Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1928-12-22 / 52. szám

1928 december 22. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 Képviselő: Szekszárdi Földművelők Hitelszö­vetkezete mint az OKH. tagja, Szekszárd. uso tenhez« cimü gyönyörű és a hallga­tóság lelkét áhítattal eltöltő versé nek elmondásával. Utána Kapy Béla püspök lépett az emelvényre és közel 1 óráig tartó, a hallgatóság lelkét a mindennapiasság egyszerűségéből magasan kiemelő, gyönyörűen felépített és kiváló or ganummal előadott, hasonlatokban gazdag beszédet mondott. Egy háborús albumnak egyik képe jelenik meg lelki szemeink előtt Egy hegyormon áll egy temp lom. Falai megrongáltak, törede- zettek, csak négy sarokpillére áll erősen s rajtuk a tető Ez a tem­plom a képe a mai Magyarország­nak. Megrongálva töredezetten áll; négy sarokpillére biztat, hogy meg­épül még Ez a négy pillér a nem­zet egyénisége, erkölcse, gazdasági függetlensége és egysége. Ami a nemzet egyéniségének meg­óvását, kidolgozását és elmélyíté­sét, valamint a nemzetközi élet­ben való érvényesítését és értéke­sítését illeti: alig lehet a nemzet lelkiismerete nyugodt. Mennyi min dent engedett a nemzet elkopni és elveszni ebből, nemcsak ruhájá­ban, táncában, de szokásaiban és egész magatartásában, életmódjá­ban is. A nemzet tiszta és csorbítatlan erkölcse, akármennyire etkopla tottnak tetszik is a Berzsenyi féle kisebb elágazása átmetszi a keleti parton levő Getsemáni-kertet és meredeken felvezet a Olajfák he­gyére. Ezen utak mentén számos pontot rögzített meg a keresztény hagyomány, mint Szűz Mária szüle­tése helyét (jelenleg a szent Anna- templom áll ott), sírját, az agónia­barlangot, majd azt a sziklát, hol Jézus vért izzadott, föléje épült leg­utóbb a keresztény népek adakozá­sából az Agónia bazilika. Az utolsó két szentély a Getsemani kertben fog­lal helyet. Ugyancsak a kertben lát­ható még nyolc ősi olajfa, ágas-bo- gas törzsükön látszik, hogy nagy idők tanúi. A hagyomány szerint már álltak, mikor az Ur vérét hűl latta itten. Az olajfák hegyén fel emelkedve gyönyörű kilátás nyilik a városra. Innét mutattak rá a ta­nítványok mondván: „Nézd Mester, minő kövek és falak I“ Akkor persze még állt a zsidók büszkesége, a tem plom. „Bizony mondom nektek, vá­laszolta ő, nem marad itt kő kövön." A templom elpusztult, csak a nagy tér emlékeztet a múlt nagyságára. Magán a téren járva, szinte eltűnik { a hires Omár-mecset. Az olajfák I hegyén kicsiny kápolna jelzi azon | Karácsonyra rádiót VMM vegyen A legmodernebb rádiók feltűnj olcsó karácsonyi áron, egy évi garancia mellett. Kérjen árajánlatot. r>-> Tolnamegyei első rádiószakvállalat: cs ■* Fábián Sándor, Szekszárd Korzón, a nagytrafik mellett. Telefon 139 vers, kétségtelenül egyik legerő- sébb tartó oszlopa a nemzet életé­nek, biztosítéka megmaradásának és jövendőjének. A nemzet egyes tagjainak és egyetemének jóléte, anyagi függet­lensége — befelé és kifelé — nem kevésbé feltétele a jövőjének. A nemzet egészének benső egysége nélkül pedig egyenesen a pusztu­lás, az összeomlás vár a magyar­ságra. Nem a meglevő felekezeti, vagy társadalmi különbözőségek elpalástolására vagy épen erőszak­kal való eltörlésére van szükség, hanem a közös édesanya s nem­zet iránt érzeti versengő szeretet- ben és hűségben e különbségek fölé való emelkedésre. Mert az nem baj magában, hogy az egyik tem­plomban Mária-ének, a másikban zsoltár, a harmadikban khorál zendül! Van egy Rákóczi érem: