében tartott kulturdélutánon, amelynek műsorán az ő beszéde is szerepelt. Kulturdélutáa. Az ev. templom felszentelése al­kalmával az ev. egyház a vármegye­ház nagytermében, szombaton, folyó hó 15-én este 6 órakor kulturdélutánt tartott, amelyen igen sokan jelentek meg felekezeti különbség nélkül. A > kulturdélutánt Bodnár István nyitotta I meg, lapunkban közölt »Vissza Is­sirba — és a feltámadás. A Kál­vária nagypénteki hangulatot kelt, a lélek sir, engesztel a saját és a vi­lág bűneiért — a szentsir husvét feltimadási örömében füröszti a lelket. Az ő sírja dicsőséges lesz, mondja a próféta — 8 innét indul diadalmas útjára Krisztus tana, hogy Isten országát megalapitsa, terjessze a vi­lág határáig, ezért a szent helyért küzd csaknem 300 évig Európa val lásos lelkesedése, ezért dobban állan­dóan milliók szive egybe. A szentsir - templomban végzett ájtatosságaink, ismételt látogatásaink alatt van idő eszmélni az első mély benyomásokra és az általuk nyújtott arany fonalat tovább szövögetni. Jeruzsálemnek még sok más szen­télye van azon események emlékére, melyek a kálváriái véres drámát közelebbről és távolabbról előkészí­tették, vagy követték. Messze ve­zetne, ha azoknál most hasonlóan időzni akarnék. Ott a helyszínen igyekeztünk őket felkeresni, hogy ájtatosságunkat végezzük, megszem­léljük és emlékezetünkbe véssük. Öröm, vagy bánat rezgett át, sok­szor együttesen is a leiken aszerint, amint örvendetes, vagy szomorú ese mény helyén jártunk. Bibliai isme­reteivel, vallásos elgondolásaival olyan a belső ember, mint egy finom hang szer, mely a benyomásokra mind untalan hangzásba jön és a közvet­len hatás elmúltával is még soká rezonál. A szent történet állandóan megelevenül benne, önkéntelénülfmon- dogatja magában: itt járt az Ur, itt tanított, itt müveit csodát, enyhítette balzsamos szavával, hatalmával fa nyomort, leckéztette meg a gőgős farizeusokat, itt szenvedett, itt di- csőült meg. Csak röviden említem fel az egyes szentélyeket. A szentsir-templomtól lefelé, először keleti, majd északi s végül újra keleti irányban halad a nem egészen egy kilométer hosszú keresztut, melyen a Megváltó végig hordozta a keresztet. Nem kellemes ut most sem. Szűk utcák, kijárt kö vezet, nagy számú járó-kelő közön­ség. Tengelyes jármű, mint általában a városban, nem közlekedhetik, áru­val, vizzel megterhelt szamarakat, néha még tevéket is azonban végig hajtanak, mikor is a falhoz kell állni és várni, mig az ut 'ismét szabaddá lesz. A keresztuti állomások a fala­kon vannak jelezve, többször kápol­nával az ájtatosság végzésére. A ke­resztut kiindulásánál számos emléke­zetes hely van megjelölve. Ott, a zsidó templomtér észak-nyugati sar­kánál állt az Antónia vár, Pilátus palotája és kaszárnyája, az Ur el­itéltetésének, megostorázásának és tövissel való megkoronázásának szín helye. E pontokon szép és kedveB szentélyek állnak, mindegyiknek is mét megvan a saját története. Az ut most a templomtér északi részén a szabadba ér, átkanyarodik a Cedron kiszáradt medrén, egyik Hagy karácsonyi vásárunk alkalmából összes cikkeink árait mélyen — egyeseket beszerzési áron alul — leszállítottuk Kfllfln engedmény Kartlcsonyig: 50 pensfi ga, IM pengő sa... . Plrnltzer lőzsef és Fial áruháza, Szekszárdon.

Next

/
Thumbnails
Contents