a fele­kezetek képviselői égő fáklyát visz nek egy közös oltárra, a nemzet oltárára; a körirata pedig ez: összefutnak, rohannak, hogy táp lálják, élesszék. Erre van ma szükség, hogy ki­épüljön, megépüljön az a rongált falu, omlataggá vált templom: a magyar nemzet, a magyar haza. A lelki megtisztulást eredményező gyönyörű beszédet a hallgatóság lel­kesen megtapsolta és valóban a kö­zönség érzését és gondolatát tolmá­csolta Németh Gyula, a helyi ev, gyülekezet lelkésze szép beszédében. helyet, hol Jézus tanítványainak a világ megtérítésére adott utasítást és felemelkedett a mennybe, Atyjának dicsőségébe. Egy másik ülünk elvezetett a Sionra, az utolsó vacsora színhelyére. A mohamedánok kezén van, mert azt tartják, hogy egyúttal Dávid sír­ját foglalja magában. Közvetlen mel­lette, szűz Mária halálozásának he­lyén, uj templom áll, egyike Jeru­zsálem legszebb szentélyének, A ha­gyományos Kaiphás-ház megtekin­tése után a zsidó negyed Bzük, ka­nyargós utcáin leereszkedtünk a tem­plomtér nyugati, részére. Itt van a siránkozás fala, hol a jeruzsálemi zsidóság naponkint, de főleg péntek este végzi megindító ájtatOBSágát a templom és hazája pusztulása felett. A szent városnak minden talp­alatnyi része valamely ószövetségi vagy újszövetségi eseményre emlé­keztet. Mennyi könny és sóhaj és vér áztatta a köves talajt, mennyi ima és áldozat fogamzott, szállt ég­nek Abrahám lélekbeni áldozatától Krisztus véres áldozatáig és a mai napig 1 Jeruzsálem, ki ecsetelheti kel­lőképen jelentőségedet, ki- mérheti fel páratlan történetedet! (Folyt köv.) | amikor köszönetét mondott Kapy püspöknek és-Bodnár Istvánnak azért az elmét és szivet egyaránt foglal­koztató és gyönyörködtető előadás­ért, amelyekben a kulturdélutánon megjelenteket részesítették. Másnap reggel díszben várta a templom az ünneplő hivek seregét. Valamivel tiz óra előtt érkeztek a papiakhoz dr. Pesthy Pálék, akiket ott Kapy püspök, Schöll és Müller esperesek, Mechwarth és Kne- fély egyházmegyei, illetve egyházköz­ségi felügyelők fogadtak. A templom előtt gyors egymásutánban gyülekez­tek a hatóságok és egyesületek kül­döttségei, amelyek élén ott láttuk Jankó főispánt, Szévald alispánt, Jakab min. tanácsos, pénzügyigaz­gatót, a különféle testületek vezetőit. Pontban 10 órakor kijött a püspök az esperesek, a vidékről érkezett pa­pok és az egyház világi funkcioná­riusainak a kíséretében a gyülekezet tanácsterméből és papjaitól körülvéve megállóit a templom ajtaja előtt. A kulcs átadása. Ugyanakkor előlépett Uglár János szekszárdi épitővállalkozó, a szép tem­plom és papiak építője és jelentette, hogy a templom teljesen elkészült: átadta a kulcsot Knefély Ödön világi felügyelőnek, aki köszönettel tudo­másul véve a jelentést, a püspök kezébe tette a kulcsot azzal, hogy avatná fel az Isten házát. Kapy püspök erre a kérésre a következőket mon­dotta : »Én, mint a dunántúli egyház- kerület püspöke átveszem e tem­plom kulcsait és ezt a templomot az evangélikus anyaszentegyház tulajdonául kijelentve ezen gyüle­kezet használatába átadom. Isten tegye áldottá a gyülekezet minden munkáját a lelkek üdvösségére.« Majd Németh Gyula lelkésznek adta át kinyitás végett az ajtó kulcsát e szavakkal: »Nyíljatok ki ti kapuk, ajtók a dicsőség királya előtt! Amen.< Németh lelkész erre kitárta a tem­plom ajtaját, amelyen elsőnek a püs­pök lépett be, utána a papság és az előkelőségek, akiket a hivek és a küldöttségek követtek. A kóruson zsolozsmát zúgott az orgona és en­nek a hangjai mellett a közönség elhelyezkedett, kíváncsian szemlélve a frissen meszelt hófehér belsejü templomot, amelynek szentélyében ott állt a virágos oltár, fölötte a feszülettel. — Az oltárt nehéz fehér selyembrokát terítő diszitette, melyen kalász és szőlőfüzér himzés közt ott ragyogott az aranysugaras gloriolá- ban az áldoztató kehely, fölötte az | Ur testének képével. Az oltár előtt nehéz perzsa szőnyegek. Jobb kézre tőle a Jézus életéből vett dombor­művű képekkel faragott művészi szó­szék (Wigand Jánosné szobrászmun­kája) és a szentélytől jobbra és balra az egyházi és világi funkcionáriusok padjai. Bal oldalon, a világi funkcionáriu­sok padjában foglaltak helyet: dr. Pesthy Pál m. kir. igazságügyminisz­ter : a templomépités mecénása, dr. őrffy Imre országgyűlési képviselő, valamint Mechwart Ernő és Knefély Ödön. A másik oldal padja a püspök­nek és az espereseknek, volt fenn­tartva. Az elhelyezkedés után felhangzottá »Megnyíltimmár házad népünk« kezdetű közének, amelynek végeztével az oltár előtt álló püspök hangos ima kiséretében letette az ol­tárra a szent könyvet: a bibliát, Schöll esperes a hálaadás poharát: az arany kelyhet a paténával és Müller alesperes pedig az ezüst ke­resztelő edényt. Ezen aktus után a püspök espereseivel az ő padján foglalt helyet addig, amíg a gyülekezet a »Jövel, Szentlélek Úristen« zsolozs­mát énekelte. Ezután következett a püspök avató szertartása. Kapy püspök az esperes kiséreté­ben az oltárhoz ment és csöndes ima után a hivek felé fordulva János apostol jelenéseinek 4. fejezete 1. ver­séből vett idézet alapján avató beszé­det mondott, megáldva a szekszárdi gyülekezetét és vezetőségét, hogy ön­magát elfelejtő munkával fáradozzék továbbra is Isten dicsőségéért. Fel­hívta a híveket, hogy minél gyak­rabban keressék az oltár előtt az Isten kegyelmét, amely nélkül nincs vallásos élet és mely nélkül az örök­kévalóságba senki sem mentheti át lelkét. Majd eképen fejezte be be­szédét : Itt ebben a városban több tem’ plom áll. Vigyázzatok, hogy amit e szószék hirdet, az sohase bántsa mások hitét, meggyőződését. Be­csüljétek meg mások hitét és ha­rangjaitok szavával is megértő test­vériség hangjai szálijanak szerte­szét, hogy az érchangok találkoz­zanak, együtt menjenek az ég felé és Isten közelébe érve együttesen úgy hulljanak vissza erre a vá­rosra, erre a nemzetre, mint Isten országának harmalesője. Végül megáldotta az áldozatkész híveket, a templom tervezőjét, épitőit és a felszerelésről gondoskodókat. A közének után Németh Gyula szekszárdi lelkész prédikált és Isten Hutschenbnctier Ödön és Fia emlékek nagy raktára, kőfaragó-üzeme Szekszárd, saját telepe: Vasúti-fasor 14—18. Tűzifa ölenként és vagóntételoen. Cementáruk, u. m. kutgyűrűk és hidáteresz-csövek minden átméretben, kuttető, kerítés- és kapuoszlopok, etelő és itató vályúk,- hornyolt cement-cserép, mintás és sima cementlapok, állandóan friss cement, vakolati fehér és sárga kőpor, terraszo- és mfikő-zúzalék, csiszoló és fényező anyagok; dunahomok, dunakavics. — Műkő; sírkövek, sirszegélyek, sirfedlapok készítése stb. — Síremlé­kek; fekete svéd gránit, márvány s műkő készpénzárban részletre is. — Vállalom temetőkben a meglévő síremlékekre utánvésést és aranyozást, helyben vagy bárhol a vidéken is, régi sírkövek átdolgozását, fényezését, legjutányosabban, előleg nélkül, pontos szállítási határidőre. ®®®®®®®®®®®®®@®

Next

/
Thumbnails
Contents